Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)
1905-07-16 / 29. szám
4 • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. junius 25. vak és nyomorék 762, közsegélyre szorult 1403, keresetképtelen árva 1515. Közoktatásügy. A kir. tanfelügyelő bejelentette a közigazgatási bizottságnak, hogy junius hó folyamán meglátogatta a tapolczai állami polgári fiúiskolát, az izr. elemi iskolát, a községi iparos tanonciskolát, a két kisdedovodát; az alsólendvai polgári fiúiskolát, a kisdedovodát; a raposkai, hegymagasi, szigligeti, badacsonytomaji, köveskállai elemi iskolákat; megtekintette a balatonfüredi állami felső népiskola uj iskolaházának ós internátusának építkezését; jelen volt az állami felső népiskolának, mint teljesen kifejlesztett intézetnek első évzáró vizsgáján. Meglátogatta a balatonfüredi Erzsébet szeretetházat, elemi iskolát és kisdedovodát; az akalii, aszófői, örvényesi, balatonudvarii elemi iskolákat; jelen volt az egyedutai iskola évzáró vizsgáján s meglátogatta a fityeházai, murakereszturi, kollátszegi és erdősfai iskolákat. Megjelent a kir. tanfelügyelő a Zalavármegyei általános tanítótestület keszthelyi közgyűlésén, amely alkalommal az ottani iskolákat meglátogatta. Pénzügy. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint junius hó folvamán Zalavármegyóben egyenes adókból 47.216 K 68 f folyt be. A mult év" junius havában 167.909 K 62 f-t fizettek be, tehát az idén a befizetés 120.692 K 94 fillérrel csökkkent. Az óv első felében 700.228 K 34 fillérrel folyt be kevesebb egyenes adó, mint 1904 évben. Hadmentességi díjban befolyt 524 K, míg tavaly 2015 K 10 f; a bevétel tehát 1491 K 10 fillérrel kevesebb. Az egész évben a befizetés 8421 K 70 fillérrel csökkent. Bélyeg- és jogilletékben 36.572 K 45 fillért fizettek be, míg tavaly 71.570 K 27 fillért. A bevétel junius hóban 34.997 K 82 fillérrel, az óv első felében 149.834 K 34 fillérrel kevesebb. Illeték egyenértékben befolyt 1273 K 66 f, a mult évben 4100 K 61 f. A bevétel a mult hónapban 2826 K 95 fillérrel, hat hónap alatt 6604 K 70 fillérrel csökkent. Fogyasztási és italadóban befizettek 171.959 K 81 fillért, a mult évben 203.014 K 34 fillért. A bevétel csökkent 31.054 K 53 fillérrel; az első félév alatt 16714K 57 fillérrel. Italmérési illetékben befolyt 3556 K 30 f. A bevétel e címnél is apadt juniusban 1226 K 51 fillérrel, fél óv alatt 16.784 K 58 fillérrel. Dohányjövedékben junius hó folyamán befolyt 215.796 K 01 f, a mult esztendőben 195.906 K 52 f, a bevétel tehát 19.889 K 49 fillérrel emelkedett. Sójövedékben befolyt 8845 K 74 f; a mult év junius havában 12.407 K 74 f; a bevétel tehát 3562 koronával, az óv első felében 42.551 K 60 fillérrel csökkent. Leirtak juniusban 9405 K 19 f egyenes adót és 1145 K hadmentessógi díjat. Állategészségügy. A ragadós állati betegségek terjedését illetőleg az április hónap óta észlelhető emelkedő irányzat junius hónapban sem változott m eg> ugy hogy a május végével volt 88 fertőzött község helyett junius végén 116 község volt fertőzve. Ezen szám az egyes betegségek között a következőleg oszlik meg: lépfenével 4, veszettséggel 1, takonykórral 1, ragadós száj- és körömfájással 4, ivarszervi hólyagos kiütéssel 17, rühkórral 4, sertésorbánocal 25, sertésvésszcl 60 község volt fertőzve. A ragadós száj- és körömfájás 3 községben és 4 r. t. városban lett megállapítva. A behurcolás módja 2 esetben teljes határozottsággal, 1 esetben valószínűséggel megállapíttatott, 1 esetben pedig egyáltaljában nem volt kideríthető. Gyülevész községbe Somogy vármegye fertőzött Mesztegnyő községéből származó két szarvasmarhával, Zalaegerszegre pedig Csatárról származó 2 darab sertéssel lett behurcolva a betegség, mert mindkét helyen a lakosság titkolása és részben az elöljáróság mulasztása miatt a megbetegedési esetek csak későn jutottak a hatóság tudomására; Csatárból ezenfelül még Ausztria területére is behurcoltatott a betegség, ugy hogy ennek következtében az osztrák belügyminiszter a búsított körmű állatok forgalmára nézve vármegyénknek igen jelentékeny nagyságú területe ellen beviteli tilalmat léptetett életbe. A takonykór az alsólendvai urodalmi főbérlethez tartozó kerkaszentkirályi »Margitc majorban 5 darab lovon, minden valószínűség szerint teknővágó cigányok lovaitól történt fertőzés következében lépeti fel. Az 5 darab ló kiirtatott s a tertőzésről gyanús lovak zár alá helyeztettek. Védőojtások történtek lépfene, sercegő üszök és sertésorbánc ellen 16 gazdaságban; ezenkivül beojtattak lépfene ellen a Csáktornyái járásban a kisgazdák között állami segítséggel kiosztott tenyészüszők s ugyanezen járásban a községek tulajdonát képező összes tenyészbikák. Az állatvásárok, úgyszintén az állatrakodó állomások forgalma — eltekintve egyes vásároknak jobbára a helyi viszonyoktól függő nagyobb élénkségétől — általánosságban gyenge közepes volt, amely körülmény nem osekóly részben a már említett kiviteli tilalomban találja magyarázatát. A megejtett állatszámlálás a községi elöljáróságok által az állatoknak a közös legeltetésre való kihajtása előtt községenként foganatosíttatott, még pedig a mult évi összeirásnál nagyobb pontossággal, ugy hogy az adatok megbízhatósága kielégítőnek mondható. Az összeírás eredményéből az az örvendetes tény állapítható meg, hogy azon állatfajok létszáma, melyek a mi gazdasági viszonyaink között jelentőséggel birnak, nem csökkent, sőt némileg emelkedett is. A beérkezett adatok szerint a folyó óv tavaszán a vármegye területén volt: szarvasmarha és bivaly 198.147, ló 37.669, szamár ós öszvér 556, sertés 161.691, juh 122.125, kecske 852 darab. Ezen számadatoknak a mult éviekkel való összehasonlításából kitűnik, hogy a szarvasmarha állomány 496 darabbal (0-25%), a ló állomány 350 darabbal (0-92°/ 0)> a szamár ós öszvér állomány 4 darabbal (0*71 %), a sertés állomány 2133 darabbal (1-31%), a kecske állomány 135 darabbal (15'84°/ 0) szaporodott, míg ellenben a juhok létszáma 8328 darabbal (6"81 0/ 0) csökkent. Az emelkedés a természetes szaporulat következménye, míg a juhok létszámának csökkenése az intenzívebb gazdálkodás mind nagyobb tórfoglalásával s a legelőterület apadásával áll összefüggésben. Az ellenzék szervezkedése. Zalavármegyében a mult héten szervezkedett az egyesült ellenzék, amelynek előkészítő bizottsága kedd délután 6 órára Zalaegerszegre értekezletet hivott össze. Az értekezlet célja egyrészről az egyesült ellenzőknek az egész vármegyére kiterjedő szervezése, másrészről a másnap tartott megyei közgyűlés elő terjesztett indítvány tárgyalása és a 60 tagu bizottság névsorának megállapítása volt. Az értekezleten körülbelül kétszázan vettek részt. Az ellenzék vezérfőrfiai közül ott voltak : gróf Batthyány József, Farkas József, Eitner Zsigmond, Darányi Ferenc orsz. képviselők, NedeczkyJ enő, Bosnyák Géza, V izleudvay Sándor, Szily Dezső, Bogyay Máté, Szentmihályi Dezső, Koller István, Dervarics Imre, Dervarics Ákos, Oltay Guidó, Bezerédj Lajos, gróf Batthyány Pál, dr Gyömörey Vince, Ziegler Kálmán, Nagy László, Hayden Sándor, Eitner Sándor, Háry Dezső, dr Kele Antal, Vinhoffer Dezső, Táncsics János stb. Zalaegerszeg város polgársága szintén nagy számban jelent meg. Az értekezletet Bosnyák Géza nyitotta meg. Utalt a politikai viszonyok súlyos voltára, amely feltétlenül szükségessé teszi az ellenzék szervezkedését, hogy ellenállhasson az alkotmányellenes irányzatnak, amely Magyarország ősi szabadságát fenyegeti. Alkotmányos államban a népakaratnak érvényesülnie kell, ma azonban a népakarat érvényesülésének gátat vet az abszolutizmus. Zalavármegye traditiójánál fogva nem maradhat tótlen. Az alkotmányos küzdelemből ki kell vennie a maga részét. Ezért hívta össze az előkészítő bizottság az értekezletet, hogy az egyesült ; ellenzéket megyeszerte szervezze. Felkéri az értei kezletet, hogy korelnököt válasszon s a megalakulást mondja ki. Korelnök Nedeczky Jenő lett, akit az alakulás kimondása után a vármegyei egyesült ellenzők elnökévé választottak. Az elnök a bizalmat megkapó szavakkal köszönte meg. Sok esztendő terhe 1 nyomja a vállaimat — úgymond — megöreged| tem, erőtlen vagyok, de szívem nem változott, j A hazaszeretet lángja most is ugy lobog benne, j mint ifjú koromban s jellemem törhetetlen. Ha I az értekezlet ugy kívánja, félretéve aggkorom ! gyengeségeit, minden erőmmel a nemzeti ügy • rendelkezésére állok. Jegyzők lettek Eitner Sándor és Háry Dezső, i A megalakult ellenzék kimondta, hogy a szervezkedés érdekében a vármegye egész területén mozgalmat indít s a bizottságot ugy alakítja meg, hogy abban minden közigazgatási járás képviselve legyen, de a bizottságnak joga lesz magát a szükséghez képest kiegészíteni. Alelnökökké megválasztattak: Bosnyák Géza, Farkas József és Vizlendvay Sándor. A bizottság tagjai lettek: a zalaegerszegi járásból: Szily Dezső ós Nagy László ; a pacsai járásból: Szentmihályi Dezső és ifj. Thassy Imre; a nagykanizsai járásból: Koller István ós Dervarics Ákos; Nagykanizsa városból: Sebestyén Lajos és Faics Lajos; a tapolczai járásból: Yastagh János, Forster Elek ós Handlery Gusztáv; a sümegi járásból: dr Gyömörey Vince ós Németh János; a keszthelyi járásból: Oltay Guidó és Bezerédj Lajos; a zalaszentgróti járásból: gróf Batthyány Pál és Malatinszky Ferenc; Zalaegerszeg városból : dr Obersohn Mór és Vörös Gyula ; a perlaki járásból: Habus Mihály ós dr Tamás János; az alsólendvai járásból: Gaál István ésPetrik Gyula; a letenyei járásból: dr Csempesz Kálmán és Schmied Emil; a novai járásból: Deák'Mihály, Imreh Antal és Tuboly Zsigmond; a csáktornyai járásból: Ziegler Kálmán és Zakál Henrik. A bizottság megalakítása után Eitner Zsigmondnak a megyei közgyűlés elé terjesztett indítványát tárgyalták, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Táncsics János abban az irányban kivánt módosítást, hogy az indítványban határozottan fejeztessék ki, miként fog a vármegye a tisztviselők fizetéséről gondoskodni arra az esetre, ha a kormány azt nem szolgáltatná ki. Eitner Zsigmond és Szily Dezső utaltak arra, hogy ezt az indítványba felvenni nem lehetett, mert az ügy késedelmet szenvedett volna, miután a törvény értelmében a pótadó megszavazása, vagy a vármegye bármely megterhelése formaságokhoz ós határidőkhöz van kötve. A hatvanas bizottságnak azonban első kötelessége lesz, hogy erre vonatkozólag javaslatot dolgozzon ki. Gaál István kerkaszentmiklósi plébános lelkes beszéddel buzdította az értekezletet kitartásra, együttérzésre. Gyáváskodni, kishitünek lenni senkinek sem szabad. Ha bekövetkezik az az idő, hogy a tisztviselőket a hatalom fenyegeti, a vármegye, amely őket választotta, majd talál módot ós eszközt arra, hogy nekik elégtételt adjon. Nincs ugyan rá felhatalmazása, de a mult példái azt mutatják s lelkében ugy érzi, hogy jogosan mondhatja az egész magyar papság nevében, hogy a haza számíthat rájuk, mert ugy tanulták azoktól, akik 1848-ban elhagyták az Ur oltárát, hogy a haza oltárán áldozzanak, ugy hallották azoktól a tanáraiktól, akik büszkén mutatták kezükön a bilincsek nyomát: hogy Isten után a haza az első és ha a haza hív, senkinek sem szabad az áldozatoktól visszariadni. Dr Kele Antal indítványozza, hogy a bizottság intéskedjők, miszerint az egész vármegyében népgyűlések tartassanak, hogy a polgárságot mindenütt szervezzék, felvilágosítsák a mozgalom fontosságáról. Bosnyák Géza kijelenti, hogy ismerve a hangulatot, népgyűlések rendezését csak kőt kerületben: a csáktornyaiban és letenyeiben látja szükségesnek, mert ezen kerületek képviselői nem tartoznak az egyesült ellenzékhez. A többi kerületek képviselőit pedig kérje fel a vezetőség, hogy tartsanak beszámolót választóiknak. Ezután összeállították a megyei közgyűlés által megválasztandó 60-as bizottság névsorát; az elnök az ülést bezárta s az értekezlet a Kossuth-nóta mellett szótoszlott. • * * Keszthelyen vasárnap népgyűlés volt, amelynek oélját a függetlenségi kör megalakítása képezte. A népgyülóten 2—3000 ember jelent meg. Ott voltak: gróf Batthyány József a keszthelyi kerület orsz. képviselője, gróf Batthyány Tivadar, Berecz Ábel ós Eitner Zsigmond orsz. képviselők. A képviselők délután x/ 24 órakor órkeztek. A vasúti állomáson a rendező bizottság és nagy néptömeg fogadta őket. Innét zászlók alatt vonult a nép a »Hungária« szálloda elé, a vendégek pedig négyes fogatokon robogtak a városba. A gyűlést Dervarics Imre, az előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg, majd Nedeozky Jenőt elnökké választották. Az elnök a >Hungária« erkélyéről beszólt a néphez. Üdvözölte a megjelent. képviselőket s buzdította a választókat a nemzeti ügy melletti kitartásra. Beszéde alatt egy temetési menet vonult végig a városon. Temetnek — így szólt az elnök — de mi is temetünk. Temetjük a magyar ^alkotmányosságot.
