Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-25 / 52. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1896. évi 52 ík számához. Ha azonban a gazdasági egyesület felterjesztésében, amelynek erre vonatkozó pontja nincs egészen világosan szövegezve, a kérdést akként értené, hogy a filloxera által ugyan megtámadott, de el nem pusztult, (tehát nem ujan ültetett), hanem régi ültetésükben szénkéneggel fentartott szőlők birtokosai is rószesíttesenek kölcsönben, úgy ki kell jelentenem, hogy erre a célra a törvény értelmében kölcsön nem adható, mert a törvénv rendelkezései kizárólag a filloxera által elpusztított szőlők felújítására vonatkoznak s a törvénynek nem az a célja, hogy a szőkőlőbirtokot hitel alapjává, hanem az, hogy az elpusztult szőlő felújítását annak a birtokosnak, a ki erre önerejéből nem képes, lehetővé tegye. Kelt Budapesten, 1896. évi november hó 9-én. Darányi sk., 7/85. Földmivelésügyi m. kir. minister ur a „mezőgazdasági vándor tanítások" és „téli tanfolyamok" létesítése tárgyában f. é. dec. 12-ére egy értekezletet hívott egybe, Budapesten, melyen az egyesület képviseletében a titkár vett részt. Az értekezlet kívánatosnak és mielőbb életbe léptetendőnek véleményezi a gazdasági vándor tanítást; az erre vonatkozó kérdő pontok és a gazdasági ismeret terjesztés érdekében követendő eljárások tervezete minden, az értekezleten jelen volt egyesületnek kiadatott vélemény adás végett. Tudomásul szolgál. 8/61. és 83. Asperján István alsó-rajki, Vida Kálmán pogányvári lakósok az iránt folyamodnak az egyesülethez, hogy a tapolczai vincellér képezdénél alapított ingyenes alapítványi helyeket az 18i)7-ik január 1-től kezdődő egy évi tanfolyamon elnyerhessék. A pályázat rendesen közzé tétetett a „Zalamegye" cimü lap utján; erre beérkezett a fenn emiitett két kérvény, a közgyűlés tehát az alapítványi ingyenes helyeket, az 1897-ik évre folyamodó Asperján István alsórajki és Vida Kálmán pogányvári lakós vincellérnek adományozza. Miről a földmivelésügyi ministerium az okmányok felterjesztése mellett értesittik. 9/82. Baronyi Ede egyleti tag indítványt nyújtott be az iránt, hogy a ragályos száj- és körömfájás járványos fellépése esetében, ne az egész törvényhatóság, vagy járás zárassík ki a bécsi piacról, — hanem csak is a fertőzött községek ; ez iránt felterjesztést kér a mínisteriumhoz intéztetni. kz indítvány értelmében már az elmúlt nyár folyamán felterjesztés intéztetett a magas ministeriumhoz nemcsak az egyesület, hanem a soproni iparkamara részéről is; igy az indítvány tudomásul vétetett. 10/77. és 89. A „Sümeg vidéki" és „Keszthely vidéki" gazdakörök megküldik a körök tulajdonát képező gépek és eszközök leltárát éz érték kimutatását. Tudomásul szolgál. 11/87. Eger-Aracsa község kérvényt nyújt be az iránt; hogy a község által f. é. tavaszán beszerzett és az egyesület által 180 frt kedvezményes árban kihelyezett tenyész bika f. é. dec. hó elején elhullván, annak beszerzési ára a községnek engedtessék el. A közgyűlés Eger-Aracsa ezen kérelmét nem teljesítheti, mert az állat nem járványszerü kórban, sem nem rögtöni, hanem hosszas betegségben pusztult el. Igy módjában lett volna a községnek az állatot ideje korán még értékesíteni is; de az egyesület a bikát már ngyis 20°/

n engedménynyel adta át a községnek, igy mivel sem volna a vétel ár teljes elengedése indokolható annál kevésbbé, mert hasonló esetek már rosszabb viszonyú községeknél is fordulván elő, — gyenge anyagi eszközei tekintetbe [vétele mellett, hasonló engedményt az egyesület nem tett, — kivéve azon esetet, ha az elhullás 8 napon belül történt. Miről folyamodó község értesítendő. 12/90. Földmivelésügyi minister ur az egyesületi „Értesítő" utján leendő közzététel végett megküldi a „honvédelmi m. kir. minister ur" által, a katonáknak mezőgazdasági érdekekből való idő előtti szabadságolására vonatkozó körrendeletét. Közzé teendő az „Értesítőben". Körrendelet. A cs. és kir. közös hadügyminister úrral egyetértőleg létrejött megállapodás folytán rendelem, a. mint következik; úgymint: A szolgálati kor sorrendje szerint való idő előtti tartós szabadságolásoknak — védtőrvényi utasítás II. rész 8. §. 2. pont — a legközelebbi ifjabb sorhadi évfolyamok rendjében és pedig a szolgálati kor, vagyis a tényleg eltöltött tényleges szolgálati időtartam, továbbá az elért katonai kiképzés foka szerint és a minősitvényre való tekintettel kell történnie. Különösen figyelembe veendők és pedig a következő sorrend szerint; azon katonák, a kik a) a védtörvény 33. vagy 34. §-ai alapján a kedvezményben leendő részesittetés iránt igényt emeltek, de az előirt teljes törvényes feltételek hiánya miatt a kért kedvezményben részesíthetők nem voltak; — b) valamely földmives iskolát sikerrel végeztek- ha tényleges szolgálatból való kilépésük után, szülőik birtokának művelésénél .közreműködnek vagy a saját birtokukon maguk fognak gazdálkodni. — c) besoroztatásuk, állományba vételük előtt a mezőgazdaság terén működtek s ezek között különösen azok, a kik állományba vételüket megelőzőleg valamely Mezőgazdasági vagy vincellér iskolába vagy valamely mezőgazdasági szaktanfolyamba felvétettek, vagy az emiitett intézetek valamelyikébe leendő felvételüket maguknak tényleges szolgálatba állásuk ideje alatt biztosították és azok, a kik az ipari munkások osztályához tartoznak; mindezen esetekben azonban megkívántatik, hogy a figyelembe vételt érdemlő körülmények igazolva legyenek ós a kivételes kezelés tekintetében a hadkiegészítési hatóságok egyetértőlegesen nyilatkozzanak. Ez iránti folyamodványok azon évben, melyben az illető katona sorhadi tényleges szolgálati kötelezettségének utolsó előtti évében áll, a sorozó járási tisztviselő által adandó véleményezés kíséretében a hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz, ettől pedig indokolt javaslat mellett, kellő időben az illető csapattesthez juttatandó. A szolgálati kor sorrendje szerint való tartós szabadságolás iránti igényre vonatkozó ezen rendelkezések azon katonák által is igénybe vehetők, a kiknek sorhadi szolgálati ideje valamely polgári avagy katonai büntető bírósági elitéltetés által meghosszabbítást szenvedett. Ilyeneknek esetleges idő előtti tartósan szabadságolása tehát az egyéb erre vonatkozólag megállapított feltételek mellett a tényleg teljesített katonai szolgálat idejétől függ, a melyhez a fogságbüntetésben töltött idő, a mely a sorhadi szolgálati idő meghosszabbítását eredményezte, hozzá nem számíttatik. Felhívom a törvényhatóságokat, hogy ezen körrendeletemet haladék nélkül közhirré tétetni Jés az illető sorozó járási tisztviselőikhez (járási hatóságokat) ezen körrendeletem negyedik bekezdésénél fogva reájuk háramló teendők tekintetében különösen is utasítani ne késsenek. Budapest, 1896. augusztus hó 15. A minister helyett: Grómon sk., államtitkár. 15/92. A nagy-lengyeli gazdakör az iránt folyamodik az egyesülethez, hogy részükre tavaszi vető magot: 100 q. árpát és 50 q. zabot beszerezni szíveskedjék, indokul felhozva azon ismeretes körülményt, hogy a jégverés tavaszi termésüket teljesen megsemmisítette. Az egyesület a vető mag beszerzése iránt megkeresi a nmlt földmivelésügyi m. kir. minister urat, mert saját anyagi erejét túlhaladja a kivánt előleg folyósítása. 14/71. Leitner Simon eger-aracsaí lakós jelvételre jelentkezik az egyesületi rendes tagok sorába. Tudomásul szolgál, folyamodó 1897-ik évi január 1-től az egyesületi rendes tagok sorába felvétetik; részére a felvételi okmány elküldetni, felvételéről pedig: az „Első M. A. B. Társaság" főügynöksége Nagy-Ivanizsán, a „Zalamegye" cimü lap kiadó tulajdonosa és az egyesületi pénztárnok értesitendők. 15/78—79—88. Karczag Béla, Karczag István nagykanizsai, Vastagh János tapolcai lakósok, az egyesületi rendes tagok sorából kilépésüket bejelentik. Tudomásul szolgál. 16. Egyesületi pénztárnok és ügyvéd urak előterjesztik, hogy az egyesület vagyon kimutatásában több oly tétel szerepel, mely vagyontalanság címén be nem vehető, egy bizottság kiküldését kérik, melynek közben jöttével a számadás vizsgáló ülést meg előzőleg leszámolás tartassék ; hogy a számadás vizsgálatkor már teljesen alapos adatok álljanak a bizottság rendelkezésére, melyek az egyesület vagyoni helyzetét feltüntetik. Ezen bizottságba választattak: Háczky Kálmán elnöklete alatt Koller István, Csertán Károly, Skublics Jenő, Szily^ Dezső, Csertán László, Boschán Gyula, Udvardy Ignác, Csutor János e. pénztárnok, Orosz Pál egy. titkár. Egyéb tárgya ezen ülésnek nem lévén, miután az elnök a tagoknak köszönetet mond, az ülést bezárja. Kmft. Jegyezte ; Orosz DPátX Háczky ZKZálxrxám. e. titkár. ügyvezető elnök. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület f. hó 23 án Botfy Lajos polgármester elnöklete alatt rendkivüli gyűlést tartott. Elnöklő polgármester üdvözölvén a szép számmal megjelent képviselőket, a napirend előtt indítványozta, hogy Csertán Károly alispánt tiz éves buzgó hivatali működésének alkalmábólía képviselőtestület küldöttségileg üdvözölje. A képviselőtestület a tett indítványt egyhangú lelkesedéssel fogadta s az üdvözlő küldöttség tagjaivá Botfy Lajos polgármester vezetése alatt Németh Élek, Seregélyes Károly, Braunstein József, Gaál Károly, dr. Szigethy Elemér, dr. Graner Adolf, dr. Isoó János, dr. Czinder István, Büehler Jakab, Kaiser József, Goldfinger János, Vörös Gyula, Ruzsich Károly, Bedő Vendel, Krosetz Gyula, Krosetz István, Fischer László és Udvardy Ignác városi képviselőket választotta meg. Előterjesztetett a honvédelmi miniszternek leirata, melylyel a bemutatott kisajátítási térképen előtüntetett területeknek honvédségi lovagló térül való kisajátítását elrendeli és a várost felhivja, hogy a kisajátítás foganatosítására vonatkozó törvényes határosatoknak, valamint a kisajátítandó területeknek a honvédhuszár osztály használatába való azonnal átadására nézve a törvény rendelkezéseinek keresztül vitele iránt a honvédparancs noksággal egyetértőleg- intézkedjék. A városnak ama kérelmét, hogy a laktanya mellé, az épülettel összefüggőleg építendő árnyékszékek költségeit a kincstár viselje, nem teljesítheti. Sőt mivel a bemutatott terv szerint épitetendő árnyékszékek a jelenlegi laktanyai helyiségeket hasznavehetetlenné tennék, a várost új, megfelelőbb terv készítésére utasítja. A felolvasott leirat alapján a kisajátítási eljárás mielőbbi foganatosítására a polgármester felhivatott, valamint megbízatott, hogy szakértők meghallgatása mellett az árnyékszékek mikénti elhelyezésére nézve mielőbb tervet és részletes költségvetést készittessen. 01 vastatott az alispáni hivatalnak leirata a városi pénztári új helyiségek kijelölése iránt. A képviselőtestület tudatában annak, hogy a jelenlegi hivatali helyiségek elégtelenek, elhatározta, hogy 1897 -ik évben a városháza felé egy második emeletet építtet s megbízta a város polgármesterét, hogy tervet és költségvetést készitt essen s azt Lányi Kálmán kir. főmérnök, Háczky Kálmán, dr. Graner Adolf, dr. Isoó János, Kovács László, Goldfinger János és Klosovszky Ernő városi képviselőkből álló küldöttséggel előleges bírálat alá vétesse s a küldöttség javaslatával együtt terjeszsze a képviselő testület elé. Megbizta egyúttal a képviselőtestület a polgármestert, hogy az építésre szükséges pénz előteremtésére nézve lépjen érintkezésbe a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal az iránt, hogy a bank az eddig letörlesztett összegeket bocsássa a városnak rendelkezésére olykép, hogy az egész 650.000 forintos tartozása a városnak 1897-ik évtől kezdve terjeszíetnék ki ötven évre ugyanolyan annuitás fizetése mellett, mint jelenleg. Olvastatott a vármegye alispánjának leirata, amelyben elrendeli, hogy a néhai Simmer József ácsmester és társai által a város részéről az államtól megváltott fogyasztási adók kezelési módja miatt Kovács Károly volt polgármester és Grünbaum Ferenc volt fogyasztási adókezelő ellen emelt panasz folytán a megyei közigazgatási bizottság határozatával 1893. január 1-től 1895. december végéig Grünbaum Ferenc kezelő által beszedett fogyasztási és italadókra nézve elrendelt leszámolás a vármegye főszámvevőjének közbenjöttével haladéktalanul toganatosíttassék és ennek eredményéről, valamint arról, váljon Kovács Károly volt polgármester ezen állásából kifolyólag a felelősség alól felmentetett-e, vagy sem, jelentés tétessék. A felolvasott alispáni leiratra a város képviselőtestülete kijelenti, hogy Kovács Károly volt polgármester leköszönésének elfogadásával a felelősség alól a szokásos jog fenntartása mellett általában felmentetett és mivel a fogyasztási és italadóknak panaszolt kezelési módja nemcsak a város igényeit elégítette ki, hanem sem ebből, sem más ügyből kifolyólag Kovács Károly volt polgármester irányában vagyoni, kereshetőség alapja a városnak ez ideig nem származott, sőt azt is bztosau állíthatja a városi képviselőtestület, hogy Grünbaum Ferenc volt fogyasztási- és italadő kezelő, ebbeli minőségében kötelezettségének mindenekben eleget tett; mivel végül a közigazgatási bizottság által elrendelt leszámolás az ahhoz szükséges adatok hiánya miatt különben sem lenne teljesíthető : a képviselőtestület azzal a kérelemmel járul az alispáni hivatalhoz, hogy a további eljárás mellőzősével ezt az ügyet szíveskedjék befejezettnek tekinteni. Vidéki kereskodö ifjuságunfe. Elismerés és dicséret illeti kedves hazánk provinciális kereskedő ifjúságát, mivel a budapesti kereskedő segédek legutóbbi napokban napvilágot látott socialis megnyilatkozásától — az úgynevezett szervezkedéstől — teljesen távol tartotta magát. Elítélték már a mozgalmat keletkezésekor; mert összeférhetetlennek tartották azt a komoly kereskedői hivatással. A megvetés bizonyos nemével fordultak el ettől a beplántált és a tisztes munkát megmételyező törekvéstől; mert felfogták leendő hivatásuk közgazdasági fontosságát és belátták, hogy a mint a sociális mozgalmak céltévesztett árjába belépnek, elvesztik a higgadt társadalomnak azt a bizalmát, mely őket munkára serkenteni, a boldoguláshoz eljuttatni képes. És ez nagyon helyesen van igy ; mert a társadalmi rend tclforgatására és a komoly munka megbénítására törő socialis törekvéseknek az üzleti életben nincs helyük. Nincs pedig azért; mert itt a komoly és becsületes munka harcosai küzdenek a mindennapi keuyórért, az egyedi boldogságért, a családok javáért, a nemzeti vagyon emeléséért és mindebből következetesen a soha nem feledett haza felvirágzásáért. Kereskedő ifjúságiink e mozgalommal szemben tanúsított derekas magatartása örömmel tölti el mindazokat, kik kereskedelmünk felvirágzásán fáradoznak ; kik kereskedő osztályunk társadalmi állásának emelésére töre kesznek; kik kereskedő ifjuságuuk szív- ós lélekbeli műveltségének előbbvitelében dolgoznak; kik kereskedelmünk jelenlegi zsenge korában felfogni képesek azt a soha figyelmen kivül nem hagyható közgazdászati míssiót, melyre kereskedelmünk nemzeti vagyonunk gyarapodásában és az össznépesség'anyagi boldogulásában hivatva van; kik tudatában vannak kereskedelmünk el maradottságának és akik tisztában vannak azokkal az eszközökkel és módozatokkal, melyek segélyével a folyton előhaladás- és nagyobb hullámokat felverő európai versenyben biztesíthatjuk kereskedelmünknek azt a pozitiót, melyből önálló, szabad kereskedelmünk kidomborodik és amely megnyitja számunkra kelet kapuit, hogy ott fejlődő belkererkedelmünknek méltó és elegendő tápot találjunk. Ifiuságunk fényesen bebizonyította, hogy Simon de SÍ8mondi és Saint Simon hiába küzdöttek a szabad ipar és verseny rendszere ellen. Bennük az ilyen magvak termő talajra nem találhatnak. Ahogy Marló és Robbertus hiába üzentek irtó háborút a munkadfjazáa egész rendszere ellen, az ő lelkületük nem fogékony ily felforgató eszmék iráut. Ok csak egy elvet ismernek és követnek, t. i. „Rövid a nap, sok a munka". Hogy Lassali hiába tündöklött a socialismus egén s támadta ékesszólóan az összes fönálló gazdasági szervezeteket. Ok mindezzel vajmi keveset törődnek; mivel önképzéssel és komoly üzleti munkával vannak elfoglalva s mivel végtelenül szeretik hazájukat s mivel szüntelenül lelki szemeik előtt lebeg a nagy magyarnak minden socialista tant háttérbe szorító arany mondása: „Első és legszentebb legyen előtted a haza". Hogy Mars, Engeló és az azóta gomba módra jelentkező socialista irók hiába kiabálnak bele a nagy munkás társadalom rendjébe, békéjébe, ők mindezeket nem hallják, ezekről tudni sem akarnak ; inert érett észszel, higgadt megfontolással belátják, miként ezeknek követése nem más, mint saját hivatásuk ós munkájuk megvetése.