Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-13 / 46. szám

4 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1904. november 13. A mult hóban fejeztetett be a vármegyénk gazdasági életében oly fontos szerepet játszó szüretelési munkálat. A gazdag termésre való kilátás vármegyénknek nagyobb részében a szep­temberi gyakori csapadék következtében nagyon megapadt, a kevésbbé tartós szőlőfajták roha­mos rothadása pedig arra kényszerítette a szőlős gazdát, hogy vidékenként már szeptember 20-dika után a szüretelést megkezdje. Hogy a korai szüretelósnek nem a legmeg­felelőbb minőség lett az eredménye, természe­tesnek tartjuk, h:gy a szárazabb, egészségesebb fekvésekben ellenben későbben végeztetett a szüretelés és különösen a Balato» vidék egyes részeiben nemcsak sok, hanem jó bor is termett. Részint ezen jobb minőségnek, de jórészt az új olasz kereskedelmi szerződésnek is, mely be­látható időben az idegen boroknak eddigi be­özönlését tetemesen megnehezíti, köszönhetjük, hogy bár az érdeklődés még nem kielégítő, mégis a mustok ára az előbbi évekhez képest valamivel javult. Közönséges borokat 28 —32 koronáért, jobb minőségű mustokat 36—40 koronáért vásárolnak vármegyénk területén. A sok csapadék az őszi hónapok folyamán leginkább csak a legelők és réti legelők állapo ­tának, részben az őszi zöldtakarmányok fejlő­désének használt oly annyira, hogy a legelő állatok ezidáig hiányt nem szenvedtek. Az idő­járás további kedvező alakulása még igen elő­nyös lehet a téli takarmányozás továbbra való elhalasztására nézve, mely számos vidékre, tekin­tettel a sarjuk és zöldtakarmányok silány hoza­mára, nagy segedelmet jelent. Mig egyrészt tehát az esős idő legelőinket jó karban tartotta, addig a mult hó 8—12-éig esett rendkívüli sok csapadék folyóinkat kiárasztotta, amelynek következménye az lett, hogy a Dráva, Mura és Zala folyók mentén fekvő rét és legelő­területek áradásoknak voltak kitéve. A marhavásárok forgalma csak gyengének jelezhető, mert a marhaárak csökkanése termé­szetszerűleg az adás- és vétel kedvet korlátozza. Az állati járványok állapota vármegyénkben a mult hónap végével valamivel javult, de a sertésvósz terjedése sújtja a sertéstenyésztés ezi­dén jelentékenyebben olcsóbb termékeit, mig a száj- ós körömfájás a forgalmat akadályozza. A hó végével fertőzött községek száma a következő : lépfene 4 község, veszettség 1 község, takony­kór 2 község, száj- és körömfájás 6 község, sertésorbánc 13 község, sertésvósz pedig 68 község. Védőojtások történtek a lépfene, sercegő üszök, a sertésorbánc és sertésvósz ellen össze­sen 12 gazdaságban. Az általános gazdasági helyzetre vonatkozólag kedvezőtlen befolyást gyakorolt a mult hónáp folyamán az állatok és állati termékek kereslete és árának csökkenésén kivül a gabonatermés értékesítésénél beállt visszaesés is. Az aratás folyamán és a cséplés kezdetén rohamosan emelkedett gabonaárak lassan, de következetesen visszaestek ós a helyzet még csak nem is nyújt idáig valami alapos reményt, hogy egyelőre javulás állana be, mely az ára­kat a silány terméssel összhangba hozná. A mult évi közgazdasági viszonyokkal össze­hasonlítva vármegyénkben a következő észlele­teket jegyezhetjük fel az év végével: Gyengébb gabonaterméssel szemben jobb gabonaárak, mint a mult évben. Roszabb takarmányozási viszo­nyokkal szemben az állatállomány majdnem minden ágában roszabb értékesítési viszonyok állanak. Silány tengeri termés mellé mennyisé­gileg kielégítő, de eltarthatóságára nézve telje­sen bizonytalan burg mya termés sorakozik, miközben az élelmiszer k ára tetemesen emelke­dett a mult évi állapotokkal szemben. Igen súlyos elemi károk núlyosbították a helyzetet nagy vidékeken. A kedvezőtlenebb általános viszonyokra nézve azonban némi kárpótlást és vigaszt nyújt azon körülmény, hogy igen jó gyümölcs és részben vidékenként jó bortermés­sel találkozunk vármegyénkben; hogy takar­mány termésünk viszonyai a kedvező őszi idő­járás folytán mégis oda alakultak, hogy állat­állományunkat nagyobb nehézségek nélkül át­teleltethetjük éa a nehéz áldozatokkal létesített szarvasmarhaállomány kisgazdáink kezén marad­hat anélkül, hogy kényszereladások vagy kop­laltatás utján fannak értéke tetemesen apadna. A mult évihez képest jelentékenyebben nehe­zebb közgazdasági viszonyok alatt leginkább a kisbirtokos osztály szenved, mely csekély be­vételeivel a felszaporodott kiadásokat, közterhe­i ket stb. csak nehezen ós jórészt kölcsönök utján fedezheti. Ezen nehéz megélhetési viszonyokból kifolyó­lag a törpebirtokosoknál a tél folyamán kiván­dorlási hajlam fokozását várhatjuk. Vármegyénk virilis bizottsági tagjai az 1905 évben. A vármegyei igazoló választmány f. hó 5-én a vármegye legtöbb adó fizető bizottsági tagjai­nak névsorát az 1905-ik évre következőleg álla­pította meg: Gróf Festetich Tassiló, gróf Festetich Jenő, Kroller Miksa, Elek Lipót, gróf Zichy Ágoston, Halbik Cyprián, Francz Lajos, Takács Jenő, báró Guttmann Vilmos, báró Guttmann Aladár, báró Guttmann László, id. Tarányi Ferenc, Vizlendvay Sándor, Koller István, ifj. Thassy Imre, Rosos István, Csertán Károly, Bogyay Máté, báró Guttmann Ödön, Hirschler Miksa, Szily Dezeő, gróf Batthyány Ernő, Hertelendy József, Schmidt Emil, Ziegler Kálmán, Bosnyák Géza, Neumann Miksa, Barcza László, Lengyel Sándor, Reischl Vencel, gróf Batthyány József, Malatinszky Ferenc, dr Czinder István, Stern Sándor, Gráner Géza, Karabélyos Elek, Lázár József, Szentmihályi Dezső, Bogenrieder József, Fischer László, dr Hajós Ignác, Veiser Józset, Legáth Kálmán, Szommer Ignác, dr Tuboly Gyula, Babóchay György, Honerla Hermán, Oltay Guidó, Baronyi Ede, Baronyi Benedek, Szmodits Viktor, Bezerédy Adorján, dr Kayser Emil, Dervarics Imre, Filipics Lajos, Eperjessy Sándor, dr Háry István, Breuer Bernát, Áczél Pál, Csesznák József, Hűvös Ármin, Langer Makár, Jerffy Adolf, Musset Ferenc, dr Dunszt Ferenc, dr Obersohn Mór, Leszner Samu, Stern Zsigmond, dr Friedmann Bernát, Justus Izidor, Deák Mihály, Rapoch Gyula, Kemény Andor, Győrffy János, báró Putheány Géza, Kohn Mór, Kovács Antal, ifj. Háczky Kálmán, Csertán László, Vágner Károly, Berg Bódog, dr Arányi Gusztáv, dr Gyömörey Vince, Tannenbaum Efraim, id. Thassy Imre, Sipos Károly, Farkas József, Sebestyén Lajos, Oroszváry Gyula, Fürst Benedek, Kaszter Sándor, Riedl Ferenc, Kollay Jeromos, Hertelendy Ferenc, Szanveber József, dr Szabó Zsigmond, Grünhut Alfréd, Berényi Jenő, gróf Batthyány Pál, Strem Vilmos, Strem Tivadar, dr Schvarcz Adolf, Morandini Bálint, Nagy Károly, Königmayer János, Csendes József, Práger Béla, Szűcs Dezső, Nagy László, Sélley Pál, Hertelendy Béla, dr Benczik Ferenc, Rónay Albert, Schütz Sándor, Deutsch Lajos, Tamás Ádám, dr Szekeres József, Armuth Náthán, Gyömörey Gáspár, dr Nagy Béla, Ebenspanger Leó, Bezerédy Lajos, Frisch Lipót, Strem Dénes, Hajik István, Blau Lajos, Varga János, Unger Ullmann Elek, Peczek György, Fischer Ignác, Kohn Gáspár, dr Plihál Viktor, Bogyay Jenő, Blau Adolf, Kiss József, Thassy Kristóf, Dervarics János, Zerkovicz Oszkár, Zerkovicz Lajos, Sebestyén József, Eberschütz Vilmos, Szabó Lajos, Zozoly Ferenc, Zakál Henrik, Marton Gyula, Králics Márton, Grünhut Hen­rik, dr Tripammer Rezső, Eitner Zsigmond, Botka János, Krosetz János, Stern Mór, dr Hegedűs Kálmán, Miltényi Sándor, Németh János, Krosetz Gyula, Hajós Mihály, Sartory Oszkár, dr Bárdió György, Lövy Adolf, Vidor Samu, Skublics Károly, Ivánics György, dr Vollák Rezső, Hajmásy Ferenc, Oszterhuber Lajos, Hetyey Károly, Isoó Ferenc, Stadel János, dr Berger Ignác, Sommer Sándor, Elek Ernő, Belus Lajos, dr Huray István, Pollák Adolf, Simon János, Veinberger Jakab, Pethő Jenő, Pollák Lázár, Szanyi Ferenc, Semetke József, ifj. Fesselhoffer József, Vurglich Gusz­táv, Neumark Ignác, Fábián Gyula, Elek Géza, Skublics Gyula, Rosenfeld Adolf, Kherndl Imre, Haba József, Talabér László, dr Kele Antal, Mosonyi Henrik, Forster Ferenc, dr Hanny Ödön, Győrffy Géza, dr Fürst Béla, id. Háczky Kálmán, dr Hetyey Endre, Juk József, Fischer Pál, Hoffmann Béla, Ley József, Zathureczky Márton, Krausz Lajos, Skublics Zsigmond, dr Fürst János, Bakó Gyula, Kiss Vilmos, Oszmán Pál, Laskay Emil, Imrey Ferenc, Lövenfeld Joachim, Schvarcz Gusztáv, Schvarcz Ottó, Mikos Géza, Botka László, Stankovánszky János, Hajba Mihály, Berényi Béla, Schönfeld Miksa, Grünbaum Ferenc, Lázár Ignác Sándor, Bozzay Bálint, Lusztig Ferenc, Fridrich Márkus, Dobrovics Miklós, I Simon Gábor, Kiss Pál, Csutor János, Farkas !' Gábor, Tánczos Lajos, Leszner József, Imreh : Antal, Grosz Károly, Fridmaun Samu, Feny­! vesy Miksa, Morandini Román, Antonovios ! József, Milhofer Jakab, Koő József, Büchler Jakab, dr Laubheimer Oszkár, Forintos Géza, Eitner Sándor, Hochsinger József, Berényi Vilmos, Oroszi József, Maicz Mór, dr Hoff­mann László, Makray Sándor, dr Berger Béla, Hoffmann Jakab, Bogyay János, Roth Móric, Ledovszky Ernő, herceg Sulykovszky Viktor, Méhes Kálmán, Hlatkó János, Hodászy Béla, Boschán Gyula, Nussy Mátyás, Skublics Imre, Baboss Ármin, Laskovics Ferenc, Skublics István, Staniszlavszky Adolf, Nagy István, Hecsey Gábor, Molnár Elek, Reichenfeld Gyula, Beck Gyula, Vinhoffer Dezső, Kohn Alfréd, Eitner Sándor, Mészáros Antal, Kohn Sámuel, Berger Sándor, Kohn Hermán, Oszvald József, Rosenberg Zsigmond, Raj József, Bromer Her­mán, Mojzer Endre, Voknon Antal, Kukorelly Pál, Morgenstern Ignác, dr Rotschild Jakab, Pecsorink Ottó, dr Keresztury József, Mojder Mór, Bettelheim Győző, Szalay Lajos, Löwen­stein Jakab, Nagy Aladár, Nunkovich Vilmos, Nagy József, Deutsch Ferenc, Heinrich Miksa, Steiner Simon, Bettelheim Samu. Zalaegerszeg város képviselőtestülete a főispánnál. Zalaegerszeg város képviselőtestületének egy tekintélyes számú küldöttsége tisztelgett Hertelendy Ferenc főispánnál e hó 8-ikán. A küldöttséget Várhidy Lajos polgármester vezette, aki min­denekelőtt megköszönte a főispánnak a város iránt tanúsított jóakaratát s kérte, hogy hathatós közbenjárását a jövőre se vonja meg a vármegye székhelyétől. A várost a honvédlovasság s a felsőkeres­kedelmi iskola elvitelének veszélye fenyegette. A képviselőtestület amellett, hogy a honvéd­lovasság elvitelével egy jelentékeny jövedelmi forrást védelmezett, társadalmi tekintetekből is mindent elkövetett, hogy a katonaság ittmaradá­sát biztosítsa; továbbá, hogy virágzó iskoláját, a felsőkereskedelmi iskolát a jövőre is megtart­hassa. A várost ezen törekvésében hathatósan támogatta vármegyénk főispánja, aki a magas kormány előtt feltárta a helyzetet s a jövőre nézve olyan biztató Ígéreteket hozott, hogy sem a katonaság, sem a kereskedelmi iskola elvitelé­től a városnak tartania nem kell. Ezért a közbenjárásért a város főispánunk­nak nagy köszönettel tartozik, amelyet a polgár­mester beszédében ki is fejezett. Utalt arra, hogy a város a legnagyobb erőfeszítéssel igyekezett a haladást biztosítani s kulturális célokért erejét meghaladó áldozatokat hoz ; mégis félő, hogy haladása megakad, mert erejét nem fordíthatja meglevő intézményeinek fejlesztésére, hanem foly­tonosan azok megtarthatásáért kell küzdenie. Miután a főispán eddigi kormányzása alatt a város iránt sok jóakaratot tanúsított, a város nevében kéri, hogy a valiás- és közoktatásügyi, valamint a kereskedelmi minisztériumhoz intézett kérelmeket közvetítse s azokat támogassa. A főispán megköszönve a bizalmat, biztosí­totta a küldöttséget, hogy nemcsak mint a vár­megye főispánja, hanem mint e vármegye szülötte azon lesz, hogy a szókváros érdekeit előmozdítsa. A fennforgott ügyekben nem volt nehéz fel­adata, mert a kormánynak sem lehet célja az, hogy egy várost visszafejlesszen. A főispán vá laszában utal arra, hogy a lovasság itt tartása esetleg attól függhet, hogy a város uj laktanyát építeni hajlandó-e? Erre nézve tehát a városnak már eleve el kell határoznia magát, hogy a netán kívánt építkezést teljesítse. A felsőkeres­kedelmi iskolára vonatkozólag hangsúlyozta, hogy annak elvitelét a kormány még tervbe sem vette, csak azt jelentette ki, hogy ezen iskola létjoga attól függ, hogy tanulóinak na^y része a ke­reskedoimi pályán megmaradjon. Óhajtandó volna, hogy a fiatalság ne tóduljon a kereskedelmi iskola elvégzése után a hivatalokba, hanem a reális pályákon keressen boldogulást. A polgármester biztosította a főispánt, hogy a város a legmesszebbmenő áldozatokra kész s szükség esetén az uj laktanyát is felépíti; át­nyújtotta a városnak a vallás- ós közoktatásügyi s a kereskedelemügyi tniniszterekhez intézett kórvényeit s a küldöttség megnyugtatva távozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom