Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-04-19 / 16. szám
1903. április 12. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 167 illetékes intézkedés végett a járási főszolgabírónak kiadatik. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy Németh József baki tanító uj díjlevelének szerkesztése ellen felmerült panaszokat vizsgálat tárgyává tette. A bizottság felhívja a tanfelügyelőt, hogy a vizsgálat eredményéről tegyen jelentést. Az orosztonyi iskolaszéki választás ellen beadott felebbezés jelentéstételre kiadatik a kir. tanfelügyelőnek. A viziszentgyörgyi iskolázás ügyében felhívja a bizottság az iskola fentartó közönséget, hogy a helyszínen történt megállapodások értelmében haladéktalanul eljárjon. A községi iskolai alapvagyon adatainak beszerzésére augusztus végéig a bizottság a minisztertől halasztást kér. A szelenczei plébánia iskolázásának rendezése ügyében a csatlakozó fárabeli községek egyikéhen a már megtörtént megállapodások értelmében uj iskola létesítendő. Az árvaszéki elnök jelentőse szerint a fogalmazói karnál február végén hátralékban volt 5.489, márciusban beérkezett 4.080 s igy elintézés alá került 9.569 ügvdarab, melyből márciusban feldolgoztak 4.534 dbot s igy március végén hátralékban maradt 5.035 ügydarab; az irodánál február végén hátralékban volt 1.063, márciusban leirás végett kiadatott 4.534, összesen 5.597 ügydarab, amelyből márciusban leírtak és expediáltak 4.739 dbot s igy március végén hátralékban maradt 858 ögydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint márciusban befolyt egyenes adóban 61.100 K 95 f; a f. év három első hónapjában 677.418 K 52 f, folyt be, mely a mult év hason szakában befolyt 590.719 K 46 f-rel szemben 86.699 K 94 f többletet tüntet fel; leírtak március hóban egyenesadóban 24.162 K 11 f-t, hadmentességij díjban 2.303 K 56 f-t; fizetési halasztást 81 esetben engedélyeztek; a földadó kataszteri nyilvántartásnál a márciusban beérkezett 379 változási esettel együtt elintézés alá került 1521, melyből keresztülvezettek 1473 esetet s igy keresztülvezetetlen maradt 48; szőlődézsmaváltág tartozás 4 községben 287 K 54 f összegben töröltetett. Közegészségügy. Dr. Háry István vármegyei t. főorvos a vármegye március havi közegészségügyi állapotáról s egyéb a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság április havi gyűléséhez: Az időjárás legnagyobbrészt igen kedvező volt, a mennyiben két napot kivéve, melyen erős szél után kevés havazás mutatkozott, tulnyomólag száraz és meleg idő uralkodott. A felnőttek közegészsége általában kedvező volt, miután a betegforgalom igen kis számra apadt s leginkább enyhe lefolyású tüdő ós gége hurutok észleltettek. A gyermekek közegészsége hasonló volt a felnőttekéhez, azon hozzáadással, hogy a szentgróti járás több községében a kanyaró járványosán lépett fel. A fertőző kórok közül roncsoló toroklobban beteg volt 25, gyógyult 15, meghalt 9, ápolás alatt maradt 1 ; hasi hagymázban beteg volt 10, gyógyult 8, ápolás alatt maradt 5; kanyaróban beteg volt 119, gyógyult 73, meghalt 2, ápolás alatt maradt 44; hökhurutban beteg volt 32, gyógyult 27, meghalt 3, ápolás alatt maradt 2; •vörhenyben beteg volt 11, gyógyult 9, meghalt 1, ápolás alatt maradt 1; fültömirigylobban !>eteg volt 15, gyógyult 15; bárányhimlőben beteg volt 2, gyógyult 2. Be)idöri hullaboncolás volt 7 esetben. Hulla szemle előfordult 10. Öngyilkosságot 6 egyén követett el, ezek közül ifj. Lázár István 16 éves szentpéteri, Buda József 59 éves kallosi, Vincze Ferenc 79 éves karmacsi és Szi Lukács Ferenc 65 éves zalaszántói lakós felakasztották magukat; Kutor János 20 éves tapolczai lakós agyonlőtte magát; Kuli József 41 éves nagykanizsai lakós pedig kai'bolsavval megmérgezte magát. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 3 egyén esett áldozatul és pedig Takács Péter 5 éves rócsei lakós és Végi Mári 1 1/ 4 éves joseczi lakós vizbe fúltak; Szekeres Péter 32 éves nagykanizsai lakós a vonat által elgázoltatott. Egv közveszélyes elmebetegnek az országos tóbolydába leendő elszállítása iránt a kellő lépések megtétettek. Hét éven aluli elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 19. Az első fokú hatóságok e miatt 11 elmarasztaló és 3 felmentő végzést hoztak, a többire nézve pedig a megfelelő tárgyalások folyamatban vannak. Van a vármegye területén 20 lelenc, 294 dajkaságba adott, 776 elmebeteg, hülye, 581 siketnóma, vak, nyomorék, 1212 közsegélyre szorult, 784 keresetképtelen árva. A lelencek és dajkaságba adottak közül 61 állami gondozás alatt van. A járási tiszti orvosok 30 község közegészség rendőri vizsgálatáról terjesztették be a jegyzőkönyveket. Vármegyénk március havi közgazdasági állapota. Gruner Lajos vármegyei közgazdasági előadó a vármegye március havi közgazdasági állapotáról a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság április havi üléséhez: Az elmúlt március hóban változó, szeszélyes időjárás uralkodott. Hűvös, szeles napokat néha enyhe, tavaszi idő követte; a reggeleken néhány esetben derek is voltak; egy izben havaseső is mutatkozott és bár több izben kisebb mérvű csapadékok is voltak, a hónap jellege mégis hűvös, száraznak jelezhető, mert a heves szelek, ezen kisebb csapadékok hatását a tenyészetre nézve csakhamar ellensúlyozták. A későn vetett ősziek fejlődése ennek folytán nem is volt kielégítő és a hónap végén még sok gyenge vetés mutatkozott a mezőkön, a mely vetések fejlődésére nézve csak a folyó április hó 8, 10, 11, 12-én leesett nagyobb mérvű csapadékok (64'8 m/m eső) segítenek, ha ezeket a várt meleg napok követni fogják ós a folyó hó 14-én bekövetkezett havazásnak káros következményei nem lesznek. A korábbi őszi vetésekre nézve lényeges panasz ezidáig nem merült fel; egyes vidékeken — lapályokon ós laza talajban — ritka, foltos rozsok is vannak, melyek a kemény téli időjárásban szenvedtek, de a kedvező időjárás még ezeken is valamit javíthat. A tavasziak vetése — a mult évi kései tavaszszal szemben — sokkal előbb volt a mult hóban befejezhető és ezek erőteljes fejlődése ezidáig kielégítőnek jelezhető. A mult hónapban végeztetett a lóher magnak vetése is, melynek csírázása és kelése azonban az elégtelen csapadék és melegség hiányában igen egyenetlen maradt és sok felül maradott vetőmag elvörösödött. A mult évben vetett lóheresek fejlődése ellenben ott, hol az egerek nem pusztították, teljesen kielégítő maradt. A vetésekben észlelt egérkárak tűrhetők voltak. Egyéb mezei munkákból felemlítendőnek tartjuk, hogy a takarmány és cukorrépa vetése is folyamatba tétetett a mult hónap végével, hogy a zabosbükköny ós magbükköny vetése is részben elvégeztetett, a tengeri földek trágyázása szorgalmaztatott stb. Szorgalmas munka folyt a szőlőkben is. A nyitogatás, metszetósi és kapálási munkálatok jórészt elvégeztettek; az oltványok elültetése is folyamatban volt a télen át megforgatott talajokon. A szőlőtőkék metszésénél ismét csak sajnálattal tapasztaltatott, hogy az elmúlt hideg tél jelentékeny fagykárakat okozott a szőlőkben, a mely kárak befolyással is lesznek a folyó évi szőlőtermésre. Ugyancsak nagyobb mérvű fagykárak észleltettek a szőlővessző termelő telepeken is, a mely annyiban is nagyobb hátránynyal bir vármegyénk szőlészetének jövőjére, a mennyiben ez országszerte észleltetett és a földmivelésügyi m. kir. minisztérium részéről évről-évre díjtalanul kiosztott szőlővesszők és ojtványok száma ezáltal vármegyénkben is reducálódni fog. Az állattartás és hizlalás az elmúlt hónap folyamán még nem ütközött nehézségekbe, a mennyiben a takarmány készletekben lényeges hiány még nem mutatkozott és a vidéki vásárok forgalma jó árak mellett mindig elég élénk volt. Az európai húspiacon uralkodó drágaság kihat ugyan vármegyénkre is és nemcsak a szarvasmarha, hanem a sertéstenyésztés termékeinek előnyös értékesítését is előmozdítja, mely utóbbi termékeknél már hosszú idők során át nem tapasztalt kereslettel és magas árakkal találkozunk és a mely körülmény vármegyénkben is számos gazdát arra fog indítani, hogy ezen ágra nagyobb figyelmet fordítson és egyáltalában az alacsony gabonaárak mellett tapasztalt nehéz megélhetés helyett belterjesebb takarmány termesztésre és állattartásra menjen át, mely amugyis legjobban biztosította ezidáig is a mezőgazdaság jövedelmét és a talajerő fenntartását. Állategészségügyi viszonyaink a mult hónapban aránylag kedvezőek voltak, a mennyiben a hatóságilag bejelentésre kötelezett járványok a mult hó végével a következő esetekre szorítkoztak: 1 községben lépfene; 10 községben ivarszervi hólyagos kiütés, 3 községben rühkór, 2 községben sertósorbánc, 13 községben sertósvósz. Örvendetes jelenségnek említhető fel, hogy a vármegyénk sümegi járásában constatált száj- és körömfájás megszűnt és a sertósvósz kiterjedése is szűkebb területekre szorítkozott. A mult hónap elején lettek az állami mének is kihelyezve. Vármegyénk 34 állami fedeztetési állomására ezidén 2 angol telivér, 19 angol fajta, 3 arab fajta, 12 nonius, 1 gidrán és 80 darab nóri mén van beosztva, összesen tehát 117 darab állami mén, a melyekből a kisbéri állami ménesből származik 59 darab, Bábolnáról 3, Mezőhegyesről 8, a többi ugy vásároltatott. Van továbbá 5 állami bérmén nagyobb tenyésztőinknél kihelyezve, a melyeken kivül még számos engedélyezett magán mén szolgálja a lótenyésztés érdekeit. A gabonanemüek értékesítésénél még a mult aratás óta észlelt panaszok most sem szűntek meg, sőt az elmúlt hónapban még roszabb értékesítési viszonyokkal találkoztunk, mint az elmúlt tél időszakában. Számos gazda, ki a tavaszra tűrhetőbb árakra számított ős eladásával várakozott, csalatkozott számításában; csak a ki a tél folyamán szabadult meg készleteitől, nézi megadással a gazdálkodás jövedelmezőségének rovására menő azon ügyes harcot, a melyet a fővárosi nagy malmok ós a bel- ős külföldi nagyobb bevásárlók folytatnak a szervezetlen gazdatársadalommal szemben. Árvizek. A nagy héten megeredtek az ég csatornái s ontották a vizet napokon keresztül. Az egész országból nagy esők birót hozták a lapok, sőt a rosz időjárás kiterjedt a tenger mellékére is. Az Adriai tengeren több napig erős bóra dühöngött. Stájerország hegyeit hó borította s nem messze a magyar határszéltől, már 40—60 cm. hóréteg födte a vidéket. Nem csoda, hogy a folyók megdagadtak s az ár kilépett a mederből. Bennünket is újból meglátogatott az árviz, amely a Zals völgyében nem ritka jelenség ugyan, de ekkora veszedelem emberemlékezet óta nem volt. Minden tavaszi olvadás s őszi esőzés alkalmával a Zala medrében el nem férő piszkos, iszapos viz kiszalad a rétekre, mert a meder szűk, szabályozatlan. A hordalék iszap sok helyen annyira feltölti a medret, bogy alig egy méter mély a folyó. Hogyan legyen ez kópés levezetni azt a rengeteg viztömeget, amelyet a Zala a Balatonba szállít, különösen akkor, mikor az esőzés a Balatont is megduzzasztja. A Zala szabályozásának ügye nem mai kérdés. Az alsó folyás már szabályozva is van, de a közép és felső folyás szabályozása még sokáig fog váratni magára, miután a kivitelnek akkora akadályai vannak, hogy azokat legyőzni ma még alig lehet. A Zala völgye ugyanis annyira szűk, hogy a vízszabályozási költségeket a parti birtokosok s illetve az árterek tulajdonosai el nem bírják. Emelné a költségeket a zalai malmok nagy száma, amelyeknek kisajátítása nélkül alig lehet a szabályozásra gondolni is. Da a szabályozást az érdekelt birtokosok so nagyon sürgetik, mert az ártér legnagyobb részben rőt, amelynek a tavaszi ős őszi árvizek többet használnak, mint ártanak. Igaz, hogy néha napján a Zala nyáron is kifut a rétekre, sőt előfordul az is, legutóbb 1898-ban történt, hogy a boglyákba gyűjtött szénát elvitte a Balatonba, de ezek ritkább esetek. Zalaegerszeg határában azonban nemcsak a
