Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-16 / 29. szám

1905. julius 9. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapt 5 Gróf Batthyány József bejelentette választóinak, hogy belépett a 48-as pártba s megindokolta elhatározását. Kijelentése nagy lelkesedést keltett. Bereoz Ábel a Kemenesalja üdvözletét hozta a Balaton partjának. A magyar alkotmányról beszélt, amelynek védelmére tömörül ma a nemzet. Eitner Zsigmond a darabont kormányról s annak szerepéről mondott gyújtó beszédet. Gróf Batthyány Tivadar első sorban üdvözli gróf Batthyány Józsefet, mint a 48-as párt tagját. A 48-as hagyományok szellemének minden magyar ember lelkében élnie kell, ha azt akarja, hogy hazája boldoguljon. Batthyány Lajos az első felelős magyar miniszterelnök példája után indulva, nem lehet ő sem más, mint 48-as. Mindig a nép jóléte s Magyarország szabadsága vezette és ezek szolgálatában marad. Egy generális a mostani alkotmányos küzdelmet renitentiának nevezte. Pedig Magyarországon velük szemben osak egy renitens van : a törvény. És ha elkövetkeznék az idő, hogy Magyarország ellen felvonul a reakció hadserege, ezt az egy retinenst felszögezi a Lajtha hidjára: először azt ágyúzzák agyon, hogy ne beszélhessen a magyarsághoz. Ezután felolvasták a határozati javaslatot, kimondták a függetlenségi pártkör megalakulását s a nép lelkesült hangulatban szétoszlott. A képviselők gyűlés után a premontrei rendház vendégei voltak, innét pedig a tiszteletükre rendezett bankettre mentek. Zalavármegye közgazdasági viszonyai az 1905. évi junius havában. Az elmúlt junius hónapban uralkodott időjárás nagy átlagban kedvezőnek jelezhető a gazdasági terményekre nézve. Volt ugyan gyakran csapadék, de átlagban mérsékelt mennyiségben. Tizenegy esős napon csak 40 m/m. csapadék esett. Voltak azonban vidékenként pásztás esők és ezek kíséretében jégverések is. Jégverés volt junius hó 10-én Hencse, Ohid, Lórántháza, Zalatárnok, Pusztaszentlászló határában 10—15% kártétellel, junius 17-én Bányaváron 10—20°/

0, junius 18-án Rigyácz, Pördeföld, Baglad, Szentiván, Tófej 10—30°/

0, Karmaos, Zalabaksa, Felsőőrs, Lovas, Barabásszeg, Kámaháza, Szentlőrincz ós Rád községek határában 10—25—50°/

0 kártétellel, mely leginkább a rozsok és búzákban mutatkozott. A hónap közepén és közvetlenül aratás előtt mutatkozott több reggelen át köd is, mely ilyen időtájban tapasztalatszerüen már jelentékeny minőségi károkat szokott okozni. A gyakori esőzések kedveztek a rozsda fejlődésének; a pásztás súlyos esők vidékenként pedig a gazdagabb vetések eldülósét okozták. De még mind ezen baj nem tett volna annyi kárt, ha a hó végével és a folyó julius hó első hetében nem uralkodott volna olyan afrikai hőség és szárazság, a melynek behatása alatt a beéréa siettetve, a szemképződés pedig hátrányosan befolyásolva lett. Ezen szerencsére rövid időszakban, mely vármegyénkben is szokatlan magas hőmérséklettel járt, (37—39° C, sőt egy napon 42° C is volt) rohamosan elfehéredtek a gabonák, sőt hő ütést is szenvedtek, mely még sokkal is veszedelmesebb lett volna, ha a f. hó 7-én nagy viharral bekövetkezett kiadós esőzés a levegőt le nem hűti. Az aratás vármegyénkben leginkább julius hó 1-én kezdődött meg, de a nagy hőség miatt csak lassan haladhatott. A munkások gyakran kidűltek, számos gyomorbaj és napszurási eset is fordult elő, melyek a munkáknak nagy elővigyázattal való folytatását parancsolták. Szép kilátásaink az abnormális időjárás behatása alatt határozottan romlottak ós különösen a minőségnél fogunk tetemes csalódással találkozni. Aratási eredményünk a búzánál 6—7 mm., a rozsnál 6—6-5 mm., az árpánál 6—7 mm. és a zabnál 5—6 mm. közötti arányban fog alakulni pro kat. hold. Szalmára nézve a mult évi termést meghaladjuk. A szalmatöbbletet ezidén 10—15°/

0 vehetjük fel a mult évi terméssel szemben. Kedvező idő járt a hónap végéig a tengeri, burgonya, takarmány és cukorrépára, a bab, borsó egyéb hü velyesek és kerti véleményekre, melyekre nézve a legutóbbi csapadék kitűnő hatással volt és a hőségi időszakban beállt növekedési akadályokat megszüntette. Befejeztetett a mult hóban a repce aratása is, mely azonban csak gyenge közepes eredményt adott. A legfontosabb munkálatokat képezték a mult hónapban a széna és mesterséges takarmányok felszárogatási és behordási munkálatai, a melyekre nézve a mult hó 10-ike körül kedvezőtlen idők jártak ugyan, de a melyek a későbben beállt javulás miatt mégis átlagban sikerülteknek jelezhetők. A száraz rétek igen kielégítő eredményt adtak jó minősóggel párosulva; a nedvesebb fekvésű rétek, különösen a lápterületeken gyengén fizettek. A lóher ós lucerna I ső kaszálása jórészt több takarmányt adott le mint a mult évben; igon sikerültnek mond ató a zabosbükköny szénának feltakarítása is. A folyó hó elején uralkodott hőségi időszak ugy a száraz réteken fejlődő sarjú termés, valamint a legelők állapotára nagy hátránnyal volt; sőt a legelőkön mutatkozó hiányos táplálkozás már visszahatással volt a marhaállomány conditiójára is, mely állomány a hőség behatása alatt amúgy is szenvedett. Kedvező időjárásnak jelezhető a mult havi időjárás a szőlőtermésre nézve és szép kilátásainkat csakis azon körülmény zavarja leginkább, hogy a megye alsó járásaiban nagymértékben fellépett a szőlőmoly. A felsőbb járásokban is van ugyan elvétve vidékenként szőlőmoly és peronospora, de mindidáig a kilátások átlagban igen kielégítőknek mutatkoznak. Sajnos, hogy a Balaton melléki szőlőkben sok kárt tett a f. hó 7-én leesett jég, mely szokatlan erős vihar kíséretében jelentkezvén, vármegyéuk egyéb vidékeit is elszórva meglátogatta. A szarvasmarha forgalmára és árviszonyaira vovatkozólag tetemes hátránnyal volt vármegyénkben azon körülmény, hogy a száj- ós körömfájás miatt a vármegye 5 járásából a külföldi kivitel betiltatott. Ezen körülmény folytán sok külföldi vevő elmaradt, a mely következményképpen" az - áraknak 10—15°/

0-os csökkenésére és a forgalomnak ellanyhulására vezetett. Előbb a sürgős takarmány készítósi, most már az aratási munkálatok is természetszerűleg korlátozták a jelen időszakban a felhajtást. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt junius hónapban ismét rosszabbra fordultak és a járványos bántalmak száma szaporodott. A hónap végével volt ugyanis fertőzött község vármegyénkben : takonykór által 1 község, lépfene 4 község, ragadós száj- és körömfájás 4 község, ivarszervi hólyagos kiütés 17 község, rühkór 4 község, sertésorbánc 25 község és sertésvész által 60 község. Ezenkívül több községben észleltetett a sercegő üszök ós a szarvasmarhák fertőző vérfestók vizellése, az úgynevezett erdőkór. A folyó óv tavaszán hivatalból elrendelt állatösszeirás adatai immár összeállíttatván, végeredményképpen a következő eredményt mutatott. A folyó óv tavaszán volt Zalavármegye területén : szarvasmarha (és bivaly) 198,147 db. ló " 37,669 » szamár ós öszvér 556 > sertés 161,691 » juh 122,125 » kecske 852 > Ezen adatokat az 1904. évi állatösszeirás adataival összehasonlítva kitűnik, hogy a szarvasmarhaállomány 496 drbbal = 0.25%-kal, a lóállomány 350 drbbal = 0"92°/

0, a szamár és öszvórállomány 4 drbbal = 0.71 °/

0, a sertésállomány 2133 drbbal = 1-31 °/

0-kal és a kecskeállomány 135 drbbal — 15-84°/

0-kal szaporodott, míg ellenben a juhok száma 83:i8 drbbal = 6'81°/

0-kal csökkent. Az emelkedés a szarvasmarha sertés és lóállománynál a természetes szaporulat következménye; a juhállomány igen tetemes apadása azonban a belterjesebb gazdálkodásra való átmenet ós a legelő területek apadására vezethető vissza. A juhállomány apadását a szarvasmarha ós lóállomány természetes szaporodása némileg ellensúlyozza ugyan, de ezen rohamos egy évi apadás ós a kecskeállomány rohamos szaporodása még sem örvendetes jelenség az általános közvagyouosodásra nézve. Egy vigasztalást mégis találunk ezen számadatokban, azt tudniillik, hogy a legfontosabb háziállataink, a szarvasmarha és lóállomány számára a mult óvi sanyarú takarmánytermés nagyobbfoku behatással nem volt és az elmúlt tél folyamán áldozatok árán ugyan, de mégis sikerült az állományt a gazdálkodásnak megmenteni. A köznóp élelmezése a mult hónapban megkönnyítetett a kerti vetemények ós burgonyának igénybevétele által; de egyéb ólelmicikkek vételére a lakosság nagyobb része még mindig utalva van. A napszámos kapós lett és a munkabérek magasabbak is mint a mult évben. Szerencsés körülménynek nevezhető mégis, hogy arató vagy cseléd strike vármegyénkben ezidáig nem fordult elő, mely nem azt jelenti, mintha ez nálunk lehetetlen volna, hanem hogy a szociális mozgalmak hullámai a mi népünket még nem érintették oly veszedelmes formákban, mint a szomszédos Somogy és Veszprém vármegyékből ezt hallottuk az elmúlt napokban. Mozgalmas napok. A kalendárium ós hosszú évek tapasztalat.á szerint be kellett volna következnie az uborkaszezonnak, amikor az újságíró kínlódva mered a fehér papirosra, amelyet irott sorokkal ked megtölLenie. A nagy melegben a gondolatok, amelyek pótolnák az eseményeket, nehezen születnek, aktualitás pedig rendszerint kevés akad. Zalaegerszegnek a magas idényben is kevés a szenzációja; hát még nyáron! Az üres utcákon alig ődöng egy-két tisztviselő, akinek még nem érkezett el a szabadságideje. A kaszinók üresek, a kávéházak sarkában csak néhány törzsvendég ül és társalog — a kutya melegről. A mult hét azonban zajos és eseményekben gazdag napokat hozott ránk. Az egyesült ellenzők szervezkedett ós a vármegye hozott határozatot a nemzeti ellenállás szervezéséről és kifejezést adott a kormány iránt való bizalmatlanságának. Pezsgett két napig az élet, sőt két éjszakán is. Mert már szokása az a magyar embernek, hogy minden alkalommal, akár az öröm, akár a bánat, akár a hazafias lelkesedós, vagy honfibú hozza össze, a barátság poharát mindig a kezébe veszi; ismerkedik, barátkozik, szóval áldomást iszik. Az áldomás is egy olyan tőről metszett magyar szó, amelyet semmiféle nyelv visszaadni nem tud. Mert itt született meg a fogalom is, amelyet kifejez. A magyar ember érti, mit jelent, idegennek megmagyarázni nem lehet. A befejezett munka után a gazda áldomást ad a munkásainak. A német azt mondja, hogy ajándékot ad. A magyar arató azonban ugy tudja, hogy nem ajáudékot iszik, hanem áldomás bort, amelyet a gazdának adni nem muszáj, de illik, az aratónak pedig kidukál. A vásározó paraszt ember ha a tehenét eladta, áldomást iszik. Ősi szokás, hogy akit valami tisztesség ér, akit nevenapján megköszöntenek, akit megválasztanak, áldomásra hívja össze a barátait. A régi világban a temetés is áldomással végződött 8 a közélet minden jelentősebb mozzanatát megáldomásozták. De akármikor s akárminő alakban került is elő, ha egy pohár borból, vagy fejedelmi lakomából állott is, mindig benne volt a magyar ember barátkozó szívessóge, jóindulata, gyorsan hevülő, lelkesedésre hajló szíve. Nem is lehet az, hogy ha már pártot szervezünk, össze ne üljünk egy kis barátkozásra. Kedden volt az egyesült ellenzék alakuló értekezlete a Kaszinó termében. Rettenetes muieg volt. Hevített a hazafias lelkesedés is, meg a kánikulai napsugár is. Összezsúfolódott a tereinben kétszáz ember. Jól esett a hőség után az »Arany Bárány* hűvös udvarán a barátkozás. De kilenc óra után megzavarta a közönséget az eső. Menekült mindenki a árkádok alá s igyekezett a felesleges viztől megmenteni a vacsoráját. Összezsúfolódott a közönség, ami azonban csak emelte a hangulatot. Egy hosszú asztalnál ült a vezérkar. Hamar megtoldottákgaz asztalt s végére telepedett az ifjúság. Cigány is került hamarosan. Természetesen a nap történetéhez méltó nótákat húzott. Nagy Bercsényi Miklós sirdogálásáról, Kossuth Lajosról beszélt a dal olyan lelkesedéssel, hogy harsogott bele a nagy épület. Közben ovációkat, rendeztek a közólet egy-egy népszerű vezető alakjának. Hatalmas és általános éljent kapott Árvay Lajos főjegyző, aki vacsora után kereste fel a társaságot. Az öreg urak éjfél felé egyenkint pihenőr tértek. Nédeczky Jenő, az agg kuruc tartott" helyét legtovább. Hiába szaladt el felette nyolu