Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-16 / 29. szám

1905. julius 9. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapt 5 Gróf Batthyány József bejelentette választói­nak, hogy belépett a 48-as pártba s megindo­kolta elhatározását. Kijelentése nagy lelkesedést keltett. Bereoz Ábel a Kemenesalja üdvözletét hozta a Balaton partjának. A magyar alkotmányról beszélt, amelynek védelmére tömörül ma a nemzet. Eitner Zsigmond a darabont kormányról s annak szerepéről mondott gyújtó beszédet. Gróf Batthyány Tivadar első sorban üdvözli gróf Batthyány Józsefet, mint a 48-as párt tagját. A 48-as hagyományok szellemének minden magyar ember lelkében élnie kell, ha azt akarja, hogy hazája boldoguljon. Batthyány Lajos az első felelős magyar miniszterelnök példája után indulva, nem lehet ő sem más, mint 48-as. Min­dig a nép jóléte s Magyarország szabadsága vezette és ezek szolgálatában marad. Egy generális a mostani alkotmányos küzdelmet renitentiának nevezte. Pedig Magyarországon velük szemben osak egy renitens van : a törvény. És ha elkövet­keznék az idő, hogy Magyarország ellen felvonul a reakció hadserege, ezt az egy retinenst felszö­gezi a Lajtha hidjára: először azt ágyúzzák agyon, hogy ne beszélhessen a magyarsághoz. Ezután felolvasták a határozati javaslatot, ki­mondták a függetlenségi pártkör megalakulását s a nép lelkesült hangulatban szétoszlott. A képviselők gyűlés után a premontrei rend­ház vendégei voltak, innét pedig a tiszteletükre rendezett bankettre mentek. Zalavármegye közgazdasági viszonyai az 1905. évi junius havában. Az elmúlt junius hónapban uralkodott időjárás nagy átlagban kedvezőnek jelezhető a gazdasági terményekre nézve. Volt ugyan gyakran csapadék, de átlagban mérsékelt mennyiségben. Tizenegy esős napon csak 40 m/m. csapadék esett. Voltak azonban vidékenként pásztás esők és ezek kísé­retében jégverések is. Jégverés volt junius hó 10-én Hencse, Ohid, Lórántháza, Zalatárnok, Pusztaszentlászló határá­ban 10—15% kártétellel, junius 17-én Bánya­váron 10—20°/ 0, junius 18-án Rigyácz, Pörde­föld, Baglad, Szentiván, Tófej 10—30°/ 0, Karmaos, Zalabaksa, Felsőőrs, Lovas, Barabásszeg, Káma­háza, Szentlőrincz ós Rád községek határában 10—25—50°/ 0 kártétellel, mely leginkább a rozsok és búzákban mutatkozott. A hónap közepén és közvetlenül aratás előtt mutatkozott több reggelen át köd is, mely ilyen időtájban tapasztalat­szerüen már jelentékeny minőségi károkat szokott okozni. A gyakori esőzések kedveztek a rozsda fejlő­désének; a pásztás súlyos esők vidékenként pedig a gazdagabb vetések eldülósét okozták. De még mind ezen baj nem tett volna annyi kárt, ha a hó végével és a folyó julius hó első hetében nem uralkodott volna olyan afrikai hőség és szárazság, a melynek behatása alatt a beéréa siettetve, a szemképződés pedig hátrányosan be­folyásolva lett. Ezen szerencsére rövid időszakban, mely vár­megyénkben is szokatlan magas hőmérséklettel járt, (37—39° C, sőt egy napon 42° C is volt) rohamosan elfehéredtek a gabonák, sőt hő ütést is szenvedtek, mely még sokkal is veszedelmesebb lett volna, ha a f. hó 7-én nagy viharral bekö­vetkezett kiadós esőzés a levegőt le nem hűti. Az aratás vármegyénkben leginkább julius hó 1-én kezdődött meg, de a nagy hőség miatt csak lassan haladhatott. A munkások gyakran kidűl­tek, számos gyomorbaj és napszurási eset is fordult elő, melyek a munkáknak nagy elővigyázattal való folytatását parancsolták. Szép kilátásaink az abnormális időjárás beha­tása alatt határozottan romlottak ós különösen a minőségnél fogunk tetemes csalódással talál­kozni. Aratási eredményünk a búzánál 6—7 mm., a rozsnál 6—6-5 mm., az árpánál 6—7 mm. és a zabnál 5—6 mm. közötti arányban fog alakulni pro kat. hold. Szalmára nézve a mult évi termést meghalad­juk. A szalmatöbbletet ezidén 10—15°/ 0 vehetjük fel a mult évi terméssel szemben. Kedvező idő járt a hónap végéig a tengeri, burgonya, takarmány és cukorrépára, a bab, borsó egyéb hü velyesek és kerti véleményekre, melyekre nézve a legutóbbi csapadék kitűnő hatással volt és a hőségi időszakban beállt növekedési akadá­lyokat megszüntette. Befejeztetett a mult hóban a repce aratása is, mely azonban csak gyenge közepes eredményt adott. A legfontosabb munkálatokat képezték a mult hónapban a széna és mesterséges takarmányok felszárogatási és behordási munkálatai, a melyekre nézve a mult hó 10-ike körül kedvezőtlen idők jártak ugyan, de a melyek a későbben beállt javulás miatt mégis átlagban sikerülteknek jelez­hetők. A száraz rétek igen kielégítő eredményt adtak jó minősóggel párosulva; a nedvesebb fekvésű rétek, különösen a lápterületeken gyengén fizettek. A lóher ós lucerna I ső kaszálása jórészt több takarmányt adott le mint a mult évben; igon sikerültnek mond ató a zabosbükköny szénának feltakarítása is. A folyó hó elején uralkodott hőségi időszak ugy a száraz réteken fejlődő sarjú termés, vala­mint a legelők állapotára nagy hátránnyal volt; sőt a legelőkön mutatkozó hiányos táplálkozás már visszahatással volt a marhaállomány condi­tiójára is, mely állomány a hőség behatása alatt amúgy is szenvedett. Kedvező időjárásnak jelezhető a mult havi időjárás a szőlőtermésre nézve és szép kilátásain­kat csakis azon körülmény zavarja leginkább, hogy a megye alsó járásaiban nagymértékben fel­lépett a szőlőmoly. A felsőbb járásokban is van ugyan elvétve vidékenként szőlőmoly és perono­spora, de mindidáig a kilátások átlagban igen kielégítőknek mutatkoznak. Sajnos, hogy a Balaton melléki szőlőkben sok kárt tett a f. hó 7-én le­esett jég, mely szokatlan erős vihar kíséretében jelentkezvén, vármegyéuk egyéb vidékeit is el­szórva meglátogatta. A szarvasmarha forgalmára és árviszonyaira vovatkozólag tetemes hátránnyal volt vármegyénk­ben azon körülmény, hogy a száj- ós körömfájás miatt a vármegye 5 járásából a külföldi kivitel betiltatott. Ezen körülmény folytán sok külföldi vevő elmaradt, a mely következményképpen" az - áraknak 10—15°/ 0-os csökkenésére és a forgalom­nak ellanyhulására vezetett. Előbb a sürgős takarmány készítósi, most már az aratási munkálatok is természetszerűleg kor­látozták a jelen időszakban a felhajtást. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt junius hónapban ismét rosszabbra fordultak és a járvá­nyos bántalmak száma szaporodott. A hónap végével volt ugyanis fertőzött község vármegyénk­ben : takonykór által 1 község, lépfene 4 község, ragadós száj- és körömfájás 4 község, ivarszervi hólyagos kiütés 17 község, rühkór 4 község, sertésorbánc 25 község és sertésvész által 60 község. Ezenkívül több községben észleltetett a sercegő üszök ós a szarvasmarhák fertőző vér­festók vizellése, az úgynevezett erdőkór. A folyó óv tavaszán hivatalból elrendelt állat­összeirás adatai immár összeállíttatván, végered­ményképpen a következő eredményt mutatott. A folyó óv tavaszán volt Zalavármegye terü­letén : szarvasmarha (és bivaly) 198,147 db. ló " 37,669 » szamár ós öszvér 556 > sertés 161,691 » juh 122,125 » kecske 852 > Ezen adatokat az 1904. évi állatösszeirás ada­taival összehasonlítva kitűnik, hogy a szarvas­marhaállomány 496 drbbal = 0.25%-kal, a ló­állomány 350 drbbal = 0"92°/ 0, a szamár és öszvórállomány 4 drbbal = 0.71 °/ 0, a sertés­állomány 2133 drbbal = 1-31 °/ 0-kal és a kecske­állomány 135 drbbal — 15-84°/ 0-kal szaporodott, míg ellenben a juhok száma 83:i8 drbbal = 6'81°/ 0-kal csökkent. Az emelkedés a szarvasmarha sertés és ló­állománynál a természetes szaporulat következ­ménye; a juhállomány igen tetemes apadása azonban a belterjesebb gazdálkodásra való át­menet ós a legelő területek apadására vezethető vissza. A juhállomány apadását a szarvasmarha ós lóállomány természetes szaporodása némileg ellen­súlyozza ugyan, de ezen rohamos egy évi apadás ós a kecskeállomány rohamos szaporodása még sem örvendetes jelenség az általános közvagyouo­sodásra nézve. Egy vigasztalást mégis találunk ezen szám­adatokban, azt tudniillik, hogy a legfontosabb háziállataink, a szarvasmarha és lóállomány számára a mult óvi sanyarú takarmánytermés nagyobbfoku behatással nem volt és az elmúlt tél folyamán áldozatok árán ugyan, de mégis sikerült az állományt a gazdálkodásnak meg­menteni. A köznóp élelmezése a mult hónapban meg­könnyítetett a kerti vetemények ós burgonyának igénybevétele által; de egyéb ólelmicikkek véte­lére a lakosság nagyobb része még mindig utalva van. A napszámos kapós lett és a munkabérek magasabbak is mint a mult évben. Szerencsés körülménynek nevezhető mégis, hogy arató vagy cseléd strike vármegyénkben ezidáig nem fordult elő, mely nem azt jelenti, mintha ez nálunk lehetetlen volna, hanem hogy a szociális mozgalmak hullámai a mi népünket még nem érintették oly veszedelmes formákban, mint a szomszédos Somogy és Veszprém vár­megyékből ezt hallottuk az elmúlt napokban. Mozgalmas napok. A kalendárium ós hosszú évek tapasztalat.á szerint be kellett volna következnie az uborka­szezonnak, amikor az újságíró kínlódva mered a fehér papirosra, amelyet irott sorokkal ked megtölLenie. A nagy melegben a gondolatok, amelyek pótolnák az eseményeket, nehezen szület­nek, aktualitás pedig rendszerint kevés akad. Zalaegerszegnek a magas idényben is kevés a szenzációja; hát még nyáron! Az üres utcákon alig ődöng egy-két tisztviselő, akinek még nem érkezett el a szabadságideje. A kaszinók üresek, a kávéházak sarkában csak néhány törzsvendég ül és társalog — a kutya melegről. A mult hét azonban zajos és eseményekben gazdag napokat hozott ránk. Az egyesült ellen­zők szervezkedett ós a vármegye hozott határo­zatot a nemzeti ellenállás szervezéséről és kifeje­zést adott a kormány iránt való bizalmatlansá­gának. Pezsgett két napig az élet, sőt két éjsza­kán is. Mert már szokása az a magyar embernek, hogy minden alkalommal, akár az öröm, akár a bánat, akár a hazafias lelkesedós, vagy honfibú hozza össze, a barátság poharát mindig a kezébe veszi; ismerkedik, barátkozik, szóval áldomást iszik. Az áldomás is egy olyan tőről metszett magyar szó, amelyet semmiféle nyelv visszaadni nem tud. Mert itt született meg a fogalom is, amelyet kifejez. A magyar ember érti, mit jelent, idegen­nek megmagyarázni nem lehet. A befejezett munka után a gazda áldomást ad a munkásai­nak. A német azt mondja, hogy ajándékot ad. A magyar arató azonban ugy tudja, hogy nem ajáudékot iszik, hanem áldomás bort, amelyet a gazdának adni nem muszáj, de illik, az aratónak pedig kidukál. A vásározó paraszt ember ha a tehenét eladta, áldomást iszik. Ősi szokás, hogy akit valami tisztesség ér, akit nevenapján meg­köszöntenek, akit megválasztanak, áldomásra hívja össze a barátait. A régi világban a teme­tés is áldomással végződött 8 a közélet minden jelentősebb mozzanatát megáldomásozták. De akármikor s akárminő alakban került is elő, ha egy pohár borból, vagy fejedelmi lakomából állott is, mindig benne volt a magyar ember barátkozó szívessóge, jóindulata, gyorsan hevülő, lelkese­désre hajló szíve. Nem is lehet az, hogy ha már pártot szerve­zünk, össze ne üljünk egy kis barátkozásra. Kedden volt az egyesült ellenzék alakuló értekezlete a Kaszinó termében. Rettenetes muieg volt. Hevített a hazafias lelkesedés is, meg a kánikulai napsugár is. Összezsúfolódott a terein­ben kétszáz ember. Jól esett a hőség után az »Arany Bárány* hűvös udvarán a barátkozás. De kilenc óra után megzavarta a közönséget az eső. Menekült mindenki a árkádok alá s igye­kezett a felesleges viztől megmenteni a vacsorá­ját. Összezsúfolódott a közönség, ami azonban csak emelte a hangulatot. Egy hosszú asztalnál ült a vezérkar. Hamar megtoldottákgaz asztalt s végére telepedett az ifjú­ság. Cigány is került hamarosan. Természetesen a nap történetéhez méltó nótákat húzott. Nagy Bercsényi Miklós sirdogálásáról, Kossuth Lajos­ról beszélt a dal olyan lelkesedéssel, hogy har­sogott bele a nagy épület. Közben ovációkat, rendeztek a közólet egy-egy népszerű vezető alakjának. Hatalmas és általános éljent kapott Árvay Lajos főjegyző, aki vacsora után kereste fel a társaságot. Az öreg urak éjfél felé egyenkint pihenőr ­tértek. Nédeczky Jenő, az agg kuruc tartott" helyét legtovább. Hiába szaladt el felette nyolu

Next

/
Oldalképek
Tartalom