Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)
1904-02-14 / 7. szám
4 »ZaÍamegye, Zalavármegyei Hirlap» 1904. február 7. 104, meghalt 2, ápolás alatt maradt 72; fültö mirigylobban beteg volt 9, kik mind meggyógyultak; bárányhimlöben beteg volt 10, gyógyult 9, ápolás alatt maradt 1. Rendőri hullaboncolást 3 esetben teljesítettek; a halál legközelebbi okát 2 esetben szívszélhűdés, egyszer pedig elvérzés okozta. Hullaszemle négyszer fordult elő. öngyilkosságot Luterics Viktor perlaki lakos követett el, aki magát agyonlőtte. Öngyilkossági kísérletet Vági Katalin 17 éves sümegi lakos követett el, aki villót ivott, azonban ennek következményétől a kellő időben ért orvosi segély megmentette. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak két egyén esett áldozatává. Egyik Körmendi Dénes hegyesdi molnár, a malomkerekek közé esett; a másikat, Pánkovics József galamboki lakost, a ledülő fa agyonütötte. Elmekórnak két esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát; mindkettőt, mint közveszélyeset, az országos tébolydába szállították. Veszettség gyanújában levő eb két nagykanizsai gyermeket mart meg, akiket védoltás céljából a budapesti Pasteur intézetbe szállítottak. Hét éveu alul levő korban elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 30- Az elsőfokú hatóság e miatt 12 elmarasztaló és 7 felmententő végzést hoztak, a többiekre nézve pedig a megfelelő tárgyalások ez ideig befejezést még nem nyertek. Végül bátorkodom a tekintetes közigazgatási bizottsággal közölni, hogy e hónap folyamán a kiskanizsai elemi iskolát vizsgáltam meg. A Zalamegyei Központi Takarékpénztár közgyűlése. A Zalamegyei Központi Takarékpénztár Részvénytársaság tizenegyedik évi rendes közgyűlését dr. Háry István igazgatósági elnök elnöklésével f. hó 8-án tartotta. Elnök üdvözölvén a megjelent részvényeseket, a közgyűlést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánítja és megnyitja. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentést, mely nyomtatásban a részvényesek mindegyikének megküldetett, a közgyűlés felolvasottnak tekintette és helyeslőleg tudomásul vette. Ezután a közgyűlés a zárszámadást megvizsgálta, a mérleget megállapította és a 38.261 K 80 f évi tiszta nyeremény felosztásáru nézve elfogadta az igazgatóság javaslatát, amelyt a felügyelő bizottság is elfogadásra ajánlott. A javaslat szerint minden részvény után kamat és osztalék cimén 30 K-t számítva, a 800 db 200 koronás részvényre összesen esik 24.U00 K, 15°/ 0-Ot = 4.141 K 63 f-t fordítanak a tartalékalapra, 5%-ot = 1.380 K 54 f-t a külön tartalékalapra, 16%-ot = 4.417 K 71 f az elnök, vezérigazgató, felügyelő- és számvizsgáló bizottság és kezelő tisztviselők részére jutalomdíjul, 120 K-t a segédkönyvvezetőnek, 100 K-t a könyvvezető gyak írnoknak jutalmul, 100 K-t a szolgának, 470 K-t jótékonycélra fordítanak, 3.531 K 92 f-t pedig átvisznek az 1904. évi nyereményszámlára. Az évközben kiadott 152 K 50 f-en kivül jótékonycélra közgyülésileg megszavazott 470 K-t következőleg osztjuk fel: 70—70 Ka népkonyhának és karácsonyfaegyletnek; 30—30 K a tüzoltóegyletnek, nőegyletnek, chanukaegyletnek, kenyéregyletnek, elaggott iparosok alapiára ; 20—20 K a Dunántuli Közművelődési Egye sületnek, a főgimnáziumi, a polgári leányiskolái segítő egyesületnek, felsőkereskedelmi iskolai két legjobb érettségit tevő tanulónak, munkásegylet Dek, izr. betegsegélyző egyesületnek, polgári leányiskolái példás viseletű és szorgalmas növen • dékek jutalmazására, a zalamegyei általános tanító testület zalaegerszegi járásköre segítőegyesületének. A közgyűlés ezután ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak ügybuzgó munkásságának elismerése mellett a felmentvényt megadta. A közgyűlés utolsó tárgyát az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak három évre megválasztása képezte. Egyhangúlag, közfelkiáltással megválasztattak; a) igazgatósági tagokul: dr. Berger Béla, Bíiehler Jakab, dr. Czinder István, Deutsch Ferenc, Dervarics Lajos, Fischer Pál, dr. Halász Miksa, dr. Háry István, Krosetz Gyula, Königmayer János, Marton László, Nagy Károly, Schütz Frigyes, Varga Vilmos, Várhidy Lajos, Weisz Tivadar; b) felügyelő bizottsági tagokul: Balassa Benő, Csutor János, Lányi Kálmán és Udvardy Vince. A zalaegerszegi ipartestület közgyűlése. A zalaegerszegi ipartestület évi rendes közgyűlését Kováts László testületi elnök elnöklésével f. hó 7-én tartotta. Elnök üdvözli a megjelent testületi tagokat, az ülést megnyitja, a jegyzőkönyv hitelesítésére Nagy Pál és Bita Lajos testületi tagokat kéri fel s jelenti, hogy az elsőfokú iparhatóság Duzár Istvánt, a Zalamegyei Központi Takarékpénztár pénztárnokát, iparhatósági biztosul kinevezte, amit a közgyűlés örömmel vett tudomásul. A jelen volt biztos megköszönte a szíves óvációt s a testület tagjait vállvetett munkásságra, összetartásra figyelmeztette. Ezután felolvastatott az 1903. évre vonatkozó elnöki jelentés, amely megemlékezik a parlament egész évi sivár munkásságáról, mely jelentékeny súllyal nehezedett a magyar iparra, amely miatt az ipartörvény módosítása tárgyában megindult üdvös mozgalom csak a kezdet stádiumában maradott, pedig a helyes irányban módosított ipartörvény volna hivatva a szomorú sorsra jutott iparos osztály anyagi helyzetén javítani 8 megélhetést biztosítani. Felemlíti a testület belügyeit illetőleg a jelentés, hogy a mult évi közgyűlés határozatához képest az országos hitelszövetkezethez 300 K-t az elöljáróság elküldött s igy a testület részjegye jelenleg 500 K; a zalaegerszegi takarékpénztár részvénytársaság az elöljáróság megkeresésére a testület jelzálog kölosöne után a kamatlábat 5 3/ 4°/ 0-ra leszállította; a pénzügyminiszter a testület megkeresésére a testületnek a szálló céljaira korlátlan italmérést engedélyezett azzal a kikötéssel, hogy a testület tartozik 3 éven belül a testület székházában a szálló céljaira alkalmas helyiségről gondoskodni. A testület az iparos ifjakkal együtt 2 mulatságot rendezett, amely 231 K 60 f-t jövödelmezett; lépéseket tett a testület a városi uj helypénzdíjszabályxatnak a helybeli iparosokra sérelmes részének módosítása tárgyában; képvisel tette magát a helybeli kath. legényegylet zászlószentelési ünnepélyén, továbbá a dobreczeni országos cipész kongresszuson, a testület az iparos tanoncokkal munkakiállítást rendezett, amelyen 56 iparos 92 tanonccal képviseltette magát; megkereste a testület a kereskedelemügyi minisztert az iránt, hogy a folyó évben cipész- és bőripari tanfolyamot renddezzen városunkban s valószínű, hogy a kérdéses tanfolyam juniusban megnyílik; tartott egy rendes és egy rendkívüli közgyűlést, 12 rendes és 5 rendkívüli előljárósági gyűlést; a békéltető bizottság 9 esetben tartott ülésén 26 ügy békés elintézést nyert, mig 3 ügy a bírósághoz tétetett át elintézés végett; tanoncszerződés köttetett 91, tanonc bizonyítvány kiadatott 55. Végül a jelentés meleg hangon emlékezett meg a testület elhunyt tagjairól. A közgyűlés az elnöki jelentést helyeslőleg tudomásul vette, egyúttal az évközben elhunyt testületi tagok emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. Az 1903 évi zárszámadást, melyet a számvizsgáló bizottság megvizsgált és helyesnek talált, a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette s a testületi pénztárosnak a felmeutvéuyt megadta. Az 1904 évi költségvetést az elöljáróság javaslatához képest következőleg állapította meg: Bevétel: tagdíj 860 K, beiratási-díj 600 K, tanoncok szegődtetése után 440 K, tanoncok felszabadulása után 540 K, segédek be- és kijelentése után 260 K, lakbérből 769 K, munkakönyvek után 20 K, testületi lakbér 240 K, várostól tanonc.ik jutalmazására 100 K, előre nem látott bevétel 150 K, összesen 3.970 K. Kiadás: személyi járandóságok 1.350 K, testületi lakbérre ü40 K, irodai szerek és nyomtat ványok 100 K, fűtés- és világításra 50 K, tanoncok jutalmazására 100 K, Asphalt részvény társaságnak 42 K 20 f, tűzbiztosításra 10 K 16 f, adóra 126 K 08 f, kamatokra 962 K 29 f, elaggott alapúak 50 K, ház tatarozásra 40 K, előre nem látható kiadásokra 400 K, remélhető pénztármaradvány 499 K 27 f, összesen ;>970 K. Az uj alapszabályok érteimjben kilépő egy számvizsgáló bizottsági és nyolc elöljárósági tag helyébe — a kijelelő választmány javaslatára — Pfeiffer Henrik számvizsgáló bizottsági tagnak, mig Baly Béla, Zámbolt Kálmán. Jády Károly, Keszly Ferenc, Kaszás Kálmán, Zsuppán József, Mauthner Jenő, Németh Ferenc elöljárósági tagnak megválasztattak. Kasznár Márton testületi tag beadványát, tanulmányozás és ennek alapján jelentéstétel végett, a közgyűlés kiadta az elöljáróságnak. Breisaoh Sámuel testületi tag indítványára a közgyűlés Kovács Károly volt polgármester és az ipartestület volt első biztosának elhalálozása felett fájdalmát jegyzőkönyvileg fejezte ki s erről az elhalt özvegyét jegyzőkönyvi kivonatban értesíti. Ugyancsak Breisaoh Sámuel testületi tag indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy az elaggott iparosok alaptőkéjének gyarapítása oéljából 20 darab perselyt készíttet s azokat egyes kereskedésekben és vendéglőkben elhelyezi. A kereskedő ifjak hangversenye. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete február hó 6-án tartotta hangversenyét, amely mindig az idény egyik ledérdekesebb eseménye «»ökott lenni. Minden évben megnyer az egylet egy-két országos hirű művészt, vagy jeles embert s a magasabb műélvezet iránti rajongás — vagy a kíváncsiság — akkora közönséget gyűjt össze, amekkorát alig képes bármely farsangi mulatság összehozni. Az idén is korán elkapkodták a jegyeket. Egyetlen szék sem maradt üresen s az „Arany Bárány" óriási termében ember-ember mellett szorongott. Nemcsak a város közönségének minden rétege, hanem egyszersmind a vidék előkelő családai is részi vettek a hangversenyen. A műsor minden pontja művészi magaslaton állott. Kipróbált dilettánsaink, művészeink szerepeltek Hock János, az ozszágos hirű szónok mellett. Az estély fénypontját természetesen Hook János előadása képezte. A műsor a következő volt: Első szám. Mendelssohn: »Hegedűversenyt (op. 64). Allegro molto apassionato. Andante. Allegro molto vivace. Hegedűn előadta: Sándor Zsigmond, zongorán kísérte: Mihalovics Alice kisasszony. Sándor Zsigmond hegedűjátékát már ismeri a közönség. Művészi felfogással, kifogástalan technikával játszik. Mihalovics Alice kisasszony ura a zongorának. Mesterien ad elő s zenei tudása oly magas színvonalon áll, hogy ahoz dilettáns kritikusnak hozzászólni sem szabad. Második szám. Skublics Antika urnő egy kedves részletet énekelt a) „Sevillai borbély" cimű operából, b) Fráter: » Lehullott az őszi rózsa levele«, — Bischitzky Miksa zenetanár kísérete mellett. Erről a számról nálunk illetékesebb kritikus véleményét mondjuk el. Hock János azt jegyezte meg, hogy: annyira kedves, keresetlenül bájos, üde volt az az énak, mint a tavaszi szellő rebbenése. Szívből jött, szívhez szólt, mint a madár dal. Skublics Antika urnő a mi kis városunk dalo«i madara s abban az ovációban, emelyben a közönség részesítette, dalainak hatása nyilvánult meg. Harmadik szám. Ezután Hock János lépett az emelvényre. Nem húzott elő uagy csomó írást, mint a felolvasók, csak egy kis vászontáblás jegyzőkönyv volt a kezében, mint valaha tanár korában. Leült az asztal mellé, megköszönte a meghívást és a szives fogadtatást; mikor azonban beszélgetésének tárgyára tért át. felállott s a szónak avval az egyszerű, de mesteri fűzésével, amely keveseknek adatott, három negyed órán keresztül beszélt. A v val kezdte, hogy sokáig gondolkodott afelett, milyen tárgy volna képes a közönség érdeklődését lekötni? A felolvasásokkal agyongyötört publikum Ízlését eltalálni s figyelmét lekötni nehéz dolog, annál is inkább, inert a divatos felolvasások nálunk nem arra valók, hogy szórakoztassanak, kedélyt és lelket műveljenek, hanem hogy a felolvasó nagy tudását, szellemi főlényét kitüntessék és hiúságát kielégítsék. Az az alaposság, terjeugősség, unalmas fejtegetések özöne, amelyekből a felolvasások össze vannak szőve, a német minta és rendszer utánzásai. Ez pedig
