Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-23 / 30. szám

1905. augusztus 6. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 7 tanulmány kirándulást tervez a Dunán és a Sión keresztül a Balatonra. A motorcsónak sportja külföldön ujabban erősen fellendült s nemsokára a Balaton is megjelenik ez a modern jármű. Szaporítják a csendőröket. A napról napra szaporodó és mindinkább elfajuló bérmozgalmak, az aratósztrájk stb. miatt illetékes helyen a csendőrség számának szaporítását határozták el. A létszámot is emelni fogják s az őrsöket is szaporítják. Az előmunkálatok, az adatgyűjtés már folyamaiban vannak ugyan, de hogy a terv mikor lesz megvalósítható, azjórészben a politikai viszonyok alakulásától függ. Amerikai levél. Lapunk szerkesztősége érde­kes levelet kapott egy Amerikába vándorolt földiuktől, aki szeretne asszonyt vinni H házhoz, de az ottani hölgyek nem tetszenek neki. Pályá­zatot hirdet tehát a kezére és szivére. A levél így szól: Tekintetes szerkesztőségnek Zalaegerszeg. Tisztelettel irom jelen soraimat azon alázatos kéréssel, hogy házasulandó szándékomat közhirré tenni szíveskedne. Én jelenleg Brooklynbau dol­gozom és jól megy n sorom, de huz a szivem hazafelé, ahová mostan nem mehetek, de szeret­nék onnan egy feleséget, mert itt jóravaló dolgos fehérnép, aki magyarul tud, meg főzni is ért, nem akad nekem való. Pénzre nem affektálok, útiköltséget és küdök meg hajójegyet ha az arc­képit beküldenó az illető. De ha pénze van nem baj, mert itt jó üzletbe lehetne vele lépni. Csak szalainegyei lányt akarnék nuu't hogy az én lel­kem anyám is Keszthelrül való és nagyon jó asszony volt az Isten nyugtassa itt halt meg Amerikában. Fiatal legyen és dolgos meg becsü­letes és szép is legyen. Én 32 esztendős multam, a leány akit feleségnek alkalmaznék lehot 25 több nem. írásokat hozzon magával hogy meg­esküdhessünk mer bagolhiten többet nem állok össze. Tessék megirni ha akad pálázó magyar szalai lány ós ón megküldöm a kölosóget. Cimem : John Szűcs, New-York, Brooklyn, W. 135 Street 146. — A pályázatot tehát közöltük. Akinek komoly a szándéka, irjon Szüos Jáaos urnák. Kirándulások a Balatonon. A mult vasárnap nagy társaság rándult át Siófokról Keszthelyre a Baross gőzhajón, amelynek fedélzetén a székes­fehérvári honvéd zenekar játszott. A kirándulók délután egy órakor érkeztek s hat órakor indul­tak visszafelé. Az ut gyönyörű volt, különösen este. Holdtölte lóvén, az egész tó ragyogott a holdsugárban s a csendes viz tükrén ezüst baráz­dát szántott a hajó. — Ma Keszthelyről rándul­nak át a fürdővendégek Balatonfüredre. A hajó reggel 7-kor indult. Hamis váltók. Horvát Vendel mikefai és Gál László szentkozmadombjai lakosok szerettok volna egy kis pónzmagra szert tenni, de hamarjában nem tudták, hogy miként. Elhatározták tehát, hogy váltókat hamisítanak s azokra vesznek fel pénzt az alsólendvai takarékpénztárból. Ki is állítottak két darabot, egyet 300 koronáról, egyet pedig 400 koronáról. Ezeket benyújtották a takarókpénztárhoz, ahol minden fennakadás nélkül kifizették a pÓDzt. Utóbb azonban rájöttek a hamisságra ós a kót ember ellen megtették a bűnvádi feljelentést. Pórul járt magyarfaló. Zágrábból újra küld­tek egy káplánt Stridóra, aki gyűlöli a magya­rokat, sőt a magyar korona is szálka a szemében. Cepanecz János, aki nem rég került ki a zágrábi szemináriumból, néhány hónapja vau Stridón. Ez idő alatt volt alkalma bebizonyítani hazafiatlan gondolkodását. Legutóbb egy szőlős gazda ven­dége volt. Kiszelák erdőőr is ott ivogatott. Az erdőőr egyenruhájának gombjain meglátta a káplán ur a magyar koronát. Gyalázó szavak­ban tört ki a magyarok ellen. Kiszelák öklével szerzett tekintélyt a magyar címernek s a káp­lánt alaposan megrázta, azután kidobta. Az ilyen botrányos, a hazafias érzóst sértő sapnpi tekin­télyt aláaknázó esetek után méltán zugolódhstik az egész vármegye, hogy Muraközt a sok fel­irat és kérvényezés dacára még mindig nem csatolják valamelyik magyar egyházmegyéhez. Korcsmai hősködés. Bellatinozon Teflek Vendel korcsmájában nagy társaság mulatott a mult vasárnap. Tagjai voltak: Jerebits István, Peterka András, Szmodics Ferenc, Zsifkovics Márton bellatinczi és Jerebics István melinczi lakos gazdaemberek. Mulatozás közben valami fölött összovesztek s először szóval, azután pedig üve­gekkel támadtak egymásra. Ennek következtében mindegyikük kisebb-nagyobb sérülést szenvedett ugy, hogy orvosi segélyt kellett igénybe venni. ' Egy árva tót leány. Csendes falusi idillyről beszél egy hozzánk érkezett levél. Egyszerű mun­kás emberek szivének dobbanása érzik a minden­napi történetből, amely egy kis árva tót leányt tett boldoggá. Becsületes jó szívek egyesülóse, egy kérges kezű magyar és egy kék szemű tót leány szerelmi regénye, amelynek színhelye az aratók konyhája egy eldugott majorban. De kedves és megkapó, mint a mezei virág és a rét illata. Egy beosületes tót legény, akinek a neve Vatulik Jankó, elindult Árvából egy nagy trup­pal délfelé, arató muukárn. Mellette ballagott a liuga, a Hanka, akinek termetes bugyrát is a Jankó cipelte az egész utón, hogy könnyen emel­gethesse bocskorait a szép kis tót leány. Árva volt a két testvér és semmijük se volt a kót munkás kezükön kivül. A nagy csoport tót elpovedált egész Zalavármegyóig és itt szorgal­masan arattak. Jóravaló munkás ember asszonya, fórfia. Kora reggeltől késő estig dolgoztak s este dalos kedvvel tértek haza abba a nagy pajtába, amely a tanyájuk volt. A Hanka nem járt ki a mezőre. Egy öreg asszonnyal főzött az aratók részére. Napközben, ha nem volt dolga, kiült a cselédház küszöbére, ahol apró gyerekek játsza­doztak. Két borzas kis leány volt köztük, akik mindig szomorúan nézték a többiek vidám játékát. Borzasak voltak s ingecskéjiik is piszkos, szaka­dozott. Árvák voltak szegénykék. Az apjuk majwrgazd i; uem ér rá nyáron az aprósággal vesződni. Eiég szerencse, hogy az uraság sza­káosnója egy kis maradékot juttat nekik. Nem rég halt meg az anyjuk s nyáron a munkás ember házasodni sem ér rá. A tót Hanka kék szemei­vel annyi szeretettel nézett a kis leánykákra, míg megszelídült a kót vadóc és oda ültek a tót leány ölébe. Ettől kezdve meg voltak fésülve, mosdatva a porontyok, ruhácskájukat megfoltozta, éjszaka meg kimosta a Hanka. A gazda akkor látta osak, mennyire megszépíti a gyermekei a gondos asszonyi kéz. Ha tehette, benézett az aratók konyhájába, ahol a tót leány főzte az ebédet s a két gyerek nevetgélve játszott a küszöbön. A leány kezében égett a munka s kék szemeiből BUgárzott a jó lélek, üröm volt nézni a formás vállait, gömbölytt piros arcát. Vasárnap ünneplőbe öltözött a gazda, két kis lányát kézen vezette, bement a konyhába s komoly arccal állt a tót leány elé. »Hanka, itt lesz nemsokára Jakab nap. Vége lesz az aratásnak. Elmennek az atyádfiai. De ha te is elmógy, mi lesz ebből a kót ártatlan porontyból? Maradj itt; viselj rájuk gondot; légy az anyjuk, meg az ón hites feleségem.c Sírt is, nevetett is örömében a sze­gény tót lány. A keze a gazda kezébe, a feje a vállára került. »Se apám, se anyám, senkim a világon. Csak a bátyám, a Jankó. Annak kellene szólni.c Komikus látvány volt az, mikor Jankó­nak megmondta a a lány, hogy férjhez akar menni a gazdához. Osszeosókolta a nővérét, a leendő sógorát, az egész lót kompániát; nagy zsiros kalapját a földhöz vágta és elrohant. Egye­nesen az uraaághoz. Térdre esett előtto, ugy könyörgött, hogy fogadja meg béresnek, mert Ő itt marad, egy tapodtat ae megy. A Jankó mun­kás ember, szelid lelkű tót legény; az ilyen embernek akad helye. Lesz belőle jóravaló bóres, aki boldog, hogy biztos kenyere van ós neki egy majorgazda valóságos sógora lesz. Ez a két tót soha se megy vissza többé Árvába. Ellopták a pénzét. Leitner József „ Korona"­beli háziszolgának az istállóban elhelyezett pénzes tárcáját, a melybeu 5 korona 60 filiór készpénze volt, ismeretlen tettes ellopta. Egy uj vizi jármű. Állítólag egy orsz. képviselő és egy tengerésztiszt találták fel azt a furcsa vizi járóművet, amalyet egy szombathelyi gyáros elkészitstt s a mult héten a Balatonon kipróbált. A gépet négy bádog kerék hajija, alapját négy henger képezi, amelyeken a motor nyugszik, Valóságos tengeri csoda, amelytől a feltalálók so­kat vártak. A próba azonban rosszul ütött ki. ; A keszthelyi fürdőház irányában haladt a gép, | mikor az egyik henger kiugrott s a járműben levő négy ember elmerült. A csónakázó egylet emberei kimentették a fuldoklókat, akik aligha fogják kísérleteiket folytatni a vizikeróken. Gyümölcs tolvajok. Takács József Berzsenyi­utcai lakosnak szép gyümölcsöse van az udvarán. S A fák telve vannak körtével, barackkal. A j szomszéd gyermekek elhatározták, hogy egyik , éjjel ellátogatnak Takácsékhoz ós megdézsmálják a gyű nölcsöst. Móritz Lajos, Huszár Ernő, Radó Gyula, Ress Lajos, Németh József ós Horváth < Károly összeszedelődzködve, bemásztak Takáos udvarára, az összes gyümölcsfákat letarolták, tarisznyába rakták és elakartak vele osonni, azonban a gazda idejekorán észrevette a kis tolvajok manipulációját, az egész társaságot le­tartóztatta és átadta a rendőrségnek. Csak a fejét ... A novai nagy korcsmában az aratók ós az uradalmi cselédek együtt áldomást ittak. Békésen mulattak mindaddig, amíg Molnár Imre novai gazda is oda nem vetődött, aki a cselédeket az aratók ellen izgatta. Azalattomos­kodásnak Horváth József cseléd ember adta meg az árát, akit Molnár ugy fejbe vert, hogy agy­rázkódást szenvedett. Ismeretlen süket-néma. Egy 16—18 évesnek látszó, gyenge, roszul fejlett, sovány süket-néma, horvát származásúnak látszó fiút fogtak el a városban és átadták a rendőrségnek, a hol most fogva tartják és kilétét kutatják. JÓ fogá8t csinált a zalaegerszegi csendőrség. Letartóztatta ugyanis Kolompár Vatók Rífáel vándorcigányt » János Pepi nevü fiát, a kik a nagylángi (fehérmegyei) betöréses lopásban rószt vettek. Nevezetteket eredetileg Vörsön fogták el, azonban ott nem akarták a nagylángi betöréses lopásban való részességüket beismerni, míg a helybeli csendőrőrmester közbelépett és az általa gyűjtött terhelő adatok súlya alatt kénytelenek voltak bevallani bűnüket. Most átszállítják őket a helyszinére s azután a bíróságnak fognak át­adatni. Utcai botrány. Sz. S. cipész a mult napok egyikén Bálint Józsefnót az utcán minden ok nélkül megtámadta s ruháját letépte. Erre nagy lárma és csődület támadt ugy, hogy a közleke­dés teljesen fenn akadt és a rendőrség közbe­lépését kellett igénybe venni. Gyújtogató. Sármellék községet már régóta rettegésben tartja egy titkos kéz, amely hol házakra, hol kazlakra veti a csóvát. Egy hét sem múlik el tüz nélkül. A falu népe már őrsé­get szervezett, de a gyujtogatót nem tudja elfogni. Lopás. Fábián József helybeli cseléd egy reggel arra a szomorú tapasztalatra ébredt, hogy valaki az istálóban járt, ott összeszedte azt a kis ruházatát, a mellyel rendelkezett s az utolsó szálig elemelte. Károsult nem mert az esetről nyomban jelentést tenni s így a tolvajuak elég ideje volt zsákmáuyát biztonságba helyezni. Tolvaj szobaleány. Karakai Rozi szobaleány­nak egyodüli vágyát az képezte, hogy divatos napernyőt szerezhessen. Sokat törte fejecskéjét a mód fölött, de hiába; nem tudott napernyőhöz jutni. Végre msglátta, hogy Buza Máriának vau olyan napernyője, a milyent ő kíván. Kileste, hogy hol tartja ós egy alkalmas pillanatban el­lopta. Károsult azonban hamarosan rájött a lopásra és a nagyravágyó szobacicus ellen följelentést tett. Hamis pénzgyártó. Puchman Jenő marczali illetőségű lakatos segéd üres óráiban hamis pénzek gyártásával foglalkozott és ezeket a hamisítvá­nyokat itt kezdte forgalomba hozni, de rajta vesztett, mert felismerték a gyatra utánzatokat, jelentést tettek a rendőrsóguek, mely a csavargó lakatos legényt letartóztatta és kihallgatása után átadta a királyi járásbíróságnak. Bucsun. Nagy mulatozással esett meg a hahóti bucsu. A felsőhahóti korcsmában mulattak a legények, köztük Vörös Imre, akibe nagy virtus szorult, amelyet néhány liter borral mig foko­zott. Mikor már odáig fejlődött a haugulat, hogy verekedni feltétlenül kellett, kiszemelte magának Köcski György kovácsiegényt. Köcski állott elébe a kihívásnak ós megkezdődött a bucsu rendes mulatsága: a verekedés. Vörös Imre érezte, hogy szabad kézzel nem boldogul a kováccsal, elő­rántotta tehát a bicskát s ellenfelét, ugy meg­szurkálta, hogy azonnal elterült a földön. Köoskit elszállították, a mulatság pedig folyt tovább. Mert a hahóti bucsun nem olyan különös nagy eset, ha valakit lepedőben visznek haza. Katonai behívások. A nagykanizsai császári és királyi 48. hadkiegészítő p irancsnoksá^ értesítette azokat a póttartalékos katonákat, akiket folyó j julius 25-ikóre fegyvergyakorlatra hivott be, hogy nem ezen a napon, hanem 1905. évi augusztus í hó 1-én tartoznak bevonulni ós a hadkiegészítő ' parancsnokságnál jelentkezni. Ingyen akart telefonálni. Egy magát Blau j Imrének nevező, állítólag zalalövői lakós beállí­tott a zalaegerszegi postahivatalba s összeköttetést kért Nagykanizsával a telefonon. Miután az elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom