Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

1 A megyei tanítók közgyűlése. A » Zalamegyei Általános tanitótestület« évi rendes közgyűlését f. hó á-én tartotta Perlakon Szalag Sándor testületi elnöknek elnöklete alatt a megyebeli tanitók szép számú részvétele mellett. A közgyűlést megelőzőleg 8 órakor ünnepélyes Yení Sancte volt, amelyet Varga József plébános tartott; utána a vármegye tanítósága lerótta a kegyelet adóját a ltaza nagy vértanújának, Gúspárics Máik szentferencrendü szerzetesnek emléke iránt, koszorút helyezvén emlékoszlopára, miről lapunk más helyén szólunk. A közgyűlést a perlaki társaskör helyiségében 9 órakor nyitotta meg Szalag Sándor tantestületi elnök ; megnyitó beszédében megemlékezett a napirenden levő országos tanügyi kérdésekről, melyek éveken keresztül érlelődtek s melyek közül nem egyhez évekkel ezelőtt e vármegye tanítósága is szolgáltatta az anyagot; szólt arról az 'örvendetes dologról, hogy mig egy negyed század előtt a tanügyi dolgokkal csak szaklapok foglalkoztak, addig ma a napisajtó nap-nap után nemcsak megemlékezik, hanem egyúttal tüzetes megbeszélés tárgyává is teszi a tanügy terén felmerülő eszméket; jól eső örömmel mutatott rá arra a meleg érdeklődésre, mely1 vei a nagy közönség a tanitók munkáját kiséri és igyekszik kivenni a nevelés munkájából a maga részét; mindezeknek az örvendetes jelenségeknek folyományaként jelzi a tanügy arany korszakának a hajnalhasadását, amelynek teljes kibontakozásához elengedhetetlen fellétélül "fűzi az egészséges tanítói- közszellemet, amelynek minél nagyobb mérvben való ápolására hivta fel a vármegye tanítóságát; végül üdvözölte á közgyűlésen megjelent vendégeket. A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után szót kért dr. Ruzsicslca Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő s nála megszokott ékesszólással elmondott következő beszédben foglalta egybe s adta elő a határszélen oly nagy fontosságú perlaki állami iskolának történetét : Engedjék meg, hogy hosszú szónoklat helyett egy rövid visszaemlékezést boszéljek el Önöknek Ép 17 esztendővel ezelőtt, tehát 1884. julius havában történt, hogy zalavármegyei tanfelügyelői állásomat elfoglalva, még az első tollvonást is alig tettem meg irodámban, amidőn a vármegye akkori alispánjának távirata Perlakra szólított, hogy a főmérnökkel egyetemben erőpróbát tegyünk az állami iskolának a Filanda épületből kialakított harmadik tanterme hordképességéről. Mily keserves kezdet volt ez! A tantermeket majdnem ugy kellett kivájni a régi mohós Filanda kőtömegéből, szivekből pedig csak nehezen lehetett kikelteni a muraközi ncpoklatásügy fejlődése iránti hitet és bizalmat. Egyszer azután összefogott a közoktatási kormány, a vármegyei hatóság, a társadalom és tanítóság buzgalma és áldozatkészsége s az elvetett mag kihajtott eg^ szép ombos fává. A régi korhadt ház helyébe egy derék palota épült; a 89 növendékkel megnyitott állami elemi iskola tíz tanerővel működő fiu- és leányiskolává fejlődött. Van ezen kívül Perlaknak gazdasági ismétlő iskolája, iparos tanonciskolája és három ovodája több, mint ezer növendékkel. Mindezeket pedig e percben, midőn a megyei általános tanítói testület először tartja nagygyűlését Perlakon, azért említem fel, hogy rá mutassak a viszonyoknak azon - hitem szerint — csodás találkozására, miszerint a perlaki iskolázás történetébán simbolizálva van a muraközi népoktatásügy so'sa. Mintha mi is erőpróbát tartanánk eddigi munkánk hordképességéről. Elbirja-o a magyar művelődés és érzés szent céljaink fényes templomát'? No hát mélyen tisztelt hölgyek és urak, ha a mi buzgalmunk és pályaszeretetünk összekötő kapcsa lesz a közoktatási kormány és társadalom áldozatkészségének: akkor a perlaki ezer növendék legendája ismétlődni fog a muraközi növendékek nemzedékeinek százezreiben és minden községben és minden szívben lesz oltára a közös édesanya, a magyar haza imádott képének ! Nincs több mondani valóm 1 A magyar állami és nemzeti egységnek nemes hevülete, áldása és boldogsága térfi koromnak ápolja tovább is e szent lángot a mi sziveinkben Hogy amint a Zala vagy Szala győzőt és hóditót jelentett már a vezérek korában: akkép koszorúzza dicső győzelem a zalamegyei tanítók szellemi munkáját 1 Isten áldja Önöket! Kitörő éljenzés kisérte a vármegye köztiszteletben álló tanfelügyelőjének mély érzéssel és szónoki lendülettel elmondott ezt a beszédét. Majd felolvasták dr. Jankovich László gró főispánnak a testület elnökéhez Karlsbadból küldött levelét, melyben megköszönve a közgyűlésre való meghívást, sajnálatának adott kifejezést, hogy az idei közgyűlésen személyesen nem vehet részt. A közgyűlés megéljenezte a főispánt, sajnálattal véve tudomásul elmaradását, majd áttért a tárgysorozatba felvett ügyek tárgyalására. Waligurszky Antal tantestületi alelnök az egyesület egy évi működését feltüntető, mintaszerű gondossággal és körültekintéssel egybeállított jelentését a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul. Ezután Nagy Ferenc draskoveczi állami iskolai tanító »A házi és iskolai nevelés napjainkban® címmel igen tanulságos felolvasást tartott és ezt a kiváló fontosságú tanügyi kérdést teljes megvilágításba helyezte. A közgyűlés a felolvasónak jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Ilajgató Sándor nagykanizsai polgári leányiskolái tanárnak »Az állatvédelemről* régebben irt s az egyesület részéről pályadíjjal jutalmazott s a napjainkban napirenden levő állatvédelem kérdését felölelő értekezését Farkas Vilma nagykanizsai állami elemi iskolai tanítónő olvasta fel. A közgyűlés ugy a szerzőnek, mint a felolvasónönek jegyzőkönyvileg mondott köszönetet. Egyúttal Békefi Elek zalakoppányi áll. segélyezett községi iskolai igazgatótanitónak indítványára ajánlja a közgyűlés a tantestület tagjainak, hogy egy-egy levelező lapon kérjék Hermann Ottónak a madárvédelemről népszerűen irt, igen tanulságos és az állatvédelem kérdését teljesen felölelő müvét a földmivelésügyi minisztertől, melyet ez ingyen ad a levélbeli megkeresésre s tél idején adja át olvasmányul a község gazdáinak, hogy abból közelebbről megismerkedhessenek az állatvédelem kérdésével. Kaan Irma nagykanizsai áll. elemi iskolai tanitónő tartott ezután a növényvédelemről egy gondosan egybeállított, közhelyesléssel találkozott, poétikus felolvasást, melyért kapott sok tapsot és jegyzőkönyvi elismerést. E felolvasással kapcsolatban elfogadta a közgyűlés Péterffy József zalaegerszegi gazdasági iskolai tanítónak azt az indítványát, hogy a téli népies előadások keretébe az előadást tartó tanitók igyekezzenek felvenni az állatés növényvédelmet, hogy ez nton is rá tereljék a köz nép figyelmét erre a kiváló fontosságú kérdésre. Az ez után tartott tíz percnyi szünet után Bánokovich János nagykanizsai áll. elemi iskolai tanító »A testi fenyíték az iskolában« címmel ismertette a napirenden levő ezt a padagogiai kérdést nagy alapossággal és szakértelemmel. A közgyűlés köszönetét fejezte ki érte jegyzőkönyvileg. Végül Körmendy Pál langvizi községi iskolai tanítónak a szeretet és bot cini alatt humorosan megirt, általános derültséget keltett értekezését, melyben a tanítókellen a közel múltban intézett kirohanást éles szarkázmussal ostorozza, olvasta fel Kertész József nagykanizsai izr. polgári iskolai tanár s a közgyűlés mindkettőnek jegyzőkönyvileg köszönetet mondott. A közgyűlés ezután folyó ügyek tárgyalására tért át. Az Eötvös-alap kezelöbizottságának a tanítóknak az Árvaházból kikerült árvái gondozása tárgyában megindított mozgalom ügyét feltüntető felhívását tüzetes tárgyalás végett kiadja a közgyűlés a járásköröknek. Az előértekezlet Kaan Irma. Almásy János és Fles Károly tagokat küldötte ki a pénztár megvizsgálására, melyről a közgyűlésen Kaan Irma tett jelentést, mely szerint a pénztári számadást rendben találták s a pénztári készlet 573 kor. 51 fill. A közgyűlés a jelentést tulomásul vette s a bizottság javaslatához képest Kertész József testületi pénztárnoknak a mintaszerűen vezetett számadásért s a pontos kezelésért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő indítványára a közgyűlés abból a ritka ünnepélyből, mely Margitaí József csáktornyai tanítóképző intézeti igazgatót családjában lefolyt, nevezett igazgatót átiratban üdvözli, melyért a közgyűlésen jelen volt igazgató meghatva mondott köszönetet. Peczek György alsómuraközi egyházi tanfelügyelő indítványára a közgyűlés a vándortanitás mielőbbi megkezdése tárgyában a kir. tanfelügyelőség utján keresi meg a földmivelésügyi minisztert. Szentgróth város elöljáróságának meghivásvra a jövő közgyűlés helyéül Szentgróthot jelelték ki. A tantestületi főjegyzőjének tiszteletdiját további rendelkezésig 40 koronában állapították meg. Az alelnöki jelentésben foglalt indítványhoz képest, melyhez hozzászóltak Mencsey Károly, Udvardy Ignác, Békefi Elek, a közgyűlés elhatározta, hogy az alapszabályoknak megfeielőieg a körök tartsák meg évenként a két közgyűlésüket s azok mindegyikén gyakorlati tanítás is legyen. A központot Mencsey Károly indítványára megbízta a közgyűlés, hogy a járáskörök bevonásával intézkedjék az iránt, hogy a tanitók árvaházánál a tantestület alapítványára egy tanuló kijelentessék s egyik szoba ott vármegyénk egy jelesének neve után elvezettessék. Végül Mencsey Károlynak azt az indítványát, hogy a tanitók árvaházával kapcsolatban tanitómenház létesíttessék, hol az elaggott özvegy férfitanitók nyugdijuk terhére méltányos ellátás és gondozásban részesittessenek, a közgyűlés kiadja tárgyalás végett a járásköröknek. A közgyűlés tárgysorázata kimerítve levén, elnök köszönetét fejezte ki Perlak város közönségének a szíves vendégláásért s a tanítók ügye iránt tanúsított meleg érdeklődésért s a közgyűlést' bezárta, amely az elnök le kes éljenzése mellett délután 3A1 órakor ért véget. A vizgáz és előállításának telepei. i. A vizgáz akkor keletkezik, ha vízgőzt izzó szén fölé vezetnek. A vegyfolyamat. a következő; Az izzó szén (coaks, feketeszén, barnaszén) a vízgőzt alkotó részeire bontja: h)drogénre és oxigénre, mimellett az oxigén a szénnel szénoxiddá, illetve széndioxiddá vegyül. A vizgáz valóban In drogén és szénoxigén gázoknak keveréke csekélyebb széndioxid tartalommal. A vizgáz előállításánál az egész tüzelő anyag gázalakba vezettetik át, mig a közönséges világító gáznál a szénnek csak egy harmad része használható fel. Legkönnyebben lehet vizgázt fekete szénből előállítani de mivel előnyös árban ezt nem mindenütt lehet beszerezni, Strache dl. bécsi műegyetemi tmarnak sikerült a gázelőállitó készülékeket ugy berendezni, hogy barna szénből ugyan oly eredménnyel előállítható a vizgáz. (Városunkhoz legközelebb fekvő barna szóntelep Goluboveczen van, a honnan például a pettau: gázmű is a felhasználandó kőszenet kapja). A vizgáz meggyújtva kékes lánggal ég, mely egyáltalában nem kormoa s ily állapotban fiítési és motormozgatási célokia közvetlenül használható. 11a vele világítani akarunk, akkor izzó te»tet, az ugy nevezett Auerégőket kell a lángba beigtatni- A vizgáz mellek alkotórészei közül a vasszénoxid miatt a rendes égőket használni nem lehet; azért a fennt nevezett tanár oly égőket szerkesztett, melyek a vizgáznak világítási célokra való felhasználását lehetővé teszik s pedig oly eredménnyel, mely eddig páratlan a világítási technikában. Mert az a magas hőfok, melyet a hidrogén láng előidéz s mely az izzó testet a fehér izzásig hevíti, a fénynek tiszta fehér szint kölcsönöz s az izzó test keménységét is nagyban fokozza. Az a zöldes árnyalat, mely a világító gáz Auer égőiből kiárad, itt nem lép fel. Továbbá teljesen fölösleges az üveghenger, mert az égő szerkezeténél fogva a láng az izzó tesnek megfelelő alakot nyer s a légvonat nem bánthatja. Dacára, hogy a lángnak hőmérséklete igen nagy, mégis igen csekély az a hőmennyiség, mely belőle a világított térbe áramlik. A láng hőmérséklete független az elégett gáz mennyiségétől, de a kisugárzott hőmennyiség függ attól a gázmennyiségtől, mely elég. Már pedig a vizgáznál az elégő gáz mennyisége a fényhatáshoz igen csekély értékű arányban áll, azaz igen kevés gáz használtatik fel igen nagy fény előállításánál. Továbbá elenyésző csekély a széndioxid mennyiség is, mely kőszéngázzal való világításnál leginkább okozza termeknek és szobáknak egészségtelen voltát. Hogy fogalmunk legyen a keletkező széndioxid mennyiségéről, a gáz fogyasztásról, a hősugárzásról és az oxigén elhasználásáról, ide iktatjuk a következő összehasonlító számokat: Egy ezergjertyás láng fogyaszt óránként nyílt kőszéngáz világitásnál 9'1 km., kőszén Auer égőkkel 2'1 km., Acetylen 0 7 km., vizgáz Auer égőkkel 17 >m. — Szóndioxid keletkezik ugyanabban a sorban : 4'82 km., 111 km., 2 00 km., 0 66 km. Kisugárzott hőmennyiség : 45'500 Cal, 10.500 Cal8400 Gal, 4250 Cal a villamos izzólámpáknál 2970 Cal, tehát ép oly kevéssé érezhető a vizgázlángok kísu gározta hőmennyiség, mint a villamos világitásnál izzólámpákkal,) Az oxigén elhasználása pedig: 111 km., 2 6 km., 1-8 km. ós 0 78 km. M

;nd ezen számokból kiviláglik, hogy hygiemailag a legjobb viszonyok keletkeznek a vizgázzal va ó világításnál. Nem terheli tűi keletkezett széngioxiddal a termeket, nem melegít úgy, mint a széngáz s nem rontja a levegőt oxigén felhasználásával. Mivei a vizgázban tartalmazott szénoxid igen nagy mértékben mérges gáz, eleintén vonakodtak annak általános használatától. De a hosszas gyakorlat azt mutatta, hogy a balesetek száma csekélyebb, mint a szerte beyezetett kőzszéngáznál. Ugyanis a vizgáz teljesen szagtalan légnem, de hogy a vezetékekből esetleg kiáramló gázt azonnal észre lehessen venni, azt szagosítani kell. Eleintén használták a merkaptant, de mivel ennek az illata nem eléggé jellegzetes, a jelenben Carbylamint. használnak. Ennek a szaga oly átható s oly gyorsan terjed hogy azonnal észre lehet venni. Az előállított vizgázt e vegyületnek gázaival csak kis mennyiségben kell keresni s azonnal ki van zárva annak a lehetősége, hogy a gáz észrevétlenül valamely térbe hatoljon, melyben embereknek lólekzeni kell. Levegővel keverve a vizgáz is robbanó elegyet képez, csakhogy a robbanási esélyek sokkal kedvezőbbek a kőszóngáznál. Mert mig az utóbbiból már 6—8 térfogat százalék elégséges, hogv a robbanás lehetősége beálljon, addig a vizgáz csak 12—14 térfogati százalék keverés mellett gyullad meg. Oh csekély gázfogyasztásnál, mint a milyennel a világitásnál szembe állunk, igen csekély hőmennyiség keletkezik, de a fogyasztás nagyobbitásánál valóban teljesen t8t;zésüuktől függ, hogy mennyi hőmennyiséget akarunk előállítani. Azerta .vizgáz ipari célokra, gázmotorok hajtására, fűtésre és főzésre kitűnően alkalmazható. Mivel a vizgáz lángja minden kormozás nélkül ég és a szobafűtésnél a keletkezett hőmennyiség 90°/o-a, főzőtiizhelyeknél a hőmennyiség 50°/o-a tényleg eredeti céljára felhasználható, olcsóbb és jobb fűtési anyag nem is kepzelhető, Ez annál inkább kitűnik, ha tekintetbe vesszük, hogv a jelenleg dívó fűtésnél a keletkezett, hőmennyiségnek csak 15% kős?ónkályhákban, főzőtüzhelyeknél pedig csal> 3°/o-a használtatik föl. A gázzal való főzésnél nagy megtakarítás érhető el azzal, hogy egy fazék hevítésre való gázlángot csak addig hagyunk égni, mig az étel benne nem kész s a csap félre való fordítása'által azonnal meg is szüntethetjük a hevítést. A gazdaasszonyok tisztaság szeretete is nagy tetszéssel fogadná ez újítást., mert nagy időmegtakarítás áll elő abban a körülményben, hogy az edényeket kívülről soha súrolni vagy tisztítani nem kell, mert a koromnak a nyoma sem rakódik le. Különben a fém- és üvegiparban kii ünő szolgálatikat tehet a vizgáz, mert oly migas hőfokot idéz elő, mely például a platinadrót olvasztására s teljesen elégséges. Továbbá olcsó üzemii gázvasutak motorjainak hajtására könnyen alkalmazhatói és e tekintetben a vi.gáznak még igen nagy jövője van (Már látom a yárosi téglavetőből a kert anyagot ily olcsó vasúton szállítani a pályaház felé). Hagy a vizgáz előállttá,i költsége milyen csekély máz világításra, szolgáló készülékek mellett, a következő összehasonlításból tűnik ki ; Ezer gyertya fényerejű lángnál óránk nt fogyaszt nyílt köszéngáz 9.1 km. á 3.3 kg azaz 30 kg, Acctylen 0.7 km á 33,0 kg azaz 23 kg, vizgáz 1.7 km á 0.5 kg azaz 0.85 kg kőszenet. (Folytatjuk.) Az ideges társadalom, Európa legtöbb népességi rétegének folyton növekvő idegessége a szociálpolitikusok, hő csészék és orvosok legkomolyabb tanulmánytárgyát képezi. Ez a borzasztó kulturbetegség az öngyilkosságok ós elmebajok szaporodásában, a spekuláció lázban, az újdonságok után \aló fáradhatlfn hajszában és ezer más beteges tünetekbe