Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-22 / 8. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 1903. február 22. kórházban vagyontalanul elhalt róm. katholikusok után a temetősi stóla illetők félővről-fólővre utaltatik ki a kórházi pénztárból szabályszerűen kiállított nyugtatványra. a. jelenlegi élelmezési vállalkozóval a szerződést a kórházi bizottság f. évi május hó 1-től további egy évre feltétlenül meghosssabbítja s amennyiben a tervbe vett elmeosztály egy éven belül nem létesülne, (így a szerződést a bizottság kiterjeszti 1904. évi május 1-től kezdődőleg ujabb egy évre. H i r e k. A pápa jubileuma. Zalaegerszegen e hó 20-án ünnepelték XIII. Leo ő Szentségének 25 éves jubileumát, amely nap az egész katholikus egyháznak ünnepe volt. A zalaegerszegi plébánia templomban délelőtt 9 órakor mise volt, amelyet Legáth Kálmán esperes plébános szolgáltatott. Az isteni tiszteleten részt vettek: a vármegyei tisztikar, a kir. bíróságok, pénzügyi hatóságok, a városi hatóság, a tanintézetek. Buzgó imádság száll az ég Urához, hogy tartsa meg továbbra is az agg egyházfőt, aki nagy lelkének szeretetével keblére öleli az egész világot. Adakozás a szent sír költségeihez. Legáth Kálmán esperes-plebános társadalmi uton mozgalmat indított meg egy uj szent sir létesítése tárgyában. Az e tárgyban megalakult bizottság a plébánia hiveihez a következő felhívást intézte: „Isten nevében!" Alulirt bizottság szeretettel szólítja fel az Úrban kedves testvéreit, a kath. híveket, hogy egy, a plébánia templomban felállítandó teljesen uj, áhítatot keltő »szent sir« költségeire tehetségükhöz képest adakozzanak. Áldozatkészségünket három ok sürgeti. Első ezek közül, hogy a régi szent sir se Isten nagyobb dicsőségének, se áhitatunknak, se templomunk és terjedelmes hitközségünk méltóságának meg nem felel. A második ok önmagunkban keresendő; s arra kényszerít, hogy ama szent halált, mely egy világot váltott meg, — tőlünk telhető — művészeti szempontból is tökéletes, lélekemelő, áhítatgerjesztő művel ünnepeljük. Harmadik és legfőbb ok Isten, a tökéletes Isten, aki egyedül méltó arra, hogy Őt, — mint az igaz Ábel — javaink javával áldjuk és magasztaljuk. Épen azért a bizottság egy percig sem kételkedik afelől, hogy katholikus testvérei — tekintettel az Ur dicsőségére s a lelkek nagyobb hasznára — • nem fogják megtagadni e mű iránti lelkesedésüket, s ami ezt leginkább bizonyítja : szent áldozatkészségüket! Kelt Zalaegerszegen, 1903. február 5-ón. A bizottság nevében: Legáth Kálmán sk., esperesplebános bizottsági elnök. Várhidy Lajos sk. polgármester bizottsági alelnök. Mi is volt az a Balaton-egylet? 1878-ban Bátorfi Lajos nagykanizsai-, Lévay Imre veszprémi- és Roboz István kaposvári lapszerkesztők fölhívást adtak ki az egyesület megalakítása érdekében. A Balaton történeti, régészeti, ethnographiai ismertetését, a fürdőzők szellemi szórakoztatását, emlékoszlopok emelését stb. tűzték ki célul. Az egyesület meg is alakult. Nem kevesebb ember volt az elnöke, mint gróf Eszterházy László, az alelnöki tisztet gróf Nádasdy Ferenc viselte. Volt gyógyászati-, kirándulási-, sport-, gazdasági és irodalmi szakosztály, dr. Háry István, Fenyvessy Ferenc, gróf Eszterházy Mihály, Szalay Imre és Jókai Mór elnöklésével. Az elnökök mellett egy-egy irodalmi ember állott, mint titkár. A választmányi tagok nevei megtöltöttek fél iv papirost. Kinyomatták, jóváhagyatták ez alapszabályokat. Megfestették az egyesület jelvényét. Tojásdad keretben, nagy hullámok közül sellő, félig leány, félig hal emelkedik ki. Az egyik kezében cserágot, a másikban nádszálat tart. Az egész alapszabály csupa hazafiasság, rajongó szeretet a Balatonért és jóakarat a nagy uraktól értünk. Az egyesület mégis megszűnt. A Balaton-egylet után 1892.-ben a Balatoni Esküvők. Dr. Fleischer Ernő budapesti orvos e hó 21-én d. u. 4 órakor vezette oltárhoz a budapesti József utcai templomban várbogyai Bogyay Stefánia kisasszonyt, néhai várbogyai Bogyay István halápi földbirtokos és nedeczei Nedeczky Konstánczia úrasszony leányát. — Tivolt János zalaegerszegi magánzó 21-én tartotta esküvőjét a zalaegerszegi plébánia templomban Somossy Mariska kisasszonynyal, Somossy Nándor állomásfőnök leányával. Miniszteri elismerés. A m. kir. földmivelősügyi miniszter Kolbenschlag Béla csáktornyai járási főszolgabírónak, az állattenyésztés érdekében kifejtett buzgó és sikeres működéseért elismerését fejezte ki. Szentesítést nyert alapszabályok. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a »Zalamegyei Általános Tanítótestület« módosított alapszabályait jóváhagyta. A jóváhagyott módosítás szerint a járáskörök ezután egy közgyűlést tartanak március vagy április hóban és minden második évben tantestületi közgyűlést (a jövő évben lesz ilyen). A legközelebbi járásköri közgyűlésen választanak ajáráskörök a központi választmányba képviselőket; továbbá ugyanekkor választ minden járáskör egy-egy képviselőt a Magyarországi Tanítók Országos Bizottságába. Gyászhír. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Özv. dr. Krasovecz Ignácné szül. Ziegler Etelka maga és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti felejthetetlen férje dr. Krasovecz Ignác az orsz. közegészségügyi tanács rk. tagja, megyei tb. fő-, járás-, uradalmi-, m. kir. áll tanítóképző és m. á. v. orvosnak folyó hó 14-én este 9 l/

a órakor, életének 60-ik, boldog házasságának 28. évében szívszélhűdés következtében történt elhunytát. A megboldogult hűlt teteme folyó hó 16-án d. u. 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az áldozó szt. mise folyó hó 17-én d. e. 10 órakor fog a helybeli pléb. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Csáktornya, 1903. február 15. Áldás és béke poraira! Özv. Ziegler Lajosné anyós. Ziegler Kálmán, Krasovecz Adolf sógorok. Ziegler Kálmánné szül. Todor Hermin sógornő. Pethő Jenőnó szül. Krasovecz Anna és féije. Pethő Jenő. dr. Csepreghy Kálmánné szül. Krasovecz Etelka és férje dr. Csepreghy Kálmán. Csesznák Józsefnó szül. Szádár Mária huga és férje Csesznák József Csesznák Elemér, Elza, Viola unokaöcscsei i 11. unokahugai. Érdekes perben döntött a mult héten törvényszékünk ifjúsága. Ez egyszer eltekintve minden törvényes szabálytól és alakiságtól, egyedül az ököljog rég elavult formuláját vette zsinórmértéknek, és általános megelégedéssel fogadott határozatsíban kiKultur-Egyesület következett. Ennek célja lett volna a Balaton vidékein a magyar közművelődésnek és hazafias szellemnek terjesztést;, a kivándorlás korlátozása és minden, a mit a Balaton Egylet is maga elé tűzött. A székhelyet Budapestre tették. A budapesti elnökségen kivül tucatszámra voltak a vidéki elnökségek, a melyek mellett az igazgató tagoknak egész rajai állottak. Nagy apparátussal, fényes nevekkel indultak meg az egyesületek. Mégis elgyöngültek, majd pedig jobblétre szenderültek, mert minálunk az egyesületek életében nem a tetterő, hanem a dekórum a lő, hogy minél több fényes nevet cógérezhessenek ki. Valaki dolgozik-e, fárad-e, küzd-e majd az egyesületért, fönn tudja-e valaki tartani ;az érdeklődést, az mellékes. Nagy urakat ültetnek oda diszelnökne k, elnöknek és alelnöknek, a kik elmaradásukat levélben esetről-esetre kimentik. Még meg is éljenzik őket érte. Ilyen motivumok buktathatták meg az említett egyesületeket is. Mennyivel máskép, mily kevés zajja.l indult meg a keszthelyi Balatoni Muzenra-Eg yesület! Ezelőtt 20 évvel kis iskolás fiu gyűjti ige tte a mondotta, hogy az erősebb jogán az örök ifjú jókedvet pernyertesnek, örökös ellenségét, a búbánatot pedig egyszer s mindenkorra pervesztesnek nyilvánítja. — Eme nagy lelkesedéssel hozott határozatát egyúttal a fellebbvitel kizárásával jogerősnek jelentvén ki, végrehajtása határidejéül f. hó 14 napját állapította meg. E nap estéjén csakugyan összegyűlt a birói és kir. ügyészi karnak minden tagja, e karok bájos hölgyközönsóge, és hogy az eljárás a kellő nyilvánosságot se nélkülözze: ünnepi tanukként néhány kedves vendógcsalád. A végrehajtási actusra személyesen megjelent legragyogóbb köntösében maga a pernyertes jókedv is, és midőn nagy örömmel végig tekintett a ragyogó hölgykoszorú bájos virágain, mint: Asszonyok: Lányi Kálmánné, dr. Isoó Jánosné, Udvardy Vincéné, dr. Fritz Józsefné, Schneider Gábornó, Rutich Sándorné, Szirmay Béláné, SzalayjLászlónő, Sperlágh Gózáné, Sipos Józsefnó, dr. Föglein Miklósné, Domokos Sándorné. Lányok: Fritz Paula, Isoó Viola, Lányi Ilonka, Lányi Margitka, Rutich Margitka, Udvardy Rafika, — belopta magát a jelenlevők szivébe, s hálás tisztelői közt élvezte végig a kedélyes estnek minden örömét. E magas látogatásnak volt köszönhető, hogy a családias jellegű kedves társaság a legfényesebb hangulatban reggeli l/

27 órakor hagyta el kellemes emlékekkel a kereskedelmi ifjak körének helyiségét, — kiknek — mint előzékeny házi gazdának — ezúttal köszönetét fejezi ki. Kaszinó estély. A zalaegerszegi „Kaszinó" március 1-én hangversenynyel egybekötött estélyt tart. Az estély látogatottnak Ígérkezik; a felolvasásból, zene ős énekszámokból álló műsor előreláthatólag nagy közönséget fog összehozni. A zalaegerszegi korcsolyázó egylet március hó 7-ikén este 8 órakor a „Kaszinó" termeiben közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. alapszabály módosítás, 2., tánc, 3., korhelyleves. Tagok által meghívott vendégeket szívesen látnak. A zalavarmegyei takarékpénztár részvénytársaság X-ik évi rendes közgyűlését f. hó 28-án délután 27a órakor tartja saját házában levő üzlethelyiségben a következő tárgysorozattal: 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítesére két részvényes választása. 2. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése az 1902. évi január 1-től december 31-ig terjedő üzletévről. 3. A zárszámadás megvizsgálása, a mérleg megállapítása ős az évi tiszta nyereség felosztása iránti határozat. 4. Az igazgatóság és felügyelő bizottság részére a felmentvóny megadása. 5. Az uj alapszabályok tárgyalása. 6. Az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak három évre leendő megválasztása. Az intézet 1902. óvi zárómérlege a következő számadatokat tartalmazza : Vagyon: Pénzkészlet 25.842 K 10 f, váltótárca 649.656 K 50 f, jelzálogkölcsön 166.305 K 40 f, előleg határban megtalált régiségeket. Egy fibulát, egy aranypénzt, egy nőpvándorláskori körtés függőt, harcieszközöket, régi ezer éves időknek számos emlékét. A tárgyak mindinkább szaporodtak, elnyelték a gimnazista krajcárjait, az ifjú zsebpénzét, majdan a férfiú jövedelmének egy részét. Értékes gyűjtemény-szekrényeket töltött meg. Szívesen vitték volna e tárgyakat a kereskedők Bécsbe, messze a külföldre, oda, amely oly sok magyar lelhelyü régiséget harácsolt el előlünk. A régiségek mellé a Balatonra vonatkozó irodalmi termékek gyűltek és még számos olyan tárgy, amely nekünk, balatonmentieknek érdekes, kedves és becses. Mikor ez, a sok időt, fáradságot és pénzt képviselő gyűjtemőny együtt volt, akkor előállott a lelkes gyűjtő s azt mondotta, hogy a Balatonpart büszkeségére most alakítsunk életerős egyesületet. íme itt az alap, oda adom nektek azt a gyűjteményt, a melyet gyermekéveimtől fogva rajongásom és szeretetem vett körül. Nem kivánok érte mást, csak segítsétek ábrándjaimat megvalósítani, a melyek ezt az istenáldotta gyönyörű tó partjait a jövőben még szebbnek, látogatottabbnak, boldognak képzelik. Alakítsuk meg a Balatoni-Muzeum-Egyesületet. Ne Balatonfüreden, ne Budapesten legyen ennek is a székhelye. Az nem indok, hogy amott gaz-