Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

1003. október 18. »Zalamegye, Zalavármegyei Ilirlap* 3 ideált osak igaz realitással lobot, elérni és biztos fundamentumon maradandóvá tenni niérhotlen időkre. 1 lilosd mog és világosítsd inog agyamnak gondolatvilágát, Kogy életednek ÓH nuinkádnuk tanulságait legalább részben átértve, felismerhessem öntudatos törekvésednek útját én végcélját! T. Kgy.! Nem tekinthetem feladatomnak sem Doiík Korono életrajzi mintáinak felsorolását, Hűin az ő hatalmas egyéniségének, mérhollon tudásának és puritán jellemének méltatását, akiír döntő politikai munkásságának vázolását; IIÍHX nont osak mi, itt otthonának ÍvÍH határai közt, ltoménak a/, egén/, magyar nemzőt, de a nagy politikai világ ÍH ismeri a/, ő életét én a magyar történelmi alakulásra irányító államférfiúi tevékenységét,, amely közvetve azon nagy 1848-iki politikai és társadalmi átíllakllláfl után, mely közép Európának állami és nemzeti elhelyezkedést megelőzte, még ez utóbbira ÍH befolyással volt- Azért szintű vakmerőségnek tartanám, ha igénytelou ajkak, felületes készültséggel és gyenge tehetséggel vállalkoznának arra, ami a búvárkodó és oknyomozó történetírónak feladata. En az enyémnek, T. Kgy. egy entlékboszédnok sziik keretében osak azt tekinthetem, hogy lelki szemeim előtt vonultassam el Deák Köreimnek életét, kiragadjam abból a/.t, ami tanulságot tesz arról, hogyan kell szeretni és szolgálni a Hazát és igy szivünkből, a hálának forrásából fakadjon az () példáján a nem szűnő lelkesedés, hazaszeretet és elhatározás annyit tenni ÓH áldozni o véráztatlu édes anyalöldért, amennyi mindenkinek megadatott érzésben, tudásban és képességben ! Az a százados évforduló, mely Deák Forenoot adta nekünk, nemcsak lla/.ánknak, de Európának is nagy átalukuláHÍ korszaka volt! A francia forradalom Cij, nagy eszméket Hzült, — a Nagy Napoleon háborúi lij államalakulásokat s az ozt követő reakció fij nemzeti és társadalmi aspirátióknt torom Let tok, molyok foltartóztathatlanul törtek elő, összetörve századok elkorhadt korotoit. Hazánk történelmének egén ÍH az elborult, ulkonyntra az újjászületés derengő hajnalán hál •om fij csillagunk tíint lel : egy tündölclö üstökösünk, moly izzó tostévol ÓH mindent magával ragadó pályájával egy fénysugárl hasított a nehéz felhők között, egy egész uj világot tárva fol s kizökkentve történelmünket is régi körforgásából : oz volt Kossuth Lajos. EH volt egy hulló csillagunk, moly fényével egy más kereszt utat jelölt meg H bár aláluillásában önmagát emésztette fol, világossága visszamaradt, — s haladásával és alkotásával szétoszlatta a sftrii ködöt, mely a hajnal hasadást gátolá: oz volt Széchenyi István! Do volt egy álló csillagunk, moly ragyogásával és nagyságával vonzkörébo kényszorít,ette ollonállhatlanul mindazt a fényt- is, molyet tárHosilhigai árasztottak és melegével feloldotta az utolsó ködpárát, a hajnalpír olönté az eget s birodalmát oHitk akkor hagyta el, midőn átadhatta azt teljes villágoHságában a napnak : az alkotmányos Hzabadságnak : ne volt Deák Ferenc!!I H bár e három csillag pályafutásának, fényének én vonzkörének összhatása adta meg Hazánk alkotmányos életének lelvirradását és történelmének kialakulását., én ez alkalommal ós o mai napon csak Deák Korono pályáját, kísérhetem figyelemmel, hogy megállják egy futó pillanatra nagy munkájának végeredményénél: a kiegyezésnél I T. K.I Mindazon szerepkörökön cHiik átsiklanom lehet, amelyeket Deák Korono fiatal erővel, sok készültséggel és kiélesedett Ítélőképességgel betöltött, — ugy o zöld asztaloknál vármegyénk akkori közgyűlési termében, mint utóbb az országgyűléseken, mint, o vármegyének, később az ország szivének, a Főváros belső kerületének, követe. Nom is akarok kiterjeszkedni közismert munkásságára, mely őt csakhamar vezérré avatta, osak egy tényt kell megállapítanom, hogy e vezérszeropnek alapja : önzetlen hazaszeretete, eszköze: nagy tudása volt, mely érdemek előtt, még politikai ellenfelei is meghajtották elismerésüknek zászlaját! Nem akarom vázolni az I KVZ •'<() iki országgyűlésnek nagy jelentőségét, Hinelyen Deák Korono alig IU) éves korában jolont meg mint megyénk küldöttje Pozsonyban s neki a köz szabadság és közteherviselés szabadelvű kérdéseiben döntő Hzoropot juttatott ; s sajnoH, nom lehet kitérnem korlátolt időmön belül az 18-iiJ-iki eseményekre és közgyűlésekre vár megyénkben, midőn követi kiküldetését szent meggyőződése szerint el nem logadliatá, ami osak »iz ő nagy lelkének nemes érzését, és később is kitűnt állhatatosságát, és határozottságát árulta el; som az 1848-iki nagy időkre és a szabadságharcra, mi nom lehetett tere Deák Keronenok, ki a törvényes jogfolytonosságnak és alkotmányosságnak, és nem a fegyver noli volt embere. Még kovéshbé lohol iit kitérnem az 18(51. és 6f>-iki országgyűlések nagy vitáira, az ő halhatatlan feliratára és húsvéti cikkérc, avagy az 18(57-iki tevékenységére, hiszen mindezekkel nomostlk a történelem, de egy ogész külön Deák-irodalom foglalkozott ! Csak annyi legyen T. lvgy. emígy küzdelmek békekötéseként felemlítve, hogy Deák Korono bölcsesége és álIhiitnfossága a/. 18*18 iki l örvények bon gyökeredző jogfolytonosságnak Hziliírd fontnrlásiíval helyreállította újra alkotmányunkat, a felelős magyar minisztérium megalakult, a kiegyezés törvénnyé váll és Magyarországnak isinél volt és van Szent István koronájával felkent királya! T. Kgy.l ennek a kiegyezésnek, mint jelenlegi alkotmányunk alaptörvényének, bár voltak és vannak ma is, mint megteremtőit alapnak politikai ellenfelei, de oz nom vonhat lo semmit annak érdeméből, ki azt megalkotá! Hiszen ninos nemzet, amelynek életében és fejlődésében az összes tényezők, ha a célban egyek is, egyek lettek volna vagy lehetnének ugyanazon politikai irány kijelölésében és követésében. En ennek a nagy alkotásnak méltatására attól merítem annak helyes megítélését, In arra legilletékesebb lőhetett; magától Deák Ferenctől; ki annak állította oda az 18(i7. XII lk törvényt, a minek ő gondolta ÓH a mi az valóban ; alapnak ÓH e szavakkal védte: Pest város képviselőtestülete ÓH tanácsa küldöttsége előtt IH(',H. január 1-én: „Nehéz még a feladat, bizonytalan a jövő, mert fájdalom, a hazának sorsát, nemcsak egyedül a hazai, liniiem az európai események fogják megszilárdítani vagy megbontani. Arra kérem az Egek Urát, mentsen inog minden bajtól bennünket s szállja inog a hon polgárainak hűkét, hogy azon szabadságol, melyei elértünk, ne esalc megtarthassuk, hanoin tovább fejleszthessük H a Uazit javára mentől gyümölcsözőbbé tehessük." S ha van az ovolutió tanának jogosultsága, 'I'. lvgy.! ugy az a nemzetek életében van meg ezt Deák Ferenc, igen jól tudá, mert a modern álhimélotnok fejlődése megállást nem tűr el, ha a megállással cgyutl.nl elmerülni nem akar és nincsen és nem lehet oly törvény, iilgtitutió vagy alkotmány, amelyik a kornak, társadalomnak, mivoKídésnek, belés külső nagy nemzeti jogos török.véseknnk evolutiójához alkalmazkodni ne volna kénytelen. Es aggódó lélekkel állok meg itt, T. Kgy.! és azt hiszem, ezen komoly hazaliui aggodalom mindnyájunkban közös, mert a lel nem tartóztatható ovolutió, a közel négy évtizeden át, lassan fejlődő nemzeti életünk nok, midőn friss levegőt, uj lökést, kiván adni, váljon megtudjuk-e tartani a kellő mértékét annak, hogy ezen fejlődés alkotmányos instltv Hóink keretében elhelyezkedjék? Avagy szét fogja zúzni azokat, <le vájjon azért-e, hogy a romok uj lépcsőket képezzenek alkotmányos szabadságunk ideálja felé, vagy azért-e, hogy a romolc eltemessek nemcsak fejlődésünket, de szabadságunkat is? Végzet-o az? T. Kgy. vagy isteni (iond viselés? mely a nemzeteknek sorsát intézi, hogy épen most, egyesülünk itt az aggodul inukban, midőn egyúttal egyek vagyunk a „ I laza BÖIOHO" emlékének áldozat hozásában V !! Én, T. Kgy. loküzdöm lelkemben a fojtó aggodalmukat, hogy a hazafias érzésnek, erőnek és reménynek adjon helyet és nem a félelem a végzettől, do a bizalom az isteni (iond viselésbon halja át, egész valómat,. Igaz meggyőződésemmel annak tekintem Deák Ferencnek alkotását, aminek ő inugu nomesak kigondolta, de tételes törvény erejével is lel ruházta, egy uagy méretil alapnak, melybon elfér a nemzeti evolutió; és ha csen alapon tovább és végre felépíteti ük az ónálló szabad magyar nemzeti államot, még pedig erősen és összedőlhet lenül, s duzzadó erőink uj évoluHót fognak követelni, akkor is elég erős lese ezen alap arra, hogy rajta uj csarnokot emeljünk a liatalinas Nugymagyurorsfágnak !! Ezen meggyőződésein annál szilárdabb, inert nom csak hiszetm, de érzem és tudom, hogy e pillanatnak nehéz aggodalmai! osztatlan öröm és hozsanna váltandja fel, hacsak azon uemzeh aspiriítióink megvalósulhatnak, amelyek ezen alap keretében megvalósíthatok! Ezért egyesít itt minket T. Kgy.! minden politikai és közjogi különbség nélkül Deák Ferencnek emlékezete, a ki nemzeti fejlődésünk nek alap ját meyveté !! N ha a nemzet törvénybe vést.o nagy liának halhatni Imi érdemeit, mi inog szivünkbe véssük Deák Ferencnek halhatatlanságát 1 Es hogyne lennénk mi egyek ezen érzésbon, midőn Kossuth Lajos ciprus ágál küldte levelében Doák Keroncnek sirhalmára, amelyben ezt írá: „A nemzet határtalan bizalommal volt Doák jelleme, becsületessége és linzn linsságu iránt ; I >eák Korono erkölcsi nagysága osztatlan nimbusszal veszi körül emlékezetét,, inert az ő önzetlen becsű lot ősségébe vet,ott nemzeti bizodalmat ő nemcsak mindig megérdemelte, hanem diadala után is igazolta." S vajha e nehéz gondteljos időkben igennel felelhetnénk BZIÍHZ Károlynak Doák Ferencről írt ódájának végső soraira : lln len/.-c még lift, iiugy, IIŐICH, mint Tt> voltál T Lesz o iga/,, ki nyomdnkoilliii lén? A templom Ali megint,, Inain' áll az oltdr, Aid DZiii VILII hová jUhet a népi A tér szaluid, mit ol/.árt volt, a rontó Vml ár iszapja; nyitva u sorompói lln lesznek nagyjaink, lm hrtnoink ; Neked LoH/.onjllk, liogy élünk megint 1 Igen! lesznek még nagyjaink, kik az ő példáján haladva, ovolutiójában vezetni fogják e nemzetet, mert, nem veszhet, el oz ország, mely ezredéves történőimében ÓH fejlődésében mindig az igazságnak, törvénynek és szabadságnak, de egyszersmind az egész müveit Európának — szolgálatában állott. T. Kgy.! azzal zárom beszédemet, amivel Deák Korono 18í)l)-bon Kazinczy Ferencnek százados születési ünnepén a felköszönt,ől, zárta be oszavakkal: „Lakoma után imádkozni kell. Az én iniádHiígom három szóból áll : „Éljen a haza!" imádkozzunk mi is T. Kgy.! az Ö százados születési ünnepén és fohászkodjunk a Mindenhatóhoz a Házéért, akii <) mindenek felelt, szeretett,. Imádkozzunk: f'Hjen a llazalt Ilortolondy Ferenc remek beszédjét, HZÜIHIÍ nem akaró éljenzés és taps kisérte. Ezután a főispán indítványára a közgyűlés a szónoknak köszönetei szavazott, a beszéd jegyzőkönyvbe foglalását, annak kinyomatiísát s a törvényhatósági bizottság tagjainak leendő mogkiihléséi, elrendelte. Alapítványok. Ilortolondy Korono beszéde után Árvay Lajos főjegyző ismertette a „Deák Korono tanulmányi ösztöndíj" keletkezésének történetét, bojoloiilotlo, hogy a gyűjtés 284:10 K 5!) lillérl eredményezett H felolvasta a következő határozat és alapító oklevél tervezőtől,: Zalavármcgyo közönsége mindenkor őszinte igaz tisztelőitől, hálával és elismeréssel adózott nemzetünk nugy liai iránt s ezen érzelmei Iliit, ványozva nyilvánultuk meg és élnek Deák Ferenc irányában, mert, hisz ő Zulavármogyében született, ott lett naggyá s ennélfogva mindenek előli Znlnvármogyéé. Ennélfogva a vármegye közönsége már 11)02. évi deocmber hó '.l én tartott közgyűlésében <•! határozta, hogy nagy Üli születésnapjának 100 ik évfordulóját 19011. évi október hó 17 én a nagy hazafi hervadhatatlan érdemeihez méltóan meg fogja ünnepelni s azon tudatban, hogy a nemzetek liaik dicsőségében saját, erkölcsi nagyságukat, is BZomlélhoLik és hogy a nemzeteknek nagy fiaik iránt érzett, rokonszenve, hálája és ragaszkodása ösztönzésül és például szolgál a legkésőbbi utódoknak is, mélyen átérezte, hogy ha a haza körül halhatatlan érdemeket szorzell nagy ha/uli iránt