Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-19 / 25. szám

XXIII. évfolyam Előfizetési díj : Egész évro . 10 K — f. Fél évre . . 5 K — f. Negyed évre . 2 K 50 f. Esrves szám ára 20 fillér Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszei 18 fillér, többszöri hirdetésnél 14 fillér. Zalaegerszeg, 1904. junius '9. 25. szám. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Wlassics-utca 52. sz. l, az anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz (Ujváros-utca 25. sz. küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. ZALA VARMEGYEI HIRLAP politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. Zrinyi emlékoszlopa mellett. Lezajlott az ünnepély, amely Zrinyi Miklósnak, a nagy hadvezérnek és nagy költőnek emlékét szentelte meg. Csáktornya városa, a Muraköz derék népe büszkeséggel emlegetheti meg azt a napot, amelyen az emlékoszlopot leleplezte; lelkesedéssel állhat meg Zrinyi képe előtt, mert varázsosan szép és lelkesítő volt az ünnepség minden mozzanata s nemcsak a vármegyében, de az egész országban viszhangot keltett Muraköznek hazafias ünnepe. Zrinyi Miklós emlékoszlopához szált ezen a napon a hazafias kegyelet; a gondolat visszaröppent a múltba, a törökverő hős korába, aki bajvivó szablyával és pennával egyaránt szolgálta nemzetét. És Zrinyi Miklós nagy alakja, az emlékezetét felmagasztaló hazafias ünnep lelkesítő hatása alatt megnyiltak a szivek. A Zrinyi szoborra koszorút, virágot tölgyfalombot borított az utódok kegyelete; felmagasztalta Muraköz nagy fiát s mikor a lelkesedés lángja magasan lobogott az emlékoszlop mellett, annak fénye átragyogott a Dráván túlra is, melegségét megérezte az egész ország, amely tudomást vett arról, hogy Muraköz népe lélekben magyar; hogy a határokon éber őrség vigyáz a nemzeti érdekekre. Ennek az ünnepélynek megkapó momentuma a nép lelkesedése volt. Azé a horvát ajkú népé, amely magyarnak vallja magát s dalaiban, meséiben, hagyományaiban századok múlva is megőrizte Zrinyi Miklós emlékezetét. Felvonult a nép nemzeti szinü zászlók alatt. Virágot hozott s az ős tölgyek ágaiból font koszorút tett az oszlop talapzatára. Azokról a tölgyfákról szedte a lombot, amelyeket ereklyeként őriz ma is, mert úgy tartja a néphit, hogy azok alatt halt meg a hős korai halállal. / Es körülállta a szobrot a nép, amely századokon át megőrizte lelkében az emlékezetet s a jövőben meg fogja őrizni az emlékezet oszlopát. Azok a nemzeti zászlók, amelyek alatt ezrek álltak sorfalat; azok a virágok, a melyekből Muraköz koszorúit fonták, azok a tölgy faágak, amelyeket Muraköz áldott földje nevelt, megadták a választ a Dráván túlról a muraközi néphez intézett kérdésekre. »Magyar vagyok, az is akarok maradni.« Álljon az oszlop időtlen időkig. Legyen látható jele a hazafias érzésnek, a haza szeretetének s a hős emlékezetéből fakadjon lelkesedés, egyetértés, testvériség. Állja körül az oszlopot mindenkor Muraköz hazafias népe s az a turul madár, amely kiterjesztett szárnyakkal lebeg Zrinyi képe fölött, legyen jelképe annak, hogy a nemzeti szellem őrt áll a Muraközben. A lélekemelő ünnepélyről szóló részletes tudósításunk alább következik. - Csáktornya város hazafias közönsége országos ünneppé varázsolta junius 12-ikén a Zriuvi oszlop felavatási ünnepélyét, amelyen a magyar tudományos akadémiát dr. Wlassics Gyula akadémiai alelnök, a Kisfaludy-társaságot Bérezik Árpád miniszteri tanácsos, a Petőfi társaságot Herczegh Ferenc elnök, a történelmi társulatot dr. Sebők Zsigmond és ifj. Reisig Ede képviselték. Szép számmal volt képviselve Hertelendy Ferenc főispán vezetésével a vármegye törvényhatósága, melynek soraiban Csertán Károly alispáu, Dervarics Ákos, Oltay Guidó, Hajós Mihály, Malatinszky Ferenc, Kolbenschlag Béla, Darnay Kálmán díszmagyarban vettek részt. Képviselve voltak Nagykanizsa és Zalaegerszeg r. t. városok, különböző megyei testületek és hatóságok, az összes helyi hatóságok ós testületek. De ami kiváló fényt vetett az ünnepségre: ez Muraköz horvát ajkú népe volt. Ez a derék, hazafias érzelmű nép több községből valóságos nemzetiszin zászló erdővel vonult fel az ünnepség színhelyére s mindenképen tüntetett hazafias érzelmével. És megjelent a zágrábi magyarok küldöttsége is, kiket az egybegyűlt közönség lelkes ovációval fogadott. Ünnepi mise. Az ünnepség reggel 9 órakor a csáktornyai óvár udvarán felállított díszes sátorban ünnepélyes misével kezdődött, amelyet Kecskés Ferencz esperes-plebános fényes segédlettel tartott. Az isteni tiszteleten a vár tágas udvarában helyezkedtek el a különböző testületek és hatóságok, a muraközi községek küldöttei zászlósán s jelen volt úgy a misén, mint az egész ünnepségen a Csáktornyán állomásozó uhlánus osztály tisztikara is. A szobor felavatása. Óriási közönség gyűlt össze a szobor előtt elterülő térségen, mire a küldöttségek a miséről oda érkeztek. A szobor gyönyörű helyen van ; háta mögött a zöld levélhullámokba temetkezett ó-vár, másfelül messze elterülő rétség, előtte pedig a szépen fejlődő város. A teret csinosan rendezték, vasráccsal bekerítették, gyönyörűen parkírozták. A szobor Szász Gyula szobrásznak, vármegyénk szülöttének, kitűnően sikerült műve. Az emlékmű nyolez meter magas, művészi kivitelű oszlop, haraszti köböl faragva, a tetején bronzba öntött turulmadár kiterjesztett szárnyakkal, lantot és kardot tart karmai között; az oszlop alsó részén egy meter átmérőjű, bronzba öntött fóldombormű, Zrínyi relief-mellképe, alatta „Gróf Zrinyi Miklósa költő ós hadvezér" van a kőbe vésve; lejebb a Zrínyi-címer, alatta bronz szalagon „Ne bántsd a magyart!" Az emlékkő hátsó oldalán Zrínyinek nagy költői művéből, a Zrínyiászból, Zrínyit mint költőt ós hadvezért jellemző, következő mondás van a kőbe vésve: „Hiremet nemcsak keresem pennámmal, hanem rettenetes bajvivó szablyámmal". A felavatási ünnep a dalosok énekével kezdődött, mely után dr Wlassics Gyula mondotta el nagyszabású emlékbeszédét, miután előzőleg az oszlop talapzatára helyezte a magyar tudományos akadémia koszorúját. A nagy hatást keltett besaéd: Wlassics Gyula emlékbeszéde. Mielőtt a szószékre léptem, koszorút helyeztem az emlékműre a Magyar Tudományos Akadémia nevében és megtisztelő megbízásából, mely háláját és kegyeletét küldi Zrinyi halhatatlan szellemének. Emlékéből uj erőt, uj biztatást és áldást kér, hogy e nemzet értelmiségének munkája folyton megujuló dicsőségre vigye a magyarnyelvű tudomány, költészet és irodalom diadalát. E koszorú is egyik jelképe annak, hogy ünnepünk itt a Dráva partján, a Zrínyiek ősi várában, nemcsak e megyének, de a hazának is ünnepe. Részt kíván ebből a nemzet minden hű fia, a ki átérteni és átérezni tudja annak a szent köteléknek erkölcsi hal almát, mely a mult nagyjainak emlékét a nemzet jövendő nagyságához fűzi. Az pedig, hogy az én szavam és nem az irodalomtörténet ihletett búvárának szava hangzik e szószékről, jelképe annak, hogy a megye ós város hű ragaszkodásában és rajongó szeretetében nagy Zrínyijének emléke iránt elsősorban a magáénak tekinti ez ünnepet. Ezért szólítottak engem, e megye szülöttjét e szószékre. E megye földjén éltem ifjúságom legszebb éveit. Itt szőttem reményeim, törekvéseim álmait. Itt az önök polgári erényeiben tanultam tisztelni és becsülni a munkát. Az önök szeretete és bizalma mint jó szellemem kisért útjaimon. Barátságuk, mint védőszárny lebegett pályám gyakran küzdelmes utjain. Vajha ezeknek a gyöngéd szálaknak a varázsa oly erőt adna ajkaimra, hogy méltón fejezhessem itt ki, Zrinyi emlékoszlopa előtt azt a gondolatvilágot, mely elménket átjárja, megtalálhassam az igazi húrját annak az érzésviláguak, mely szivünket rezgésbe hozza. Zrinyi nemzetségének, nevének tündöklése beragyogja elménket, fölemeli szivünket. Az ő alakja a nemzet kiválasztottjainak ama sorához tartozik, a kiknek egyéni érdeme a nemzet öszszessógének értéke. Égyéni dicsősége a nemzeti közművelődés soha el nem muló dicsősége. Azok közül való ő, kiknek emlékezete élő fohász közöttünk. A Zrinyi név történeti erő. Erő, mely időtlen időkig újra és újra föltámad minden nemzedék agyában. Érzés, mely áthevit minden nemzedéket, mely nagy célokért, nemzeti ideálért küzd. Költészetében, hadi és politikai irataiban a nemzet lelke szólalt meg. Hadvezéri erejében a nemzet veleszületett bátorsága, harci képességei, fér fi,jellemében a nemzet lovagiassága, őszintesége, nemes fölfogása, önbizalma tündököl. „Hősi kardja példát ad, költői lelke példát ir" jegyzi föl róla az irodalomtörténet. SzemlólMai számunk 14 oldal*