Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

Választási mozgalmak vármegyénkben. A zalaegerszegi választó kerületben a szabadelvű párt f. hó 22-én délután 5 órakor az „Arany Bárány" i lálló dísztermében értekezletet tartott, amelyen a választó polgárok nagy számmal jelentek meg. Az értekezletet dr. Czinder István ügyvéd nyitotta meg. Üdvözölvén a megjelenteket, eló'adja, hogy az értekezlet célja e választókerületben a szabadelvüjég zászlaját nemcsak kibontani, hanem egyúttal diadalra juttatni. E cél elérése végett ajánlja az értekezletnek, hogy képviselőül dr. Klamarilc János vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsost jelölje ki, mint aki Ugy kipróbált bazaíisága, valamint a közoktatásügy terén szerzett olévülhetlen érdemeinél fogva erre nemcsak k'\álóan érdemes, hanem aki egyúttal e kerület érdekeit mindenkor hathatósan istápolhatja s akinek városunk, mint a kerület székhelye, már is mély hálára van lekötelezve, mint aki a zala egerszegi főgymnasium létesítése ügyében a vallásés közoktatásügyi miniszter megbizásábóí annak idején városunkban időzvén, az ő szives közreműködése és hathatós támogatása mellett valósult me^ városunk százados óhaja. A jelen voltak szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták e jelölést s elhatározták, hogy dr. Klamarik János miniszteri tanácsost erről táviratilag értesítik. A kijelölés után dr. Czinder István elnöklete alatt, megalakították a végrehajtó bizottságot, mely után a jelölt zajos éltetetése mellett az értekezlet véget ért. A végrehajtó bizottság elnökét f. hó 23 án reggel dr. Klamarik János vallás és közoktatásügyi miniszteri tanácsos, táviratilag értesítvén arról, bogy a jelöltséget elfogadja, a végrehajtó bizottság örömmel vette ezt tudomásul s a választó polgárokat erről a következő felhívással értesítette s hívta lel zászlaja körül a tömörülésre : Polgártársak!!! Ütött az óra, a mely legszebb jogotok gyakorlására hív. Vigyázzatok, hogy ezt a magasztos, szép jogot úgy a haza, mint magatok és hozzátok tartozóitok javára gyakoroljátok, mert az elhibázott lépés megboszulja magát. A haza, a nép óhaja a béke, a mely biztosítja az egyéni, vallási és gazdasági függetlenséget; a gondolat szabadságát; megkönnyíti a létíentartás nehéz munkáját ; megszilárdítja a rendet és jogbiztonságot. Ne hallgassatok hát azokra, a kik a viszály, a gyűlölet s a szenvedély magvait hintik el köztetek, mert a viszály nyomán támad a nyomor. Jertek az alá a zászló alá, a melyre csak a haza érdeke, a polgárok jogai, a rend és a béke vannak felírva; — támogassátok a szabadelvű pártot, a melynek egyedüli törekvése a haza és a haza minden egyes polgárának boldogulása. Ne szolgáltassátok ki ezt a tzép hazát, azokat a dicső, nagy jogokat, a melyeket apáink vérrel szereztek, életükkel védelmeztek, — a visszavonásnak. Ne idézzétek fel az elkeseredést; — legyenek rend, béke és szeretet a magyarok honának miuden talpalatnyi földjén. Polgárait ! Barátaink ! Testvéreink ! Ennek a szent óhajtásnak teljesülése egyedül tőletek függ. Mit akartok ? Békét, vagy testvérviszályt ? Békés munkát, vagy felzaklatott szenvedélyek zsarnoki uralmát ? Jogokat, vagy lelkiismereti kényszert, mely a meggyőződést s a gondolatot rabigába hajtja ? Legyünk szabadok polgártársaink testben és gondolatban ; — ne engedjük magunkat eltántorítani álpróféták által az igaz hazafiságtól, a mely kötelességünkké teszi azok védelmezését, akiket igaz honfiúi érzéstől dobogó szivek helyeztek az ország élére. Mi a szeretetet hirdetjük a haza szent nevében, — nem pedig azok, a kik azt akarják veletek elhitetni, hogy a szabadelvű párt a lelkiismeret jogait támadta meg. komoly alappal birjon. Öreg vagyok már, egy gyermekeszii öreg ember, kinek tiszta becsületén és egy tiszta erényü leányon kívül egyebe sincs. Ne csudálja tehát, ha e kettőért remegek; mert e kettőhöz van fűzve az a néhány év is, mit az Isten számomra tartogat. Azéxt féltem mind a kettőt s azért látok tán a jó barátban is ellenséget. — Kiváló becsületességéről sokat hallottam már beszélni öreg barátom — szólt a főbíró és legyen meggyőződve, hogy az iránt én is a legnagyobb elismeréssel vagyok. Menjen tehát nyugodtan haza, őrizze és ápolja tovább azt a Vadvirágot! En tiszta szívből annyit kívánok, hogy ezt a ritka atyai szeretetet a leány hálátlansággal ne viszonozza, mert ön azt túl nem élné. A mély meghatottságtól az öreg Bruchbauer szóhoz sem jutott, de annál többet beszéltek a szeméből kiömlő hála könyek. Két kézzel ragadta meg Bánfalvy kezét s csókjaival halmozta el, s csak azután hagyta el a hivatalos helyiséget. * * * A Lajta hegység legmagasabb részén, az úgynevezett „Burgkugel" tetején, állt az erdészlak, sudár fenyőfáktól körülvéve. Az épület svejci stylre készült csinos faalkotmány volt, az emelet rész körül erkélyezve, hova ugyancsak svejci módra, cifrára faragott falépcső vezetett fel. A földszinti részekben lakott az öreg erdő őr nevelt leányával, az emelet pedig a vadászó hercegek számára volt fenntartva és legnagyobb kényelemmel berendezve. Kötelessége volt az öreg erdő őrnek a hercegi lakrészeket hetenkint szellőztetni, a bútorokat leporolni, téli időben pedig naponkint befűteni, hogy az esetleg váratlanul oda érkező hercegi családtag fűtetlen szobákban ne legyen kénytelen vesztegelni. Az erdő őrt e munkájában a kerületi főerdész szokta időközönkin, ellenőrizni, s a teljesített szemlét a központi uradalmi igazgatóságnak irásbelileg bejelenteni. Önző beszéd ez — szeretett atyánkfiai, — mely az elvesztett hatalmat siratja. A haza boldogulása, bajaitok orvoslása csak azoknak a nagy férfiaknak, kipróbált jellemeknek, tanúit főknek munkásságától várható, a kik a hatalmat nem önmagáért, hanem a haza és a nép javáért gyakorolják. Támogassuk őket — polgárok —- őszinte lelkésedéssel, hogy viruljon a hon s élvezhesse ez a sokat szenvedeti, nemzet a béke áldásait. Ha tehát szeretitek hazátokat, ha azt akarjátok, hogy megpróltatásaink valahára véget érjenek, és hogy nagy, hatalmas és gazdag nép legyen a magyar: a szabadelvű párt jelöltjére : dr. Klamarik Jánosra adjátok szavazatotokat!!!" A zala-egerszegi választó kerületben a néppárt gyűlését f. hó 18-áu délelőtt 11 '/

2 órakor tertotta a Kaszaházi vendéglő udvarában. A gyűlést Balaton Józsei zala egerszegi apátplébános nyitotta meg, üdvözölvén a szép számmal megjelent választókat, majd fejtegette a néppárt elveit, mely után Farkas József bagodi földbirtokost ajánlotta képviselő-jelöltül, amit a jelenvoltak éljenzéssel egyhangúlag elfogadtak. Az éljenzés lecsillapultával íarkas József jelölt többször éljenzéssel kisért beszédben adta elő programmját. A programmbeszéd befejeztével Balaton József apát-plebános elnöklete alatt megalakították a végrehajtó bizottságot. A függetlenségi és 48 as anyapárthoz tartozó Fázmándy Dénes, aki e kerületet a lefolyt cyclusun át képviselte, a jelöltségtől visszalépett. A függetlenségi párt ez ideig jelöltet nem állított; többen közülök kijelentették, hogy elveik fenntartása mellett, ez alkalommal a szabadelvű párti jelöltre adják szavazatukat. A csáktornyai választó kerületben dr. IVlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter t. hó 18 án tartotta Csáktornyán, a kerület székhelyén, nagy számú közönség részvétele mellett programmbeszédét, mely felölelte a tárcája körébe tartozó egész közoktatásügyet; hosszasan szólt a magyar kulturáról s annak tényezőiről. A nagy szabású beszédet a jelen voltak többször zajos helyesléssel szakítot 'k meg, befejeztével pedig szűnni nem akaró éljenzéssei és tapssal fejezték ki elismerésüket. Dr. Wlassics Gyula egy napot töltött választókerületében; f. hó 29-én délben Csáktornyáról Budapestre viszautazott. A keszthelyi választó kerületben a kerü'et választó polgárai pártszervezett nélkül f. hó 18-án az „Amazon" nagytermében népes értekezletet tartottak. A választó polgárok egyhangúlag Bogyay Máté ode való tekintélyes földbirtokost kiáltották ki képviselőjelöltül, ki ezt hosszas kérés és rábeszélés folytán el is fogadta, kijelentvén, hogy a nemzeti párt híve és agrárius. — Ugyan az nap dél után 4 órakor érkezett Keszthelyre Kosuth Ferencz és Hentaller Lajos, kiket igen lelkesen fogadtak. Kosuth és Hentaller a Nemzeti szálloda erkényéről beszéltek hosszasan, fejtegetvén a függetlenségi prárt programmját. Kossuth ajánlatára Hentaller Lajos lett a függetlenségi párt képviselőjelöltje. Kossuth Ferencz Keszthelyről Tapolczára utazott. — A nemzeti párt képviselő jelöltje, Bogyay Máté, f. hó 22-ón délutáu tartotta programrabeszédét Keszthelyen. A zala szent gróthi választó kerületben f. hó 18 áti a nemzeti párt Barcza László csabrendeki földbirtokost, ugyanazon a napon a fügetlcnségi és a 48 -as párt pedig Ügron Ákost kiáltotta ki jelöltül. A nagy kanizsai választó kerületben a független ségi és 4i as Kossuth párt részéről fellépett llnger Alajos a jelöltségtől — mint lapunk zártakor értesülünk — visszalépett s így ez ideig a kerületben a szabadelvüpárt és a néppárt állanak egymással szemben. A tapelczai válaszíó kerületben a kerület volt képviselője, Kossuth Ferencz, f. hó 18-án jelent meg kerülete székhelyén, azonban beszédének elmondásában az ellenpártiak őt megakadályozták, mire Kossuth kijelentette, hogy a keiületben nem lép fel. A függetlenség' pártiak Hegedűs Károlyt, aki Czeglédet képviselte Egy ilyen szemle alkalmával ismerkedett meg Fodor Béla uradalmi főerdész az öreg Bruchbauer csodaszép leányával, Lenivel. Elég volt neki egyszer látni őt, egyszer beszélni vele, hogy iíju szivében a legszenvedélyesebb szerelem ébredjen fel. Az öreg' erdő őrnek, amint tudjuk, már régóta feltűnt Fotlor szokatlan látogatása; mert amig elődjei a szemlét havonkint egyszer teljesítették, addig ő hetenkint kétszer, sokszor háromszor is megjött. Nagyon természetes, hogy mindez csak ürügy volt, hogy Lenivel, akit a rajongásig szeretett, minél többször találkozhassék. Az öreg Bruchbauernak is volt annyi esze, hogy e szokatlan látogatásoknak valódi okát kitalálja, s bizonybizony elég aggodalmat szerzett neki. Igaz, hogy Léni bohókás modorával, sörök mosolygó ajkával nem árulta el, hogy őt Fodor közelebbről érdekelné. Kedves embernek tartotta, akivel nagyon jól el lehet mulatni, de a szerelem előhírnökei: a búskomorság és szórakozottság soha nem volt észlelhető rajta. Ebben bízott Bruchbauer is, jól ismervén a szerelemnek eme tüne.teit. Léni ürült Fodor látogatásának, mert elcsevegett és elnevetgélt vele. Távozásakor pedig pajzánul Bruchbauer nyakába ugrott s szórói-szóra elmondta, m-vől társalogtak, s jókat kacagott, amikor Fodornak mély sóhajtásait utánozta. Igaz, hogy az öreg erdő őr azokon semmi nevetni valót sem talált, sőt boszankodott érte. — Mit akarhat ez az ember? Hisz leányom nem hozzá való? Csak nem akarja ez ártatlan gyeimeket megrontani ? De hátha mégis az a célja gyakori látogatásának ! Oh akkor ég legyen irgalmas mindkettőjüknek ! . . . Igy tűnődött az öreg mind'g magában, midőn egyedül, volt s ily gondolatoktól űzve ért haza a városból is. függetlenségi és 48-as Kossuth párti programmal, léptették tel. A szabdelvü párt jelöltje a kerületben Bontza Miklós. A többi választó kerületben a jelölést illetőleg egy hét óta semmi változás sem történt s igy azokban a kerületekben a jelöltek ugyanazok, amint f. hó 18-íki számunkban közöltük. A balaton-fiiredi Hók közművelődési egyesület működése. Balaton-Füreden 1893. évi julius hó 26 án a „üunántuli Közművelődési Egyesületinek egy fiók-egyesülete alakult, amelynek 1895 —1896 ik évi működését a fiókegyesüle,. tavékeny titkára, Mangold Gusztáv, titkári jelentésében következőkben ismerteti : A „Bf. K. F. E.

u egyike a legifjabb közművolődési egyesületeknek, a mennyiben 1893. julius hó 26-án tartotta alakuló gyűlését a bfüredi választmány, melynek tagjai voltak, Kovács Abel elnö^ (f 1895), Dr. Segesdi Ferenc alelnök, Nánay Sándor titkár, Sváb Lajos (f 1894.) pénztárnok, Dr. Huray István, Hurai Ferenc (f 1894.), Segesdy Miklós, Varga János, Kannovics György, Mangold Gusztáv, Arkauer Tóbiás és Gyapai Nándor. Es mindjárt az alakuló gyűlésben, a midőn az elnök a választmány hatáskörét ismertette, hogy mint lehet és kell a Balaton kultusz és Füred érdekének propagálásánál eljárni, egy inditvány merült fel, mely egy, Bala.on-FUreden rendezendő terménykiállitás eszméjét foglalta magában. A választmány az indítványt lelkesedéssel és egyhangúlag fogadván el, rögtön munkához is fogott é3 kitartó, serény munka eredményéül már ugyanazon év szept. hó 8 án megnyílott a „Balatonvidéki termény kiállítás". Ezen kiállításnak, mely hivatva volt a Balaton vidék szellemi és anyagi érdekeit előmozdítani, két fő célja volt. Először : a termelők és gazdák versenyre serkentése és az eredméuyek bemutatása által való oktatása. Másodszor: a Balaton-vidék terményei piacának szélesb körre való terjesztése. A kiállítás egybe volt kapcsolva szakelőadásokkal és tanulmányi kirándulásokkal. A kiállitáson, mely 1893. szept. hó 8., 9. és 10. napján a bfüredi gyógyház összes termeiben, széles keretben tartatott meg, térdij nem volt, mely üdvös intézkedés még a legszegényebb földművelőnek is lehetővé tette a résztvevést. Kitüntetésül 24 díszoklevél és, 36 elismerő oklevél adatott ki. A kiállítást ezerre menő közönség jelenlétében Szabó Imre orsz. képviselő és Miklós Gyula borászati kormánybiztos nyitották meg. A jövedelem a kiállított termények elárverezése után, mely összeg az egyesületet illette, 148 frt és 58 kr., a kiadás pedig 51 frt 72 kr. volt. Tekintve a ki= állított tárgyak minnitnalis mértékeit és az ezzel járó értéktelenségüket, igen tisztán kitűnik a kiállítók száma és az érdeklődés nagysága. A kiállításra vonatkozó összes okmányok az Erzsébetszeretetház levéltárában le vatraak téve. A kiállítás sikerén buzdulva a választmány, elvileg elhatározta, évente a fürdőidény utolsó napjain, hasonló, de felváltva más más szakmát érintő kiállítások rendezését, hogy az érdekeltséget addig ís fentartsa, mig sikerülni fog egy állandó gyümölcs- és terinénv tárlatot létesíteni a fürdő intézet telepén. 1895 ben a bfüredi vincellér iskola növendékek közreműködésével gyermek ünnepélyt rendezett az egyesület, mely alkalommal a magyarságban legjobb előmenetelt tanúsított német ajkú szülők gyermekeit és a kertészet, úgyszintén a szőlőszet terén elért legjobb eredménnyel működő földművelőket pénz- és elismerő jutalmakkal, illetve kitüntetésekben részesitette. A tiloxera vész által oly annyira sújtott b. füred gazdák tölsegélése céljából az egyesület a se-Vyem tenyészi Még folyton fülében csengett Bánfalvynak intő szava, hogy azt az igazi atyai szeretetet a leány hálátlansággal ne viszonozza. Máskor, ha a városba ment, csak az öreg est vetette haza. Most négy óra alatt tette meg e fárasztó utat. Hajtotta a gyanú, ami lelkébe fészkelte magát, s amit Bánfalvy szavai még jobban tápláltak. Haza érve, legelső tekintete Fodor főerdészével találkozott, aki az erkélyről a legnagyobb szivélyességgel üdvözölte. — Jó napot bácsikám! — Honnan olyan űzve hajtva! Csak a városból főerdész uram. Veté oda Bruchbauer keserű Hegmával, s izgatottan igyekezett lakába térni, hogy a nyakában lóggó terhes fegyvertől és táskától megszabaduljon. Szörnyű csodálkozására azt zárva találta. — Hát ez mi ? Az ajtó zárva ? Hol lehet Léni V Hiszen nem szokott a háztól eltávozni, amikor én hon nem vagyok ? — Most az egyszer bizony kizártak bennünket bácsikám. Szólt Fodor mosolyogva. No de se baj! Megtörtént az már más emberen is. Fáradjon inkább fel, ide hozzám az erkélyre, s mire kipiheni az ut fáradalmait, addig majd csak elő búvik valahonnan az a makrancos erdei tündér. — Nem lehet messze a háztól. Majd előhívom én mindjárt. Táskájából egy sipot vett elő s háromszor megfújta azt. — Jönni fog, akár merre van. Jól tudja, hogy nálam ez haragot jelent. Szólt az erdő őr az erkélyre érve, s egy nyírfából készült kanapén foglalt helyet. (Vége köv.j