Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-25 / 52. szám

a szivekben a kölcsönös testvériségnek az érzelmét kelté fel s v z — a szeretet ! Igen ! a bit, remény és szeretet angyalai testvéri csókok között ölelkeztek a betlehemi jászol fölött és innen röppentek szét az összes égtájak felé, hogy a föld lakóinak megvigyék a legdrágább örömhírt: , Örvendj halandó; mert ismét ember vagy és az Égnek gyermeke lettél!" Jegyzőkönyv, felvéve a zalavármegyei gazdasági egyesület 1896. évi december hó 13-án Zala-Egerszegen tartott rendes közgyűlésében. Jelenlevők. Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Svastics Benó elnök, Csertán László, Matisz Lajos, Bogyay János, Szily Dezső, Fischer Gedeon. Königmajer János, Talabér László, Strausz Sándor, Csutor János, Boschán Gyula, Udvardy Ignác, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi mint jegyző is. Ügyvezető elnök üdvözli a tagokat, az ülést megnyitja. 1. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkérettek Szily Dezső és Udvardy Ignác e. tagok. 2/86. „A gazdasági, egyesületek országos szövetsége" alapszabálytervezetének megtárgyalása, illetve a belépés iránti javaslat tétellel megbízott bizottság jelentése. Tekintetes Közgyűlés! A „zalavármegyei gazdasági egyesület" folyó évi szeptember hó 30-án tartott közgyűlésében 3/896. szám alatt hozott határozatából egy bizottságot küldött ki, melynek feladatául tüzetett, véleményt adni arra nézve: mely feltételek mellett volna hajlandó a „zalavármegyei gazdasági egyesület" — az általa már elvileg elfogadott — „gazdasági egyesületek országos szövetségébe" tényleg is belépni. / Ezen bizottság f. hó 7-én ülését megtartván, azon a következő kiküldött tagok vettek részt: Háczky Kálmán elnök, Koller István Il-od elnök, Csertán Károly, Skublics Jenő, Szily Dezső, Csertán László, Orosz Pál egyl. tagok, utóbbi úgyis mint jegyző. A bizottsági ülést megnyitván az elnök, első sorban felolvastatott az „orsz. magyar gazdasági egyesület" erre vonatkozó átirata, valamint „a gazdasági egyesületek országos szövetsége központjának alapszabály tervezete", úgyszintén felolvastattak: „az erdélyi gazdasági egyesület" és a „biharmegyei gazdasági :gyesület" ugyan a megalakulásra vonatkozó alap elvei, illetve határozatai. A bizottság tüzetes megvitatás és élénk eszmecsere után, eltérőleg az országos magyar gazdasági egyesület", úgyis mint a „gazdasági egyesületek országos szövetsége központjának alapszabály tervezetétől", elfogadja némely módosításokkal az „erdélyi", illetve „biharmegyei" gazdasági egyesületek majdnem teljesen hason értelmű határozatait azon okból, mert azokat ugy saját autonómiánk csorbítatlan fenntartása, valamint a vidéki gazdasági egyesületek önálló működésének megóvása, ugy az országos gazdasági közügyek és kérdések megoldásánál a vidéki gazdasági egyesületek érdekei tekintetéből sokkal is előnyösebbnek ítélte. Ajánlja tehát a szövetségbe lépést a következő feltételek mellett: 1. A szövetség czime: „gazdasági egyesületek országos szövetsége" legyen. elment mocsárt csapolni, haszontatanul heverő földet megtermékenyíteni. Bevonult egyik községbe és megkérdezte a jegyzőtől, hogy hol kaphatna ő egy kis szerény szobát és valamelyes kosztot. Egy özvegy asszonyhoz vezette, akinek volt egy kis földecskéje, amiből éldegélt szerényen az egyetlen leányával. Euuek az asszonynak a térje gazdatiszt volt éi nagyon becsületes ember, aki tisztességes szerzeméryén kívül semmit sem hagyott maga után. Nála kapott kosztot és szállást Itánky Zoltán. Teljesen elvállalt múnkájáuak élt. Egész nap künn volt a mocsáros területen, együtt dolgozott a napszámosokkal, akik rajongtak a kedves „nagyságos" úrért. Ha este hazatért, gyorsan elfogyasztotta meleg vacsoráját, azután tervezett, számítgatott, olvasott, tanult. Csak éjfél felé feküdt le s hajnalban azért már talpon vott. A munka pompásan haladt. Az özvegy asszony leánya, a feltűnő szépségű, szende Irén, bámulta ezt a csodás lelkű férfiút, aki ilyen fiata Ion és hozzá még gazdagon lemond minden nagyúri mulatságról és teste, lelke odaadásával dolgozik, hogy néhány száz hold földdel vagyonosabbá tegyen egy-két községet. Ugy nézett rá, mint egy csodatevő szentre. Egyszer azután arra kérte Ká'ky Zoltánt : hadd menjen ki vele ő is a mocsárra, ugy szeretne ő is segi teni ebben a szép munkában valamit. Olyan fölemelendő tudat lehet az: ilyen önzetlen munkában napszámosa lenni a közjónak. Itánky Zoltán ragyogó tekintettel nézett a szelid teremtésre, a ki szinte átszellemülten állott előtte. Némán nyújtott neki kezet. — Igazán ritka emelkedettség. Köszöuöm kiasszony. Legyen hát társam e szép munkában. Attól fogva mindennap együtt dolgozott a Ránky család csillaga ós a szegény özvegy asszony egyetlen mindene az egyszerű napszámosokkal. Mikor már a dolog vége felé járt, egyszer Ránky Zoltán azt mondta Irénnek : — Ugy-e milyen unalmas, lélekfárasztó, egyhangú munka ez a mienk ? 2. A szövetségbe lépett gazdasági egyletek ne köteleztessenek alapszabályaik módosítására s ha belépnek a szövetségbe, — rendes közgyűléseiken hozott határozattal abból bármikor kiléphessenek. 3. A szövetség kizárólag erkölcsi testület legyen, eunek hatásköre akként praeciziroztassék, hogy az a gazda közönséget érdeklő országos kérdések megvitatását s az erre vonatkozó állásfoglalást ölelje fél, de az egyes egyletek autonóm ügykörét ne csorbitsa. 4. A szövetségi közgvülésen az orsz. m. gazdasági egyesületet 25, az erdélyit" 10, az egy törvényhatóság területén működő egyleteket 5—5 szavazat illesse meg. Ezen szavazati jogot az illető egyletek egy vagy több kiküldött által megbízó levelekkel gyakorolhassák. 5. A központi költségek fedezéséhez minden szavazat után évenként 20 koronával járulna. 6. A szövetség mint testület felette álljon az országos magyar gazdasági egyesületen; a szövetség tisztikarát a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek választhassák meg, mivel azonban nem azt mondja ki egyesületünk, hogy ne egy és ugyanazon személyekben összpontosuljon a szövetkezett egyesületek bizalma, kik egyaránt az országos gazdasági egyesület vezérférfiai is; itt inkább a jövőre nézve óhajtaná választási jogait biztosítani. A szövetség ügyeit az igy választott tisztikar végezi. A határozatok végrehajtása és a jövő évi közgyűlés napirendjének előkészítése végett, minden közgyűlés a szövetkezeti elnökség elnöklete alatt 25—30 tagból álló végrehajtó bizottságot küldjön ki. Kívánatosnak tartja a bizottság annak biztosítását, hogy a vidéki egyesületek áltaj benyújtott országos érdekű indítványok és közgazdasági kérdések a napirendre tárgyalás végett felvétessenek. A közgyűlés a javaslatot elfogadja, annak „az országos magy. gazdasági egyesülethez", úgyis mint a gazdasági egyesületek országos szövetsége" központjához leendő felküldését elrendeli 3/64. Ugyanezen bizottság tárgyalta megbízatásához képest, Baán Kálmán tagtárs ur nehezményeit, melyeket az ügykezelés és az egyesületi vagyon kezelés és számadásra nézve beterjesztett. Ezen ügy azonban teljesen elintézhető nem volt; mert az egyesületi pénztárnok ezen bízottsági ülésen jelen nem lévén, érdemi felvilágosítás nem adatott, a bizottság ezen ügy letárgyalására ujabb határidőt tüz ki, a kérdéses ügyiratot pedig a szükséges számtételi felvilágositás megadhatása tekintetéből, az egyesületi pénztárnok urnák kiadni határozta. 4/68. és 91. Csukovecz és Nagy-Lengyel községek kérvényei gyümölcs és egyéb fa csemeték ingyenes adományozása iránt, az egyesületi kertekből. A közgyűlés megbizza az ügyvezető elnök urat arra nézve, váljon kiszolgálhatók-e ingyenes csemeték kérvényezőknek ? 5/69. í öldmivelésiigyi m. kir. minístcr ur értesiti az egyesületet, hogy az állat tenyésztés fokozása érdekében, az ország területén 0 állat tenyésztési kerületi felügyelőséget állított fel. Az erre vonatkozó rendelet az „Értesítőben közzé teendő. Valamennyi állattenyésztési vagy bika bevásárlási alapot kezelő gazdasági egyesületnek. Egyrészt a mezőgazdaságról szóló 1894-ik évi XII. törvényezikk és végiehajtási rendelet mikénti foganatosításának az állattenyésztés emelése érdekében való ellenőrzésén, — másrészt ugyanezen érdeket az eddiginél nagyobb A leány nyiltan, zavartalanul nézett szemébe és a makulátlan lelkek igazi, ártatlan őszinteségével igy felelt : — Nem, Ránky ur. Nekem gyönyörűség volna egész életemet inkább ilyen munkában tölteni. A fiatal, komoly tudós meghajolt a fenkölt lelkű leány előtt. Közös volt a boldogságuk a munka sikere fölött, amiről most már az országos lapok is megemlékeztek, nagy jövő reményét fűzve a fi ital mérnök nevéhez. A Ránky •testvérek el voltak ragadtatva. Még s csak pompásan megy a dolog. Agyereknek innen-onnan országos neve lesz. Joga lesz a legmagasabb összeköttetésekhez is. Az lesz még csak a parti, amit az agyerek csinál I Még se volt bolond dolog ez a mocsárcsapolás. Hiába: a lángész még mocsáron át is talál utat a diplomatasághoz. Most már megnyilnak Zolti előtt a legmagasabb szalonok is. A munka befejezésének örömünnepére Ránky Zoltán meghívta apját és nagybátyját. Lássák : milyen csodákat teremthet a becsületes, önzetlen munka. Megjelentek mind a ketten. Volt ott öröm, lelkesedés ! Egyszerű földmives emberek jöttek igaz, őszinte szavakkal, hála érzettől könyes szemekkel üdvözülni a fiatal tudóst. Ránky Gedeon elragadtatással ölelte magához fiát. — Gyöngy e mber vagy Zoltikám ! Most már meg érdemlesz egy deiék, kedves feleséget. De azt biába keresnél a mocsárban. Zoltán apjára nézett. — Sőt már találtam is apám, csak áldástokat kérem ! Karon fo

Dti atyját és nagybátyját, oda vezette őket a nép között megdicsőült arccal álló Irénhez és kölcsönösen bemutatta őket egymásnak A Ránk y testvérek össz -néztek, vállat vontak. Ha még fiskális vulna, lehetne vele vitatkozni. De ki az ördög vitatkozhatik orry m^rnökk"!, aki a mocsárból is paradicsomot cninál ? I -j. mértékben szolgáló kormányzati tevékenység kifejthetése czéljából következő beosztással és székhelylyel kilencz állattenyésztési kerületi felügyelőséget szerveztem : 1. a budapesti kerületi felügyelőséget: Pest-Pilis Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Fejér, Tolna és Baranya vármegyék területével; 2- a pozsonyit: Pozsony, Nyítra, Trencsén, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Nógrád, Hont és Bars vármegyék területével; 3. a szombathelyit: Vas, Sopron, Mosony, Győr, Komárom, Esztergom, Veszprém, Zala és Somogy vármegyék területével; 4. a temesvárit: Temes, Torontál, Bács-Bodrog és Krassó-Szörényvármegyék területével; 5. a nagyvéiradit: Bihar, Arad, Csanád, Békés, Hajdú és Szabolcs vármegyék területével; 6. a kassait: Abauj-Torna, Gömör, Szepes, Sáros, Zemplén és Borsod vármegyékkel; 7. améiramarosszigetit: Máramaros, Szatmár, Ugocsa, Ung és Bereg vármegyék területével; 8. a kolozsvárit: Kolozs, Szilágy, Szolnok-Doboka, Besztercze-Naszód, Maros-Torda, Csik, Udvarhely és Tord a-Aranyos vármegyékkel és végre 9. a segesvárit: Nagyküküllő, Kisküküllo, Alsófehér, Hunyad, Szeben, Fogaras, Brassó és Háromszék vármegyék területével. Állattenyésztési kerületi felügyelőkké a következő egyéneket nevezem ki: Budapestre Sudán Jánost, Kassára Kobza Sándort, Nagyváradra Málnássy Ferencet, Kolozsvárra Tulogdy Simát, Segesvárra Bartók Gézát és Máramarosszigetre mint helyettest Brezovay Istvánt. Az állattenyésztési kerületi felügyelőségek közvetlenül a vezetésemre bizott földmivelésügyi minisztérium alá tartoznak. Midőn erről az egyesületet szives tudomásul vétel végett ezennel értesíteném, egyúttal kijelentem, hogy figyelemmel a kezelésében levő állattenyésztési alapnak legelőnyösebb felhasználására, valamint az általam gyakorolandó ellenőrzésre, az illetékes kerületi felügyelőséget az egyesülettel kapcsolatba kívánom hozni. A közös és hasznos működés kifejtését biztosító ezen viszonyról az egyesületet később fogom tájékoztatni, felkérem azonban addig is, hogy az állattenyésztési kerületi felügyelőségek uj intézményét kifejtendő ténykedésében és eljárásban a leghathatósabban támogatni szíveskedjék. Kelt Budapesten, 1896. évi szeptember hó 25-én. IDaccáaxyx6/72. Földmivelésügyi m. kir. minister ur leirata a „Zemplén megyei gazdasági egyesülethez" az iránt, hogy a szénkéneggel való fenntartás céljából — honi szőlőfajtákkal felújított szőlők birtokosai részesülhetnek-e szintén kölcsönben ? Leirat közzéteendő az „Értesítő"-ben. A zemplénvármegyei gazdasági egyesületnek Sátoralja-Uj hely. Folyó évi november hó 2-án 614. sz. a kelt felterjesztésére értesítem a gazdasági egyesületet, hogy a filloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896. V. t. c. egyáltalán nem reudeli azt, hogy a szőlők felújításának kizárólag az egyik, vagy a másik rendszer alapján kell történnie, ellenkezőleg a törvény szabad tért enged a helyes felújítási módok bármelyikének alkalmazására. Á helyes felújítási módok tudvalevőleg a filloxerának ellenálló amerikai fajtájú alanyokon készült oltványok ültetése, továbbá hazi fajtájú szőlővesszők ültetése a gyéritési eljárással való fentartásra, s végül a szőlőnek eiárasztásia való berendezése. Minthogy e törvény 5. §-a, az eddigi hegyi szőlők felújításának előmozdítását rendeli el, az utóbbi mód, t. i. a szőlőknek elárasztásra való berendezése vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritka esetekben lesz alkalmazható, ellenben a másik két felújítási mód, t. i. az oltványok ültetése, vagy a honi fajtáknak a gyéritési eljárásra alapított alkalmazása közül minden szőlőbirtokos azt választhatja, a mely az adott viszonyok közt az ő céljainak inkább megfelel, illetőleg a melyre elpusztult szőlőjének talaja alkalmasabb. A törvény végrehajtása iránti f. é. szeptember 25-én 60900. sz. a kiadott rendelet sem tiltja a gyéritési eljárásra alapított felújítást, sőt erre a gyéritési eljárás, vagy, szénkénegezés kifejezések említése nélkül ugyan, de határozottan reá utal a 6. §. utolsó bekezdésében. (Hogy a terület, a melyen annak birtokosa elpusztult szőlőjét kölcsön segélyével felújítani kívánja, a felújításra alkalmas-e, vagy sem, valamint, hogy a felújítási rendszer szerint, fenti (t. i. szőlőoltványok alkalmazására vonatkozó) alapelvétől való eltérésnek, illetőleg más felújítási mód alkalmazásának, mikor, hol és minő körülmények közt lehet helye stb.). Hogy a végrehajtási rendelet 6. §-ának utolsó előtti bekezdésében az mondatik, hogy „Az elpusztult szőlők felújításának rendszere a íilloxerának ellenálló amerikai alanyfajták vesszőin készült szőlőoltványok ültetésére van alapítva", illetőleg hogy az oltványokkal való felújítás módja van előtérbe helyezve, ennek csak az az oka, hogy közönségünk előszeretete túlnyomóan nagyobb részben az oltványokkal való felújítás felé hajlik. Az egyedüli felújítási mód, amelyre kölcsön nem vehető igénybe, a végrehajtási rendelet 6. §-ának utolsó előtti bekezdése szerint az eddig ismert amerikei direct termő szőlőfajták ültetése. Ezekhez képest nincs kizárva, hogy az a szőlőbirtokos, aki elpusztult szőlőjét gyéritési eljárással való fentartásra honi szőlőfajtákkal kívánja felújítani, ha a szükséges feltételek egyébként jelen vannak, kölcsönben részesülhessen.