Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-06 / 23. szám

illetőleg pedig 1897. évi október hó 10-én tartatik meg, mely ünnepélyek sorrendjének megállapítására és egyeb, e részben felmerülő intézkedések foganatosítására, nemkülönben az ünnepélyen való megjelenésre a közgyűlés mindkét ünnepélyt illetőleg külön-külön egy-egy nagyobb bízottságot küld ki, s ezen bizottságok elnökségére főispán ur 0 méltóságát felkéri. Ezen bizottság tagjaivá megvála,sztatnak a Deák Ferenc ünnepéigére: Csertán Károly alispán, Arvay Lajos főjegyző, Thassy Kristóf tiszti főgyész, Botfy Lajos, Balaton József, Bogyay Elemér, Baboss Annin, Baboss Árpád, Baka Boldizsár, dr. Berger Ignác, Botka László, Baranyay Béla, Baranyay Ödön, Babóchay György, Bogenrieder József, Blau l'ál, Belus Lajos, Biichler Jakab, Blau Lázár, Blau Mór, Boschán Gyula, Berger Mór, dr. Benczik Ferenc, Csutor János, Csillagh Gyula, Csertán László, dr. Czinder István, Dervarics János, Deák Mihály, Dervarics Imre, dr. Dick József, Dervalits Lajos, Ebenspanger Lipót, Fperjessy Sándor, Ebenspanger Leó, Eisinger Henrik, Ebenspanger Ernő, dr. Felber Arthur, Farkas József, Farkas Gábor, Farkas Sándor, Fürst Benedek, Fischer László, Francz Lajos, Fischl Pál, ifj. Fesselhoffer József, Faics Lajos, Gadó Mátyás, Gaál Miklós, Guttmann Aladár, Guttmann Vilmos, Gráner Géza, Guttmann László,Guttmann Ödön, Grűnbaum Ferenc, Grünhut Fülöp, Grünhut Alfréd, Grünhut Henrik, dr. Gráner Adolf, Hodászy Béla, Háczky Kálmán, dr. Háry István, Hajós Mihály, Horváth Árpád, Horváth Csongor, Hertelendy Béla, Hajik István, Hirschl Ede, dr. Hajós Ignácz, Horváth Károly, Händler István, ilj. Hegedűs László, dr. Häuser János, lsoó Ferenc, Juhász György, Krosetz János, Kaiser Vilmos. Krosetz Gyula, Karabélyos Elek, Kiss Pál, Kovács Rezső, Königmayer János, Koller István, dr. Kaiser Emil, Knortzer György, Kovács Károly, Lányi Kálmán, Linzer Béla, Laubhaimer Oszkár, Lővinger Ignác, Lővy Adolf, Lengyel Lajos, Lengyel Bernát, dr. Lőke ji.mil, Marton György, dr. Mangin Károly, Miltényi Sándor, Matkovics Sándor, Mikos Géza, Nagy József, Nagy István, Nagy Géza, Nagy László, Nagy Karoly, Nyáry Kálmán, Neu Albert, Németh Elek, Uroszváry Gyula, Oszterhuber László, dr. Obersohn Mór, Pajthy Elek, l'eller Pál, l'eczek György, Plihál Ferenc, l'ráger Béla, l'losszer Ignác, Presburger Aladár, dr. Ruzsicska Kálmán, Rapoch Gyula, Rosenfeld Adolf, Rigó Ferenc, dr. Rotschild Samu, tíkublics István, Skublics Karoly, Skublics Jenő, Staniszlavszky Adolf, Szupits Antal, Svastits Benó, Sanveber József, Szabó Döme, Szmodis Viktor, Szilágyi Gyula, Szabó Imre, Szily Dezső, Szűcs Dezső, Szukics Nándor, Stern J. Mór, Steril Sándor, Skublics Imre, Schwarcz Gusztáv, Schercz Richárd, Schercz Albert, dr. Szekeres József, dr. Schvarcz Adolf, Stremm Vilmos, Stremm Tódor, Schütz Sándor, Sebestyén Lajos, Szommer Sándor, Szigethy Antal, Simon Gábor, Sattler Mór, Szeidlmann Samu, Saller Lajos, Szedelmayer László, dr. Szigethy Elemér, Talányi Ferenc, Thassy Lajos, Thassy Imre, Tóth István, Tót László trvsz. elnök, Thassy Ferenc, dr. Tuboly Gyula, Thomka Endre, Thassy Miklós, Unger Ullman Elek, Udvardy Ignác, Udvardy Vince, VioszFerenc Véssey László, Vizlendvay Sándor, dr. Vizlendvay József, Veiser József, Vidor Samu, Vágner Károly, Yizy Gyula, Varga Lajos, Wollák Rezső, Ziegler Kálmán, Zakál Henrik, Zerkovits Albert, Zerkovits Lajos bizottsági tag urak. A Csüngi László ünnepélyre: Csertan Károly alispán, Árvay Lajos főjegyző, Thassy Kristóf tiszti főügyész, Botka Ferenc, gróf Batthány Ernő, gróf Batthány József, gróf Batthyány Pál, Botka János, Bogyay István, Bogyay Máté, Bezerédy Lajos, Bezerédy László, Bekk Sándor, dr. liurány Gergely, Baronyi Ede, Botfy Péter Herényi Jenő, Bogyay János, Bogyay Aurel, Barcza László] Barkoczy Károly, Bárdió György, Clement Lipót, Csanády Gusztáv, Csertán László, Csendes József, dr. Dunst Ferenc dr. Dezsényi Árpád, Eitner Sándor, Erdős Ignác, gróf Festetics Tassilo, Förster Ferenc, Fűzik Gyula, Göcz Ferenc, dr. Gyömörey Vince, Gyömörey Gáspár, Gyömörey János, Guttmann László, dr. Handele Ágoston, báró Harkányi Károly, ifj. Háczky Kálmán, Hertelendy Ferenc, Halbig Cyprian, Hertelendy József, Hertelendy István, Horváth Ede, Kemény Andor, Kránitz Kálmán, Koller János, Külley József, Lénárd Ernő, Ley József, Malatinszüy Ferenc, Mild Mihály, Nunkovich Vilmos, Nagy Vilmos, ültay Guidó Pály János, báró Putheány Géza, Rozmanich Richárd ltéthy Gyula, SzentmiMlyi Dezső, Szabó Lajos, Surgótl Miksa, Szentmiklóssy Gyula, Skublics Gyula, Simor János Tolnay Tivadar, Takách Imre, Töreky Aladár, Virius Vince, dr. Vadnay Béla, Zathureczky Márton bizottságtag urak, s mindkét ünnepélyre a törvényhatóság összes bizottsági tagjai meghívatnak és szives megjelenésre fel kéretnek. A diszszónoklat megtartására a Deák Ferenc un nepéfyen Skublics Jenő, Csányi László ünnepélyén pedig Barcza László bizottsági tag urak kéretnek fel. Végül ezen ünnepélyeken egy szűkebb rendező bízott ság alakítása is szükséges lévén, ezen rendező bizottságtagjaiul a a süjtöri ünnepélyre Thassy Lajos járási főszolgabíró, Tarányi Forcnc, Marton Gyiiryy, Bezerédi/ László, Szűcs Dezső és Pajthy Klek bizottsági tag urak; a Csányi ünnepélyre pedig: Botka Ferenc járási főszolgabíró, gróf Batthányi József és Malatinszky Ferenc bizottsági tag urak választatnak meg a közgyűlés által". vei. Az ily nemű összeütközések elhárításáról gondoskodva, mintegy praeventiv eszközül készítettek az eg>'

let v.

e

z®

t0 férfiai egy utszabályzatot, melyet jónak tartu

1

1* a kozonség előtt is ismeretessé tenni. A szabályzat a következő. A Általános rész. 1. Egyesületünk, az alapszabályzat 2. §. szerint, célul tűzi a társas kirándulásokat, melyek kedvtöltésből egészségi szempontból történnek, de egyúttal előkészítői és fejlesztői a hasznos komoly touristikának. 2. Ez az utszabályzat a kirándulásban megkülönböztet is távolságot (1—30 kim), közép távolságot (30—100 m.) és nagytávolságot (100—200 km). Á 200 kmnél nagyobb távolságot már utazásnak, touristikának nevezi 3. Kezdők csak kis távolságon vegyenek részt, Azonkívül itt is tekintettel kell lenni rajok nézve a lassúbb ajtásra, IIa több kezdő van, ezek a menetparancsnok hozzájárulásával egy vezetővel külön csoportot alkothatnak, hogy a többiek — lehetőleg egy irányban ugyan, de nagyobb útra is mehessenek. 4. A gyorsaság kilóméterenként rendesen 3—4—5 perces hajtás között váltakozik ; kirándulásnál 3—4 perces, utazásoknál 4—5 perces. A kirándulásokat a menetparancsnok, vagy másod parancsnok („utnagy"), akadályoztatások esetén valamelyik jártasabb kerékpáros tag rendezi. Első sorban ők szerveznek touristikai utazást is, de ilyent már szervezhet megbízás nélkül is bármelyik tag; szükséges azonban, hogy az ilyen tervezet és az eredmény az ig. választmánynak, illetve az egyleti elnökségnek tudomására essék. 0. Ugy a kirándulásnak, mint a nagyobb utazásnak lpontja a lehetőleg mindig valamely történelmi, földrajzi, néprajzi vagy egyéb nevezetességű hely legyen. 7. Kívánatos, hogy az ilyen nevezetességeket az óleményekkel együtt s főképen magát az utat irja le pl. a. jegyző, vagy más tollforgató tag — a sport-irodalom javára. 8. A kirándulókat a jókedv jellemzi, a barátság vagy bajtársi viszony tartja össze s a kitartás viszi előre. Tehát saját magok iránti kötelességből a humort, bajtársaik iránti kötelességből az egyetértést s idegenek iránti kötelességből a szerény, de önérzetes viselkedést tartsák legfőbb elvnek. 9. Egyebekben katonás fegyelem a szabályozó. B. Indulás. 10. A tagokat a menetparancsnok, vagy másodparancsnok, esetleg ezeknek megbízottja, rendszerint valamelyik ünnepnapra, a jegyző aláírásával együtt hivja össze kirándulásra, melynek részleteit már esetleg megbeszélték volt heti értekezleten. 11. Indulás előtt azonban a tagok szavazattöbbséggel változtathatnak az ut irányán és czélpontján. De ebben az esetben a többség határozata a kissebbségre nem kötelez. 12. Az egyletben az Adj Isten! köszöntés forma van elfogadva s a tagok ezt használják. 13. A résztvevő tagok egyleti egyenruhában, egyleti jelvénynyel a sapkán s a kerékpárhoz tartozó teljes felszereléssel (kulcs, ragasztó anyag, szelepgummi, fujtató, olajozó, fékező, csengetyű, éjjeli utcalámpa) tartoznak megjelenni. Kutyák ellen korbácsot vagy nádpálcát ajánlatos vinni. 14. A kirárdlilásban nem egyleti tag is részt vehet, ha nem helybeli, ha a jelenlevő tagok közül egyik sem tiltakozik elli 'ne. Az illető vendég az útaszabályzathoz s a társaság kívánalmaihoz alkalmazkodik. 15. A menetparancsnokok jelen nem létéb;n a társaság választ vezetőt, aki a másod vezetőt vagy segédet megnevezi. 16 A vezető számbaveszi a szükséges uti kellékeket. Azután a jelző sippal vigyázót vagy gyülekezőt s pár perc múlva indulót fú. C. Menetközben. 17. A vezető elől, segédje hátul, vagy megfordítva közbeveszik a menetet 18. A mint az ut, s egyéb viszonyok megengedik, egyes, kettős, hármas, négyes sorokban is haladhat a menet a vezetőnek jelző sípjára. (A fejlődés jobbra történik, mialatt az elsők csendesítik a hajtást s a fejlődők gyorsítják; a vissza fejlődésnél a jobbfelőli nagyobb számúak lassítanak s a balfelőliek gyorsítanak). 19. Jel nélkül a rendet senki sem változtathatja meg, hacsak valamely véletlen nem kényszeríti erre. 20. Menetközben legalább 6 (hat) méter távolság legyen a kerekezők között; a nagyon szétszakadozás ellenben nem engedhető meg, mire a hátul menő parancsnok ügyel. 21. Jártasabb kerekezők között, ha azt a helyi körül mények is megengedik, lazább fegyelemmel kényelmesebb hajtások is megengedhetek, mire szintén jelt ad a vezető 22. Mindennemű szembejövő elől az országos úttörvények szerint balra térünk ki, s ha megelőzni akarjuk, jobb felől hajtunk előre - kellő lassítással és óvatosság gal. Ellenkező eljárás csak nagyob akadály miatt enged hető meg. 23. Idegen elemekkel, ellenséges indulatuakkal a szándékos összetűzést szigorúan tiltja ez a szabályzat, sőt előrelátó figyelemmel, figyelmeztetéssel s ha szükséges és lehetséges, leszállással és félieállással kell megelőzni minden eshető bajt. Községeken keresztül tilos a túlsebes hajtás. Tilos a sétatereken a közönség között kerekezni. Népcsődiiletek. kivált szertartásos menetek, temetések stl előtt le kell szállani. 24. A szabályzatnak e 22. és 23. pontja kiterjed az egyleti tagok magán kirándulásaira is, úgy a székhely ben, mint azonkívül, s kiterjed a keréknek lámpával és csengővel való ellátására nézve is. 25. A vészjelre mindegyik tag azonnal leugrik, s vész helyére siet. 26. Ha valamelyik tagot baleset éri, vagy valamiben akadályozva van, jelt ad, s a tagok tartoznak tőlük lehetőleg mindenben segítségére lenni. IIa kevesebbnek a se gítsége is elég, a vezető jelöl meg egyeseket, kik segítA zala-egerszegi kerékpár-egylet utszabályzata. A bicyclisták egyleti életében a tavaszi közgyűlés óta újabb fellendülést tapasztalhatni. Néhány új tagot is nyeltek s elnöknek megválasztották a tevékeny dr. Felber Arthur kir. ügyészt. Az egylet tervszerűen kultiválja rendezendő veisenyeken kivül főként a nemesen szórakoz tató kirándulásokat, melyek a férfias touristáskodást vannal hivatja megkedveltetni. Tapasztalhatni lehet, hogy bicycRsták egy része még 111a is összeütközésbe jön néha hol a rendőri szabályzattal, hol egyéb társadalmi renddel hol meg a közönség egy részének érthetetlen ellenszenvé ségül legyenek. A magára hagyott bajtárs ügyében eis sorban a menetvezető vonandó felelősségre a választmány előtt. ., 27. Útközben lehetőleg rendes életrend ajanlatos. 28. A vasúton vagy kocsin való utazást akár az egész társaság, akár egyes tagja, csak rendkívüli esetben veheti igénybe — a menetparancsnok tudtával. 29. A másod menetparancsnok (utnagv) szükség esetén előre megismerkedik az úttal, azt ismerteti a tagokkal, — szóval vagy levélben érintkezik a kirándulás célpontján levő egyesület elnökségével s ugy ott a saját egyl. tágjainak részére, mint itthon a vendégek részére intézkedik a szállásolás ügyében. D. Megállás. 30. Megállásra a, vezető külön jelt ad, maga leszáll, és helyt marad s a többiek csak odaérkezve szállnak le, nem azonnal, mint a vészjelre. 31. A vezető körül csoportosulva, egvüttesen vonulnak a már meghatározott helyre, vagy esetleg itt állapítják meg a továbbiakat szavazattöbbséggel s ha szükséges, a vezetőnek döntésével. E. Befejező általános rész. 32. Amelyik tag az utszabályzat valamelyik pontja ellen vét, a vezető felhívására a társaság bírálat tárgyává teszi, s ha a hiba enyhébb nemű, már a vezető azonnal omoly figyelmeztetésben részesíti az illetőt a társaság előtt; ha pedig ilyen hiba ismételten fordul elő, vagy ha az súlyosabb természelü, azonnal az igazg. válás ztmányhoz teszi át az ügyet a menetparancsnokság, s ott az illetők igazolásra vagy védekezésre felszólalást nyernek. 33 Az igazgató választmány az eléje terjesztett vétséges ügyekben 1 -10 koronáig szóló büntetést szabhat ki, esetleg súlyosabb ügyekben az alapszabály 9. §. szerint jár el. 34. Az igazg. választmánynak nemcsak joga, de igazgatással járó kötelessége is lévén a kirándulásokról tudomást szerezni, a vezető megbízza a jegyzőt, vagy ennek akadályoztatása esetén valamelyik tagot, hogy a kívánatos útleíráson kiviil készítsen az útról hivatalosan is egy vázlatot, melyben röviden jelezve legyen 1. a kirándulás ideje, 2. helye, 3. célpontja, 4. tartama, 5. az ut távolsága, 6. minősége, 7. az időjárás, 8. a vezető neve, 9. a tagok száma (esetleg nevei), 10. a társaságnak a kirándulásra tett észrevétele, tapasztalata vagy kívánsága, 11. egyéb előfordult jelenségek — s juttassa azt az igazgató választmány elé. 35. Az így elkészített utivázlatot megkészítője tozik beleírni az egylet utköngvébe. tarLégrádi ünnepségek. ségének