Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-23 / 34. szám

XV. évfolyaiq. Zalaegerszeg, 1896. aügtiszUis 23. 34. szánj. JIL A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. má És gadmti hetilap. A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" és a „Kanizsai járási, községi és körjegyzők egyletének" hivatalos közlönye. JVCegj elenifc minden vasárnap. Magyar hazaíiasság. A valódi, a jó magyar hazafiasságot jellemző tulajdonságok annyira kivástak a köztudatból, hojry nem végzünk fölösleges dolgot, ha hazánk ezeréves fennállása ünnepségeinek esztendejében felsoroljuk : miben is nyilvánul tulajdonképpen az a magyar hazafiasság ? Valamikor azt tartották jó hazafinak, hazáját szerető honpolgárnak, ki a csatában mentül több ellenséget pusztított el, és életét halálmegvetéssel áldozta fel a királyért és a magyar szabadság szent ügybért. A mai közfelfogás szerint pedig az a hazafi, a ki hévvel szávaija el bizonyos alkalmakkor a „Talpra magyart*-t, „Hymnusz"-t és a „Szózat"-ot, magyar ruhát visel, csak magyarul beszél, március 15-én nemzeti zászlót tüz a háza falára, sirva vigad a Kossuth nóta mellett és a — függetlenségi párt hive. A ki nem ilyen, az pecsovics, vagy hát — osztrák-magyar. Mintha bizony csak ennyiből állna a magyar hazafissság tízparancsolata ! Első sorban : a magyar király iránt való hűség az, mi az igaz magyar hazafit jellemzi. A történelem tanúsága szerint ^ mindannyiszor veszedelem volt az a nemzetre, ha elpártolt a törvényes fejedelemtől. Háborúság, pusztulás járt ennek nyomában mindenkor. Másik és főkötelessége a magyar hazafinak : a magyar nyelv beszélése, ápolása, terjesztése. Társalgás és levelezés közben a haza földjén csakis magyar nyelven fejezni ki gondolatait. Honpolgár lehet e nélkül is valaki, igaz ; de ez még nem elég. A ki a magyar nyelvet nem beszéli, ennek általánossá tételén nem dolgozik, ezért nem áldoz : az lehet ugyan honpolgár, de a hazafi jelzés nem illeti meg ; sőt nem érdemli azt sem, hogy őt védje a magyar állami hatalom. A mely országnak nyelve nincs, az előbbutóbb elvész. Belgium egykor bizonyosan a franciáké lesz. És osztrák nyelv sincs ! . . . A nyelv egy országban hatalmas kapocs és föntartó erő. Tehát nagy igazság rejlik e mondásban : „Nyelvében él a nemzet." A ki Magyarország kenyerét eszi, pénzét költi, az ország áldásait élvezi, kit a magyar törvények védelmeznek : annak magyarul kell tudnia. Itthon a magyar a más nyelvű honpolgáraink kedveért ne beszéljen máskép, csak magyarul. Ne mi tanuljuk meg az ő nyelvüket, (hazafiatlanság ez az előzékenység, sőt cimborálás az ellenséggel), hanem tanulják uieg ők a magyart. A magyar nyelv, a magyar beszéd terjesztéseért tehát áldozni szent kötelessége minden magyarnak : ez a hazafiság. Jellemzi a magyar hazafit az is, hogy a magyar föld adta jövödelmet, pénzét nem költi el külföldön, De az sem hazafi, ki a külföldről hozat bármely olyan cikket, a mit itthon is megkaphatna. Rosz magyar, hazafiatlan az a kereskedő is, a ki boltját külföldön vásárolt cikkekkel tölti meg ; a ki nem a magyar ipart és kereskedőt támogatja Szóval a hazafiatlanság halálos bűnét követi el az, ki a magyar vagyont, jövödelmet külföldre származtatja. Ami pénz kimegy, az többé vissza nem jő. A ki ez iránt közönyösen viselkedik, az lehet magyar honpolgár, de nem magyar hazafi ! Sőt ellensége a magyar nemzetnek, mert megrabolja a hazát és ennek fiait. A magyar hazafinak szent kötelessége még: a gyermekek, az ifjúság neveltetése, tanittatása. A mely városnak, falunak elegendő és jó iskolái vannak ; a hol az ifjúság nevelésével, tanításával megbízottaknak nem kell a megélhetés gondjaival küzdeniök ; a hol a szegény gyermekek a gazdagok áldozatkészségébői ingyen tanulhatnak; a ki a magyar ifjúság kiképzésére adott pénzt nem áldozatnak, hanem hazája iránt tartozó kötelességnek tekinti : az a város, az a falu, az az egyén — hazafias. „Elvész az a nép, mely tudomány nélkül való." Megdönthetetlen igazság ez ; mert hiszen a tudományos, a tanult fők többsége teszi a haza erejét, nem a buták és tudatlanok sokasága. Nagyjaink emlékezetét föntartani, róluk utcákat, tereket elnevezni, szülőházaikat emléktáblával megjelölni, nekik szobrot emelni, gyermekeinknek magyar neveket adni, magyaros vezetékneveket fölvenni : ez is hazafiság. Nemzeti ünnepek tartását nem csupán az iskolákra tolni, a nemzeti zászlót ünnepeken kitűzni, magyar ruhát viselni, hazafias költeményeket tudni, nemzeti dalokat énekelni, minden nemzeti intézményt támogatni : ez is hazafiság. A testi erőt fejleszteni és ápolni, kicsapongással nem gyengíteni, józan élettel gyarapítani : ez is hazafiság. A közügyek iránt érdeklődni, azokban részt venni, Magyarország történetét és közjogát tudni, tudásunkat folyton szaporítani : ez a hazafiság. Egymással békében élni, mások jogait nem eltiporni, egymás iránt türelemmel, jóakarattal lenni, egymást szeretni : ez a hazafiság. A törvényes hatóságot működésében támogatni, a törvényeket és ezeken alapuló rendeleteket magtartani, közjóra adakozni : ez a hazafiság. Az állásbeli kötelességeket pontosan teljesíteni, dolgozni és nem henyélni, szerezni és nem pazarolni : ez a hazafiság. A nemzet vagyonát nem elharácsolni, a nemzeti jogokat nem elalkudni, és folyton-folyvást a nemzeti önállás mellett harcolni : ez a hazafiság. Es — az adót szívesen és rendes időben megfizetni ! Bizony-bizony ! ... Ez a hazafiasságnak egyik fővonása. Csak egy háznak is mennyi a kiadása, hát egy— hazának de mennyi! Az ifjúságot a nemzeti érzés-, gondolkodás és cselekvés módjába bevezetni, ezekben őket irányítani és megtartani, nekik a hazafiasságban jó példát mutatni : ez a hazafiság. íme, ezek röviden a magyar hazafiasság főbb parancsai ! Ezek megtartása nélkül .... „Pusztulunk, veszünk, s mint oldott kéve : széthull nemzetünk". Nórák Mihály. A „Zalamegye" tárcája. Egy bakfis levelei Irta: Szántó Ferenc. Szeptember 30. Kedves Lilikém . Már két hete lesz, hogy eljöttem tőletek és még egy szót sem Írtam eddig. Tudom, hogy haragszol érette, de kérlek édesem, annyira el vagyok foglalva miudennel. Ugy-e nem haragszol drágám 1 ? ! Képzelheted, mennyire kifaggattak ezek a lányok, hogy mulattam nálatok; különösen a Margit tudakozódott élénken az ő huszár hadnagyáról. (Tudod az a parfűmös !) Alig győztem válaszolni. De most már ráérek egy kissé magammal is foglalkozni. Hazatértem után első vendégem a Guszti volt. Élénk szemrehányásokat tett, hogy mehetek el innen két hónapra a szepesi tótok közé ? Milyen aranyos egy tiu ez! Azt hiszem, udvarol nekem. Mindig olyan tiszteletteljesen közeledik felém s ha kezet foguuk az érkezéskor vagy távozáskor, mindig olyan mélyen néz a szemembe. És mintha ilyenkor sóhajtana ! Lilikém, nem is merek rágondolni! De ha sejtelmem valósulna, hogy ő szeret, nagyon boldog volnék, mert érzem, hogy éu is tudnám szeretni. De milyen ügyetlen is! Miért nem szól inkább a sóhajtások helyett? Kissé félénk egy legény. Bocsáss meg édesem, itt a mosónő és el kell raknom a fehérneműt. Máskor többet. Ölel a te Muczuskád. U. i. A milieu kész. Szépen sikerült, ha még az az örökké zsémbelődő Máli néni is megdicsérte. Most egy parafa pipa állványt készítek titokban papuska születése napjára, oldalt hímzéssel, a pipa mélyedéseket pedig piros plüssel fogom bélelni. Ugy-e csinos lesz? Pá lelkem! Fönti. November 25. Édes Lilikém ! Már fűtünk ! Egész nap itthon vagyok, dolgozom a zongorateritőn. Épen most ment el Guszti. Nem isme rek saját magamra, olyan izgatott vagyok. Ha már az ablakból látom felénk tartani s ha kezet szorítunk, azt hiszem, minden vérem az arcomba szökik. Szivem olyan erősen dobog, úgy félek, hogy egyszer észreveszi. Mindig olyan édesen néz a szemem közé ! Inkább suttog, mint beszél. Most már bátrabb. Egyszer hirtelen megfogta a kezemet és megakarta csókolni. De szerencsére, még jókor visszakaptam. Ekkor olyan bánatosnak látszott és pár perc múlva eltávozott egy hideg meghajlással. Istenem, ha haragudnék ?! Talán mégse kellett volna olyan szigorúnak lennem ?! Végtére egy kézcsók ban nincs semmi. Lilikém, olyan nyugtalan vagyok. Csókol Mucuskád. Deczember 16. Drága Lilikém ! Igen jól mulattunk. Tegnap vacsora volt nálunk. Itt voltak Lantosék, Vargáék, Margit, .Jolán, Irma, Vas Géza, Baktay Ernő, Szabó Friczi és „U.

u — A vauilia soufliét én készítettem. Az urak nagyon dicsérték, de a mama egy szót sem szólt, és igy nem tudom, hogy jó volt-e, mert a fiatal emberek véleményét nem lehet komolyan venni. Napszámba hízelegnek ezek a fádak ! Az asztalnál egymás mellett ültünk én és „0". Ez a tiu napról-napra halad. Folyton a kezemet szorongatta az asztal alatt. Vacsora után bementünk a salonba. Mi leányok felváltva zongoráztunk, az urak énekeltek. Neki olyan szép lágy tenorhangja van! Olyan olvadékony, szivhez szóló ! Éjfélkor távoztak a vendégek. Búcsúzáskor Guszti olyan szoroson fogta a kezemet, a másikkal pedig végig simította, és e közben bársonyt emlegetett. .Mikor pedig kilépett az ajtón faz előszobában nem volt senki), ezt súgta a fülembe : „Maga egy aranyos kis szöszke babatündér!" A mamának meg akartam mondani, de nem mertem, és igy a Lotti nénit kérdeztem meg, hogy ez mit jelent ? Lottt néni azt mondta, hogy ez nagyon jó jel, csak tartsam szorosan a fiút, mert Gusztinak ezer hold elsőrendű bácskai szántóföldje és nagy gazdasága van. Minden jel arra mutat, hogy szeret. Lilikém olyan boldog vagyok ! Azt hiszem, nemsokára nyilatkozni fog. Sietek is a kelengyével. Folyton himzek. Az asztalkendőkben, teritőkben és portörlőkben már meg is vannak a monogrammok. Csókol százezerszer a te boldog Muczuskád. U. i. Tisztelem a Giza nénit, a bácsit és az Olgiczát. Meggyógyult-e már a hadnagy lova? Január 20. K edves Lililcém ! Tegnap volt a megyebál. Rózsaszín selyemben voltam. Az első négyest Szabó Fnczivel táncoltam a másodikat és az egész szupét „O" vele. Pompásan mulattunk reggeli hét óráig. Guszti elragadóan kedves volt. Folyton velem foglalkozott. Gondolhatod, mennyire irigykedett a Csemegi Margit ! Szinte olvastam az arcáról, hogy nem érzi jól magát, és szeretne haza menni. Bocsáss meg most lelkem, nagyon álmos vagyok. Jó éjszakát kiván szerető Muczuskád. U. i. Majd elfelejtem ! Az Ella egész este ült, a négyesből is kimaradt, az utolsó percben fogott neki a Szabó Frici egy kopasz vörös kasznárt. Huh ! de csúnya ember! Kuglizni lehetne a fejével. Fönti. Mai számúiíltl vax. fél i\' melléklet van csatolva.