Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-19 / 16. szám

166 » Zalamegye, Zala vármegyei Hirlap* 1903. április 12. telesség, hogy segítségére siessünk azoknak, akik nem tudnak magukon segíteni. Napjainkban azonban kevesen törődnek az elhagyottakkal. Ha egy két emberbarát lelkes szavai néhány pillanatra felébresztik is a rokonszenvet azok iránt, a kiket a sors megfosztott attól, hogy a szülői szeretet melegénél nevelkedhessenek fel, csak kevesen akadnak, akik anyagi áldozatokkal is készek a szerencsétlenek nyomorát enyhíteni. A legtöbben megelégesznek avval, hogy szánalmat éreznek; legfeljebb a szegények adnak alamizsna garasokat a még szegényebbeknek. Mert csodálatos, hogy a szegény több érzékkel bir a nyomor és szenvedés iránt, mint akit jóléttel áldott meg a gondviselés. Az árvákkal szemben a társadalom vagyonosabb tagjai nagyon begombolkozottak; pedig a szűkmarkúság első sorban a vagyonos osztály érdekeit veszélyezteti. A statisztika azt igazolja, hogy a társadalom legalsóbb rétegét képező tolvajok azok sorából kerülnek ki, akik magukra hagyatva nevelkedtek fel. Egy tudós kimutatta, hogy amily arányban emelkednek valamely országban a népnevelésre fordított költségek, ugyanoly arányban csökkennek a börtönügyi kiadások. A morális veszteség mellett, amelyet az árvák nevelésének elhanyagolása okoz, tekintélyes az anyagi kár is. Sok munkaerő, amelyet fejletlen korban elpazaroltatnak a korán nehéz munkára fogott árvával, ha természetes fejlődés utján érvényesülhetne, nagy mértékben hozzájárulhatna a nemzeti vagyon gyarapításához. Az árvaügy fontos társadalmi és közgazdasági feladat, melynek rendezése minden polgárnak személyes érdeke, már csupán a társadalom biztonságának szempontjából is, nem is szólva arról a lelki megnyugvásról, melyet a szegény szülőknek az a S lestem, vártam, mit fog erre a nagybácsi mondani. — Mit? Egy fiúnak babát vegyek? Azt a jégenkopogóját! — dörgött a nagybácsi stentori hangya. — Hát becstelenné akarsz lenni? S még hozzá egy ilyen torzonborz figuráért! No hiszen fickó, finom gusztusod van, mondhatom ! Ha továbbra is megmarad ez a jó izlósed, lesz majd mit eltűrnöd a bajtársaidtól, te anyámasszony katonája, te! Ha kardot, puskát kórtól volna, azt megvenném neked gyerek, ha mindjárt az utolsó talléromba is kerülne. De egy babát, ezer millió láncos bomba! Soha, soha mig élek! és ha egy ilyen összedrótozott figurával látlak játszani, tudd meg nővéremnek igen tisztelt fia, hogy nem ismerlek el többé unokaöcsémnek! Ezek a szavak annyira megsebezték a szivemet, hogy tisztán csak a büszkeség tartott vissza a sirástól. A nagybácsi, miután csillapodott a haragja, megint a Bourbonokról kezdett beszélni, mig ón az erkölcsi feddés hatása alatt mély, kimondhatatlan nagy szégyent éreztem. Végre megnyugodtam a változhatatlanban ós büszkeségtől dagadt a kebelem, hogy hát még sem lettem becstelenné. Azután már nem is gondoltam többé a pirosarcu, ijedtszemü babára. tudat kölcsönöz, hogy gyermekeit nem kell az éhenhalástól és elzülléstől felteni. A gyermekmenhelyek szervezése nemcsak hogy nem menti fel a társadalmat az árvák és elhagyottak iránti kötelességeinek teljesítésétől, sőt a társadalmi tevékenységet fokozza, rendszeressé teszi s a társadalmi erőket céltudatosan felhasználja. Olyan intézmény lesz az, amelylyel Magyarország megelőzte a művelt nyugatot, amelyre büszkék lehetünk s amely méltó az áldozatra. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság április havi ülését dr. Jankovich László gróf főispán elnöklésével f. hó 16-án tartotta. Az alispáni havi jelentés felolvasása és tudomásul vétele után felszólalt Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselő, bizottsági tag egy gyermek szanatóriumnak államköltségen a Balatonnak zalai partvidékén való felállítása érdekében B hogy ez a nemes cél biztosabban elérhető legyen, az erre szükséges ingyenteleknek adományozására áldozatkész főuraink, Eszterházy Mihály herceg és Festetics Tassiló gróf parti birtokosok a vármegye főispánja utján felkérendők volnának. Az indítvány közhelyesléssel találkozott s elnöklő főispán ez érdemben a közbenjárást szives készséggel megigérte, amit köszönettel vett tudomásul a bizottság. Ugyancsak Hertelendy Ferenc bizottsági tag indítványozta, kerestessék meg a kereskedelemügyi miniszter feliratilag az érdemben, hogy a legközelebb megnyitandó Keszthely-tapolczai h. é. vasúton az eddig tervbe vett naponkénti két vonalpár közlekedése helyett három vonalpár közlekedését rendelje el; egyúttal előterjesztette a harmadik vonalpár indulási ós érkezési idejét. A közigazgatási bizottság a javaslat elfogadásával a kex-eskedelemügyi miniszterhez ez érdemben felirat intézését elhatározta. Ziegler Kálmán bizottsági tag előadván a nagy veszedelmet, mely Csáktornyát a húsvéti ünnepek alkalmával a Ternova folyó áradásával fenyegette, ezen folyónak mielőbbi szabályozása tárgyában kér sürgős intézkedést. A bizottság a szabályozás érdemében az iratoknak a kultúrmérnöki hivatalhoz való beterjesztését elrendelte. A főorvosi havi jelentós felolvastatván, a bizottság azt tudomásul vette. A Keszthely-balatonszentgyörgyi h. ó. vasút újból épülő

4 keszthelyi állomásánál a tüztávS neked, kedves nagybácsi, aki egész életedben ugy káromkodtál, mint egy kocsis, aki annyit pipáztál, füstöltél, mint egy gyárkémény és aki ugy ittál, mint egy szomjas kefekötő, neked köszönöm, hogy zsenge gyermekkoromban belém oltottad az önbecsülés fogalmát. Büszke ós lusta voltál, kedves Viktor bácsi, de azért nemes sziv dobogott a feszes aranyzsinóros katonakabát alatt. Ha jól emlékszem, gomlyukadban mindig rózsát viseltél. S ez a virág, ez a rózsaszál, amely minden szellőnek kitárta kelyhét, ez jelképezi a te örömsugaras ifjúságodat. Te tanítottál meg arra, hogy mi a becsülés, mi a lemondás ós sohasem fogom elfelejteni ezt a leckét. Most már itt pihensz a Mont-Parnasse békés birodalmában. A fehér kőlapon, mely sirodat fedi, ez a fólirás olvasható: Itt nyugszik ARISTIDE VIKTOR MALDENT lovassági kapitány, a becsületrend lovagja. Te egészen más föliratot száutál a sirodra, de utolsó akaratod nem teljesült. Irataid között egy szelet papirost találtak, melyre ez a rövid, büszke sirfölirat volt irva: Itt nyugszik egy LOIREMENTI BRIGANTI. A temető fái susogva hajtják össze lombjukat, mintha téged és porladozó bajtársaidat siratnák. A tavaszi nap fényében megcsillanó levelek meg ugy tűnnek föl, mintha csillogó könyek lennének. lat leszállítását kérelmezvén, e célból Bogyay Máté bizottsági tag elnöklete mellett az előzetes helyszíni szemlét a bizottság elrendelte. Tudomásul vette a bizottság a pécsi postaé8 távírda igazgatóság értesítését, hogy BalatonMagyaród községben postai ügynökség lépett életbe. Weisz Adolfné alsólendvai lakós az Ukkcsáktornyai h. é. vasút tüztávlatán belül építési engedélyt kérvén, a helyszíni szemlét Deák Mihály bizottsági elnök elnöklése mellett a bizottság elrendelte. A pacsai távírda hivatal felállítását a bizottság a pécsi posta- ós távírda igazgatóságnál megsürgeti. Kir. tanfelügyelő havi jelentőse szerint ezen időben meglátogatta a bessenyői, botfai községi, a boczfoldi és sárhidai r. kath. iskolákat. Meglátogatta a nagykanizsai áll. polgári fiu- ós leányiskolákat, valamint a tapolczai áll. polgári fiúiskolát; mindenütt az iskolai élet és rendtartás összes viszonyait felölelő értekezletet tartott a tantestületekkel. — Meglátogatta a zalalövői állami és salomvári r. kath. iskolát; Zalalövőn egy ottan felállítandó kisdedovoda és iíjusági egyesület érdemében tartott érdekeltekkel tárgyalást. - Meglátogatta a gyenesdiási községi és vonyarczi r. kath. iskolát. Utóbbi iskola tanitójának az iskolaszék, elöljáróság és növendékek jelenlétében átadta a magyar földhitelintézet 200 koronás faiskolai jutalmát és a földmivelésügyi miniszter díszokmányát. — Meglátogatta a muravidi, szentmáriai, monostorapátii, hegyesdi, kapolcsi r. kath. és ág. ev. iskolákat. — Jelen volt a zalaegerszegi tanítói járáskörnek Boldogfán az uj szervezet keretében tartott első gyűlésén. — Csáktornyán tárgyalt a kristóffalvai, nyirvölgyi, szentilonai és szászkői államosítások ügyében. Kir. segédtanfelügyelő meglátogatta ezen időszakban a szegvári, galsai, hosztóti, rigáesi, sárosdi, lentii, lentikápolnai, lentiszombathelyi, máhomfai, bördőczei és kerkateskándi r. kath. és ág. ev. iskolákat. A gyenesdiási községi elemi iskola II. tanítói állásának szervezése tárgyában az iskola fentartó község haladéktalan intézkedésre felhivatott. Oporovecz, Páka, Petöhenye, Ságod községek államsegély kórvényót, Draskovecz, Barabás községek korpótlék kérvényét a bizottság a miniszterhez pártolólag terjeszti fel. A türjei r. k. iskolának óvi 400 K, a tekenyei r. k. iskolának évi 400 K, a zalatárnoki községi iskolának óvi 270 K államsegélyt, a felsÖszemenyei, bellatinczi, kebelei, pákai, letenyei r. k. és zalaszentbalázsi községi iskolának 100—100 K korpótléksegélyt utalványozott ki a miniszter, miről érdekelt községeket a bizottság értesíti. Kákosi Ödön tótszentmártoni, Németh József baki tanító panasza fi/ietési hátraléka ügyében Gondolataimba mélyedve, lassan megyek utamon. Egy mézeskalácsos előtt visz el az utam, ahol egy rongyos ruhába öltözött szegény fiúcska álldogál. Sóvárogva tekint az édes mézes figurákra. Különösen az egyiket, azt a nagy lovaskatonát nézi, amely mintha Viktor bácsira hasonlítana. Megveszem a mézeskalácsot, odanyújtom neki. A kis fiu félénken húzódik tőlem és nem meri elfogadni a mézeskalácsos katonát. Nem mer hinni benne, hogy neki' is része legyen a boldogságban. Fekete, nagy szemeivel reám tekint, mintha mondani akarná: — Be kegyetlen vagy, hogy rajtam akarsz mulatni. — Vedd hát el, te kis tökfilkó te, — szólok hozzá jóakarólag. — Nesze, itt van! Hisz te boldogabb vagy, mint a milyen ón voltam a te korodban, mert kielégítheted vágyadat, anélkül, hogy becstelenné lennél általa. S te Viktor bácsi, akinek jóságos arca, e mózeskalácsból készült katona láttára, megjelenik előttem, szállj le te dicsteljes árnyék és légy a segítségemre, hogy elfeledjem az uj babámat! Ah, mert mindörökre gyermekek maradunk és minduntalan ez ujabb játékszer után vágyakozunk.