Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-07 / 19. szám

1905. május 14. *Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 201 Az ujjuló Héviz. Vázlatos képet akarván alkotni Hévir,jövőjéről, szükségesnek találom visszatekinteni múltjába, mint az aggastyán, ki bogy gyermekei elé tárja fáradságának eredményét, eléjük festi életének egész töi'ténetét: ifjúságától agg koráig. Héviz élete homályosabb, mint egy korlátolt életkorú emberé; jövője pedig virágosabb, reményteljescbb, mert igazi élete nem a lefolyt hosszú évszázadokban volt, hanem a közel jövőben lesz. Átalakulásának mesgyéjénél áll ma, honnan, mint erőt nyert vándor halad előre, vagy mint a fejlődő leány, ki titkon, észrevétlenül lép be a a sejtelmes, a titokzatos, de alapjában szép életbe. Miből lett, miből alakult ? — ép' olyan homályos, mint a legtöbb csodaszerü természeti tünemény eredete. Hogy évszázadokra nyúlik keletkezése vissza, azt nem csak a róla fennmaradó nyomtatványokból, liánom inkább a nép száján szóló hagyományokból tudjuk. Talán már n régi világ népei is ismerték gyógyító erejét 1 hány harcos keresett gyógyulást elkínzott, megbénult testére ? Az indusok szerint a tavak és patakok az istenek személyes harcainak következményei. Ezek a hatalmas felsőbbségek olyan óriási sziklákat dobáltak egymáshoz, hogy ahova leestek, megnyílt a fold, meder képződött és a víz oda gyűlt. Héviz keletkezését ne vigyük vissza az indusok képzelt világába; annyi kétségtelen, hogy a benne rejlő erő páratlan, osodás hatásu. Es mégis, bár ezt évszázadokon át tudták, alig történt valami Héviz naggyátételére. Parlagon hevert hosszú, igen hosszú éveken át; a közelmúltban pedig mintha vesztett volna a jó híréből ! Szükséges volt tehát valamit tenni, hogy Héviz valahogy uj életre kelhessen. E cél, hogy közeledik, bizonyság a tervbe vett nagyszerű átalakítás, uj fürdőház emelése, csatornázás, vízvezeték bevezetésén kívül sok olyan dolog, ami a íürdőt néhány óv alatt európai hírűvé fogja tenni. Bár a megindult munkálatoknak még csak kezdetén vannak, máris, mint a porából éledező főnix, uj életre kezd ébredni ez is. Az idén is már mintegy 40—50 szobával több fog a vendégek rendelkezésére állani, mint eddig. Mi a jelentősége Hévíznek a vármegye érdekében is? — felesleges tárgyalnunk. Külföldön hasonló fekvésű fürdőből egész vidék élne, lakosai gazdagodnának: de minálunk ezek az óhajok még nagyon is távol vannak. Itt el tudták hallgatni hosszú (éveken át, hogy a vidéknek semmi haszna nem volt Héviz közellétéből, anélkül, hogy valami történt volna ez irányban is. Ma, mikor Héviz teljes ujraébredés küszöbén van, csak örülnünk kell, hogy olyan erős, munkára és áldozatra képes kezekbe került, mint az jelenleg van. S midőn reményteljes bizalommal állunk Héviz jövője előtt, nem nagyítuuk, ha megjósoljuk, hogy Héviz nemsokára versenyezni fog a külföld hasonló hatásu fürdőivel, évek múlva pedig a teljes győzelem diadalában fog nemcsak a magyar névnek, hanem első sorban nekünk és keszthelyieknek is hirt, dicsőséget, vagyont, jövedelmet szerezni. Héviz bűnhődött a múltban, de a jövő ezerszeres kamatozással fogja visszafizetni a ráfordított nagy fáradságot. Héviz nagyságának záloga múltjának hirében, jövője pedig az azt vezető erős kezekbe van letéve. Dr Kóródi Simon. A zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör első évi működése. A Z. I. É. M. K. alig egy évvel ezelőtt alakult meg h ma már egy életerős egyesület, amelynek kebelében együtt van a társadalom minden rétege. A kör tevékenységéről és munkásságáról számolt be az évi rendes közgyűlés, amely az ipartestület házánek nagytermében folyt le dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő elnöklete alatt. Dr Ruzsicska Kálmán a közgyűlést a következő beszéddel nyitotta meg: Igen tisztelt hölgyek és urak ! A zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör alapszabályainak rendelkezéséhez képest voltam bátor Önöket ma ide fárasztani. Ez a közgyűlés, mint működésünknek első határköve, önkénytelenül is annak megfontolására késztet bennünket: mennyiben igazoltuk életképességünket a zászlónkra irt nagy elhatá- \ rozásokra való rátermettségünket. Ae önbeismerós egyike h legnehezebb dolgoknak e világon ; reudizerint optimisták ós pessimisták táborára bontja' az érdekelteket. Épp azért, e percben s e helyről két kijelentés»el tartozom. Az egyiket a pessimistákhoz intézem, kik többet, vagy egyebet vártak tőlünk. Igen tisztelt hölgyek és urak! Minden emberi törekvés, különösen egyesületi élet keretében, ál megy a fecskefiak krizisén, kiket anyjuk a földön tanít röpülni, valamint hogy a sasok közül is csak az edzettebbek nézhetnek a napba. A mi titkári jelentésünk igazolni fogja, hogy szárnyasaink már egy év alatt is neki tollasodtak a röpüléshez; igazolni fogja, hogy —habár csak káprázattal is — belenéztünk egyszer-másazor a művészet ragyogó napjába. Másik kijelentésemet az optimistákhoz intézem, kik azt hiszik, hogy már benne vagyunk az általunk szolgálni óhajtott célok rendes kerékvágásában. Hát bizony még nem vagyunk ! Még igen sok kitartásra s odaadó buzgalomra van szükség, hogy egy vidéki szűkebb keret száz és ezer akadályaival megküzdve, összes személyi és dologi viszonyainkban kialakulva, kijegecődve körünk nemzeti s kulturális hivatásával, a lelkek inspirálásának magaslatáig juthassunk. En azonban e két felfogást áthidalom azon törhetlen reményemmel, hogy az az egyesület, mely rövid egy évi időközben annyi szívben kigyújtotta a szép, jó és igaz érzések tiszta kultuszát ; mely az együttérző és egymást megértő lelkek társadalmi szövetségébon, társadalmi erények gyakorlására alkalmasnak bizonyult: ezentúl még fokozottabb mérvben fog rászolgálni a meleg rokonszenvre, melyet eddigi törekvésével, a nagy közönség részéről, állások, foglalkozások és nézetek külömbsége nélkül elhódított magának. Nem mindnyájan küzdhetjük fel magunkat a nagyhivatásu emberek ama szédítő magasságára, melyen Schiller a költőket és művészeket az emberi nem vigasztalóinak mondja. Elvégre nem az eszmények felé megtett út hosszúsága, hanem a készség, melylyel azok fényének lelkünket kitárjuk — adja meg az életnek azt a derűt, melyet e világon semmi mással pótolni nem lehet. Az irodalom, költészet és művészet szeretete legyen tehát egyik sarkköve mindenikünk világnézetének. De ehhez a szeretethez legyen első joga a magunk édes gyermekének, a magyar faj, a magyar agy, a magyar temperamentum erejének. S mert a zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör a maga lelki világának minden alkotására rányomta 5 hazaszeretet s a magyar genius fólreismerhetlen, ragyogó zománcát: azért merem hinni, merem romélni, hogy kis csapatuuk nem fog elhullni nemes küzdelmében. Igen tisztelt hölgyek ós urak! Midőn ma egy évi tevékenységünkről számot adunk, azt hiszem nincs közöttünk senki, ki be nem ismerné, hogy körünk életére és sikerére döntő tényező volt, Sándor Zsigmond királyi mérnök ur példátlan szorgalma, «i csak a legnagyobb ügyszeretetben gyökerezhető odaadása. A történeti igazságnak teszek eleget, midőn felkérem Önöket, hogy neki első évi közgyűlésünk alkalmából legmelegebb elismerésünket s hálás höszönetünket jegyzőkönyvileg fejezzük ki. Midőn szíves megjelenésükért köszönetemet fejezném ki, a zalaegerszegi irodalmi é8 művészeti kör második közgyűlését ezennel megnyitom ! Ezután az elnök íelkérte Puskás Kálmán titkárt, hogy jelentését olvassa tel. A titkár a következő jelentést terj esztette elő: Nagyságos Eluök Ur! Mélyen Tisztelt közgyűlés! Midőn a Z. I. M. Körnek első óvi működéséről szóló jelentésemet az alábbiakban szerencsém van tisztelettel bemutatni, időszerűnek tartom mindenekelőtt a kör megalakulásának történetéről is röviden megemlékezni. Városunk társadalmi és kulturális életében régóta érzett közszükségletet képezett egy oly egylet létesítése, mely míg egyrészt a helyi társadalomnak szűkebb körökben szótszórt tagjait a kisvárosi élet szokásos korlátainak ledöntésével egy közös körbe vonzza, társadalmi állásra való tekintet nélkül, csupán az egymás iránti kölcsönös becsülés és szeretet érzésétől vezéreltetve egy mindnyájunk által szeretettel szolgált eszmében egyesítse; másrészt gondoskodjék oly intézményekről és eszközökről, melyek alkalmas felhasználásával a társadalomnak ily módon egy körbe egyesített tagjai kulturális szükségleteiket kielégíthessék; minden szép, nemes, tudományos és hazafias dolog iránti érzéküket fejleszthessék. Több lelkes tagja a társadalomnak vállvetve össze állott s a megpendített eszmét a legnagyobb kitartással a társadalom minden rétegében gondosan elhintve, vállalkozott a nehéz feladat megoldására. Zászlójára irta a tunomány ós művészet varázsigéit s ment toborzani híveket. E két eszme jegyében született meg a Zalaegerszegi I. M. K., mely már 1904 óvi január hó 30-án a városház nagytermében előértekezletet tartott s ezen Lányi Kálmán kir. főmérnök elnöklete alatt dr Csák Károly és dr Ábrahám Ernő árv. ülnökök, Kiss Lajos felső keresk. isk. tanár, Kauffmann Mátyás várm. aljegyző, dr Kele Antal ügyvéd, Sándor Zsigmond és Puskás Kálmán kir. mérnökökből álló előkészítő bizottságot küldött ki az alapszabályok tervezetének kidolgozása és az alakuló közgyűlés előkészítése céljából. Ezen bizottság már február 2-án összeült, az alapszabályokat kidolgozta s február hó 7-ére a városház nagytermébe az alakuló közgyűlést összehívta. Az alakuló közgyűlés elnökéül az előkészítő bizottság dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelőt kérte fel, kinek elnöklete alatt az előkészítő bizottság bemutatta az alapszabály tervezetet, mely elfogadtatván a közgyűlés tisztikarát a következően alakította meg: Elnök: dr Ruzsicska Kálmán kir. tan. tanfelügyelő. • Másodelnökök: Lányi Kálmán kir. főmérnök és Várhidy Lajos polgármester. Titkár: Puskás Kálmán kir. mérnök. 11-od titkár: Erdős Tivadar íogymn. tanár. Pénztáros: dr Klein Lajos gyógyszerész. Ügyész: dr Keresztury József ügyvéd. Háznagy: Graner Géza vállalkozó. Igazgató választmány. Lányi Kálmánná, Mihálovics Alice, Németh Eleknó, Sándor Zsigmondné, Skublics Antika, dr Ábrahám Ernő, Balassa Benő, Balassy Miklós, Borbély György, Bubios Tivadar, Bucsy István, dr Csák Károly, Csiszár József, dr Czinder István, Fülep Imre, Faragó Béla, dr Graner Adolf, Hajós Ignác, Horváth János, dr Kaszter Ödön, Kautfmann Mátyás, Kiss Lajos, Odor Géza, dr Rézler Kornél, Sándor Zsigmond, Schuszter Oszkár, Takács József, dr Thassy Gábor, Udvardy Vince, dr Urbanek Károly, összesen 30 ig. vál. tag. Ezután a közgyűlés megbízta az elnökséget az alapszabályok kormányhatósági jóváhagyásának kieszközlésével s felhatalmazta a választmányt, hogy működését addig is kezdje meg. A választmány február hó 14-én tartotta első ülését, - melyben a titkár a tagok számának örvendetes szaporodását jelentette, a mennyiben már ekkor a tagok száma 160-ra volt tehető s elhatároztatott, hogy a taggyüjtés a legnagyobb erélylyel s a legszélesebb körben megindíttassók. Ezen ülésen választotta meg az igazgató választmány az alapszabályokban előirt számban az irodalmi és művészeti bizottság tagjait is ós pedig : Művészeti szakbizottság: Skublic3 Ántik«, Mihalovics Alice,Thassy Gáborné, Bubics Tivadar, dr Graner Adolf, Kern Antal, Kauffmann Mátyás, Erdős Tivadar, Sándor Zsigmond, Tnassy Gábor, összesen 10 tag. Irodalmi szakbizottság: Németh Elekné, dr Ábrahám Ernő, Borbély György, Bucsy István, Balassa Benő, dr Csák Károly, Csiszár József, Fiilcp Imre, Kiss Lajos, dr Urbanek Károly, összesen 10 tag. Ezután leihívta a két szakbizottságot, hogy saját tisztikarát alakítsa meg, ügyviteli szabályzatát alkossa meg s azt az ig. választmány legközelebbi üiésén matassa be. Ezen felhívásnak mindkét bizottság eleget tett s a művészeti bizottság elnökóvé Sándor Zsigmondot, jegyzőjévé Kauffmann Mátyást; az irodalmi szakbizottság elnökévé Fülep Imrét,jegyzőjévé dr Ábrahám Ernőt választotta meg. A művészeti bizottság p"dig felkérte Sándor Zsigmond elnököt, hogy a kör zenekarát alakítsa meg, tanítsa be és vezesse, Kauffmann Mátyást