Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-10 / 19. szám

járásköri elnök elnöklete alatt április hó 30 án Gelse. Szigeten tartotta tavaszi járásköri közgyűlését, amely alkalommal felavatták a járás tanítói köre által az ezer éves nemzeti lét emlékére ottomán selyemből készíttetett zászlót, amelyre a magyar cimert a koronával, valamint „Az ezredév emlékére • a nagy kanizsai járás tanítói köre 1896" cimii feliratot a Nagy-Kani/.sa város l»lkes tanítónői remek kivitelben hímezték. A járáskör ez ünnepségén váratlanul megjelent dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő, akit a kör elnöke üdvözölt, mire * tanfelügyelő a nála megszokott ékesszólással válaszolt. A kör gyűlését a zászlóavatás előzte meg. A kültagjai az iskola udvarán a zászló körül csoportosulva, a Hymnusz első vers szakát elénekelték, mely után Szalay Sándor elnök költői szárnyalású beszédben emlé kezett meg hazánk ezredéves múltjáról . méltatta azt a munkakört, amely a tanitókra a második ezredévben a szabadelvű haladás megizmositásánál vár s az ezredévi ünnepség emlékére készített lobogó figyelmeztesse a kör minden tagját e magasztos feladatukra s legyen az össze tartó erő jelvénye, melylyel szivük minden dobbanása egyesül a hazaszeretet szent oltára előtt. A lelkes éljen zéssel fogadott elnöki avató beszéd után a kör tagjai a Himnusz második versszakát elénekelvén, a zászlóava tási ünnepség véget ért s az iskola épületében kezdődött a tulajdonkópeni köri gyűlés, amely Hoft'mann Mór nagy-kanizsai polgári iskolai tanárnak nagyon tartalmas és lendületes alkalmi beszédével kezdődött. Utána Farkas Vilma nagy-kanizsai közs. népiskolai tanitóuő „Visszapillantás Magyarország ezeréves tanügyi múltjára" — cimü, kiváló gonddal készített munkáját olvasta fel. Kovács Miklós nagy-kanizsai közs. népiskolai tanító „A testi nevelés fontossága, különös tekintettel a szülői házra" cimmel igen tanulságos értekezést olvasott fel. Körmendy Pál langvizi népisk. tanítónak „A pedagógus" cimü humoros munkáját Sáringer Károly magyar szerda helyi tanitó olvasta föl. Végül Selmeczy Imre gelsei tanító szavalta el Hajgató Sándor nagy-kanizsai polgári iskolai tanárnak „A millenium" cimü magas szárnyalású ódáját. A millenáris ünnepséggel egybekötött járásköri közgyűlést, a Szózat eléneklésével zárták be, mely után zásxló alatt Keresztury György gelse-szigeti földbirtokos házához vonultak, ahol" páratlan magyar vendégszeretettel igazi lukullusi ebédben részesültek. Tanulók millenáris ünnepélye A zala egerszegi összes tanintézetek millenáris ünnepségüket f. hó 9-én tartották. Az ünnepség kezdetét vette a reggel 8 órakor a róm. kath. plébánia templomban tartott ünnepélyes hálaadó i»teni tisztelettel, melyet Balaton József apát plébános tartott s melyre a tanulókon kívül nagy számú közönség gyűlt egybe. Mise után nagy közönség szemlélte a tanulók elvonulását. A főgymnasium tanuló ifjúságának ünnepélye a polgári fiúiskola rajztermében volt a következő műsorral : „Ezer esztendeje annak." Énekli az ifjúsági dalegyesület. 2. „Alkalmi beszéd." Tartja Vidovits Bonaventura gymnasiumi igazgató. 3. „Árpád apánk." Énekli az ifjúsági dalegyesület. 4. „Történeti visszapillantás hazánk ezeréves múltjára." Beszéd. Tartja Tuczy János főgymnasiumi tanár. 4. „Iiymnus." Énekli az ifjúsági dalegyesület. A főgymnasium tannló itjufágának ünnepélye utáu délelőtt V-2 órakor kezdődött a felső kereskedelmi-, polgári fiú és polgári leányiskola együttes ünnepsége a polgári fiúiskola udvarában a következű műsorral : 1. Szózat. Énekli az intézet ifjúsága. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Udvardy Ignác igazgató. 3. Árpád, Nagy Imrétől. Szavalja llanglery Kálmán felső keresk. isk. tanuló. 4. Ezer év, Inczédy Lászlótól. Szavalta Remm Ella polgári leányiskolái tanuló. 5. Ünnepi beszéd. Tartja Gay Károly tanár. 6. Hymnusz. Énekli az ifjúság ének kara. 7. Áldás poraikra, Pósa Lajostól. Szavalja Weisz Viktor felső kereskedelmi iskolai tanuló. 8. Hunyadi, Czuczortól. Szavalja Erdősi Ella polgári leányiskolái tanuló. 9. Jaj régi magyar nép, kurucdal,Énekli az ifjúság énekkara. 10. Szeresd hazádat, Gáspár Imrétől. Szavalja Erdős Írnák felső keresk. iskola' tanuló. 11. Losonczyné, Győ.ry Vilmostól. Szavalja Ilajna

1 Stefánie polgári leányiskolái tsnuló. 12, Örülj hazám, Várady Antaltól. Sza valja Sipos József felső keresk. iskolai tanuló. 13. Ilon leány, líudnyánszkytól. Szavalja Berger Irén polgári leányiskolái tanuló. 14. Rákóczy induló. Énekli az ifjúság énnekkara. 15. Himnusz. Énekli az intézet iljusága. Mindkét ünnepségen nagy számú közönség vett részt, akik látható örömmel és megelégedéssel hallgatták végig a műsort s gyönyörködtek az ifjúság hazafias lelkesedésében. Az elemi iskolai tanulók osztályaikban tartolták az millenáris ünnepséget ének és szavplattal, szülők, tanügybarátok részvétele mellett. Millenáris ünnepség. A keszthelyi kereskedőtanonc iskolában a millenáris ünnepséget folyó hó 3 án délután tartolták meg a községi elemi leányiskola szépen feldíszített női kézimunka termében. Az ünnepséget Schleiffer Sándor kereskedő, társulati elnök nyitotta meg. A tanulók elénekelték Kölcsey Hymnusát, azután Pető Vilmos alelnök ünnepi beszédet tartott, a tanulók szavaltak, Sparszam Pál tanár a honfoglalást és a nemzet ezer éves történetét adta elő, Csat hó Alajos igazgató záró beszédet tartott s a Pető féle alapítványból az intézet legjobb tanulóját egy drb. aranynyal jutalmazta meg. Az ünnepség a Szózat eléneklésével befejeztetett. Közönség szép számmal vett részt az ünnepségben. Jotékonycélu szini elöadas. Dobó Sándor színigazgató t. hó 1 5-én a létesítendő városi tisztviselői nvugdíj alap javára jótékony célú szini előadást rendez, ami annyival is inkább elismerést érdemel; inert még a napi költséget sem vonja le, hanem az összes bruttó jövedel met a jelzett jótékony célra adományozza. A Zalának rendezése mind jobban előre megy. A Balatontól Kehidáig már szabályozva van, most folytat ják Szent Gróthig. Ezen ügyben május hó 27 én fog a helyszíni tárgyalás megejtetni. Ezzel kapcsolatosan tárgyalják a kustányi, kehidai s koppányi malmok igazolási eljárását is. Réqi magyar temető Semetke József zala gógánfai földbirtokos meghívására Darnay Kálmán, az orsz. ré gészeti társ. igazgatóságának tagja, kutatásokat eszközült, (a hagyomány szerint) a 13 ik században elpusztult Máhó község területén. Az ásatás beigazolta a tatár pusztítást. Az alig télholdnyi területű magaslatról százával kerültek elő a csontváz sírok, minden rendszer nélkül temetkezve, némely sírgödörbe 3—5 csontvázzal. A magaslat keleti részén kiásott női sir egy ezüst gyűrűt, több filigrán művii ezüst csiingőt domború díszítéssel, melyek egy régi magyar főkötő ékesitéseül szolgálhattak és egy IV. Béla kis ezüst érmet tartalmazott. A magaslat nyugoti részéről ujabb sírok kerültek elő, melyek a régi sirok felé voltak temetve. A legújabb sir egy 1531. évben vert, Matheus Lang szalzburgi érsek ezüst fillérjét, néhány ezüst öltöny kapcsot és egyéb apróságokat tartalmazott. Máhó község egykorú temetője legnagyobb valószínűség szerint pár századon át szolgálhatott (a később alakult) Zala Gógánta községnek is temetőjeül. Tekintettel azonban azon körülményre, hogy a sirok alig fekiisznek a felszíntől egy lábnyi mélységben és az ásó vakolat-törmelék, tégla, mész és egyéb épület részeket hoz a felszínre : így nincs kizárva az a feltevés, hogy e területen a tatárjárás azon halottjai vannak eltemetve, kik Máhó pusztulása közben lelték halálukat. Fakoporsóban való temetkezés határozottan csak a nyugoti részen, a hol a 16-ík századbeli sirok vannak, volt konstatálható. A leletek néhány jellemzetes koponyával együtt Darnay múzeumába Sümegen helyeztettek el. A kutatás tovább foly. A milleniumi fákat Magyar-Szerdahelyen folyó hó 18 án az édes magyar hazát 1000 év előtt elfoglaló hét magyar vezér nevére és emlékére a tanitó a tanuló ifjúsággal a templomtérre ültette k>. A fák kiültetésénél 185 mindennapi és 50 ismétlő tanuló, ugy számos szülő vett részt. A kiültetett fákat a vidám leánykák felpántlikázták. Az ültetés bevégeatével egy nagyobb tanuló Inczédy „Ezerév", egy leányka Tóth Kálmán „Előre" cimü költeményét szavalta el. Ezután a tanulók a „Hymnust" elénekelvén, a tanitó lelkes beszédbe szi vükre kötötte, hogy a fákat híven gondozzák és ápolják. ,,Adja Isten — végzé beszédét a tanitó, — hogy a most kiültetett fák gondos ápolás alatt terebélyes fává nőve, azok alatt a késő unokák is üdülést, a hazaszeretetben pedig erőt nyerjenek." „Éljen a haza, éljen a magyar király" hangoztatása után az ifjúság szép rendben haza ment. — A község az iskolás gyermekekkel a milleniumi ünnepséget május 16-án tartja, arra a legalkalma sabb napon : zárvizsgá7al és kirándulással széndékozik megtartani. A keszthelyi ipartestületi betegsegélyzö pénztár folyó hó 3 án tartotta évj közgyűlését. E betegsegélyzö pénztár az 1891. évi XIV. t. c. 65. §. alapján jóváhagyott alapszabályok szerint f. évi junius hó 1-én fogja működését megkezdeni és pedig Braun Rudolf elnöklete alatt, pénztárnok Salamon János, titkár Pöltz Pál. Igazgatósági rendes tagokká választattak a munkaadók ré széről Szalay Ignác, Kenyeres József, Sujánszky József, Veháp Lajos, Baksa R. és Perpits Ferenc ; a segédek közül Prácser Sándor, Neiger J., Ilolozsy D., Pöltz S., Jáboy D., Vincze Sándor, Szabó F., Durzsa S., Hagyó J., Szily F., Fetter János, Mihályi S., Bókán J., Mártin K. ; — ellenőr Neiger Károly. Á békéltető bizottságba 12 rendes és 6 póttag választatott; azután megállapít tátott az 1896. évi költségvetés. A betegsegély«ő pénztárnak az 1895. évben 1284 frt 09 kr. bevétele volt, a kiadás 818 frt 33 kr., pénztári maradvány 465 frt 76 kr. Gőzmalom nagyobbitás. Stadet János zala tárnoki földbirtokos gőzmalmát egy Marschall-féle angol gyártmányú, 40 effectiv lóerejü Compaund géppel megnagyob bitotta s igy azon kedvező helyzetbe jutott, hogy a közönségnek igényeit fokozottabb mértékben elégítheti ki. A vetések állása a zalaszentgrothi jarasban : az ősziek igen jól teleltek, kevés, alig emlitésre méltó hiányosságot tapasztalhatni rajtok. A tavasziak szépen kelnek, kedvező az időjárás a csírázásokra. A kapás növények már mind a földben vannak, helylyel közzel még ültetnek kukoricát. Gyümölcs nagy bőségben mu tatkozott, de a minapi szelek tetemes károkat okoztak a virágok s himpor leverésével. Nyári vasúti menetrend Zala-Egerszegró'l indul Bobára 6 ó. 30 p. reggel. 9 ó. 29 p. délelőtt, 4 ó. 49 p. délután; Csáktornyára 4 ó. 54 p. reggel, 5 ó. 54 p. délután. Zala-Egerszegre érkezik: Bobáról 9 ó. 28 p. délelőtt, 5 ó. 44 p. délután. 9 ó. 18 p. este; Csáktornyáról 9 ó. 13 p. délelőtt, 8 ó. 24 p. este. Helyi közlekedés Zala-Egerszeg és Szent-Iván között: Zoda-Egerszegről Szent-Ivánra indul 8 ó. 52 p. reggel, 11 ó. 39 p. délelőtt, 2 ó. 39 p. délután, 5 ó. 08 p. délután. Szent-Ivánról Zala-Egerszegre érkezik: 10 ó. 33 p. reggel, 1 ó. 03 p. délután, 4 ó. 01 p. délután. 8 ó. 03 p. este. Szent-Ivánról indul Nagy-Kanizsa felé 5 óra 57 p. reggel (vegyes vonat), 12 ó. 25 p. délután, 6 ó. 12 p. délután (gyors vonat), 2 ó. 19 p. éjjel; SzentIvánról indul Szombathely felé 9. ó. 52 p. reggel (gyors vonat), 3 ó. 15 p. délután, 2 ó. 15 p. éjjel. — NagyKanizsáról a vegyes vonat Szent-Ivánra érkezik 7 óra 22 perckor este. Verne Gyula összes múnkaí uj, olcsóbb képes diszkiadásából a Franklin Társulat folytatja a nagy népszerüségü irancia iró legkedveltebb műveinek közrebocsátását. Legújabban az ,,Ot hét léghajón" (Utazás Afrikában) cimü munkája hagyta el a sajtót, melybon a leleményes szerző léghajóv .1 juttatja el utasait Alrika belsejének oly helyeire, hol előttük európaiak még nem fordultak meg. Az érdekfeszítő viszontagságokon, tapasz talatokvn kivül az olvasó sok oly ismeretet szerez a könyvből, melyeknek felvilágosító hasznát megérzi épen most, mikor Alrika oly szerepet játszik a politikai eseményekben. Az „öt hét léghajón" a vállalat 31—38. füzeteit tölti be. Ezekből a 31—33 már előbb megjelent s most veszi a közönség egyszerre a 34—38 füzeteket az eredeti francia kiadás gazdag képsorozatával. Verne művei képes kiadására egyedül a Franklin Társulat jogosult, Egy-egy füzet ára 20 kr. s minden könyvkereskedésben kapható, úgy szintén a már előbb meg= jelent művek is. (A rejtelmes sziget. Utazás a Holdba. Utazás a Hold körül. A Jangada.) Magyarorszag és az ezredéves ünnepély. A budapesti útmutató „Fremden führer" stb. cimen megjelent könyvektől teljesen eltér az a diszes kiállítású, érdekesés túlzás nélkül elmondhatjuk, értékes tartalmú könyv, mely fenti cim alatt a budapesti Belgráder Zsigmond könyvkereskedő cég kiadásában jelent meg, szerzője Ilosvai Hugó. A mű (főleg Budapestre való tekintettel) Magyarország politikai, művészeti és társadalmi életével foglalkozik, teljes budapesti- és kiállítási útmutatót ad, azonfelül az ország nagyobb városainak leirását, ezekben a szállodák árszabályzatát közli. A könyvet ajánljuk mindazok figyelmébe, kik az ezredéves kiállítás meglátó gatására Budapestre indulnak, vagy az országban utaznak. A vaskos (nagy alakú 272 oldalos) kötet ára Budapest térképével együtt 80 kr. „A Pallas Nagy Lexikona" füzetes kiadásából most kaptuk meg a 147—150. füzeteket, melyek a Kolumbia—Közellátás czimszó közé eső lexikális anyagot magyarázzák, s egyúttal befejezik a X. kötetet is. A diszes kivitelű szinnyomatok és jól sikerült mellékletek egész sora gazdagitja e füzeteket, melyeknek tartalma annyira változatos és közérdekű, hogy csak a fontosabb czikkek megemlítésére szorítkozhatunk. Mindjárt a 147 füzet elején meglep a gyönyörű, remek aranynyomásu Koronázási palást melléklete, melynél szebbet a lexikon még alig adott; érdekes a Korrektura melléklete is (szövege Pusztai Ferencztől, a Pallas nyomda vezetőjétől), mely példában mutatja be a bonyodalmas korrekturát : a Ködfoltok cikket a spirális ködök melléklete magyarázza, mely Gotthard Jenő fotográfiái fölvétele után készült. —A 148. tűzet folytatja a Koponya nagyérdekü leirását Mihálkovics tanár tollából ; másik, szinte unikum számba menő cikk a Korvina külön melléklet (megirta Csontosi J.), mely a dicső Mátyás fényes könyvtárát ismerteti az adatoknak eddigelé ismeretlen bőségével, s egyúttal pompás szinnyomatban mutatja be a budapesti egyetemi könyvcárban levő Theophrastus Korvin kódexének bámu latos szépségű cimlapját. Még két fekete nyomású lap (kőkorszak és könyvkötészeti gépek) emeli e fűzet értékét, melynek végén a dicső emlékű Kosuth Lajos életét és családjának egész töténetét kapjuk. — A 149. füzet négy stílszerű, remek bőrkötésű könyvtáblát mutat be első mellékletén, a Gottermajer mühlyéből ; a Könyvnyom tatás szövegét (irta Pusztai Ferenc) 42 soros Guttenberg féle biblia előszava ékesiti, a harmadik mellékleten pedig a Kőrisfát kapjuk. — A 150. füzet ismét négy gyönyörű könyvtáblát hoz első mellékletén, a másodikon pedig a Kőszénszisztémát jellemzi ásatak maradványaival ; az egyes cikkek közül kiemeljük a Könyvkereskedelem folytatását, s az eredeti felfogással és sok tudással megirt Könyvnyomtatást. E füzettel zárul be a X. kötet, mely 68 ivre terjed, tehát jóval felülmúlja azon arányokat, melyekben a Nagy Lexikon eredetileg tervezve volt. Az igazgatóság ezen önzetlensége minden kommentárnál job ban dicséri e vállalatot, melynek alapja nem az anyagi érdek, hanem a nemzet kulturája: s ebben rejlik sikerének és nagy elterjedésének titka. CSARNOK A tökéletes íogadó. (Grand Hotel Royal.) Igenis fogadó és sem nem szálló, (ami a herbergnek magyar neve.) Sem nem szálloda, amely istentelen alkotásért a csinálója megérdemelné, hogy Simonyi Zsigmondék oda guzsolják egy jó kemény szótőhöz és nyelvgyökökkel ép magyarrá korbácsolják. Es igenis: tökéletes fogadó. Legvérengzőbb harcaimat mindig a budapesti vendéglő ellen folytattam. Akár mint szűkebb restaurant, akár mint tágabb hotel, ugyancsak bolygatta a véremet s bolygatja még maiglan. Mert ki birta még azt a levet, amelyben minálunk a páiolt marhapecsenyét, vagy a gőzbensültet betálalják, a kenyerével kimártogatni? Pedig a lé adja meg az ételnek igazi lelkét, mint ád a képnek életet a lazur. A „sauce" jelében hódit a francia Konyha, az a mártás, mely itthon megbomlott zsírjával, vajsavas kozmájával a fenekéig rendit meg minden becsületes gyomrot. S ki tett még látogatást budapesti fogadóban, hogy amig a folyosón végigment, a konyhán egymásba szűrődő szagok ne üldözték volna V Hiszen egyenkint jóleső ingerrel vannak azok ránk; de összeverődve : pokolian büzölnek. Milyen andalító a cis-mol kék hangzata s milyen lelkesítő a d-dur piros akkordja I Hanem tessék egyszerre ütni meg a kettőt zongorán: Kócból van sodorva annak az idegzete, amely eire az attentátumra görcsösen össze nem rándul. Hát még, amidőn e bűzök hegyébe a mosókonyhából föláporodó moslékáram kerekedik, hogy [körülötte, megülepedés után, mint valami veszett orgonapont körül, kavarogjon e bűzök émelyítő tánca. De, ha panaszaimból meg nem értettek: értsenek meg dicséretemből. Vannak eszményi kriminalisták, akik, hogy megjavítsák a világot, nem a bűnös megfenyítését, de a jónak megjutalmazását követelik s ettől reménylik az emberiség megváltását. Nem szidok hát, hanem zengek. * Mint kisértem örvendő szivvel az Andrássy-uttá nemesiilt hajdani Sugár-utat az első csákány-sujtástól eladdig, midőn az utolsó fakockát ékelték bele az ő városerdei végébe: azonképen jelen voltam a Körút nagy félivének megszületésén. És valahányszor végigsétáltam e két pompás utcaszeren, eltűnődtem a budapesti vállal-