Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)
1896-10-25 / 43. szám
tést, mint házi ipart, kiváuja a gyermekek és munka képtelen aggok között terjeszteni, mivégből az előmunkálatok már meg is indultak. Az egyesület több igen jól sikerült és jövedelmező hangversenyt és szinházi előadást is rendezett az egyesület pénztára javára. A tagsági dijak befolyását az egyesületi pénztárba igen kedvezőnek lehet mondani, amennyiben csak 2 tag nem fizette járandóságait. Az egyesület számadása 1894. május hó 14-én. Bevételek : 245.58 Kiadások : 133.24 kr. (Az alapítványokat ide nem számitva.) Az egyesület 1895. leszámolása, mely Kovács Abel elnök és Sváb Lajos pénzt, halála íolytán csak az okt. hó folyamán összehívandó rendkivüli közgyűlés elé fog terjesztetni, Mangold Gusztáv vál. tag indítványa folytán felállított 5 persely jövödelme és ugyancsak nevezett választmányi tag által rendezett hangverseny jövedelme által tetemesen gyarapodott. ' 189G. junius hó 30-án megtartott közgyűlés tisztujításának eredménye : Ilalbik Cziprián, tihanyi apát és Lingl Valérián lürdőintézcti igazgató elnökök ; Dr. Segesdi Ferenc alelnök, Mangold Gusztáv titkár és Nánai Sándor pénztárnok. Ugyancsak az 1896. junius hó 30-áu megtartott közgyűlés határozata folytán a közművelődési országos kongreszuson Dr. Segesdi Ferenc alelnök vezetése alatt Mangold Gusztáv titkár, Segesdi Miklós, Varga János, Nánai Sándor és Gyapai Nándor vál. tagok képviselték az egyesületet, lízen a közgyűlésen az alispáni hivatalhoz, az egyesület támogatása céljából, átirat intézését elhatározták. Végül szomorú kötoleségemnek tartom az elhunyt egyesületi tagokról, de főkép Kovács Abel néhai egyesületi elnökről megemlékezni és mély fájdalmunknak kifejezést adni." Melléklet a „ZALAMEGYE " 1896 évi 43 ik számához. A pénzügyi bíróság elvi jelentőségű határozatai. Ingatlanoknak özvegyi vagy más jogcímen való haszonélvezetéből eredő jövödelem tőkekamat és járadék adó tárgyát nem képezi (1896. 514 sz.). Rendes perben igénybe vett „első" halasztás után is jár jegyzőkönyvi bélyeg akkor, ha a halasztása törvényesnél hosszabb időre terjed (1895 évi 13.873 sz.). Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egy le tek tisztviselőinek és szolgáinak kifizetett jutalmak után nyugtabélyegilletékot készpénzben beszállitani nem kötelesek. (844/1896). Művészekkel festmények előállítása iránt kötött szerződés után csak II. fokozat szerinti illeték jár (1895. évi 13.030. sz.). Temető fentartására rendelt alap adómentes (13.710/1895. sz.). A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság illetékes abban a kérdésben határozni, hogy a tévesen bofizetett és visszatérített illeték kinek részére fizetendő vissza (1895. évi 11.854. sz.). Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának megállapításánál, ha az első üzleti év csonka napiári év volt, a naptári évből hiányzó hónapokra aránylag eső tiszta jövödelmet nem csupán a csonka évnek, hanem a második és esetleg a harmadik évnek is össze adott tényleges eídményéből olyképen kell kiszámítani, hogy az összes ismert tiszta jövödelem összege az üzlet megkezdésétől az adóévet megelőző év végéig lefolyt hónapok számával elosztatik, és az ekként megállapí tott 1 havi eredmény a csonka évből hiányzó hónapok számával megszoroztatik (1895. évi 11.209. sz.). Feloldott Ítélet helyett hozott ujabb Ítélet ellen irányuló fellebbezé • után rendes beadványi bélyegilleték sem követelhető (1896. évi 1.598. sz.). Rendes perben, midőn az utolsó porirat beadására kitűzött határnapon az 1894. évi XXVI. t. c. 10. § a szerint az állandó Ítéleti illeték fizetésére köteles felperes meg nem jelenik, az illeték az illotéki szabályok 27. §-ának analógiája szerint, attól a naptól számított 3 nap alatt rovandó le, melyen a percsomónak ítélet alá terjesztésé ről, illetve a hozott határozatról értesült (1895. évi 13.612. sz.). Pénzügyőrök — a szenilészeket is ide értve — nemcsak a tettleges szolgálatban elvezett zsoldjuk, hanem nyugdijaik után is fel vannak mentve adó alul. (1895. évi 12.744 sz.). Peres ügyben bírósághoz intézett távirati kérelmek bélyegmentesek (1895. évi 13.695. sz.). Az ármentesitő- társulatok célja és működése közgazdasági érdekek biztosítására lévén irányozva, — azoknak a közigazgatási hatóságokhoz intézett beadványai bélyegmentesek (1-1.098. 1895. sz.). Hatóságilag, közegészségügyi vagy közrendészeti tekintetből kiürített bérház vagy bérhelyiség után, az üresedés tartamára házosztályadó nem követelhető (1896. évi 331. k.). Állami kedvezményekben részesített gyárak és gyári vállalatok a gyári telkek és épületek szerzése után járó illeték alól teljesen lóvén felmentve, — az átruházó féllel szemben az illetéki szabályok 13. § a nem alkalmazható s annak terhére az adásvételi ille.ték fele ki nem szabható (1895. évi 11.051. sz.). Rendes perben, ha az utolsó perirat még az 1894. évi XXVI. t. c. hatályba lépte előtt lett beadva, az ítéleti illeték mérvére és lerovási módjára nézve az addig fennállott szabályok alkalmazandók, bár az idézett tör vény hatálya alatt hozott birói határozat utáni illeték közvetlenül kiszabás alapján fizetendő (1895. évi 14.216 szám). — Marhalevelek, melyek szabályszerűen bélyegzett kincstári űrlapon vannak kiállítva, mint mellékletek használva, nem esnek mellékleti bélyeg alá (9.725-1895. szám.) — Mezőgazdasági szeszgyárakat megillető állami kod vezményekből kifolyó adómentesség nemcsak a szeszfőzésből, hanem a marhahizlalásból eredő jövödelmükre is kiterjed (1896. évi 225. sz.). Phylloxera által elpusztul szőlőknél beállott mivclési ágváltozás, uiint állagbani változás, illetékegyenérték kiigazítására igényt ad (1895. évi 8.788. sz.). Végrehajtásnak felfüggesztése iránt a birói végrehajtóhoz intézett levél — bélyegmentes (1896. évi 96. szám). Adásvételi szerződésből tévesen kimaradt földrósz letnek vevő nevére történt utólagos átíratás után I" ,,,°/ 0 bóli illeték nem jár (1895. évi 10.849. sz.). Ha valamely közkereseti társaság alakítása alkalmával az abba belépő tagok valamelyike a társaságnak ingó vagy ingatlan vagyont elad, s a járó vételárat — hitelt nem magát az eladott ingót illetve ingatlant — a társaságba betétként hozza : ily esetben ugy az adás vételi, mint a botét összeg után járó II. fokozat szerinti ileték követelhető. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből, i. A bolgár építészeti minisztérium f. é. julius 24. kelt 2515. sz. a. két uj vasutépitkezésre árlejtést hirdet, nevezetesen a rustsuknova zagorai 238 kilométernyi vonalra f. é. október 19 iki határnappal és a sarambeg nova-zagori 195 kilóméternyi vonalra f. é. november hó 6 iki határnappal. Az ntóajánlati tárgyalás mindkét ajánlatra nézve 5 nappal a kitűzött határnap után fog megtartatni. Az ajánlatok a Sofiában székelő bolgár épitészeti minisztériumhoz legkésőbb a kitűzött határnapnak d. o. 10 órájáig nyújtandók be. A közelebbi föltételeket tartalmazó füzet a nevezett minisztérium építési osztályánál minden hivatalos napon megtekinthető vagy ugyanott 20 frankért meg is vehető. Sopron, 1896. évi október havában. A kerületi kereskedelmi• és iparkamara. II. A cs. és kir. közös hadügyminiszter ur a hadsereg részére szükséges különféle ruházati és felszerelési tárgyak szállítására pályázatot hirdet. Az Írásbeli ajánlatok legkésőbb f. é. november hó 10 ikén déli 12 óráig a közös hadügyminisztérium iktató hivatalánál (Bécsben) nyújtandók be. Mire az érdekelt körök figyelmét oly megjegyzéssel hivjuk föl, hogy a részletes szállítási föltételek az alulirt kamaránál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Sopron, 1896. évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. III. A keresked. m. kir. miniszter ur a m. kir. távirda 1897. évi 17030 drb. 6'/ 2 méter, 13968 drb. 8 méter és 280 drb. 10 méter hosszú fávirdaoszlop szükségletének beszerzése céljából pályázatot hirdet. A kik a föntebbi oszlop mennyiség egy vagy több részletének szállítására vállalkozni óhajtanak, fülhivatnak, hogy kellően kiállított zárt írásbeli ajánlataikat legkésőbb f. é. október hó 31-én déli 12 óráig a keresked. minisztérium segédhivatali igazgatóságához nyújtsák be. A pályázati föltételek ugy a keresked. minisztériumban (Budapest, Lánchíd utca 3. sz.), mint a m. kir. posta- és távirdaigazgatóságoknál a rendes hivatalos órák alatt magtekinthetők. Sopron, 1896. évi október havában. A kerületi Itereűkedelmi és iparkamara. C&J^^JSTOIC. Az „Athenaeum" Olvasötára. - Eredeti 3 fordított regények ás novellák. — Régóta készülök írni az „Athenaeum Olvasótá rá"-ról, a válogatott jó magyar és külföldi regéyeknek e gazdag gyűjteményéről, ám a sok késülődésben telt, mult az idő, kötet után kötet jelent meg, sürii egymás titánban s ma már, ha tisztemnek teljesen eleget akarnék tenni, körülbelül száz regény- és novella kötetről kellene beszámolnom. Nekünk, iróembereknek, a fővárosi élet izgalmai közt nincs sem kedvünk, sem érkezésünk regényolvasásra, látjuk nap-nap után a megjelenő regények címét, s irigykedéssel gondolunk ama boldog embertársainkra, kik az év minden szakában élvezhetik az olvasás isteni gyönyörűségeit. Magam is azok közé tartozom, kik a fővárosban alig olvasnak regényt, hanem szép csöndesen összegyűjtik a nevesebb vagy oly névtelen írók munkáit, melyekre figyelmünket felhívják, aztán várjuk a nyári pihenői, mikor meghúzódva az árnyékos lugasban, zavartalanul engedhetjük át magunkat az olvasás isteni gyönyörüsé geinek. Az Athenaeum Olvasótárá-nak, — néhány kötet kivételével — jóformán csak Ízléses kötési tábláit ismertem eddig; a falu csendes, nyugodalmas élete kellett hozzá, hogy megismerkedjem egyenként nevezetesebb köteteivel. A nehéz, kenyérkereső munka, a nehézkes stilusu tudomá nyos munkák után mily jólesik a léleknek a könnyű s mégu szivet -lelket nemesítő szórakoztató olvasmány ! Oly rég nem olvastam regényeket ! Oly kevés regényt olvastam a boldog diák kor óta, hogy- most egyszerre visszaképzeltem magamat a diák vakációk gondtalan napjaiba, mikor válogatás nélkül olvastunk össze minden regényt, a mit kezünkhöz kaphattunk. Mily nagyon változott azóla a világ! A szépiro dalom az utolsó busz esztendőnek a leforgásán óriási haladást tett. A régi írók ritkuló seregéhez a fiatal irók egy roppant nagy gárdája szegődött, alig múlik el nap uj könyv nélkül, a regény- és novella köteteknek szere száma sincs, vau miben válogatnunk, csak értsünk a válogatáshoz. Ám éppen ez, a mihez legkevesebben értenek. S mert ez igy van, az Athenaeum ülvasótárának előttem nem az a legnagyobb érdeme, hogy egy kötetét ötven krajcárért lehet megszerezni, hanem az, hogy minden kötete irodalmi becsű munka lévén, a kellőképpen nem tájékozott közönség, ha bármi uton e regénytárhoz s annak egyes darabjaihoz jut, ízlését, erkölcsét nem tenyegeti semminémü veszedelem, s a mi nagyfontosságú dolog, a szülő nyugodtan adhatja felserdült gyermekeinek kezébe e könyveket, nem kell rejtegetni előlük. Az Athenaeum Olvasótárában előkelő magyar és francia irók dominálnak. Jókai Mór nyitja meg a sort s végig oly magyar a szinvonal, hogy íróinkra csak tisztesség lehet, ha ebbe a társaságba bejutnak. Egy nem ' hivatalosan, de hallgatag megalakult irodalmi társaság ez, melynek tagja lenni minden magyar irónak ambíciója lehet és az is. Jókainak két novellás kötete mellett egy irónk szerepel több kötettel, nevezetesen : Vértesi Arnold (Fürdőn, Mézeshetek, Mindhiába); Tolnai Lajos (Csak egy asszony, Az urak, Dániel pap lesz); ifj. Ábrányi Kornél (Az élet tarkaságaiból, Régi és új nemesek); Beniczkiné—Bajza Lenke (Két sziv harca, Itt és a jövő életben) s a fiatalabb irók közül Abonyi Árpád egymaga hót kötet regénynyel és novellával, melyek közül tőként a Bosnyák képek méltő feltűnést keltettek. És itt vannak a társaságban még : Bartók Lajos, Degré Alajos, Ambrus Zoltán, Justh Zsigmond, Kóbor Tamás, Gaál Mózes, Malonyay Dezső, Tóth Béla, Sebők Zsigmond, Margitay Dezső, Prém József, Rákosi Viktor, Vértesi Gyula, Szabóné—Nogáll Janka, Márkus József, Kabos Ede, Thury Zoltán, Sziklay János, Gyarmathy Zsigáné, Bródy Sándor, Kozma Andor, Pékár Gyula, Kazár Emil stb. Mondja valaki, hogy ez nem szép s nem előkelő irodalmi társaság ! A magyar irók mellet a franciák vannak nagyobb számmal s ezek közt főként Bourget regényeire kell felhívnom a figyelmet, melyeket nem kisebb iró, mint Tóth Béla ültetett át magyarba, az ő páratlanul korrekt magyarságával, mely minduntalan elfeledteti velünk, hogy idegen művet olvasunk. Bourget-en kívül Feuillet Oktáv, Daudet Alfonz, Coppée, Catulle Mendés, Prévost Marcel, Theuriet, Halvéy nevével találkozunk s még több világhírű névvel a világirodalom köréből, Björnson Björnstjerne, Serao Matild, Verga Giovanni, Sand George, Thackeray, Dosztojevszki stb. nevével. Nemcsak a nevek, de az íróknak ebbeu a gyűjteményben levő munkái bizonyos előkelő irodalmi szint adnak az egész gyűjteménynek ; jól esett találkoznom a nemes ízléssel, a lelkiismeretes kritikával, mely az Olvasótár köteteinek összeválogatásában nyilvánul. Mert hisz nagy Íróknak is vaunak gyönge, néha éppen selejtes munkái, én azonban ilyesmit e gyűjteményben nem találtam. Nem talál más sem. A szép irodalom művelői ós olvasói hálával tartoznak az Athenaeumnak, ennek az előkelő irodalmi intézetnek, hogy ama nagyobbszabásu alkotások mellett, minők „A magyar Nemzet Története", a magyar irodalom története stb. figyelmét kiterjeszti a szépirodalomra is, melynek utóbbi időben a napisajtóval szemben nehéz életkiizdelir.et kell folytatuia. A sajtóban túlságos nagy tér jut az apró, vázlatos, hevenyészett tárcáknak, a novellák egyenesen kiszorultak, csupán a regénynek maradt még hely, de itt is több a fordított, mint az eredeti, lévén, amaz olcsóbb gazdaságosabb. Ily körülmények közt szerencse az iróra is, szerencse a közönségre is az Athenaeum Olvasótára, mely olcsóságára alkalmas a legszélesebb rétegekben való elterjedésre s válogatott irodalmi szinvonalon álló köteteivel nagyban járulhat a — fájdalom, — meglehetősen megromlott irodalmi izlés javítására. Ez a két fontos körülmény tette könnyűvé nekem, hogy a nagyközönségnek jó lélekkel ajánljam az Athenaeum Olvasótárát. BeMdek E, o k_ Helyi megyei és vegyes hirek. Dr. Klamarik János vallás és közoktatásügyi mi niszteri tanácsos, a zala •egerszegi választókerület szabad elvű pártjának képviselőjelöltje, f. hó 24 én délután 4 órakor érkezett meg a vasúttal vá.iosunkba. A párt végrehajtóbizottságának küldöttsége Szent-Ivánig ment a jelölt elé s ott Krosetz Gyula a végrehajtó bizottság alelnöke, üdvözölte a bizottság nevében. Városunkban a pályaudvaron nagy számú közönség vérta érkezését s zugó éljenzéssel fogadta a vasúti kocsiból kilépő képviselőjelöltet, akit a párt nevében dr. Czinder István, a végrehajtó bizottság elnöke, üdvözölt. Dr. Klamarik János miniszteri tanácsos meghatva mondott köszönetet a szívélyes fogadtatásért. A lelkes éljenzés után a kin várakozó fogatokon helyezkedtek el. Az első kocsin ment dr. Klamarik János képviselőjelölt dr. Czinder István végrehajtó bizottsági elnök kíséretében ; utánuk számos, zászlós magán fogaton a végrehajtó bizottság tagjai és más választók s a jelöltet a párt zászlóival fellobogózot) Kossuth Lajos utcán át a főispán lakásáig elkísérték. Dr. Klamarik János miniszteri tanácsos itt időzése alatt főispánunknak lesz szivenen látott vendége. Pro grammbcszéd. Dr. Klamarik János vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos, a zala-egerszegi választó kerület szabadelvű pártjának képviselőjelöltje, programul beszédét vasárnap f. hó 25 énjdélelőtt 11 órakor tartja az -Arany Bárány" szálló előtt, kedvezőtlen idő esetén az „Arany Bárány" szálló dísztermében. Vizsgálóbíró kirendelése. Az igazságügy miniszter az 1891. évi XVII törvénycikk 35 §-a alapján vizsgáló biróul a zala-egerszegi kir. törvényszék területére Szalay László törvényszéki birót rendelte ki.
