Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

2 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1903. október 11. u érezzük az ő hiányát. Munkájának eredményeit veszély fenyegeti, mert sokan félreértik, amit mondott, vagy nem akarják megérteni, mit óhajtott. Deák Ferenc nagy bölcsesége nem egy mozdulatlan pontot akart alkotni, amely körül, mint a taposó malomban, örökös forgásban mozogjon a nemzet élete. A haza bölcse szilárd alapot rakott le, amelyen a nemzet megállhat s utat mutatott, amelyet kiépíthet. Deák Ferenc szelleme az igazság nyelvén beszél a magyarhoz s bölcseségre, józanságra int ma és mindenkoron. Megünnepeltük emlékezetét, megkoszorúztuk szobrát, sziveinkben őrizzük nagy alakját. Áldj uk a Gondviselést, hogy közölünk támasztott prófétát s Zalavármegye ifjai tekintsenek büszkén Deák Ferencre, tanulmányozzák életét, bölcs mondásait; az ő életéből merítsenek tanácsot, okulást, hazaszeretetet, igaz őszinteséget, életből cseséget. Nem a hatalom, nem a vagyon, nem a kitüntetés magasztalja fel az embert, hanem a szív, a jellem és az ész. Deák Ferenc érző szive, jellemének makula nélkül való tisztasága, tudása és bölcsesége legyenek Zalavármegye világító fáklyái most és mindörökké. Zalavármegye ünnepe. Deák Ferenc emlékezetét a vármegye nagy szülöttéhez méltóan ülte meg Zalavármegye közönsége. A vármegye székhelyén már pénteken ünnepi hangulat uralkodott. A házakon nemzeti szinü zászlók lobogtak; a középületekre kitűzték a vármegye kék-sárga s a város zöld-sárga lobogóit is. A vármegye háza ünnepi díszbe öltözött. Az ódon épületet kitatarozták; a lépcsőházat s a nagy termet virágokkal díszítették fel. Pénteken a délutáni órákban a vármegye illustris vendégeinek egy része már megérkezett. Legelsőnek Dr. István Vilmos szombathelyi megyés püspök érkezett, akit Zalaszentivánon Dr. Jankovich László gróf főispán, Csertán Károly alispán, Legáth Kálmán esperes-plébános Várhidy Lajos zalaegerszegi polgármester, Thassy Lajos járási fó'szolgabiró, Csentericz Béla városkapitány, s több városi képviselőtestületi tag fogadott. A pöspököt néhány szivélyes üdvözlő szóval Csertán Károly alispán fogadta s a fogadásra megjelent urak a városba kisérték a megyés püspököt, akit Zalaegerszeg utcáin százakra menő közönség várt. Ez volt az első alkalom, hogy Dr. István Vilmost mint püspököt szülőföldjén üdvözölhessük. Megérkezése után azonnal fogadta a püspök a város részéről megjelent urakat, akikkel szívélyesen elbeszélgetett; este pedig szük baráti körben vacsorált a plébánián, ahol Legáth Kálmán esperes-plébános vendége volt. Ugyanosak pénteken érkezett Ernuszt Kelemen, a főrendiház alelnöke, aki a főispánnál szállt meg. Este hat óra után robogott végig a városon gróf Festetics Tassiló ; főpohárnokmester négyese. A gróf a vármegye házában szállt meg s főispánunk vendége volt. Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselő, az ünnepi közgyűlés szónokit a hat órai vonattal érkezett. A közgyűlés megnyitása. A vármegye székházának nagy termében máikilenc órakor elkezdett gyülekezni a közönség, amelynek soraiban ott voltak: Széli Ignác államtitkár a kormány képviseletében; Ernuszt Kelemen a főrendiház képviseletében; Csávossy Béla udvari tanácsos, háznagy és Szüllő Géza országgyűlési képviselő, a képviselőház kiküldöttei; gróf Festetics Tassiló főpohárnok mester; a m. kir. tudományos Akadémia képviseletében gróf Széchenyi Béla; Vasvármegye küldöttsége : Bezerédj Dénes alispán, Mesterházy Jenő ós Gedeon biz. tagok; Veszprém vármegye küldöttsége: Koller Sándor főjegyző, Fischer Károly és Dr. Rhédey Gyula kanonok, zalai fó'esperes, aki egyszersmind a veszprémi káptalant is képviselte; Varasd vármegye képviseletében Bellosovich alispán; Varasd város képviseletében Breitenfeld polgármester; Halbik Cyprián tihanyi, Kroller Miksa zalavári, Dr. Dunszt Ferenc tihanyi apátok; Dr. Horváth István szombathelyi kanonok; Dr. Falk Ernő; Boér Sándor honvédhuszár őrnagy s a zalaegerszegi és keszthelyi honvéd huszár tisztikar tagjai. Dr. Jankovich László gróf főispán s a vármegye jeles vendégei fél tizkor vonultak a terembe, amely ekkorra már zsúfolásig megtelt. A főispán rövid, lelkes beszéddel méltatta az ünnep jelentőségét s felhívta a díszközgyűlést, hogy a plébánia templomban tartandó isteni tiszteleten vegyen részt. Miután az eső egész éjszaka s a közgyűlés megkezdése idejében is esett, a főispán azt az indítványt tette, hogy a közönség ne vonuljon a szoborhoz, hanem a vármegye alispánjának vezetése alatt egy küldöttség bizassék meg a koszorúk letételével. Az idítvány elfogadtatott. Ezután megindult a hosszú menet a templom felé. A templomban. Dr. István Vilmos megyés püspök kocsin ment a templomig, amelynek főbejáratánál a papság fogadta. A templom a szorongásig megtelt. Az első padsorokat a notabilitások foglalták el 8 a bejáratnál a vármegyei hajdúk állottak sorfalat. Mise előtt felolvasták a püspöknek Deák Ferenc emlékezetének megünneplésére vonatkozó körlevelét, ezután pedig elkezdődött a mise, amelyet püspökünk szolgáltatott fényes papi segédlettel. Isteni tisztelet alatt a Schill Imre által vezetett dalárda Schill Antal miséjét, Skublics Antika úrhölgy egy gyönyörű Ave Máriát, ifj. Czukelter Lajos pedig egy régi magyar egyházi éneket énekeltek. A szobornál. A közönség legnagyobb része csatlakozott a koszorúk elhelyezésére kiküldöttekhez s Deák Ferenc ércszobrához vonult. A szobor talapzatát sok száz ember állta körül s áhítattal tekintett föl mindenki Deák Ferenc ércalakjára, amely műértők állítása szerint az ország egyik legsikerültebb szobra. A nagy közönség mély csendben hallgatta meg Csertán Károly rövid, de szívhez szóló beszédét, amely így hangzott: Melyen tisztelt ünneplő Közönség! Zalavármegye közönsége Deák Ferenc, a haza bölcse iránt szeretettel, kegyelettel és hálával viseltetett. Hogy ez igaz és őszinte érzésének kifejezést adjon, e szoborral örökítette meg emlékezetét. Jobb és megfelelőbb helyet nem választhatott, mert az itt álló épület termében kezdte meg Deák Ferenc nagyszabású politikai működését; itt adtak kifejezést a vármegye karai és rendéi Deák iránti határtalan bizalmuknak és ragaszkodásuknak. Ma, születésének századik évfordulóján a vármegye közönsége jelenik meg itten, hogy kegyelete zálogául koszorút tegyen ez emlékszobor talapzatára. Deák őszinte jellemével, önzetlen hazaszeretetével, mély és nagy tudásával nemzetünk történetében korszakot alkotott. Engedje meg a Mindenható Isten, hogy az ő példája a nemzet fiaiban a hazaszeretetet mint vezércsillag növelje. Az ő szelleme őrködjék felettünk, teljesüljön egyedüli óhaja, hogy e nemzet nagy, boldog és megelégedett legyen. Ezután az alispán a szoborra helyezte Zalavármegye koszorúját, amelynek széles kék-sárga szalagján ez a felírat van: „A vármegye legnagyobb fiának Zalavármegye közönsége." | A m. kir. kormány koszorúját Széli Ignác államtitkár, a m. kir. tudományos Akadémia koszorúját gróf Széchenyi Béla, a főrendiházét Ernuszt Kelemen alelnök, a képviselőházét Csávossy Béla háznagy helyezték a szobor talapzatára. A zalamegyei nemesi pénztári és alapítványi választmány koszorúját Nedeczky Jenő, Deák Ferencnek Zalavármegyében élő legközelebbi rokona tette le. Koszorút küldtek még: Festetics Mária grófnő udvarhölgy; a zalaegerszegi ügyvédi kamara, Vasvármegye közönsége, a Zalamegyei gazdasági egylet. Gyönyörű volt a képviselőház óriás méretű koszorúja, amely babérból és pálmalevelekből volt összeállítva, széles nemzeti szinü szalagjára aranyhímzéssel kivarrva: „Deák Ferenc emlékének — a magyar országgyűlés képviselőháza." Az ügyvédi kamara koszorújának felirata: „A törvény kimagasló bajnokának — a zalaegerszegi ügyvédi kamara." A nemesi ós alapítványi választmány koszorújának felirata: „A nemesi választmány — a vármegye legnagyobb fiának-" A vármegyeház termében. A szobortól visszatért a menet a vármegyeház nagy termébe. A közgyűlés folytatólágos megnyitása után dr. Jankovich László gróf főispán felkérte Hertelendy Ferenc megyei bizottsági tagot, hogy az ünnepi beszédet mondja el. Hertelendy Fereno beszéde volt az ünnepély egyik kimagasló pontja. A mélyen átérzett és átgondolt beszéd mély benyomást keltett s magával ragadta a közgyűlésen jelen volt nagy közönséget. Deák Ferencet egy rövid beszéd keretében ugy méltatni, érdemeiről ós nagyságáról oly találóan, annyira lelkesen és igazán beszélni, mint Hertelendy Ferenc, csak az képes, aki a nagy ember életét ós munkásságát nemcsak ismeri, hanem azért szivéből lelkesül. A beszédet itt közöljük: Az ünnepi beszéd. Méltóságos Főispán ur! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Egy évszázad tünt le azóta az időknek végtelenségébe, hogy az isteni Gondviselés egy kis bölcsőben, egy parányi életnek születésével, annak vékony szálaihoz fiizte Magyországnak újjászületését is. Egy évszázaddal ezelőtt a mai napon született vármegyénkben, Söjtörön, Deák Ferenc ; e napon hajolt bölcsője fölé édes szeretettel, de elhaló megtört szemekkel a szegény anya, — kit a kifürkészhetetlen isteni akarat nővére, Klára által helyettesített, őrangyalául rendelvén a kisdednek és egyuttai a magyar Haza sorsának. Ebben a bölcsőben ringott a kis csecsemőnek első szunyadásával a magyar nemzetnek ébredése is. Mi, T, Kgy.! e lepergett évszázadnak záróráján összejöttünk mély hálával lelkünkben az isteni Gondviselés, — és tartozó kegyelettel szivünkben, Deák Ferenc emléke iránt, — mert ennek az emléknek kegyeletes megőrzése nem egyedül egy politikai irány örököseié lett, hanem édes mindnyájunké, mert az egész magyar nemzetnek hazafias közérzése ápolja halhatatlan nagyságának emlékét, mint ahogy 0 egész életét a Köznek és a magyar Hazának szentelé!! És talán nem a véletlen, — de a Gondviselésnek keze intézte úgy, hogy épen ma egyesüljünk itt, hazafiúi gondokkal agyunkban és erős bizalommal karjainkban, — édes hazánk jövője iránt! Szálljon alá égi malasztként az O nagy szelleme ós érintse parányi voltunkat, hogy legyen, mi életében volt: vezetőnk ma is a személyes vágyak önzetlenségével a hazaszeretet nagyságában és a megfontolás mértékével a céltudatos munkában! De szálljon alá nagy lelked különösen én reám, a leggyengébbre, kire a legnehezebb feladat hárult, — nem azért, hogy dicsőségedet méltóan elzengjem, — nem! — hanem hogy a tehetség híján ihlet töltse el ós tegye fogékonnyá lelkemet, hogy életednek nagy mnnkájából, -— bölcseségednek tárházából csak annyit is megérthessek, hogy Te végcélban egy olyan ideált állítottál fel magadnak Magyarország nemzeti kiépítésének tervezetében, amely