Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-13 / 46. szám

1904. november 6. » Zalamegye, ZalavármegyePHirlap« 5 A vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett kérvény hangsúlyozza, hogy Zalaegerszegen azért oly magas a pótadó, mert a város jövedelmének nagy részét felemésztik az iskolák. Evenkint 20—30 ezer koronát költ Zalaegerszeg közoktatási célokra, amelyet tisztán pótadóból kell fedeznie. És mégis amig más városok ujabb és ujabb intézményekkel gyarapodnak, addig ennek a városnak minden tevékenysége abban merül ki, hogy a meglevők elvitelét megakadályozza. A felsőkereskedelmi iskola népes, virágzó intézet,. amely ellen csak az az egyetlen érv szól, hogy kevés helybeli tanuló látogatja. Ennek az oka abban keresendő, hogy hiányzik a felsőkereskedelmi iskola előkészítő intézete : a polgári fiúiskola, amely levezető zsilipje lenne a gimnázium tudományos pályára nem való elemeinek s megbecsülhetetlen iskolája volna azon családoknak, amelyek gyermekeiket szivesebben adnák oly pályákra, amelyek kevesebb költséggel és idővel segítenék az ifjakat kenyérhez, mint a gimnázium. Méltán hivatkozhatik a város azon nagy áldozatokra, amelyeket a kulturáért hozott. Nincs az országban még egy váx-os, amely oly súlyos iskolai adóval terhelné polgárait, mint Zalaegerszeg. Ezért nem csak azt reményli, hogy felsőkereskedelmi iskolája megmarad, hanem hogy a polgári fiúiskola is visszaállíttatik. A kérvény ezután a polgári leányiskola ügyére tér át. A városnak szerződéses kötelessége volna uj épület emelése a leányiskola részére, mert a régi nem csak a pedagógiai követelményeknek nem felel meg, hanem valósággal közegészségellenes. A helyiségek szűkek, nedvesek, sötétek; mellékhelyiségek nincsenek; udvara alig van; torna, kézimunka, rajzterem nincs. A növendékek száma pedig évről-évre szaporodik, ugy hogy a jövő tanévben a párhuzamos osztályok falállítása nélkülözhetetlenné válik. A város azonban szerződésbeli kötelességének megfelelni nem képes, mert — egyéb iskolaiterheket nem említve — a gimnázium és elemi iskolák ntán évi 20.000 K hozzájárulási összeget fizet. A polgári leányiskola épületére felajánl 30 ezer koronát és megfelelő telket s arra kéri a minisztert, hogy ezeket elfogadva, a többit államsegélykép adományozza s a leányiskola részére megfelelő épületet emeltessen. A kereskedelmi miniszterhez intézett kérvény a vasúti mizériákkal foglalkozik. Körülbelül azokról beszól, amiket vezércikkünkben főbb vonalaiban jeleztünk. Emellett azonban arra is kéri a minisztert, hogy a várost valami nagyobb iparvállalat elnyeréséhez segítse. A városban ős környékén sok a munkás, akik a gazdasági munkák szünetelése alatt keresethez nem juthatnak. Ezeken kellene segíteni egy nagyobb iparvállalattal. A város hajlandó ingyen telket és téglát adni s pótadó mentességet biztosítani. A gazdasági egyesület közgyűlése. A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" f. hó 7-én Zalaegerszegen Hertelendy Ferenc elnök elnöklésővel az egylet saját helyiségőben rendes közgyűlést tartott. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, az ülést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítősőre Vizy Géza és Udvardy Ignác egyesületi tagokat jelöli ki. Olvastatott Csertán Károly alispánnak átirata, melyben a lótenyésztés állandó irányítása és fejlesztése érdekében Pest-Pilis-Kis-Solt-Kiskun vármegye közönsége által hozott határozatra véleményt kér. A közgyülős Koller István egyleti alelnöknek, mint a vármegyei lótenyésztési bizottság elnökének, javaslatára kilenc tagú bizottság kirendelésének mellőzésével célirányosabbnak tartja, ha az országos lótenyésztés vezetése továbbra is egy kézben hagyatik s ily irányban tesz előterjesztést a vármegye alispánjához. Előterjesztetett a Hontvármegyei Gazdasági Egyesületnek átirata az állategészségügyi óvó intézkedések megváltoztatása érdekében. A közgyűlés a javaslat elfogadásával feliratilag megkeresi a foldmivelésügyi minisztériumot aziránt, hogy az állatzár alá vett községben hirdessék i ki, hogy ragály van s a beteg állatot elkülönítve j kell tartani, a csordába, közterekre és utakra j kihajtani tilos, sőt figyelmeztessék a gazdákat, i hogy aki félti állatjait a ragálytól, amennyiben j teheti, az egészségeseket tartsa vissza, azonban 1 akiknek nincs módjukban magukon másképen segíteni, a ragályozástól való hatósági félelem miatt ne kényszeríttessenek állatjaikatdrága takarmányon otthon kinozni, hanem a legelőre kihajthassák. Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesületnek átiratát, melyben a gazdasági szakképzett erőknek a földmivelősügyi minisztoriumban való alkalmazásuknál nagyobb működési teret kiván adatni, a közgyűlés nem pártolja, mert nevezett egyesület ez irányban tett felterjesztése a foldmivelésügyi minisztérium folyó évi költségvetésének indokolásában foglalt egy kijelentés téves felfogásán alapszik. Felolvastatott az Aradvármegyei Gazdasági Egyesületnek átirata az állattenyésztés fejlesztőse érdekében. A közgyűlés az átirat elfogadása mellett feliratilag keresi meg az állattenyésztés fejlesztése érdekében a földmivelősügyi minisztériumot az iránt, hogy 1., az állatdíjazásokra ez ideig felvett 50.000 K felemeltessék; 2., a községek rőszére az apaállatok beszerzésénél eddig engedélyezett 20 °/

0 megtartassák, egyúttal a költségvetés ezen tétele emeltessék; 3., a baromfi köztenyésztés előmozdítására felvett 100.000 K oly csekély, hogy a községek ebbeli igényét csak harmad részben lehet kielégíteni, tehát ez a tétel is emeltessék; 4., a tenyészállat vásárok fokozottabb segélyben rószesíttessenek; 5., a vajtermelő szövetkezetek a termelt vaj kilogrammja után a kilátásba helyezett jutalomban rószesíttessenek; végül 6., az állattenyésztési alapból a tenyészállatok beszerzésére adott kölcsönök kamatai szállíttassanak le, sőt indokolt esetekben kamatmentes kölcsönök adassanak. Az O. M. G. E. átiratára a közgyűlés szivesen adja át helyiségét egy gazdaszövetségi ülés tartására, amelyen az állattenyésztés ós borértékesítés tárgyában szakelőadások tartanának. Az egyesületi titkár kérelmére fizetését, tekintettel eddigi ügybuzgó működésére, a közgyűlés személyi pótlók cimón évi 600 K-val emeli s a felemelt fizetést f. évi julius l-től visszamenőleg Tolyóvá teszi. Előterjesztetett a kisbirtokosok földhitelintézetének megkeresése, hogy az egyesület a képviseletet fogadja el. A közgyűlés a kérelmet teljesíti és megbízza az egyesület elnökségét a módozatok megállapításával. Egyúttal feliratilag megkeresi a közgyűlés a kormányt, hogy ezen részvénytársaság ügynökeit rendszabályozza meg ; mert számos példa van rá, hogy lelketlen ügynökök a köznépet úgy befonják, hogy a kért kölcsönnek legfölebb ha felét kapják meg. Zalaegerszeg város polgármesterének megkeresésére, hogy a tervbe vett uj utca nyitásának költségeihez az egyesület, mint szintén érdekelt fél, 600 K-val járuljon, a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a szóban forgó' ügyet akkor tárgyalja érdemileg, ha a városi képviselőtestület a szóban forgó utca nyitás* ügyében végérvényes határozatot hozott. Ez ügygyei kapcsolatban a közgyűlés az egyleti ügyészt megbízza azzal, hogy Zalavármegye törvényhatósági bizottságához kérvénynyel járuljon, az egyesület céljaira adományozott teleknek az egyesület nevére való átirathatása tárgyában. A közgyűlés tudomásul vette a foldmivelésügyi miniszternek az egyesület részéről hozzá tett felterjesztésre érkezett leiratát, mely szerint a szénkéneg hordókért a biztosítékot abban az esetben nem kell befizetni, ha az érdekelt felekért a községi képviselőtestület képviselőtestületi határozattal jótállást vállal, mely határozat azonban a vármegyei törvényhatósági bizottság által is jóváhagyandó. A számvizsgáló bizottság tagjaivá az 1904. "évre Deák Mihály elnöklete alatt Bosnyák Géza, Malaíinszky Ferenc, Szűcs Dezső és Udvardy Ignác egyleti tagok választattak; hivatalból tagjai a bizottságnak az egyesületi titkár, ügyész és pénztáros. A milieniumi 2U0 koronás alapítványt a közgyűlés a keszthelyi gazdasági tanintézet tanári testületének javaslatára Pozsonyi Gyula III. éves gazdásznak itólte oda. t Háczky Kálmán. Vármegyénk közéletének egy illusztris tagját temettük el tegnap dólután. Csengeri Háczky Kálmán 77 éves korában fejezte be eseményekben gazdag életét e hó 10-én reggel 8 órakor. Egyike volt azoknak, akik a vármegyét évtizedeken keresztül vezették s részesei voltak minden politikai, közgazdasági ós társadalmi mozgalomnak.) Családja Vasmegyéből származik; az elhunyt áttelepedett Zalába, amelynek előkelő családjaival neje szül. Baroza Anna révén rokonságban állott. Háczky Kálmán 1828-ban született a vasmegyei Magyar-gencsen tekintélyes, régi, nemes családból. Husz éves korában honvéd lett s vógigküzdötte a szabadságharcot és főhadnagyi rangra emelkedett. A szabadságharc lezajlása után gazdálkodott. 1861-ben Vasvármegye a sárvári járás főszolgabirájává választotta, de a hivataloskodást abbanhagyta s újra a gazdálkodásnak ólt. Zalavármegyében Csabrendeken lakott s a vidék és az egész vármegye egyik legtekintélyesebb vezető fórfia volt. 1875-ben a zalaszentgróti kerület képviselővé választotta függetlenségi programmal, amelynek egész életén keresztül tántoríthatatlan híve maradt. 1881-ben Zalaegerszegre költözött s azóta itt is lakott haláláig. A közéletben mint okos, tapasztalt főt, gyakorlati gondolkodású férfiút ismerte az egész vármegye; a politikában erős ellenzéki érzelmű, magyar szivü ember volt. Agilitása befolyása, tekintélye minden téren elismert. Késő aggkoráig nem szűnt meg a közügyekkel foglalkozni; csak az utolsó kót évben vonult teljesen vissza kinzó aszthmája miatt, amely halálát okozta az erős szervezetű férfiúnak. A Zalamegyei Gazdasági Egyesületnek megalakulása óta buzgó tagja, majd ügyvezető elnöke, a megyei honvédegyletnek haláláig elnöke, a nemesi pénztári és alapítványi választmánynak tagja volt. A temetés tegnap délután 3 órakor ment végbe Zalaegerszegen impozáns pompával és részvéttel. A koporsót gyermekei, vői és unokái állták körül. Háczky Ilona férj. Széli Ignácné ós Széli Ignác belügyi államtitkár, ifj. Háczky Kálmán és neje Dervarics Blanka, Háczky Aranka és férje Szily Dezső, Háczky Gizella ős férje Baranyay udön, Szily Aranka ós férje Mesterházy Jenő, Vaszary Béla. Megjelentek az elhunytnak régi barátai, tisztelői, az egősz város értelmisége, az öreg honvédek, akik bajtársuktól búcsúztak, a törvényhatóság képviselői, akik az önkormányzat egyik oszlopát látták kidőlni; a városi képviselőtestület, amelynek sokáig egyik vezető tagja volt. Az elhunytat a zalaegerszegi temetőben helyezték örök nyugalomra. A család a következő jelentéssel tudatta a gyászhirt: »Alulírottak szomorodott szívvel jelentik a jó édesatyának, nagyatyjuknak, dédatyjuknak, testvérnek és apósnak, idősb csengeri Háczky Kálmán urnák, 48-as honvéd főhadnagynak, volt országgyűlési képviselőnek, zalavármegyei gazdasági egyesület volt ügyvezető elnökének, Zalavármegyei közigazgatási bizottsági tagjának, földbirtokosnak folyó évi november hó 10-ón reggel 8 órakor életének 77-ik évében hosszú ós kínos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogulnak hűlt tetemei folyó évi november hó 12-én dólután 3 órakor fognak beszenteltetni és a zalaegerszegi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig f. évi november hó 12-én délelőtt 10 órakor fog a zalaegerszegi ós csabrendeki plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Zalaegerszeg, 1904. november hó 16. Áldás és béke hamvaira. Csengeri Háczky Aranka, csengeri Háczky Kálmán, csengeri Háczky Ilona, csengeri Háczky Gizella gyermekei. Csengeri Háczky Sándor testvére. Mesterházi Mesterházy Aranka, mesterházi Mesterházy Józsa, mesterházi Mesterházy Ferenc, jószási Purgly Emilia dédunokái. Nagyszigeti Szily Dezső, dukai és szentgyörgyvölgyi Széli Ignác, baranyavári Baranyai Ödön vői. Egyházasbükki Dervarics Blanka menye. Mesterházi Mesterházy Jenő, jószási Purgly Emil unokavői. Nagyszigeti Szily Aranka, nagyszigeti Szily Kálmán, csengeri Háczky Blanka, csengeri Háczky Elza, csengeri Háczky István, csengeri Háczky Kálmán, dukai és szentgyörgyvölgyi Széli József, dukai és szentgyörgyvölgyi Széli Mariska, dukai és szentgyörgyvölgyi Széli Kálmán, dukai és szentgyörgyvölgyi Széli Emil, baranyavári Baranyay Mariska unokái.