Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-26 / 30. szám

XXII. évfolyam Zalaegerszeg, 1903. julius 26. Előfizetési dij l'.gész évre Fél évre . 10 K — f. 5 K. — f. Negyed évre. 2 K 50 f. Kevés szám Ara 20 fillér Hirdetmények : .'! hasábos petitsor egyszer Í8 fillér, többszöri hirdetésnél 14 fillér. ZALÁM Z AL A V E G iF

B politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. 30. szám. A lap szellemi részét illető közlemények a .szerkesztőséghez iWlíissies-utca 25. sz.), az anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatallá |l'jváros-utca 25. sz.i küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. LAP Megjelenik minden vasárnap reggel. XIII. Leo. Az egész világon mindenütt, ahol katholikusok laknak, megkondultak a templomok harangjai, hogy sirassák a pápa halálát, amely a római egyházat gyászba borította. XIII. Leo, a nagy pápák egyik legnagyobbja, az emelkedett lelkű, nagy szívű emberek közül egyik legnemesebb meghalt a Vatikánban. Nem csak a katholikus világ, hanem minden ember, aki tiszteli a lelki nagyságot, a tiszta meggyőződés lángját s az eszmékért való lelkesedést, hódolattal adózik az elhalt nagy pápa emlékezetének, aki szeretetet hirdetett, békét követelt az emberiségnek s mindenütt a türelmet, az összetartást sürgette a mindenkit szerető, a minden ember fölött őrködő Isten nevében. A pápát a korszellem hatalma megfosztotta világi hatalmától; a pápai trón a lelkek fölött uralkodott. XIII. Leo ezt a világi uralomtól megfosztott trónust oly magasra emelte az emberiség gondolatvilágában, hogy nemcsak a katholikusok, hanem protestánsok, a protestáns országok fejedelmei i.s meghódoltak azon emberi nagyság előtt, amely az agg pápát felmagasztalta. Nem a hatalom, nem a fény, hanem a lélek ereje és nemessége tették őt nagygyá s ép ezért nagyobb mindazoknál, akik a világuralmat fegyverrel tartották fenn. A Vatikán falai közül őrző figyelemmel kisérte a világot mozgató eszmék fejlődését, az emberiség szellemi mozgalmait s a politikai élet minden mozdulatát. S amint valahol feltámadt az egyenetlenség, felhangzott az ő intő szózata: fiaim, szeressétek egymást, mert szüksége van az emberiségnek a szeretetre és békét hirdetett az Ur mindeneknek, nem harcot és gyűlöletet. Hogy első sorban az egyház érdekeit védelmezte s kormányzatának szelleme nem lehetett oly értelemben liberális, mint a korszellem, az csak természetes. De nagy szellemének erejére vall, hogy a kor szellemét igyekezett az egyház konservativismusával kibékíteni, a kor bűneit és bajait a hit által megszüntetni, kiegyenlíteni. XIII. Leo visszavonást nem hirdetett. Az ő bölcsesége felülemelkedett azokon a mozgalmakon, amelyek a lelkiismeret szabadságát, a tudományt, a szabad szót és közszabadságot veszedelmeseknek tartották az egyház tanaira; amelyek minden baj és bűn forrásának a felvilágosodást, a lelki szabadságot tartották. A nagy pápa maga is tudós, felvilágosodott fő, bölcs diplomata volt, akinek lelkét nem a felvilágosodás, a tudomány és szabadság hatalma bántotta, hanem az a szeretetlenség, amely ellenségekké tette a népeket; az istentagadásnak az a szelleme, amely a lelkiismereti kényszer alól való felszabadulás jelszava alatt a másik végletbe, a merev, a kétségbeejtő anyagelviség, az ideálokat, a nemesebb lelki vonásokat pusztító realismus útjaira terelte az emberiséget. S ezért hangzott sokszor az ő atyai szava: jertek hozzám, akik lélekben szenvedtek, én megtanítlak benneteket imádkozni a szeretet Istenéhez. Nem azt hirdette, hogy a tudomány hiába való, hanem hogy minden tudomány az Isten ajándéka, tehát hálátlanság annak erejét ellene fordítani és hogy a hideg tudás betöltheti az agyat, de üresen hagyja a szíveket és a lelkeket, mert csak a hit ad vigaszt, reményt és megnyugvást. A nagy pápa a társadalom mély sebeit kötözgette, gyógyítgatta lelki balzsammal és bár tiltakozott a pápák világi hatalmáT ARC A. Peturék. Irta: H. G. Peturék a házigazdáim. Ez a kitűnő család egyenesen Petur bántól származtatja magát, a mihez épp annyi joga van, 'mint nekem honfoglaló Á rpáddal rokonságot tartani. Rossz nyelvek azt beszélik, hogy Petur Joakhim a családfő — az első nóvmagyarosítók közé tartozott és hogy tulajdonkópen ő az ujabbkori Petur dinasztia megalapítója, mert őt még Geistarm Joakhimnak hívták. Petur Joakhim nős, a felesége állítólag Bánk bán egyik ükleánya. Ő róla a rosz nyelvek egy idő óta — körülbelül 4 éve mikor átlépte az ötven éves Rubikont — elhallgattak. Annál többet beszéltek róla azonban előbb. Nem tartozom a rosz emberek közé, hát semmi roszat sem mondok Peturné született Bánk Karolináról. Ellenben albérlői kötelességem magasztalni háziasszonyi erényeit, melyek szent kötelességévé teszik, hogy hajnali öt órától éjféli tizenegy óráig harsány hangon ossza ki rendeleteit és zavarja meg az én legédesebb álmaimat. Nem utolsó érdeme Peturnónak nógy gyönyörűséges leánya a kiknek születéséhez külön-külön — ezt is a rosz nyelvek beszélik — egy-egy érdekes szerelmi regény története fűződik. Peturné családi életét egy szerencsétlen véletlen folytán volt szerencsém megismerni. A szerencsétlenség, melynek ez a szerencse lett a következménye, ugy történt, hogy én egy szép napon kitörtem a lábamat. Ez a kellemetlen inszcidens ép a Peturék ajtója előtt törtónt. Peturók kétségbeesett jajgatásomra kijöttek és mikor látták, hogy én szárnyaszegetten fekszem a szobájuk előtt, hát előbb eszeveszetten futkostak, majd mikor a cseléd figyelmeztette őket, hogy ő ugy hallotta, hogy ily lábtörósi esetben előbb orvost szoktak hivatni ós csak azután szoktak jsjgatni, abba hagyták a jajgatást és orvosért küldtek. — Az orvos gypszbe tetté és gondos ápolást rendelt. Nem lehet panaszom. Puterók odaadó gondossággal ápoltak s az első két nap minden félóránként ki akarták cserélni a gypszet, azt hitték, hogy ez ugy megy mint a hideg borogatás, később aztán csak hetenkint egyszer tették ezt az ajánlatot. Az ápolást fölváltva végezték, még pedig reggel öt órától éjjel 11-áráig, az előbb említett epedve várt háziasszonyi záróráig tartottak inspekciót. Igy ismertem meg Peturók családi életét. Reggel öt órakor bejött Peturné Bánk Karolin és ha történetesen aludtam, fölkeltett és megkérdezte, ne tegyen-e friss gypszet a lábamra ? aztán odatelepedett az ágyam sarkára és részletesen elmondta, hogy az éjjel mit álmodott. Én az elbeszólósj alatt x-endesen elaludtam ós csak arra ébredtem föl, mikor azt kérdezte, hogy az álmoskönyv erről az elmondott, de nem hallott esetről hogy vélekedik ? Én diplomatikusan vagy hosszú életet vagy késő halált véltem az álom legjobb megfejtésének, ós igy Peturné kegyeit változatlanul megtartottam. Hót órakor bejött az öreg Petur és homlokon csókolta Bánk Karolint. Éz a homlokosók harmincnégy éve ugy kijár Peturnénak, mint a közbakának a napi hat krajcár. Peturné ezután kiment és a reggelihez tett hangos intézkedéseket. Petur a legújabb politikai eseményeket kezdte tárgyalni ős minden szavával igyekezett rácáfolni nagy ősére Petur bánra. Olyan pecsovics volt az öreg, hogy én néha gypszes lábamat szerettem volna a fejéhez vágni. Később elhívták az öreget reggelizni ós engem tiz óráig magamra hagytak. Tiz órakor bejött a legidősebb Petur ivadék, Adelaide. Huszonnégy éves jól megtermett szép leány volt. Kérője volt már vagy husz, de hát ő valami mesebeli királyfira vár, no mert hát ő Mai számunk ÍO oldal