Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-11-29 / 48. szám

1903. november 29. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 5 csőt az ut széle, nyújtson árnyat az utasnak a lomb s széppé, kedvessé tegyék a vidéket, a falvak utcáit a fasorok. — Zalavármegyében a hatóságok s különösen alispánunk buzdítása, a gazdasági egyletek fáradozása dacára a gyümölcs­fák ültetése csak lassan halad előre s ahol a községek meghozták az áldozatot, hogy az utak mellékét, vagy az utcákat befásítsák, a cseme­ték a kellő gondozás hiánya, éretlen gyermekek vandalismusa folytán elpusztultak. De vannak örvendetes kivételek is. Több községben nem­csak hogy fasorokat ültettek, hanem azokat megóvták a pusztulástól, nagyra nevelték s ma már örömmel élvezik azok gyümölcsét. Sümeg Mihályfa község ezek közé a kivétek közé tar­tozik. Remek almafái az idén már szép termést adtak. Nemes gyümölcsöt termettek azok részére, akik megértették a biztató szavakat s nem saj­nálták a fáradságot. A község büszkén mondja el vármegyénk alispánjához intézett levelében, hogy fáradozásait siker koronázta s örömmel látja tavasszal a virágzó fasort, amely a méhek döngésétől és a madarak csicsergésétől hangos ; örömmel szemléli, mint raknak fészket a község fáira a madarak százai s büszkén mondhatja el, hogy sem a fákat sem azok lakóit az árnyuk­ban játszó gyermeksereg nem bántja, nem há­borgatja ; büszke arra, hogy a fák első termé­sének legjavát, gyönyörű nemes gyümölcsét, be­mutathatja Zalavármegye alispánjának, akinek buzdítására keletkezett s sümegmihályfai „Er­zsébet fasor". — Megértjük Mihályfa büszkesé­gét, de láttuk alispánunk örömét is, amikor a vármegye egyik derék községe szerényen, de ön­érzettel mutat egy nem eléggé méltányolt akció eredményére. A Csáktornyai Kisdedóvó Egyesület Alszeghy Alajos egyesületi elnök elnöklésével tartott évi rendes közgyűlésén az elnök megnyitó beszédé­ben hálás köszönettel emlékezett meg azokról a csáktornyai úrhölgyekről, akik az ügy iránt való meleg érdeklődésükből kifolyólag a kisdedóvót több izben meglátogatták s egyúttal a közgyűlés nekik jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét é« elismerését. — A betegsége miatt lemondott Brauner Lajos titkárnak ügybuzgó működéséért jegyzőkönyvileg fejezte ki a közgyűlés köszöne­tét és helyébe titkárul Bencsák Richárdot válasz­totta meg. — Polyák Mátyás egyesületi pénz­táros által bemutatott évi költségvetést a köz­gyűlés elfogadta s a költségvetésben feltüntetett 600 K hiány fedezésére államsegélyt kérnek. Tapolca nagyközség képviselő testülete f. hó 16-án tartott ülésén községi közdűlő utakul a Tapolca—kisapátii és Tapolca—raposka hegy­magasi utakat jelelte ki. — Tudomásul vették a földmivelésügyi miniszter leiratát, mely szerint a közerdő Tapolca nagyközségről a volt úrbéri birtokosok nyilvántartási törzskönyvrovatába vezettessék át. — A kir. járásbíróság ós a kerü­leti csendőrszárnyparancsnokság ama megkere­sésére, hogy részükre építkezéshez üres telek engedtessék át, illetve megfelelő bérhelyiség adassék, a képviselőtestület tagadó választ adott. A zalaegerszegi értékesítő és fogyasztási szö­vetkezet tagjai folyó hó 22-én közgyűlésre jöttek egybe, hogy a felszámolás alatt levő szövetkezet ügyeinek végleges lebonyolítása tárgyában hatá­rozatot hozzanak. A felszámoló bizottság egyik, eltávozott tagja helyébe a felszámoló bizottságba Jády Károlyt választották be tagul. A felszá­moló bizottság részletes jelentését, melyet a bi­zottság a Magyar Paizsban egész terjedelmében közzé tett s a szövetkezet összes tagjainak meg­küldött, a közgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Kele Antal elnök értésére adta a közgyű­lésnek, hogy a kültartozások mind kiegyenlítést nyertek s feltette a kérdést, váljon a közgyűlés a tagsági díjakkal és egyéb kötelezettségekkel hátrálékos tagoknak a tartozásait elengedi-e vagy kívánja azoknak szigorú behajtását? A közgyű­lés egyhangú határozattal kimondotta, hogy az összes szövetkezeti követelések szigorúan behaj­tandók s az igy befolyó pénzen osztozkodjanak a részvényesek. Ruhakiosztás. A szegénysorsu gyermekek fel­ruházására alakult „Chanuka" egyesület f. óvi november hó 22-én délután tartotta szokásos ruhakiosztási ünnepélyét a felső kereskedelmi iskola rajztermében. Tagok és vendégek szép számban jelentek meg az ünnepélyen, melynek jelentőségét, az egyesület célját, hivatását En­gelsmann Izrael főrabbi lendületes, szivhez szóló beszéddel méltatta. Ezúttal 31 gyermeket lá­tott el az egyesület meleg téli ruhával s lábbeli­vel ; azonkívül nagy mennyiségű süteményt s gyümölcsöt osztott ki a gyermekek közt. Egye seket még pénzadományban is részesített. — A humánus egyesület céljaira következő adomá­nyok folytak be: Weisz iírmin, Fischer László 10—10 K, Graner Margit 5 K, dr. Obersohn Mórné, Rosenberg Zsigmond, Fischer Pálné, Deutsch Ferencné, dr. Isoó Jánosné, dr. Graner Adolfné 4—4 K. Schütz Sándorné 3 K, Fürst Samuné, Heinrich Cornelia, Pfeiffer Henrikné, Rechnitz Éva, dr. Rosenthal Jenőné, Rechnitzer Irma, Garai Lipótné, Weisz Ignácné (mérnök neje), Rosenthal Gyulánó, Veinberger Jakabné, dr. Fürst Béláné, Gyarmati Vilmosné, Hei nrich Vilmosné, Engelsmann Izraelné, Sattler Ignácné 2—2 K. Gyarmati Sári, Rosenthal Mancika, Pauk Edóné, Fischer Irénke, dr. Berger Béláné, Neumann N. s Goldruber Adolfné 1—1 K. Kisebb adományok együttesen 1 K. Süteményt ós gyümölcsöt adtak: Rechnitz Éva, Rosenberg Zsigmondné, Mulles József, Balassa Benőné, Wimmer Lipótné, Büchler Jakabné, Boschán Gyulánó süteményt, — Löbl Dávidné, Pfeiffer Henrikné diót, — dr. Graner Adolfné és Garai Lipótné almát, Gyarmati Vilmosné fügét, Budai Goldberger Adolf két vég parketot adományo­zott, amelyből a szegény leánykák részére az egylet ruhát varratott. — A kegyes adomá­nyokért, a megjutalmazottak nevében köszöne­tét tolmácsolja az elnökség. — Az egyesület, melynek élén dr. Graner Adolfné s Balassa Benőné úrnők elismerésre méltó buzgalmat fejtenek ki, ez idő szerint 65 tagot számlál. Az óvi tagsági dij két korona. A zalaegerszegi kereskedőifjak önképző egy­lete rendes évi közgyűlését december hó 6-án vasárnap d. u. 1/ 23 órakor a Kummer kávéház emeletén levő helyiségében tartja meg. Tárgy­sorozat: Elnöki megnyitó, titkári jelentós, tiszti­kar felmentése, tisztújítás, indítványok tárgyalása. Esküdtszék. F. hó 25-én ült össze a zalaeger­szegi kir. törvényszéknél az esküdtszék ez évben utoljára. Ezúttal csak egy bűnügy került tár­gyalásra. Babos Károly cselédje, Vörös Dániel fiatal legényember felgyújtotta julius 28-án gaz­dája pajtáját, A főtárgyaláson vádlott szép csen­desen bevallotta azt, hogy ő volt a tettes ős csöndes rezignáoióval mondotta el, hogy hara­gudott a gazdájára, mert a fia megszidta és ezért boszut akart állani. Rosz dolgos, hanyag legény volt ugyanis Vörös Dániel, időközben, midőn egy kis pénzmaghoz jutott, el-elszállin­gózott világot látni, de a csendőrök visszahoz­ták. A gyújtogatás napján midőn Babos fia a munkából hazaért, rászólt Vörösre, hogy miért nem ád a lovaknak enni, hisz hallja, hogy mennyire nyerítenek. Erre Vörös elkezdett ká­romkodni, helyét otthagyta és egy jóbarátjához ment aludni, a honnan éjfél tájban Babos paj­tájához sompolygott és azt meggyújtotta. A paj­tában öt aratómunkás aludt, szerencsére az egyik köhögős beteg ember s rosz alvó volt, a ki mi­dőn a tüzet őszrevette, társait felkeltette, s igy idejében megmenekültek. A kár '.Í500 K volt. A tárgyaláson Sztaniszlavszky Adolf elnökölt, Skoday Aurél ős Sperlágh Géza szavazó birák, dr. Galló István jegyző. Esküdtek voltak: Hangay Géza főnök, Fatőr György, Szabó Döme, Erdős Tivadar, Faller József, Fridrik István, Gutmann János, Egyed Bódi, Epstein József, Fürst Sándor, Fülöp József, Sümegi Tivadar. Dr. Rézler Kornél alügyész vádbeszéde, dr. Keresztury József védőbeszéde után — az esküd­tek verdiktje alapján — a vádlottat a kir. tör­vényszék hat óvi fegyházra Ítélte. Táncoktatás. Kabai Tany József Budapesti tánctanító e hó 28-án szombaton d. u. 5 órakor nyitotta meg tánciskoláját az ipartestület dísz­termében. Lakása Gaál volt főkapitány úr há­zában, Templomalja-utca 11. Található d. u. 4 és 1/ 25 óra közt. Hétfőn, kedden, szerdán a ta­nulók még felvétetnek 5 órakor a tánchelyiségben. Kartell. A zalaegerszegi pékek kartellt kötöt­tek. Attól féltek, hogy a süteményekkel való szertelen pazarlás, a mit a pékek véghezvittek, anyagi romlásra vezet ós megkötötték a kartellt. December 1-étől kezdődőleg 5 darab süteményt adnak 20 fillérért s csak a viszontelárusítók kapnak 6 darabot. A fogyasztó közönségre nem valami érzékeny csapás ez e kartell s már azért sem kell tőle félni, mert kérdés, hogy megtart­ják-e a pékek a kartellt és meddig. A nagykanizsai kereskedő ifjak önképző köre f. hó 23-án tartotta Linzer Béla elnökiősével 32. évi rendes közgyűlését, amelyen sajnálattal vették tudomásul a közszeretetben álló elnöknek állásáról való lemondását s őt az egylet tiszte­letbeli elnökének választották meg. — Révész Lajos titkár felolvasta nagy gonddal egybeállí­tott évi jelentősét, melynek végén tudatta állá­sáról való lemondását, amit a közgyűlés sajná­lattal vett tudomásul s érdemeit jegyzőkönyvi­leg örökítették meg. — Tudomásul vették az 1904. évi zárszámadást és megállapították az 1904. évi költségelőirányzatot. A választás ered­ménye : Heltai József elnök, Schwarcz Ottó al­elnök, Streni Ottó igazgató, Weisz Bódog ház­nagy, László Vilmos titkár, Pollák Ernő pénz­táros, dr. Rosenberg Mór ügyész, Frank Manó könyvtáros; végül megválasztották a választ­mány 16 tagját. A választás után az uj elnök köszönte meg a bele helyezett bizalmat s a köz­gyűlést bezárta. Védekezés a Dráva ellen. A földmivelésügyi minisztérium Perlakon a község kérelmére a Dráva ellen való védekezést elrendelte. Az eszéki folyammérnöki hivatal által készített terv szerint a védekezést az állam költségére már meg is kezdettők; a munkát Maulbeck Hinkó eszéki tolyammérnök vezeti. Perlak község önszántából és teljes készséggel ajánlotta fel a védekezéshez szükséges fasinát. Ipari szaktanfolyamok. A zalaegerszegi ipar­testület a kereskedelmi miniszter rendelete foly­tán felhívást bocsájtott ki a Zalaegerszegen ren­dezendő ipari szaktanfolyamokra való jelentke­zések iránt. Azok a kedvező tapasztalatok ugyanis, a melyeket a kereskedelemügyi m. kir. Minister az 1903. évben rendezett ipari szaktanfolyamok­kal szerzett, arra az elhatározásra birták a kor­mányt, hogy az 1904. évben is foglalkoztassa az ipari vándortanítókat. Hogy pedig az ország területén a tanfolyamok lehetőleg tervszerűen legyenek eloszthatók s hogy egyes városok ér­dekei másokéival szemben háttőrbe ne szorulja­nak, a kereskedelemügyi m. kir. Minister elha­tározott kívánsága, hogy a tanfolyamok rende­zésére vonatkoió óhajaikat az érdekelt körök már most bejelentsék. Az ipartestület tehát fel­hívja a oipész, szabó, ugy a bőripar üzésóvel foglalkozó tagjait, hogy legkésőbb f. évi december hó 10-ig jelentsék be, kivánják-e, hogy Zala­egerszegen cipész-, szabó- vagy bőripari tanfo­lyam tartassák s ha kívánják, jelöljék meg az 1904. évnek ama szakát, a melyben a tanfolyam megtartását legalkalmasabbnak tartják. Tanfo­lyamot a kereskedelemügyi m. kir. Minister oly helyen rendeztet, a hol legalább 20 résztvevő jelentkezik. A tanfolyam ingyenes s a rendezé­sével járó dologi kiadásokat is a kormány szokta fedezni. Mérgezési kísérlet. Özvegy Kovács Mihályné született Vas Erzse boncodfóldi lakos régebb idő óta háborúságban élt a menyével, V Farkas Annával. Sokszor összekaptak s nem ritkán tettlegességre is került a sor. Legutóbb a mult ősszel agyabugyálták el egymást, a mely alka­lommal az erősebb Farkas Anna ugy helyben­hagyta a nyelves és friss kezű anyóst, hogy ez heteken át volt kénytelen az ágyat nyomni. Alig hogy fölépült az asszony, panaszt emelt menye ellen, a kit a bíróság súlyos testisértés miatt 5 napi elzárásra ítélt. Ettől fogva állandó volt a perpatvar a kőt asszony közt. Farkas Anna folyton azon töprengett, hogy mikópen tudná anyósát láb alól eltenni. Végül arra határozta el magát, hogy megmérgezi. F. hó 19-ón kők­követ vett s mialatt az anyós a konyhából az udvarra ment, abba a krumpliba keverte, a mit az magának főzött. Az anyós, mi roszat sem sejtve, jóízűen fogyasztotta el a krumplit, azonban csakhamar roszul lett ugy, hogy ágyba kellett feküdnie. A szomszédok orvost hozattak az asszonynak, mert sejtettők, hogy veszélyben forog, ős ez mérgezés tüneteit állapítván meg, jelentést tett a hatóságnak, mely megindította a nyomozást ős a gonoszlelkű asszonyt átadta a büntető bíróságnak. A megmérgezett Kovács­nét sikerült megmenteni. Halálos esés. Horváth Sándor napszámos ember főfoglalkozását a zsuppos tetőzetek készítése ős kijavítása képezte. Zsuppos házak tetején dolgoz­gatott főként a hegyekben, ahol az épületek túl­nyomó része ma is még zsúppal van fedve. Ilyen munkával foglalkozott a mult napokban is és a gazda — mivel a munka serényen haladt ős

Next

/
Oldalképek
Tartalom