Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

Melléklet a „ZALAHEGYE" 1901. évi 27-ik számához. nyilvánul, amelyeket megfigyelni naponként van alkalmunk. Hiszen valamennyien félig vagy egészen idegesek vagyunk és oly egyéneket látunk magunk körül, akik e betegségnek legkülönfélébb stádiumában leledznek. Az idegrendszer beteges állapotát beszéd közben éles, ingerült liang, gyakian a legcsekélyebb külső ok nélkül, a mozdulatokban lázas nyugtalanság, társalgás közben a szellemi távollét elárulása és sok más jelenség tünteti fel. Mindezekről a mult század első leiében még alig sejtettek valamit. Mindenki csendesen végezte dolgát es meg volt elégedve, ha tisztességesen megkereshette, amire saját magának és családjának fentartásához szüksége volt, nem vesztette el bátorságát, ha egyszer-másszor szükebi anyagi viszonyok közé jutott Az „idegesseg"-szót. alig ismerték. Ez csak korunknak és a benne rohamosan fejlődő gőz és villamos kulturának a jele. — A „létért való küzdelem" korunk jellemző jelszava s bárha ez a küzdelem szakadatlanul tart, mióta a ter mészetben egyáltalán vannak élő lények, még se.n volt még oly heves, minővé a modern államokban az egyes társadalmi csoportok közt mostanában fajult. A hatalmas verseny megingatta és aláásta a kölcsönös bizalmat, belekergette a tömeget a nemeset és szépet kegyetlenül eltaposó önzésbe és a legridegebb anyagiságnak nyi ott utat. Jövedelmeink a múlthoz képest kétségtelenül szaporodtak ugyan, de ez/.el szemben a társadalmi élethez fűzött igények megkétszereződtek ; másrészt a pénz értékenek csökkenése alatt szenvedünk, aminek nyomában a legszükségesebb cikkek áremelkedése jár. Magától értetődik, hogy ily körülmények közt nem szabad elvesztenünk bátorságunkat, és erélyesen kell dolgoznunk, hogy szerényen feníaithassuk magunkat. Ám az egyszerű, szerény életmóddal nem is elégszünk meg; tele tüdővel akarjuk szívni azokat az élvezeteket, melyeket az előrehaladt kultura nyújt. Es ha a mérleg nem marad egyensúlyban ; ha házi gondok gyötrik és sok más kellemetlenség éri a foglalkozásukban túlerőltetett embereket: lehet-e akkor csodálni, hogy a mindent elforgató hajszában szenvednek idegeik s nagyfokú ingerültség mutatkozik ? De ma már a legzsengébo ifjúságba hintik el az idegesség magvát. A gyermekeknek alkalmatlan olvasmányok által vaió túlkorai bevezetése a fantázia világába a szellemi e.ők fejlődését jelentekenyen csorbítja ; hosszabb folytatásnál minden komoly munka iránt ellenszenvet teiemt és káioö álmodozásba viszi a gyermeket. Meg károsabb azonban a gyermekek részére a szinMz túlkorai látogatása. Milyen sokat kellene gyermekeinknek tanulnick és mégis milyen keveset találunk közöttük, akik legalább félig meddig helyesen gondolkozni tanultak és akik megérdemlik elismerésünket. Ez a megfelelő tehetségben szűkölködő magasabb miveltség után való hajsza, az agynak túlterhelése megemesztbetb n anyaggal a mai társadalom szenvedésének nem utolsó okozója; elrabolja számtalan fiatal embertől a testi és lelki egészséget és idegesekké teszi őket. A pálinka mértéktelen élvezete nagyon hozzájárul az idegesség fokozásához és a nyomorúság főforrásának tekinthető. Ha már most az említett kihágások következtében a test rendes működése megzavartatik, úgy legelőbb álmatlanság áll be. De ezen nagvon könnyen segíthetünk. Hogy csakhamar nyugodt álomba szenderüljünk, néhány csepp morfium oldatot, vezetünk a bőr alá s egy-két perc alatt elalszunk. Ennek a következmenve azután a morfinisták ijesztő módon növekedő száma. Félre tehát a csábító álszerekkel, az észtompitó szesszel, meg az álomba 1 ingató morfiummal ! Egészséges vér kell nekünk, egészséges vér és vidám kedély ! Ezt pedig egyszerű életmóddal érhetjük el : egyszerű, tápláló, nem nagyon sovány és fűszerezett ételek, lehetőleg szesznélküli italok élvezetével és a szabadban való minél gyakoribb mozgással. A vármegye tanítóságának kegyelete, Zalavái megye tanítósága minden egyes alkalmat megragad, hogy a vármegve nagy férliainak emléke iránt lerója a kegyelet adóját, igyekezvén ezzel is hatni a nagy közönségre, hogy tiszteletben tartsa nagyjainak em lékezetét. A mult évben Sümeghen tartott évi naggyülésükkor koszorút helyeztek Kisfaludy Sándornak, a haza nagy költőjének, szobrára, az idén pedig Perlakon tartott naggyülésük napján hazafias ünnepélyt rendeztek a közgyűlést megelőzőleg Gáspárics Márk szentferencrendü szerzetesnek, a haza vértanujának, a templom előtti téren felállított diszes emlékoszlopa előtt. Az ünnepelyes „Yeni Sancte" után gyülekeztek az emlékkő előtt a gyűlésre szép számmal egybegyűlt megyebeli tanítok. Ott volt Peilak városának hazafias szellemű intelligeutiaja, amely oly szép missiót tejesít e határszéli községnek megmagyarositásában ; sokan vettek reszt a köznépből is. A kegyelet adójának leroyását a Himuusz-szal kezdették, mely után Ssalay Sándor, nagykanizsai állam' elemi iskolai igazgató, a Zalamegyei általános tanítói testületnek közszeretetben álló elnöke, a következő, hazafias'szellemtől áthatott lelkes beszéd kíséretében tette le a vármegye tanítóságának díszes koszorúját a haza vértanujának emlékoszlopára: Mélyen tisztelt hallgatóság! Isten házának szentelt falai közöl Isten szabad ege alá lépve, az ihletés, mely ott benn az áhítat szárnyain emelte lelkünket a magasba, itt künn szent lelkesedéssé fokozódik, ha a kegyeletes emlékezetnek e márványoszlopára tekintünk; mert érezzük, éreznünk kell, hogy imádott hazánk földjén állva, mindenütt szentegyházban, a vértanukat termő hazaszeretet szentélyóriásában vagyunk. A hazaszeretet e honfivérrel harmatozott és felszentelt hatalmas szanktuáriumának minden kis rögébe, minden kis fűszálába, minden kó'patányába lelket lehel a mesésen csodás, hősi múltnak szelleme, hogy azok nagy némaságukban is fenséges, dicsőítő éneket zengjenek nekünk a hazaszeretet csodáiról ; amit csak mi, e szent rögöknek imádói, értünk meg. És száll az ének szájról-szájra! Nagy időkről, nagy emberekről! Arról a mesés korról, mikor télszázad előtt Isten lelkéből a legragyogóbbszikra, a szabadságszeretet, lángra szította e maroknyi nemzet lelkét és teremtett annak fiaiból ezerével hősöket, vértanukat. A gazda elhagyta kenyerét termő éde. földjét; az ipaios csendes mnnkatőkéjét; a kereskedő üzletét ; a szellemi munkás békés foglalkozását; a művész ecsetjét, vésőjét; az író tollát; a költő lantját; a pap Isten oltárát, hogy mindannyian egyetlen egy közös oltárnál, a haza oltáránál mutassák be szabadságszeretetök véráldozatát a mindenható Istennek, aki Szabadságnak legszentebb, legtökéletesebb eszménye. Ennek a csodás kornak emlékére hálaadó imádsággá! kell porba omolnunk a végtelen jóságú Mindenhatóság, a nemzetőrző nagy Isten előtt, hogy a magyar nemzet lelkébe olyan megalkuvást nem ismerő, vértanuságra mindenkor kész szabad.ságszeretetet lehelt. — Mivé lettünk volna a nemzetpusztitó viharok századaiban, mivé lettünk volna félszázad előtt is, ha a végtelen szabadság Istene ezt a kis nemzetet már bölcsőjében homlokon nem csókolta volna, hogy valahányszor a haza szent neve csendül meg ajkain, mindannyiszor kigyúljon homlokán és szivében az Isten csók, a szabadságszeretet lángja is! Vagy nem ez a szent láng gyúlt-e ki a mi szabadságküzdelmünk csodás hőseinek iiomlokán és szivében es nem ennek isteni ihletésétől Lttek e annyian vértanukká ? Igen ! Ez a láng gyúlt ki Gasparics Márk szerzetes-vértanunk lelkében is, már akkor, amikor béke idején, az oltár mellől apostoli lelkesedéssel hintegette a hivők szivébe a kazaszeretet szikráit; és kigyúlt különösen akkor, mikor a szabadság vészfelhői szent földünk fölé nyomulván, érről az emlékoszloppal jelölt helyről hirdette a hazaszeretet szent lángolásának gyújtó igéit, hogy: „aki a hazát szereti. Istent szereti; aki elárulja a hazát, azt megveri az Isten". A szabadság Istenének szent tüze ragadta a béke, a szeretet e felkent apostolát a csaták vérmezejére is, hogy ott a haza szabadságáért, : kivont kaidját. a világszabadság isteni vértanujának szent emlékjeléve!, a kereszttel, megszentelve, baljában a kelreszttel, jobbjában a karddil a nemzet ama nagy vérkeresztségén is tanúságot tegyen arról, hogy a szabadságért vívott küzdelemben Isten lelke van a nemzet fegyverével. Es azután mikor a csodás korszak hősi küzdelmének történeti nagy jelenetei bevégződtek és Világosnál a sötét kárpit legördült; mikor a szabadságért oroszlánként küzdött nemzet elbukásával az eposzi csodákkal teli szabadságküzdelem nagy nemzet-tragédiává alakulván, már csak a szerepelt nagy hősök elhullása, a zsarnoki hatalom bakóinak vérlázító munkája következett : vájjon a kardjától megfosztott lánglelkii szerzetes homlokáról le bírta-e törülni a szabadság Istenének csókját a zsarnoki hatalom? Nem! Megölhette; de az Istencsók, a haza- és szabadságszeretet lángja, ott ragyogott utolsó leheletéig fenséges homlokán. Amikor halálos Ítéletét felolvasták előtte, a megbénított oioszlán nyugalmával állott birái előtt és azt mondta: „Szívesen meghalok szeretett hazámért. Bár én lennék az utolsó áldozat !" És amikor a bitófához vitték, a világszabadság isteni vértanujának szent jelvényét érintvén ajkaival, akkor is fenséges nyugalommal tett tanúságot a szabadság Istene csókjának szentséges erejéről, letörülhetetleuségé ről, mert ajkain utolján is a haza szent neve csendült meg. „Éljen és élni fog a haza!" Ezekkel az igékkel zárult be a szerzetes-vértanú hősi élete. Igy bocsátotta vissza szabadságért lángoló lelkét a szabadság Istenéhez. Jóslata betelt. A haza él. És most félszázad multával a nagy idők nagy embereinek, a szabadsághős vértanúinak szent nyomait kegyelettel keresik fel, kegyelettel őrizik a megváltozott nj idők szabadságapostolai, szabadságküzdői : a nemzet tanítói, akik nem a vérmezőn, hanem a béke nagy kul turalis küzdelmeiben, nem vérök, hanem munka-verejté kök hullásával tesznek tanúságot hazaszeretetökről. — Elzarádokoltak a szerzetes-vértanú emlékoszlopához is, hogy letegyék reá a kegyeletes megemlékezés szerény koszorúját. És amikor Zalavármegye tanítósága nevében e ko szorut a nagy szerzetes-vértanú emlékoszlopára leteszem: az ő dicső szellemét követve, itt, Isten szabad ege alatt, drága hazánknak vértanuk vérével szentelt földjén, a hazaszeretet nagy szentegyházában, azért imádkozom a nemzetőrző Istenhez: lehelje a szabadságszeretet leglángolóbb csókját a szeilemszabadiág békés küzdőinek, az uj nemzedékeket nevelő magyar tanítóságnak homlokára ós szivébe, hogy annak isteni ihletésétől dicső szabadságharcunk örök eszméinek — az egyenlőségnek, testvériségnek ós szabadságnak — nemzetegységesitő, nemzetfentartó igazáért lelkük olthatatlan tüzével, szent önfeláldozással küzdve, töltsék be magasztos hivatásukat! Mert akkor nemcsak élni, nauem virulni ós uagygyá és hatalmassá fog lenni a magyar haza! — Ameti ! A kegyeletes megemlékezést a „Szózat"-tal zárták be. Pályázat posta- és távírda gyakornokjelölti állásokra A m. kir. posta-, tavirda- és távbeszélőnél betöltendő 135 gyakornok jelölt állásra a kereskedelemügyi miniszter pályázat nyitott. Ezen állásokra az 1883-ik évi 1. trvcikk 11 § a alapján mindazok pályázhatnak akik középiskolát vagy ezzel egyrangu más tanintézetet érettségi vizsgával sikeresen elvégeztek, 18-ik életévüket betöltötték es magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kiviil a pályázók községi erkölcsi bizonyítvánnyal feddhetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyítvánnyal pedig ép és egészséges posta- és távirdaszolgálatra testileg alkalmas voltukat igazolni tartoznak. Azok, kik a középiskolát mult 1900 évben vagy azt megelőzőleg végezték, kötelesek hiteles módon kimutatni, nogy azóta hol voltak alkalmazva illetve mivel foglalkoztak. A pályázat alá bocsátott állásokat a kerületi postaés távírda igazgatóságok fogják betölteni, számszer int mrnden igazgatóság (15) tizenötöt. — A sajátkeziileg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal felszerelt kérvények a mát közszolgálatban állók által felettes hatóságuk, közszolgálatban nem levők által pedig az illető főszolgabíró vagy polgármester utján folyó éri július lió 31-ig, a szerint hol a páiyázók alkalmaztatást óhajtanak nyerni, — a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy zágrábi posta és távirdaigazgatósághoz nyújtandók be, s ha az említet határidőig pályázók kellő számmal nem jelentkeznének, a később érkezett folyamodványokat is elfogadják. A pályázók közül kiválasztottak az illető postai és távirdaigazgatóság felhívására az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, aki azután felfogadásuk iránt végleg határoz. A felfogadott posta- és távírda gyakornokjelöltek eskü helyett ezt pótló fogadalmat tesznek, két koiona napidíjban részesülnek s a következő feltételek mellett lépnek szolgálatba: — 1. Állásunkat az illetékes postaés távirdaigazgatóság felhívására f. évi szeptember 1-én vagy ha az igazgatóság máskép rendelkeznék, ehhez képest elfoglalni tartoznak. — 2. Kötelesek a posta- es távirdaigazgatóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósága alatt állanak aposta ós távírda kezelest gyakorlatilag elsajátítani, s ott rendes szolgálatot teljesíteni. 3. 1902 évi szeptember hó 1-ére saját költségükön Budapestre illetve Zágrábba helyeztetnek át a posta- és távírda tisztképző tanfolyam szabályszerű hallgatására. 4. A posta- és táviida tisztképző tanfolyam tartama alatt mint annak rendes hallgatói, a tanfolvam szabályzatnak minden tekintetben alá vetik magukat, s a beiktatási és a tandijakat, ha ezek alól a szabályzat alapján fel nem mentetnek fizeti tartoznak. 5. Napidíjaik elvezeteben a tanfolyamnak 10 hór>: terjedő ideje alatt is megmaradnak de ennek fejeben a tanfolyam székhelyén levő posta- és távirdaigazgatóság rendelkezése szerint szabad idejükben gyakorlati szolgálatot tenni tartoznak. 6. Akik ezen feltételeknek eleget nem tesznek vagy akiknek magatartása, avagy megbízhatósága kifogás alá esik, valamint azok i.i, akik a posta- távírda és távbeszélő szolgálatra más okok miatt alkalmatlanoknak találtatnak, a szolgálat illetve ezen próbaképeni alkalmaztatás alul egyszerűen felmentetnek. 7. Azok viszont, akik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt teljesen beválnak, a posta- és távírda tisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzője s a posta- és távírda tiszti alapvizsga sikeres letétele után posta és távirda gyakornokká neveztetnek ki az 1893 évi IV. t. c. 11 §-ában megállapított, nevezetesen : ha felsőbb tanintézetet végeztek, óvi 1000 kor., k lötiben 800 kor. segélydijjal; a postai és távirda tisztképző tanfolyam szabályzata altal előírt szakvizsga sikeres letételével pedig igényt szereznek a X. fizetési osztályba sorozott s az 1893. óvi IV. tiveikkben meghatározott illetményekkel járó posta és távirda tiszti állásokra. Ipar- és kereskedelem, Törvény kommentár kereskedők és iparosok számára. »Az uj perrendtartás népszerű kézikönyve, kereskedők és iparosok használatára," a budapesti hitelezői védegylet megbízásából irta: dr. Sgalitzer Gyula budapesti ügyvéd, c/.immel hasznos kézikönyv jelent meg. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvények azok közé tartoznak, a melyekhez nemcsak a jogásznak, de a kereskedőknek és iparosoknak is, részint mint panaszosoknak részint mint tanuknak vagy esküdteknek gyakori közük van. Kívánatos tehát, hogy azoknak főbb rendelkezéseiben a kereskedők és iparosok megfelelő jártassággal bírjanak, ami kétségkívül hasznára van magának az igazságszolgáltatásnak is. Ezen tények meggondolása vezérelte a »Budapesti hitelezői védegylet® igazgatóságát akkor, amidőn megbízta dr. Sgalitzer Gyula budapesti ügyvédet azzal, hogy irjon a bűnvádi perrendtartásról laikusok használatára népszerű ismertetést. A munka most hagyta el a sajtót és egyszerű megtekintés után megállapítható, hogy czélját teljesen elérte, a mennyiben az uj bűnvádi perrendtartás főbb rendelkezéseit világos, bárki által könnyen megérthető nyelvezettel írja meg a laikusok számára. A könyv áia 1 K. 20 fillér és minden könyvkereskedésben kapható. A kereskedő ifjak nyári mulatsága. A junius hó 30-ára hirdetett népünnepély a várakozáson felül jól sikerült Kereskedő ifjuságunk nagy reklámja városunk