Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-11 / 2. szám

11903. január 11. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 nemes célnak megfelelni kíván. A tanítók hitel- ' igényeinek kielégítésében már eddig is váratlan sikereket ért el. Ujabban egy lépéssel tovább haladt és m. kir. pénzügyminisztériumi enge­délyt kért és kapott, hogy a magyar tanítóság emberbaráti intézményei részére és az Ujság­irók Egyesülete segítőegyesülete javára tárgy­sorsjátékot rendezhessen. A sorsjáték előmun­kálatai már megkezdődtek. Részletes tájékoztató január hó folyamán várható. Dohányzási tilalom a vasúton. A dohányzók között nagy lesz az elkeseredés, ha valóra válik az a terv, amelyet az államvasutak igazgatósága vetett fel. A hazai vasutak bizottságot küldöttek ki a kérdés tárgyalására, amely abban állapodott meg, hogy a m. áll. vasutak a többi vasutak nevében is, a m. kir. kereskedelemügyi minisz­terhez felterjesztést intéz avégből, hogy: 1. a dohányzás az összes váró helyiségekben eltiltas­sék; 2. a dohányzás a személykocsikban (a folyo­sókon is) általában tilos legyen ós a kocsiknak csak abban a szakaszában legyen megengedve, a melyek erre a célra a vasúttól hivatalosan megjelöltetnek; 3. ott, hol ugyanazon kocsi­osztálybeli utasok számára egynél több étterem áll rendelkezésre, az egyik a nem dohányzók részére tartandó fenn. Az egyik hazai vasút kivánságára a fölterjesztésben még az is meg­említendő, hogy oly állomásokon, ahol a váró­terem egyúttal étkező helyiségül is szolgál ós az ugyanazon osztálybeli utasok részére külön váró­terem nincsen, a dohányzás itt is tiltassák el. Figyelmeztetés az adózás tekintetében. Figyel­meztetjük azon adózó polgárokat, akiknek in­gatlanaira (házukra, földjükre vagy szőlőjükre) telekkönyvileg bekebelezett olyan adósságuk van, amely után kamatot fizetnek, hogy ezen adós­ságukat, saját érdekükben, községük jegyzőjénél ezen hó végéig annyival is inkább vallják be , mert a később érkező vallomások az 1903-ik évre szóló adókirovásnál figyelembe nem vétet­nek. Stampay „Énekek és Imák'- ez könyvének IX-ik, uj kiadása megjelent. E könyv már most nemcsak az ifjúság, a nép, hanem a kántorok ós a papságnak is kézi-könyvül szolgál. 240 oldallal csinos kemény kötésben 15 kr. díszes angolvászonban 25 kr. 11-ik könyv ingyen, kotta is ingyen. Kapható a szerzőnél Köbölkuton, Esztergommegyében. A mulatság vége. Takács Ferenc nagykanizsai vasúti munkás 160 korona örökséget vett föl Zalaszentgyörgyön. Bejött vele a városba, ahol beült egy korcsmába s iddogálni kezdett. Csak­hamar találkoztak ivótársak, akik szóval tartot­ták, magasztalták Takácsot s ez egyik telt üveget a másik után rukkoltatta föl. így folyt a mulat­ság jó ideig. Mikor ezt már megelégelte, fiakkert hozatott, beült és ezzel hordoztatta magát a városban. Máshová is betért, ahol addig mulatott, mig reggelre kelvén, egy fillér nélkül maradt. Azt állítja, hogy ugy lopták el a pénzét s ezen a cimen panaszt is tett a rendőrségen, ahol most annak a megfejtésével foglalkoznak, hogy elmu­latta-e, vagy ellopták-e Takács pénzét. A dinamogépkezelők második tanfolyama a budapesti m. kir. állami felső ipariskolában ja­nuár hó 21-én nyilik meg s március hó 11-ig tart. Ezen a tanfolyamon a dinamogépek szer­kezetét ós kezelését, transformátorokat, az akku­mulátorokat, az elektromos világítást és munka­átvitelt, valamint az elektromos vezetékek szere­lését, végre az elektromos csengetyüket és tele­fonokat tanítják. Tanulókul felvétetnek az elek­trotechniki gyárak és vállalatok irni és olvasni tudó szakmunkásai, valamint azok, kik dinamo­gépeket már kezeltek, vagy vezetékek szerelésé­vel már foglalkoztak és ezt igazolják; gyárak és műhelyek tulajdonosai, ezeknek hivatalnokai és főbb munkásai, továbbá gépkezelők, mecha­nikusok, bádogosok, lakatosok és rézművesek. Azok, kik gépkezelői tanfolyamokat végeztek, előnyben részesülnek. A tandíj 16 korona. A beiratások az intézet helyiségében (VIII., Nép­szinház-utca 8. sz.) tartatnak; vidékiek a tan­díjnak postautalványon és az okmányoknak le­vélben való beküldése mellett beiratkozhatnak. Lopás. Egy helybeli lakos szivarkákat vett egyik kisebb üzletben. Mialatt a kiszolgáló leányka félrefordult, az ember egy 10 koronást elemelt a pultról és sietve távozott. Károsult panaszára megindított rendőri nyomozás az esetet kiderítette 8 a tolvaj az ellene gyűjtött bizonyítékok súlya alatt az ellopott 10 koronást visszaadta. ' Gazdátlan milliók. A kihúzott sorsjegyek, részvények, záloglevelek stb. nyereményei révén sok millió korona hever gazdátlanul az illető pénztárakban, egyszerűen azért, mert a kisor­solt értékpapírok jogos birtokosai mitsem tud­nak arról, hogy sorsjegyük ki van húzva. Ennél­fogva, a kinek sorsjegyei és egyéb értékpapírjai vannak, arra nézve rendkívül fontos egy meg­bízható sorsolási lapnak a járatása. Ilyenként ajánlható a „Pénzügyi Hírlap", a melynek sor­solási melléklapját a Pénzügyi Útmutatót a m. kii', belügyminiszter mint teljesen megbízható szak közlönyt az összes törvényhatóságoknak, ren­dezett tanácsú városoknak és a gyámhatósági jog gyakorlásával felruházott községeknek, a m. kir. pénzügyminiszter mint szakértelemmel és pontosan szerkesztett közlönyt a pénzügyi tiszt­viselőknek és a m. kir. kereskedelemügyi minisz­ter a szerkesztésénél követett irányelveknél fogva a hazai közforgalmú vasutaknak hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal in­gyen és bérmentve megkapják a Pénzügyi ós Tőzsdei Evkönyvet, a mely sok hasznos tudni­valón kivül tartalmazza a kezdettől fogva az 1902. év végéig kihúzott, de kifizetés végett bemutatni elmulasztott sorsjegyek, kötvények ós záloglevelek hiteles kimutatását, ugy, hogy e könyvből bárki azonnal megláthatja, ki van-e sorsjegye húzva, vagy nincs. A „Pénzügyi Hir­lap" előfizetési ára egy évre, a Pénzügyi Útmu­tatóval és a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvvel együtt 5 korona, a mely postautalványon kül­dendő be a kiadóhivatalba, VII., Kerepesi-ut 44. szám. Tolvaj asszony. Nagy Mári állítólag zalaeger­szegi illetőségű csavargó asszony azzal foglalko­zott, hogy falukon bebujt egyik-másik tyúkólba s megdézsmálta a szárnyasokat, amiket aztán behozott ide a városba a piacra. —- A minap Zalaszentivánon tett hasonló kísérletet. Bebujt egy tyúkólba, hogy néhány szárnyassal megrakódva jöjjön ki. De rajta csipték. A gazda alaposan helybenhagyta, azután elkisórte a községbiróhoz, ahol átadták a csendőröknek. Állategészségügy. A fölmivelésügvi minisztéri­um 68239/III. 21902. számú körrendelete sze­rint a kizárólag csakis a magyarországi belfor­galomban (Horvátország kivételével) vasúton, vagy hajón szállítandó lovak, szamarak, és ösz­vérek vasútra, vagy hajóra való felrakása alkal­mával állatorvosi vizsgálat alá nem veendők. Mult hetivásár. A mult hetivásárra felhajtot­tak 280 drb sertést, eladtak belőlük 200 dara­bot. Szarvasmarhákból fölhajtottak 40 darabot, eladtak belőlük 21 darabot. Zalaegerszegen 1902. december hóban levá­gott állatok. A mult hóban a helybeli közvágó­hídon levágásra került 53 drb nagy szarvas­marha, 25 drb tejfogu, 51 drb borjú s 15 drb hízott sertés. Kárvallott inasok. Három asztalosinas a faház­ban szokta tartani fogyatékos ágyneműjét, amely­ből a gyalupadokra szoktak jó ágyat vetni. A fiuk a mult hét egyik napján azonban kénytele­nek voltak gyalu forgácson hálni, mert valaki vacsora alatt elemelte az ágyruhát. Id0járá8. Elmullott a tél, elolvadt a hó; csak a dombok árnyékos szakadókaiban húzódik még meg egy-két vékony fehér esik. a. levegő enyhe az idő derült, a hőmérő éjszaka sem száll a fagypont alá. Az időjósok januárra hideget, hó­vihart jövendölnek, de nem hiszünk nekik. Mi azt jósoljuk, hogy néhány hót alatt nyilik a hó­virág, meg a sárga kökörcsin. Vetőmagvak ára Mauthner Ödön budapesti magkereskedő értesítése szerint Budapesten 50 kilogrammonként: vörös heremag 62—74 K; lucerna 52—54 K; muharmag 9 1/ 2 —10'/ a K i baltacím 12'/ 2—13 1/ 2 K; bükköny 7—7J, K. Állategészségügyi kimutatás vármegyénk terü­letén f. hó 4-én a hivatalos adatok alapján: lépfene: Batyk 3 uveszettség: IV. Hegykerü­let 1 u., Kaszaháza 1 u.; ivarszervi hólyagos kiütés : Muravid 6 u., Zalalövő 1 u.; rühkór: Nagykapornak 4 u., Arács 1 u.; sertésvész: Alsólendva 7 u., Szepetnek 1 sz., Zalaujlak 2 u., Zalaszentbalázs 1 sz., Keszthely 8 u., Rezi 7 u., Szentandrás 1 m., Bánokszentgyörgy 6 u., Csehi 1 m., Kerkaszentkirály 1 m., Kerkates­kánd 2 u., Kerkatótfalu 3 u., Kútfej 1 u., Szécsisziget 1 u., Tormaföld 7 u., Gutorföld 6 u., Lentiszombathely 1 u., Máhomfa 4 u., Pörde­föld 1 m., Esztergály 7 u., Nagyhorváti 7 u., Pacsa 8 u., Pacsatiittős 11 u., Pötréte 5 u., Szabar 1 in., Szentmárton 7 u., Zalaapáti 6 u., Bak 3 u., Döbréte 4 u., Pakod 2 u. Téli vasúti menetrend. Zalaegerszegre érkezik a) Bobáról 8 óra 39 p. reggel, 5 óra 45 p. d. u,. este. Zalaegerszegről indul: a) Bobára P ó. 29 p. reggel, 4 ó. 12 p. déltán; a) Csáktornyára 4 óra 59 p. reggel, 5 óra 52 p. délután. Helyi közlekedés Zalaegerszeg és Zalaszentiván között: Zalaegerszegről Szentivánra indul: 6 óra 30 p. reggel, 11 óra 54 p. délelőtt, 2 óra 33 p. délután, 6 óra 15 p. este. Szentivánról Zalaegerszegre érkezik: 7 óra 56 p. reggel, 1 óra 17 p. délután, 4 óra 48 p. délután, 7 óra 25 p. este. Szentiván­ról indul: a) Szombathely felé 5 ó. 20 p. reggel, 7 óra 15 p. reggel, 3 óra 13 p. délután, 6 óra 25 p. d. u., 2 ó. 17 p. éjjel; b) Nayykanizsa felé 7 óra 11 p. reggel, 12 óra 37 p. délután' ó óra 55 p. d. u., 9 óra 54 p. este, 2 óra 21 p. éjjel. Irodalom. A franczia forradalom és Napoleon kora. (A Nagy Képes Világtörténet X. kötete. Irta : dr. Marczali Henrik, a budapesti egyetemen a történelem tanára.) A magyar történettudósok között Marczali Henrik az egyetlen, a ki a magyar történelem mellett az egyetemes történetet is tanulmányai körébe vonta. A mint nem volt történettudósunk, a ki egy magyar világtörténet szerkesztésére annyi joggal vállalkozhatott volna, mint ő, olyan sincsen, a kinek a kezéből nyugodtabban fogad­nánk a külföld nagy mozgalmainak történetét. De Marczali óriási tanulmányai, edzett törté­nelmi kritikája, rengeteg adatkészlete, bámulatos memóriája és biztos látása kizárnak minden kétséget arra nézve, hogy ez a könyv a legjobb magyar munka a franczia forradalom történeté­ről, melynél különbet a magyar irodalom nem nyújthat olvasóinak. A franczia forradalom egész története vilá­gosan és művészien, vonzón és érdekesen van itt elbeszélve. Hallani a tömegek kavarodását, a szónokokat a nemzetgyűlésben, látni a palotá­jában remegő királyt, s a szilaj népet, a mint a Bastillet ostromolja. Ott áll Desmouliens Camille a Palais Royal kertjében, lelkes beszéde közben egy levelet szakít a cserről, mely árnyával védi őt, s azt a szabadság jeléül tűzi fövegére. Egy perc alatt kopárak a fák és Páris utcáin egy erdő mozog: minden kalapon egy levél. Mintha megmozdult volna a Macbeth erdeje, s az erdő jönne Dunsinanra. Ott van Marat; fürdőkádjában ül, mikor benyit hozzá orvul egy szép, barna leány. Kezébe adja irott kérő levelét. Marat olvassa és felsikolt. Tőr volt a leány ruhája alatt és az most Marat szivében keres hüvelyt magának. Ott vannak a költői lelkű girondisták, Madame Roland szalonjának a látogatói, a kik kertje nyirott bokrai közt töltik délutánjukat, parókás fejjel, csipkés nagy nyakken­dővel a ruhátlan nymphák szobrai közt, versek­ről és politikáról csevegve. Lassanként fogynak a vendégek, egészen elmaradnak, senki sem jár a nyirott fasorok közt, ők más fasorok közé mentek, a minek a neve temető. Ott volt maga a királynő, a császárnő leánya a szép asszony, a ki „természettől fogva király­né." Elveszti trónját, urát, gyermekét, a Conoi­ergrie kis oallájában siratja el magát, hiszen nincs senki már, aki érette sirjon. A gyermeke egy vargának van a gondjaira bizva, ott ődöng, koplal egy szurtos műhelyben a királyfi; ott hallgatja, a mint az utcán ordító tömegek vonulnak, a király halálát követelve. Hallgatja a rémmeséket a nemesek gyilkolásáról, a király fogságáról, ós estve eljönnek a nép vezérei, és faggatják anyjáról, s idomtalan veróbfej betűkkel odapingáltatják nevét a vádló vallomás alá; a neve után odamásolja magáét Simon is, a varga. Fellázadnak a vallás ellen is, semmi sem kell a régi rendből, az oltárra ültetnek egy feslett életű színésznőt, s himnuszokat ordítanak, az ész istennőjéhez. És aztán, mint a hullámok közül az óriás Triton, a forradalom fergetegéből kinő Napoleon alakja. Egy fiatal olasz alezredes, a ki megnyert egy pár csatát. De száll róla a hir. A kivégzett Beauharnais fia elmegy hozzá, elkérni tőle apja kardját. Az ezredes megszereti a bátor gyerme­ket, megismerkedik anyjával, belészeret, feleségül

Next

/
Oldalképek
Tartalom