Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-22 / 8. szám

1903. február .22 > Zalamegye, Zalavármegvei Hírlap« 3 tartalékalap rendkívüli gyarapítására fordítanak, míg 10.000 K-t az 1903. évi nyereményszámlára visznek át. — A jótékony célra megszavazott 500 K-ból a népkonyhának, nőegyletnek, tűz­oltó egyletnek 70—70 K-t, a karácsonyfa egy­letnek, Chanuka egyletnek, kenyér egyletnek, izr. betegsegélyző egyletnek 40—40 K-t, köz­kórháznak orvosi műszerekre 30 K-t, felsőkeres­kedelmi iskolai önképzőkörnek, főgymnasiumi segélyegyesületnek, iparos tanoncoknak ösztön­díjra és szegény iskolás gyermekeknek tanszerre 20—20 K-t szavaztak meg. Ezután az igazgatósági jelentésbe foglalt indít­ványhoz képest elhalt Rosenberg Sándor igaz­gatósági tagnak, aki a helyettes igazgatói állást és egyik számvizsgáló bizottsági állást viselte, emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg. Ugyancsak az igazgatóság indítványának elfo­gadásával Mondschein Samunak, az intézet fáratl­hatlau buzgalmu főkönyvelőjének, fizetését 1903. január 1-től kezdődőleg személyi pótlék címén óvi 500 K-ra felemelte, továbbá Schmilliár Endrének, az intézet lelkiismeretes és buzgó pénztárnokának részére, érdemei elismeréseűl az 1903. évre évnegyedi előleges részletekben való kifizetés mellett 200 K-t szavazott meg; végül elhatározta a közgyűlés, hogv az elhalálozással megüresedett egy helynek betöltetlen hagyásával 17 igazgatósági állást fog betölteni. A közgyűlés ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak az 1902. évi működésü­ket illetőleg a felmentvényt megadta, s egyben úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizott­ságnak, nemkülönben a tisztviselői karnak buzgó és sikeres működésükért jegyzőkönyvilág fejezte ki köszönetét és elismerését. A közgyűlés utolsó tárgyát a 17 tagból álló igazgatóság megválasztása képezte, mely titkos szavazással Udvardy Ignác elnöklete alatt Büchler Jakab és Stolczer Jakab szavazatszedő küldöttség vezetése mellett történt. Hogy mennyire reá szolgált az igazgatóság a közgyűlés elismerésére s az igazgatóság tagjai mily osztatlanul birják a részvényesek bizalmát, erről fényes bizonyságot szolgáltatott a titkos szavazás, mely szerint a volt 17 igazgatósági tag egyhangúlag választatott meg ujból. Igazgatósági tagok lettel:: Deák Mihály, dr. Fürat Béla, Fischer László, dr. Graner Adolf, Graner Géza, Híjik István, Háczky Kálmán, Heinrich Miksa, Heinrich Vilmos, Horváth Miklós, dr. Kayser Emil, dr. Oborsohn Mór Rechnitzer Miksa, dr. Rosenthal Jenő, Stern Farkas, Szalav Ferenc, Weisz Ede. Miután elnök a szavazás eredményét kihir­dette, egyéb tárgya a közgyűlésnek nem lóvén, azt bezárta. A ki a magányt és csendet szereti, Badacsony­nál alig talál alkalmasabb pihenő helyet. A szállodából a Balaton néhány lépésnyire van úgy, hogy fürödni külön öltözködés nélkül mehe­tünk. Badacsonyban általában a citra, költséges öltözködésre nem kell áldozni. A ki a Balaton mentén jár, el ne mulassza a Badacsony tetejére való felmenést. Örökre felejthetlen órákat szerez. A Badacsony 438 méter magas. Másfél óráig tartó megmászása tehát elég szép vállalkozás. Zalavármegye a hegyre kényelmes turista utat készíttetett, melyet piros szinü vonalak jeleznek. Az ut elég fárasztó. Az utas zihálva meg-meg áll rajta, sokszor megtörli verítékes arcát. Fárad­ságát azonban százszorosan kárpótolja a fokoza­tosan fenségesebbé váló kilátás. Óriási szőlőterületek között haladunk el, melyek óvenkint 10—15.000 hektoliter borral ajándékozzák meg a munkás gazdákat. Nem hiába a Balaton mentén terem a leg­kitűnőbb bor, de itt látunk legszebb szőlőkul­turát. A hegy tetején az esőviz kővel kirakott csatornákon rohan végig, a szőlők határain kő­falak szorítják vissza a földet a leomlás elől. A pincék, a hajlékok itt értékesebbek mint máshol, a talajt a tudomány összes elvei szerint munkálják. Látunk szőlőt, melybe a gazdag földbirtokos 200.000 koronát fektetett. A zalaegerszegi ipartestület köréből. A zalaegerszegi ipartestület évi rendes köz­gyűlését f. hó 22-ón délután 1'/ 2 órakor tartja a testület saját helyiségében a következő tárgy­sorozattal : az elnökség évi jelentése; az ipar­testület 1903. évi költségvetésének megállapítása az elnökség leköszönése; az elnök és a választ­mányi tagok megválasztása; indítványok. Az ipartestület elnöksége a meghivó kapcsán közli az 1902. évi zárószámadást, a vagyon kimutatást, a testület tisztviselőinek, valamint a tagoknak névsorát* iparáganként feltüntetve; végül közli az 1902. év folyamán üzletüket beszüntetett, eltávozott és elhalt iparosok név­sorát. A zárszámadás adatai szerint az 1901. óvi 13 K 91 f pénztSrmaradványnyal együtt 1902. évben a bevétel 6.708 K 49 f, a kiadás 4.880 K 07 f s igy a pénztármaradvány 1828 K 42 f volt, melyből 1.764 K 25 f-t takarékpénztárba helyeztek el, 34 K 17 f pedig a pénzkészlet. Az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok segélyalapjának bevétele volt az 1902. évben 218 K 86 f, mely adomány — és mulatságok­ból folyt be és 157 K 15 t'kamatokban, segélyre kiadtak évközben 120 K-t. A vagyon kimutatás szerint a testület vagyona : a ház értéke 26.132 K 30 f, készpénz-, taka­rékpénztári betét- és tagsági követelésekben 680 K 80 f, berendezésben 607 K 63 f, nyomtat­ványok értéke 30 K, részvényszámla 200 K, az elaggottak alapjából az ipartestület kezelése alatt 3.932 K 46 f, összesen 31.583 K 46 f. Teher: az elaggottak alapjától 3.932 K 46 f, takarékpénztári kölcsön 14.000. K, asphalt-rész­vénytársaság számlája 169 K 46 f, egyenleg, mint tiszta vagyon : a) elaggottak alapja 4.054 K 54 f, ipartestületé 9.226 K 73 f, összesen 31.583 K 19 f. Az ipartestület tisztviselőinek és elöljáróságá­nak névsora: Tivolt János iparhatósági biztos, Kováts László elnök, Vörös Gyula alelnök, Klosovszky Ernő jegyző, Puer István pénztárnok, dr. Jámbor Márton ügyész. Számvizsgálók: Lakatos István, Morandini Tamás, Pfeifer Henrik. Eiőljárósági tagok: Baly Béla, Berger Samu, Breisach Sámuel, Domokos Ignác, Heincz János, Jády Károly, Kaszás Kálmán, Kiss Károly, Kovács István (cipész), Kumraer Gvula, Lusker János, Lendvay László, Mauthner Ödön, Nagyfi József, Németh Ferenc, Németh Gábor, Papp Alajos, Puer István, Stefanecz József, Szakály István, Szalay Ferenc, Szekeres István, Varga György, Vörös Gyula. Póttagok : Siposs Antal, Schvarcz Mór, Garai Lipót, Lendvay Balázs. Az ipartestület tagjainak száma 1902. óvi december 31-ig 417. Ezek iparágak szerint kö­vetkezőleg oszlanak meg : aranyműves 1, asztalos A talaj homok, márga, agyagréteg, lősz és márgából áll. Oly laza, hogy óriási vízmosásokat vájhatott bele a szakadó zápor. E laza föld mily ellentétben van a rajt nehezedő aeélkemény­ségü rengeteg sziklatömeggel! A forgatáskor nagy mennyiségű bazaltot hoz föl a vas-szerszám. A szőlőkben rövidebb-hosszabb bástyákat raknak össze a fekete kövekből. Egyik-másik szőlőben tehén nagyságú bazalt­kövek feküsznek. Ha kiépül a balatonparti vasút, e kövek csengő pénzzé válnak. Kőtélén vidékek házat építhetnek, utakat javíthatnak velők. Mennyi, de mennyi érdek parancsolná annak a sokat vajúdó vasútnak a kiépítését! A turista ut mellett l'ölebb a hegyen, egy kis domb alól hidegvizű forrás tör elő, melyet Kisfaludy Sán­dor tiszteletére neveztek el. A forrás benn fakad valahol a hegy gyomrában. Irányát télen jól lehet látni. Fölötte hamarább olvad a hó, mint máshol. A turista szomját olthatja ezen a helyen. Vigyázzon azonban magára, mert sokan meg­adták már az árát annak, hogy felhevült álla­potban itták a hideg vizet. A forrástól nem messze van a ház, mely egykor Kisfaludy Sándoré volt s a melyben legszebb regóit irta. Itt, fenn a magasban, néma csend között fel­idézzük az egy század előtt lefolyt kulturtör­32, ács 8, bádogos 5, bognár 5, borbély és fod­rász 9, cementáru készítő 1, cserepes 2, cipész 67, csizmadia 44, cukrász és mézeskalácsos 1, cukrász 1, cukrász és kávés 1, cipőfelsőrész készítő 1, esztergályos 3, ékszerész 1, építész 1, vállalkozó 2, étkezdés 1, fazekas 4, fehérnemű varrónő 1, fésűs 3, fogtechnikus 3, gépjavító 1, géplakatos 1, hentes 13, kalapos 6, kádár 6, kályhás 2, kárpitos 2, kávés 1, kefekötő 2, kelmefestő 2, kertész 2, kesztyűs 1, kékfestők és gyárosok 3, kéményseprő 1, kocsigyártó 1, kovács 10, korcsmáros 2, kőfaragó 2, kőmives 8, ig. kőmives 8, könyvkötő 3, köteles 4, laka­tos 10, magyar szabó 16, mészáros 8, mészáros és hentes 3, molnár 4, mézeskalácsos 3, nőszabó 12, nyomdász 3, órás 3, rézműves 2, sapkás 1, szabó 25, szappanos 2, szállodás 2, szíjgyártó 8, szikvizgyáros 1, szitás 2, szobrász és kályhás 1, szobafestő 9, sütő 8, takács 7, téglagyáros 1, vendéglős 6. Az 1902. évben üzletüket beszüntették, eltá­voztak vagy elhaltak száma 35. A zalaegerszegi közkórházi bizottság F. hó 20-án Hajik István bizottsági elnök elnöklése mellett ülést tartott, amelyen dr. Graner Adolf közkórházi igazgató főorvos bejelentette, hogy a belügyminiszter a közkórház 1903-ik óvi költségvetését jóváhagyva visszaküldötte és az ápolási napi díjat 1 K 40 f-ben állapította meg azzal, hogy a kikerekítésül szolgáló 1 7/ 1 0 f a kórházi tartalékalapra fordítandó. Ezután ugyan­csak igazgató főorvos az 1902-ik óvi kórházi betegforgalomról tett jelentést, amely szerint 1901. óv végén visszamaradt 34 férfi, 18 nő; az 1902-ik évben felvétetett 430 férfi és 201 nő s igy az 1902-ik évben ápolásban részesült 464 férfi, 219 nő nő vagyis összesen 683 beteg; ezek közül gyógyulva távozott a kórházból 351 férfi, 175 nő, javulva 58 férfi, 18 nő, gyógyu­latlan 5 férfi, 4 nő vagyis összesen 414 férfi, 197 nő = 611 beteg; meghalt 19 férfi, 6 nő; év végén visszamaradt 32 férfi, 15 nő; az ápolási napok száma volt 17.213. A bizottság az igaz­gató főorvosi jelentést tudomásul vette. A\kórházi gondnoknak fizetés javítás ügyében beadott kérvényét a bizottság a városi képviselő­testülethez azzal teszi át, hogy a fizetés rendezés kérdése halasztassék el az ideig, mig az elme osztály felállítása tárgyában a kellő intézkedés megtétetik. A plébánia hivatal megkeresésére a kórházi bizottság utasítja a gondnokot, hogy a róm. kath. vallású betegek súlyos állapotáról — a kórházi orvosok figyelmeztetése alapján — a plébánia hivatalt esetről-esetre értesítsék. Ugyancsak értesíti a bizottság a plébánia hivat alt, hogy a téneti eseményeket, magunk elé varázsoljuk a költő daliás szép alakját, látjuk a mint magya­ros egyszerűséggel berendezett, fehérre meszelt szobájában letekint a feléje mosolygó, szelid Balatonra s a mint elmélyedve, gördülékeny rímes regéihez azokat a pompás gondolatokat érleli. Kisfaludy Sándor háza most az Eszterházy hercegi családé. Mindezideig vincellérlakás és istálló volt. A jövőben bizonyára több kegyeletet árulnak el azzal a házzal szemben. Kisfaludy Sándor rajongott szőlőiért. Hisz végrendeletében ékként intézkedett: s> Halálom után, midőn már porladni fogok, ez oly hely leend Magyarországban, melyet meg­nézni el nem mulaszthatja az utas, hova az utóbbi fiatal nemzedék, mint már most is, a regémben megénekelt váromladékhoz zarándokolni fog, hogy lássa azon helyet, hol egy tántoríthat­hatlan hazafinak szivvéréből azon szózatok hang­zának ki, melyek a magyart hazaszeretetre ger­jedni, nemzetiséget és ezzel nemzeti életet vissza­vonni, szóval a magyart önmagának visszaadni segítették «. Ezeket a somlyai szőlőire érti. De bizonyára egyformán kedves volt neki a badacsonyi szőlő, a badacsonyi hajlék is. E háznál 1882.-ben alakult Balaton-Egylet adózott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom