Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-22 / 43. szám

8 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. szeptember 17. Főnyeremény. A XVI. osztály-sorsjáték legnagyobb főnyereményét is Beifeld József bankházában nyerték. (Budapest IV. Károly-körut 1). Ugyanis*a 400.000 koronával kisorsolt 96851. számú szerencsés sorsjegyet ezen bankházban vásárolták. Ugyancsak e bankház vevői nyerték egy elmúlt játékban a 600.000 koronás főnyereményt is. Fényes esküvő a boczfőldi erdőben. A zalaegerszegi határban tanyázó Kolompár nemzetség egy ifjú tagja szerelemre lobbant a boczfőldi erdőben tanyázó Kolompár család viritó hajadon leánya iránt. Nem csak az ifjak, hanem az öregek is megegyeztek már, hogy a fiatal cigányokból boldog cigány pár lesz, de a lakodalmi költségek előteremtése annyi gondot okozott, hogy a nász sokáig halasztást szenvedett. Végre azonban egy szerencsés véletlen segített az aggódó morékon. Égy boczfőldi gazda ember tehene felfúvódás következtében kimúlt s a osalád megvette a néhai állat földi maradványait — a bőre nélkül — 12 koronáért. A tehenet hamarosan felkoncolták s darabjait felaggatták a tanyát környező fákra; a vőlegényért pedig deputáció ment, hogy jöjjön hamarosan esküdni. A daliás Kolompár azonban időközben meggondolta a dolgot s a deputációt ridegen elutasította. A családfőknek elő kellett Bzedni az ékesszólás minden fogását, a rábeszélést, a boldogság csábító képeinek minél hűeb festését, végül pedig a fejbeveréssel való fenyegetést, mig végre a vőlegény szerelemittasan elindult a bocföldi erdő felé. Összegyűlt legalább tiz sátoralja cigány, sőt idegen vendégeket is hivtak. Igy került a lakodalomba lapunk egy barátja, aki végignézte az érdekes szertartást s az étvágygerjesztő lakomát. Az ifjú pár egymás mellé állt s a vajda megkérdezte, hogy szeretik e egymást. Ezután megesküdtette őket, hogy hivek lesznek egymáshoz mind halálig. Az esküformában benne van a nagy Devla, az összes cigány kisértetek, amelyekben a sátorok lakói rendíthetetlenül hisznek; de benne volt a csendőr szuronya is, amelytől jobban félnek, mint a Devlától. Eskü után a jegyeseket leöntik vizzel, egy tálból bort isznak ós megnyalnak egy darab sót. Ezután következnek u gratulációk ós a lakoma. Kancsó, pohár, tányér, villa, asztalkendő nélkül mulatnak, sőt asztaluk sincs. A bort tálakba, bögrékbe öntik, a pörkölt hust kézre kapják s a tehén maradványainak s a bornak hamarosan vége van. Az utolsó felvonás egy kis verekedés. Az ifjú pár nászútra indult a botfai erdő felé. A betörő. Csóka István pacsai suhanc professióból űzte a betörést. Két éjjel három padlást és pincét tört fel. Harmadik éjjel rajta esipték s feljelentették. Meglopták. Rózsás József helybeli béres uj cipőt csináltatott magának; abban akart ünnepeken parádézni. Valaki azonban megirigyelte Rózsás örömét, éjnek idején belopódzott ennek a fekhelyére s az ott tartott oipőket ellopta. LÓSZemie. A gazdáknál eltartáson levő kincstári lovak szemléjét folyó hó 23-án délelőtt r0 órakor tartják a honvéd huszár laktanyában. Ebtartás. A hegyrendőrségről alkotott szabályrendelet ebeknek a hegyben való tartását tiltja, mert a szőlőkben sok kárt okoznak. A tilalom ellenére a hegyilakósok mégis tartanak kutyákat s ismételt figyelmeztetésre sem akarják azokat elpusztítani. Most a hegyközségek elnökségei a szabályrendelet intézkedésének ezigoru végrehajtáaát szorgalmazzák a rendőrhatóságoknál s igy kilátás van rá, hogy sok haszontalan kutya kipusztul majd a szőlőhegyekből. Dobálás. Rosz szokásuk a gyermekeknek a kövekkel való dobálódzás. Akárhányszor volt már ennek a rosz szokásnak káros következménye, da az ezen sportot űzők nem okultak s folytatják ezt a rosz szokást. A minap Mészáros Pál fejét dobták be egy nagy kővel, ugy hogy hosszabb idő kell ahhoz, a míg szenvedett sérüléséből felépül. Barbarssmus. Gerencsér Mária cselédleányt elküldték egyik este az üzletbe. Útközben találkozott Baraga Gyula facér legénnyel, a ki megszólította és kísérte egy darabig. A legény minden i k nélkül arcul ütötte a leányt és mikor ez a brutalitás ellen tiltakozott, a nála volt bottal ugy megverte, hogy ájultan rogyott össze. Ugy kellett a járó-kelőknek lakására vezetni, a hol orvosi ápolás alá vették s Baraga ellen megindították a vizsgálatot. Hatósági mészárszékek. A hússal űzött uzsora I meggátlása céljából ujabban Kaposvár, Sárospatak, Pápa és Győr városok határozták el hatósági mészárszékek felállítását. Balatonfüred látogatottsága. Balatonfüreden az igazgatóság legutolsó kimutatása szerint, az idén 3843 fürdővendég volt. JÓ referenciák. Rothgans Samu nagykanizsai ügynök gondolt merészet és nagyot. Diszes levélpapírokat nyomatott magának, amelyeken mint nagykereskedő szerepelt. Ezeken a levélpapirosokon rendelt különféle árukat, amelyeket nem fizetett meg. Leveleiben jó referenciákra hivatkozott, amelyeket bécsi üzletfelei, akikkel felo nyereségre előre megegyezett, a kérdezősködő cégeknek meg is adtak. A nagykereskedő urat feljelentették s a birósag 14 napra Ítélte. Sakkirodalom. Érdekes és hazánkban eddig páratlan nemzetközi pályázatokat hirdet a „Magyar Sakk Lap" szerkesztősége. 100—100 koronás dijakat tűzött ki az Albin-féle ellencsel ós a spanyol megnyitás f 7 f 5-ös változatának beható elemzésére. Pályabirák: Maróczy Géza, Havasi Artúr és Balla Zoltán. A pályázatok magyar, német, francia vagy angol nyelven írva, 1906 évi május hó l-ig küldendők be a „Magyar Sakk Lap« szerkesztőségébe. (Budapest, VIII. Salétrom utca 10.) A legkiválóbb orvosok egyhangú véleménye, hogy a gyermek a fejlődós szakában van legjobban utalva, hogy hatékony tápszerekkel erősítve a legkülönbözőbb ragályos betegségek ellen ellentálló képessé tétessék, s ugyancsak egyhangú vélemény az, hogy e célra legalkalmasabb a csukamájolaj, mely könnyű emészthetősége által válik igen becsessé. E célra legjobban ajánlható a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek tápereje igen nagy s mivel sem rossz ize nincs, a gyermekek szívesen veszik. Készítője Zoltán Béla gyógyszerész Budapesten s üvegje 2 korona a gyógyszertárakban. A babkávé folytonos áremelkedése, mely a sajtóban is megvitatás tárgyát képezte, azt az aggodalmat keltette háziasszonyainkban, hogy a mindennapi kávéital drágulni fog. Régebben ez az aggodalom indokolt lehetett, a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé bevezetése óta azonban teljesen alapját vesztette. Kathreiner-féle sajátos készítési módszer által ennek a maláta kávénak oly kifejezett babkávó ize van, hogy az gazdagon pótlékul használható és ezáltal a reggeli és ozsonna költségei tetszés szerint szabályozhatók. Az idegizgató babkávó azonban teljesen nélkülözhető is, mert az egészséges Kathreiner valamivel erősebben befőzve,'magában is kitűnően izlik. Különösen oly háziasszonyok, kiknek szivükön fekszik a osalád jóléte, a tiszta Kathreiner-féle maláta kávé felszolgálásának előnyt adnak. Természetesen a bevásárlásnál a legnagyobb óvatosság alkalmazandó, mert egyedül csak a Kathreiner-féle Kneipp maláta kávé birja a babkávó oly fontos előnyeit, és mert folytonosan ujabb kísérletek történnek, a közönségnek értéktelen utánzatokat hasónló árban mint pótlékot a kávéhoz ajánlani. Természetesen nem felel meg akkor annak az íze, és ezáltal a háziasszony tévútra lesz vezetve és a jó maláta kávó iránt is előítélettel viseltetik. Saját érdekünkben tehát ne sajnáljuk azt a kis fáradságot, a bevásárlásnál a Kathreiner nevet hangsúlyozni ós nézzünk meg minden egyes csomagot, vájjon tényleg rajta van e a » Kneipp pátere védjegy és a » Kathreiner* név. Szép és biztos mellékkereset. Tanítók, jegyzők, papok vagy oly egyének, kik a szőlészethez csak némileg is értenek és oly vidéken laknak, hol a szőlő megérik, vagy a hol a filoxera a szőlőket már elpusztította és ennek következtében azok újból lennének beültetendők, tehát a hol szőlőmivelóssel foglalkoznak, szép, állandó és biztos mellékkeresetre tehetnek szert, ha címüket beküldik: »Hirdetési iroda* Budapest, Váciutca 20/b. Magas jutalék kereshető. Ügyes aquisíteurök előleget kapnak. Uj és különleges. (Nem biztosítás, könyv, részletsorsjegy, stb.) Ajánlatok »K 250* alatt Fischer J. D. hirdetési irodába, Budapest, Gerlóczy-utca 1. intézendők. A valódi hírneves PÜÁLNÁS! SICULIA (székely) gyógyforrásviz kapható Zalaegerszegen: GYARMATI VILfóOS-nái. A tánc. Irta: Kardos Samu. ! A tánc eredete az emberiség legrégibb idejére vezethető vissza. Már az ó korban ismerték a táncot, melyet minden népfaj máskép kultivált. A művelt embernek ismernie kell nemcsak a hazai nemzeti táncokat, hanem a külföldi idegen táncokat is. Az előbbiekbe nemzeti, faji, jellemének vonásait, különös sajátságait önti bele minden nép s ezzel kiemeli a többiek közül; az utóbbiakban pedig az általános szépnek kell megnyilatkoznia. A szentírásban is találunk a táncra vonatkozó tételeket ott, a hol említés van arról, hogy Mirjám, Mózes nővére a szabadság ének elhangzása után dobot fogott, énekelt s táncot járt. A nők vele énekeltek, táncoltak. A férfiak külön lejtettek. A biblia szerint a nők mindig egyedül táncoltak, nem ugy mint mai napság. Á zsidók tudvalevőleg az aranyborjú körül lejtének táncot. A nők nem követték példájukat, nem vegyültek táncba; nem akarván az egyptomiak bálványimádásának bűnébe esni. Midőn a kibékülés a Benjámin törzse és a többi törzsek közt létrejött, ennek örömére táncot rendeztek s a tánc színhelyéről rabolták el a Benjámin törzs férfiai a leányokat maguk részére. A Talmud idejében a menyasszony előtt táncot lejtettek. A zsoltár énekes is táncról emlékszik meg. A tánc nevének a héberben való képzése magában foglalja a hangszernek, a fuvolának a nevét is. A Talmudban is találni a tánc nyomait, de itt ugrándozásnak nevezik. Jeruzsálemben a vizmerítés ünnepét tácccal ültók meg. Jephta, — Jiftách király leánya — hazatérő atyja elé, leánytársai élén, táncolva ment. Igy tőnek a zsidó nők Saul király előtt. Salome, Heródes gyönyörűséges leánya szintén remekelt a táncművészeiben és kecsteljes lejtésének lőn az áldozata. Castor, Pollux, Orfeus és Musacus, sőt még i maga a bor istene, a kövér Bachus is, a maguk idejében hírneves táncosok valának. Ez utóbbit mondják az »orgiákénak nevezett vad és minden erkölcsösséget nélkülöző táncmulatságok feltalálójának. Xerxesről, a híres perzsa királyról mondják, hogy ünnepélyek alkalmával díjakat osztogatott ki a legjobb táncosok közt s maga is hódolt a táncnak. A komoly Lykurgoszról jegyezték föl, hogy a fiatalsfíg nevelésénél a táncot, mint a testet és lelket edző módszert ajánlotta ós törvénybe iktatta. Megtartása fölött szigorúan őrködtetett. A mulattu'.ó tánc sem volt a régi görögöknél ismeretlen. A királyi udvarokban külön állás volt rendszeresítve az »udvari táncosok* számára. Ezeknek a főnöke állami méltóság volt; persze, hogy sokan törték magukat ezen állás utáu. Gebeliu francia tudós azt mondja, hogy Apolló papjai a templomban menüettet táncoltak. Az egyptomiak táncaikban a? csillagcsoportok körforgását vették alapul és ezt utánozták. A szenttánc után, melyet oly sok nép honosított meg vallásában, a legrégibbnek a fegyvertánc tekinthető. Az ennél divott roppant na^y lárma jelképezte azt a zajt, a melyet Jupiter születésének csináltak abból a célból, hogy atyja Saturnus, aki minden gyermekét felemésztette, ao hallja a kis csecsemő sírását. Igy akarták a kis lurkót megmenteni. Fel van jegyezve az is, hogy Hermes szerelemre gyuladt a kecsesen lejtő Polyméló iránt, a kit kizárólag elragadó táuoáórt szeretett meg í a különben finnyás Hermes. • Olaszországban már a művészetek sorába emelkedett a tánc a XV. században s külön intéze; tek állottak fönn ennek tanítására. Franciaor: szágban az első táncmestereket 1659-ben találjuk XIV. Lajos uralkodása alatt, a mikor is a zenészek céhet alkottak s főnököket (le roi de violons) választottak. Ezeknek a céheknek voltak tagjai a táncmesterek is. A céhek állapították meg a különböző táncokat, ezek tanítási módját, helyét, idejét és azt az összeget, a mit a tanulók : fizetni tartoztak. Érdekes, hogy sok táncmester természetben kapta a »tandíj«-at; lakás, élelmezés s ruházatban. Az igazi tánc művészet, mort benue minden I emberi érzés megnyilvánul. Érzelmeket fejez ki,