Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-06 / 10. szám

XXIII. évfolyam Zalaegerszeg, 1904. március 6. 10. szám. Előfizetési dfj : Egész évre % 10 E — f. Fél évre . . 5 K — f. Negyed évre . 2 K 50 f. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszei 18 fillér, többszöri hirdetésnél 14 fillér. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Wlassics-utca 25. sz.i, az anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz (Ujváros-utca 25. sz.) küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. ZALAVARMEGYEI HÍRLAP politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. Városaink. A városok a kulturális élet gócpontjai s a gazdasági erők gyűjtő medencéi. A kultura megerősödésének nyomában a városi élet fellendülése jár s a gazdasági megerősödés nyomai mindig a városok életén látszanak meg legelőször. Minél fejlettebb valamely ország szellemi élete, minél lüktetőbb gazdasági élete, annál több a városa s annál gyorsabb azok fejlődése, mert a megélhetés feltételei javulnak s a lakosság nemcsak a természetes szaporodás, hanem a betelepülés által is szaporodik. A nyugoti államok, amelyek korán ráléptek a haladás útjaira, tele vannak virágzó városokkal. Rövid idő alatt óriási lépésekkel haladtak előre a külföldi városok s ott, ahol az előfeltételek: a gazdasági élet lüktetése, a műveltség terjedése megvoltak, egymás után keletkeztek azok az empóriumok, amelyekbe a népek gazdaságuk, művészetük és tudásuk kincseit hordták össze. Anglia ipari és kereskedelmi gócpontjai, Francziaország nagy vidéki városai büszkeségei a nagy kulturnemzeteknek; Németország mindegyik nagyobb városa egy-egy központja a kulturának és gazdasági életnek; sőt a szomszédos Ausztriának is sok hatalmas és nagy városa van. Amerika városainak gyors fellendülése pedig mese számba megy nálunk, ahol a városi élet kialakulása, a városok gyorsabb fejlődése csak rövid idővel ezelőtt kezdődött, de gyorsan megakadt. Tekintsünk magunk körül. Magyarország városai között már azok a helyek, amelyek némi kereskedelemmel, iparral birnak s valami tetszetős külszint tudtak maguknak szerezni, már városi gócpont számba mennek, pedig ha összehasonlítjuk a külföld hasonló fekvésű, hasonló, vagy talán kisebb és kevésbbé gazdag vidéket uraló városaival, szegényes, kisszerű viszonyok között tengődnek. Nálunk a városok fontosságát és hivatását későn ismerték fel s a súlypont nehezen tudott a városokba áthelyezkedni. Mikor pedig a forgalmi élet központotkeresett, csak egyetlen hely felé gravitált minden s a főváros mellett elhanyagolták a vidéket, amely a saját erejére utalva, nem volt képes megküzdeni az idők követelményeivel s minden erőlködése dacára lemaradt. A fejlődést a városok fellendülése jelzi; de az a kis csinosítás, amely városaink arculatján meglátszik, még nem bizonyítéka a fellendülésnek. A lassú haladásnak, sőt sokszor a visszaesésnek gyakran az az oka, hogy a fejlődés előfeltételeit nem részesítik illetékes helyeken kellő méltánylásban; a városok egymás sikereit féltékenyen és irigykedve nézik s az uj intézmények létesítését a kapkodás, a tervszerütlenség, az egymás rovására való gyarapodás vágya jellemzi. Nagykőrös és Kecskemét példája ragadós s a versengés kevés esetben szül nálunk üdvös eredményeket, mert nem élünk Amerikában, ahol a verseny folyton uj keresetforrásokat !nyít, hanem a mi kisszerűbb viszonyaink között, ahol egymás életfeltételeinek csorbításával igyekeznek a városok gyarapodni. A történelmi fejlődés, a földrajzi helyzet, a gazdasági viszonyok mindegyik gócpontnak kijelölik a maga hivatását. Maradjunk csak szűkebb pátriánkban s tartsunk szemlét városaink felett. Zalaegerszeg a vármegye székhelye, de a vármegyének — fájdalom — sem gazdasági, sem kulturális tekintetben nem gócpontja. Az ujabb generáció áldozatkészségének és megfeszített munkájának eredménye, hogy ma már városnak nevezhető. Egy kis vidék központja csak s amikor néhai való Smalkovics doktor, az elöljáróság élén, dikiccsel állt a vasút elé, eljátszotta talán mindörökre azt az igényét, hogy a hivatalos központ mellett empórium is legyen. A mi törekvéseink tehát nem irányulhatnak aira, hogy forgalmi központot teremtsünk ; meg kell elégednünk avval, ha polgáraink szerény jólétben élnek s a kulturális haladás szekeréről le nem maradunk. Meg kell elégednünk avval az ambícióval, hogy kellemes, csendes vidéki város legyünk, ahol a meggazdagodást hiába keresik, de a munkás kéz kenyeret még találhat. Zalaegerszeg fejlődésének határai szűkek. Evvel tisztában kell lennie azoknak, akik a fejlődés irányítására hivatvák. Zalavármegye első városa Nagykanizsa. A székváros és Nagykanizsa hossza időn át farkas szemet néztek egymással. Zalaegerszeg féltette a hivatalos központ jelleget ; Nagykanizsa pedig szeretett volna hivatalos központ is lenni. Mert roppant fontos kérdésnek tekintik még ma is Magyarországon azt, hogy hol lakik több hivatalnok. A városok törték magukat a hivatalok után, épugy mint ma a katonaság után. Igaz, hogy fogyasztónak jó a hivatalnok, de nem produktív elem. Sokkal nagyobb haszon egy városra nézve, ha produkciója forrása a fejlődésnek, mert ennek feltétlenül nyomában jár a közvagyonosodás. Nagykanizsa valaha — nem is nagyon régen — egyike volt Magyarország legnagyobb gabna piacának s átviteli helyének. Nem gondoltak azonban idejekorán arra, hogy a piacot állandósítsák, a forgalmat a város részére lekössék, Nagykanizsára tereljék. A forgalmi viszonyok a város hátrányára változtak meg, pedig lehetett volna azokat ugy is irányítani, hogy a város javára szolgáljanak. így azután a gabonaforgalom áthelyezkedett Barcsra, Csáktornyára s részben Marburgra. És azóta vármegyénk legnagyobb városa stagnál s érdekében nem történik semmi. Hiába hangoztatják, hogy Nagykanizsa ujabb fellendülése elsőrendű vármegyei érdek is; több a káröröm, mint a segítség. Ugy Nagykanizsának, mint Csáktornyának nemzeti szempontból is nagy jelentősége van, mert végvárai a magyarságnak. Csáktornya ujabban minden téren örvendetes fellendülést mutat s hovatovább nem csak magyar város, hanem forgalmi tekintetben is tényező lesz. Keszthely mint fürdőváros fontos hely s különösen avval tűnik ki, hogy polgársága öntudatosan és a legnagyobb áldozatkészséggel igyekszik biztosítani fejlődését. De mégis, amilyen gazdagon áldotta meg a természet kincseivel, olyan szegényesek segélyforrásai. Tapolcza a Balaton parti borkereskedelem főhelye. De a visszafejlődés szomorú tünetei mutatkoznak ott is. A gazdasági pangás rányomta bélyegét Tapolczára is. Zalavármegye városai fejlődésének az előfeltételei, határai annyira megjelölvék, annyira markánsak, hogy csak az öntudatos tevékenység hiánya s az a zsibbadás, amely hatalmába ejtette egész gazdasági életünket, akadályozza a gyorsabb fellendüWlal számunk 12 oldal.