Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-08-20 / 34. szám

1905. augusztus 27. » Zalam egye, Zalavármegye Hírlap* 383 megalázkodás nélkül semmit sem kérhetünk, ! hozzá nem fordulhatunk. Az egyesületi értesítő reformálása céljából i javaslattétel végett kiküldött bizottság működéséről dr Csák Károly számolt be. A közgyűlés elhatározta, hogy nem ad ki külön lapot, hanem egy megyei helyi lapot kiván az egylet hivatalos lapjává tenni oly formán, hogy annak havonként egy száma az összes tagoknak ingyen megküldessék, a lap többi számait a tagok kedvezményes árért kapják, az egyesület összes közleményei, valamint a tagok hirdetései teljesen díjtalanul közöltessenek. A közgyűlés megbízta az elnökséget, hogy az erre vonatkozó szerződóst kösse meg. Kimondta a közgyűlés, hogy ez idén állatdíjazást nem tart, mert a kormányhoz segély iránt feliratot nem intéz. Miután azonban a Nagykanizsa és vidéki gazdakör szeptember 17-ikére Galambokra már állatdíjazást tűzött ki s az erre vonatkozó felhívásokat is kibocsátotta, annak megtarthatása végett saját pénztárából 200 koronát bocsát a gazdakör rendelkezésére. A G. E. közgyűlése elhatározta, hogy báró Szegedy Ensch Károly hermáni nagybirtokosnak megbizó levelet ad arra nézve, hogy a soproni és szombathelyi katonai élelmezési raktárak részére szükséges rozs és zab szállítására a Z. G. E. nevében pályázhasson. Amennyiben báró Szegedy Ensoh Károly ur n szállítást elnyerné, . a hadügyminiszter által eng délyezendő árakat } s a száliítandó termenyek mennyiségét a gazda- J sági egyesületnek tudomására hozza s jogában j áll minden tagnak a szállításban részt venni. A | szállítandó termények után métermázsánként 15 fillér fizetendő, a szállítási költségeken kivül. Az j egyesületet felelősség nem terheli; ha pedig a ! szállítást báró Szegedy Ensoh Károly elnyeri, az egyesület pénztárába 50U koronát fizet be. A vándorcigányügy rendezése tárgyában a közgyűlés magáévá tette a vármegye által erre vonatkozólag kiadott határozatban megállapított elveket és módokat s azoknak keresztülvitele iránt az O. G. E.-hez, valamint a társegyesületekhez átir. Az egyesület tulajdonát képező zalaegerszegi kert parcellázása és eladása elvben elfogadtatott; az eladás idejét s az eladandó telkek árát a '.ónban a közgyűlés nem határozta meg, mert a vármegyének az a határozata, amellyel a terület tulajdonjogát az egyesületnek átengedte, még kormányhatóságilag jóvá nem hagyatott. A titkárt megbizta a közgyűlés, hogy az eladás alá kerülő házhelyekre vonatkozólag ajánlatokat szerezzen be. A pénztáros megbízatása lejárván, pénztárosnak újból és egyhangúlag Fitos Márton megválasztatott. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a zalaegerszegi állami csemete kertből eladásra kerülő gyümölcsfák kisgazdák részére folyamodás nélkül való eladását a minisztérium elrendelte. Az O. M. G. E. kérdést intézett az egyesülethez, hogy célszerűnek tartja e a katonai vonat osztályok lovainak tenyésztési célokra való eladását. Koller István e tárgynál felszólal az irányban, hogy az intézmény előuyös, miután azonban az eladásnál Bok visszaéled történik, helyes volna, ha a sorrend, amelyben egyes vármegyék kisgazdáit a kiadandó lovakat megkaphatják, a kormány által megállapíttatnék ugy, hogy minden évben más megyére kerüljön a sor. A Z. G. E. a kérdésre ily értelemben válaszol. Elrendelte a közgyűlés az egyesület vagyonának a számvizsgáló bizottság által leendő leltározását. Több község azzal a kéréssel fordult az egyesülethez, hogy tenyészállatok beszerzéséhez nyújtson segédkezet; az állami kölosönök kieszközlését és annak kezelését vegye magához; lépjen érintkezésbe takarékpénztárakkal, amelyek a financirozást elvállalják és legyen segítségére a kisgazdáknak tehenek és üszők bevásárlásánál. A közgyűlés kimondta, hogy miután az országos álijattenyésztési alapból segélyt kellene a fenti célokra kérnie, de kijelentette, hogy a mostani kormánnyal nem érintkezik, ezért a kérelem tárgyában addig, míg alkotmányellenes kormány lesz, nem intézkedik. Orosztony-Baksaháza község részére a közgyűlés tenyészbika beszerzésére 500 koronáig engedélyt adott. A vételárból 10°/

0-ot korábbi határozata alapján elenged. A draskoveczi körjegyző kérelme folytán a közgyűlés a fenti körhöz tartozó községek részére beszerzendő szecskavágó ót rosta árát előlegezi oly formán, hogy azt a községek részletekben visszatéríteni kötelesek. A közgyűlés bef-jezóse után a jelen voltak megtekintették a Balatoni Muzeum régészeti és természetrajzi osztályát, ahol Sági János kalauzolta a vendégeket, akik érdekkel hallgatták meg Sági szakszerű felvilágosításait. A hétről Hullatja levelét az idő vén fája . , . Egyik hét a másik után múlik el anélkül, hogy az ország helyzetének sivárságán valamit változtatna. Bécsben még mindig nem tudták elhatározni magukat arra, ho^y a magyar vezényszó jogosultságát — habár csak elvben is — elismerjék s a magyar baka, amikor Bécsben burgwachóra kirendelik, ne a haptákra masírozzon fel a kétfejű sas védő szárnyai alá. Idegenszerüen hangzunék biz az a gehorhsamst füleknek, mikor káplár ur Füstös a lelváltandó őrszemnek harsány hangon vezényelné az induljt s magyar szó futkozna végig az ódon folyosókon. Mert hát a magyar vezényszó veszélyeztetné a birodalmi egységet, amely képzeletben most is létezik. A hadseregben nyugszik a Gesammtmonarchie eszméje, amelyből immár nem maradt más, mint az a szellem, amely az ármádiát kizárólag császári hndsereggó teszi, amelyben ninos helye semmi éle nemzeti eszmének és gondolatnak. Az ügyvivő kormány hiába próbálgatja a nemzeti törekvések és az uralkodó közt felmerült ellentétet kiegyenlíteni, vagy — politikai kifejezéssel élve — áthidalni, ha a magyar vezényszóról szó sem lehet. Hiába kínálnak cserét, hiába kísérleteznek alkotmányos és nem alkotmányos eszközökkel, mert ebben a kérdésben csúcsosodik ki a helyzet éle, amelyet osak katonai engedményekkel lehet leköszörülni. Az ügyvivő kormány tehát vissza fog vonulni minden positív _eredmény nélkül. Negatív eredményt azonban eleget tud felmutatni; különösen akkor, ha a vármegyék ellenállásának letörését nem csak papirossal, hanem egyébb eszközökkel is megkísérli. Hiába sietett haza báró Fejérváry Karlsbádból, hogy fél napig tartó minisztertanácsban keresse a módokat a vármegyék megrendszabályozására; hiába küldi a belügyminiszter a megsemmisítő rende'eteket, a törvényhatóságok immár nem engedelmeskednek. Ha százszor megsemmisítik a határozataikat, meghozzák százegyedszer s a tisztviselők, amint az eddigi példák mutatják, a vármegyéknek fognak engedelmeskedni. És ha a kormány erősebb eszközökhöz nyúlna, ha a törvényhatósági bizottságoknak nem volna módjukban, hogy határozataiknak érvényt szerezzenek, akkor átviszik az ellenállást társadalmi tőrre, amelyet letörni nem lehet. Mert a katonák behívóját lehet postán kézbesíteni, az ujoncozást és adószedést is meg lehet erőszakkal próbálni, de eredménye mindezeknek nem lesz, ha egyszer a szervezett társadalom, az egész ország belemegy a passív ellenállásba. Zalavármegye törvényhatósági bizottságának határozatát is megsemmisítette a belügyminiszter A megsemmisítő rendelet végén kijelentette, hogy ha a vármegye a felfüggesztendő tisztviselők kárpótlása tárgyában nem csak elvi kijelentést tesz, hanem (konkrét határozatot hoz, azt majd annak idején felül fogja birálni. A rendelet következménye az, hogy a hatvanas bizottság eleve kimondta, hogy a megsemmisítést nem fogja tudomásul venni s bizonyos, hogy a közgyűlés ugyanazt a határozatot újból meghozza ; kimondta továbbá a bizottság azt is, hogy a tisztviselőkről társadalmi uton fog gondoskodni. Azt már azután nem akadályozhatja meg semmiféle hatalom, hogy az önkéntes adózásból befolyó összegeket a bizottság elfogadja, kezelje és azokból a tisztviselőket fizesse. Zala várme

gyében a megsemmnítós nem okozott I meglepetés

t s nem teremtett más helyzetet. A , katonai Behívók kézbesítését a hatóságok megtagadják, adót nem fogadnak el, unnak behajtásához segédkezet nem nyújtanak. Egyelőre ebben nyilvánul a passív ellenállás. I)e hogy az hol fog megállani, azt ma meg senki sem tudhatja. * * * A szociáldemokrata pártszervezet mozgolódik az egész országban. Kristóffy belügyi ügyvivő kijelentései folytán most egyszerre, átmenet és előkészítés nélkül követelik az általános, titkos választói jogot. Azt tudtuk, hogy Zalaegerszegen több szakegylet van, amelyek a szociáldemokráciának hivei, de hogy már pártszervezet is van, az csak most pattant ki. Mára ugyanis népgyűlést hirdettek Zalaegerszegre. A meghívót Budapesten nyomták a Világosság nyomdában. A nyomda címjelzése azután elárulta, hogy a mozgalmat nem a zalaegerszegi pártvezetőség, hanem az országos központ csinálja. A mi munkásaink csak eszközök Balkányiék kezében. Hogy Balkányiék nem eszközei-o a magasabb politikusoknak, azt nem lehet eldöntoni. A mozgolódás mindenesetre gyanús. Mi szükség van éppen most a népgyülésezésre, amikor a választói jog kiterjesztésének szükségét minden tényező elismeri s annak megvalósulása csak idő kérdése. A mai helyzetből vuló kibontakozás után azonnal rá kell kerülni a sornak a választási reformra is. Addig azonban sürgősebb dolgaink is akadnak. Vagy talán azt óhajtják a szociáldemokraták, hogy a reformot a mostani kormány csinálhassa meg ? Nincs kizárva, hogy a központi szervezet vezetői tényleg erre törekesznek, mert Balkányiék hálásak akarnak lenni a belügyminiszter iránt, aki hivatalos helyről először jelentette ki, hogy híve az általános titkos választói jognak. A vidéki munkások jól teszik, ha először megfontolják : felüljenek, e a központi izgatásnak. Mert az eszmét, amely immár megérett a megvalósulásiba, a mondva csinált mozgalmakkal esetleg belefojtják a napi politika torzsaikodásaiba. A koalíció, ha az általános választói jogot akarná is, azt taktikai okokból nem szavazná meg a mai kormánynak s megtörténhetnék az, hogy egy népszerű ós elfogadott elv elbuknék csak azért, mert az kedvezőtlen időben került döntés alá. A zalaegerszegi munkások meghívója, amelyben hangsúlyozzák, hogy a mai népgyűlésre Farkas József ós Eitner Zsigmond orsz. képviselőket is meghívták, a következőkép szól: Munkások ! Polgárok ! Zalaegerszeg népe 1 Magyarország ugy gazdasági, mint politikai helyzete válságba jutott. Oda juttatta a feneketlen korrupció, az osztálypolitika, aminólfogva eddig az ország kormányzásában osak azok vettek részt, akik vagyonuk s rangjuknál fogva lefoglalhatták maguknak a törvényhozást s így biztosítva Magyarország 20 millió lakosságának állampolgári jogát, olyan törvényeket hoztak, amelyek alatt a nép mindegyre szegényebb és szegényebb lett, amiből kifolyólag ugy az egyénnek mint az államnak óriási kára lett. A kisbirtokot, kisiparot, kiskereskedőt a túlterhelt adózás következtében és a nagy tőkével szemben való versenyképtelensége a tönk szélére juttatta s százával és ezrével megy és ment tönkre évente, a munkásság munkanélkülivé jutva vándorol ki az országból külföldre, Amerikába, mert már az éhenhalás fenyegeti őket itthon. Ez így nem folyhat tovább, változtatni ke.l a helyzeten; jobb és üdvösebb törvényeket ke.l alkotnunk, hogy a teljes szótzüllóstől megmentsük az ország gazdasági helyzetét s ezen csak ugy seg»thotüuk, hogy ha alkotmányos jogot kap az ország minden 20 éven felüli polgára, aki pénzével vagy vérével akár közvetve, akár közvetlenül adózik az országnak s így alkotmányos törvényhozás segélyével lehet csak a bajokon segí teni. Ezért a magyarországi szociáldemokrata párt zászlajára tűzve az általános választói jogot, nem szűnik meg haroolni addig, amíg azt törvénybe nem iktatják Magyarországon. Igy Zalaegerszeg munkássága is az általános titkos választói jog érdekében e hó 20-án, délután 4 órakor, a Kazinczy-téren nyilvános népgyűlést tart, amelyen ott kell hogy legyen Zalaegerszeg egész népe, osztály-, rang- és valláskülönbség nélkül, mely alkalomra Farkas József és Eitner Zsigmond országgyűlési képviselők is meghivattak, hogy véleményt mondjanak az általános választói jogról. A zalaegerszegi szociáldemokrata pártszervezet. * * * A magas politika szinteréről a zalaegerszegi iparosok műhelyeibe vezetem az olvasót s a miniszterek és szociáldemokraták után a sztrájkoló suszterinasok dolgával foglalkozom. Megírtuk, hogy a zalaegerszegi iparostanoncok sztrájkolni akartak s ezt annak rendje és módja szerint bejelentették a rendőrségen. A sztrájkoló-