Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-31 / 22. szám

első és második permetezést okszerűen úgy végeztük., hogy a peronospora fejlődését meggátolja és annak nyomai még nem mosódtak el ; ha az időjárási viszonyok nem kedvezők a peronospora gomba kifejlődésére, a mihez meleg (legalább 9 tok Celsius szerint) és nedvesség (esők, harmatok) szükségesek : a harmadik permetezést elhagyhatjuk, illetőleg azzal, tőként akkor, ha a szőlő­leveleken még annyi oldat látható, hogy elégséges a peronospora terjedésének megakadályozására, várakozha­tunk, a miből ónként következik, hogy a harmadik per metezés szükség esetén az emiitett időponton túl is elrendelhető. Üuként érthető mindebből, hogy a községi elöljáró Ságoknak és hegybizottságoknak a harmadik permetezés szükségességének az elbírálásánál a legnagyobb körülte­kintéssel, gonddal és lelkiismeretességgel kell eljárniok és percig sem szabad figyelmen kívül hagyniok, hogy a védekezés súlypontja, amint már föntebb kiemelve lőn, a megelőzésben rejlik és éppen ezért a legkisebb késedelem is tönkreteheti az első és második permetezésnek, mun­kánknak és költségeskedésünknek, minden hasznát és ugy a termésben, mint a szőlő életképességében és álla gában óriási károkat idézhet élő. Ennélfogva az ellenőrzésre hivatott járási hatósá­goknak különösen ügyelniük kell arra nézve is, hogy a községi elöljáróságok emiitett feladatukat a kivánalmak­nak mindenben megtelelőleg töltsék be és e célból a szőlőket a kérdéses időszakban naponkint megvizsgálják és minthogy alig vau vidék, .sőt község is, * a melyben ne lennének oly szőlőbirtokosok, a kik a védekezés kérdését különös megfigyelés és tanulmány tárgyává nem tették és gyakorlatilag teljes sikert el nem érlek volna : oda is kell törekedniük, hogy a községek elöljárói és a hegy bizottságok ily szakfértiak véleményét és tanácsát kikérjék ; sőt mivel a járási mezőgazdasági bizottságok szervezéséről szóló megyei szabályrendelet értelmében a járási főszolgabíró, mint a bizottság elnöke, a mezőgaz daság és mezőrendőrség tárgyában alkotott törvény iutézkedései alá eső bármely kérdésben véleményt kérhet ama bizottságtól, kötelességükben fog állaui a járási hatóságoknak az is, hogy a fenforgó kérdésben községi hatóság támogatására és esetleg az egész védekezési el­járásra nézve a bizottság véleményét, illetőleg segélyét kikérjék. A szabályrendelet intézkedései annyira fontosak, oly közvetlenül és erősen érintik a vármegye lakósságá­nak létérdekeit, hogy a törvényhatóság méltán elvárhatja mind a községi, mind a járási hatóságokkal szemben, hogy a legmelegebb érdeklődéssel vezetik a szóban levő szőlőbetegség elleni védekezés munkálatát annálinkább ÍS, mert ez már csak tárgyánál fogva is olyan, hogy a rideg hivatalos tormák bármily pontos és szigorú alkal mazása mellett sem biztosithatja teljes mértékben a sikert. Tán éppen ezen körülménynek tulajdonitható, hogy a peronospora a mult évben óriási pusztításokat vitt véghez mindenütt, jóllehet a szabályrendelet végrehajtá­sáról megnyugtató jelentések érkeztek be a központba, Ezen szomorú tény, mely elég okot szolgáltat.arra nézve, hogy a hasonló közérdekű intézkedések végrehaj­tásában és sikerében való hitet alapjában megingassa, arra indította a mult év október havában tartott tör­vényhatósági bizottsági közgyűlést, miszerint az érdekelt társadalmi tényezőkhöz forduljon s a megyei gazdasági egyesületet és a járási, mezőgazdasági bizottságokat föl­kérje, bogy a hatóságokat felügyeleti és" ellenőrzési fela datukban támogatni és ezzel a várt eredmény elérését elősegíteni szíveskedjenek. Ezen bizottsági közgyűlés üdvös intentiója minden más szempontot mellőzve, már magában véve is szoros kötelességemmé teszi, hogy a szabályrendelet legpontosabb végrehajtására törekedjem és e részben a legszigorúbb ellenőrzést gyakoroljam. Ma délben látogatóm volt. Gaál Tibor huszár ka pitány. volt nálam. Üdvözletet hozott Leonától és meg hívott az esküvőjükre. Mintha csak a villáin csapott volna belém szavára ... Ez hát a hűség, ez a szerelem, a melylyel két év óta áltatja balga lelkemet ? . . . Nem elég, hogy elhagy, hogy hűtlenjil megcsal, hanem még ki is gúnyol. Még a nyakamra küldi ezt a szörnyszülöttet, akiért hűtlen lett hozzám ; még meghit lakodalmukra . . . ha ha ha, kedvem volna még most is kacagni. Ha eszembe jut ... csodálom magamat, hogy nem téptem darabokraeztaz aranyos atillába bujtatott kuvik madarat. Eh szép arám, nem ütjük el igy a dolgot! Menyekződ lesz neked, de olyan, a miuő ritka nőnek akad. Menyekződ lesz, a melyen friss vél­nek ég felé emelkedő párája kéri le az ég áldását hű ségedre ! — Uram, szóltam a kapitánynak lompa hangon, Isten előtt Sánczy Leóna hamarébb voit az érv meny­asszonyom, mint az öné. Igy tehát beláthatja, hogy egyikünk fölösleges a földöu. Ha van benne szikrája a becsület érzésnek, hát hallgatni fog róla, hogy mi idézte elő közöttünk ezt az ügyet. Isten vele, holnap talál­kozunk. És most azt hiszem, befejeztem a regényt. O hüt­'len lett hozzám s nincs a miért tovább éljek. Lelkem egészen elfásult. Nyugodtan megyek a vérmenyegző elé, mert hisz dacára, hogy hűtlenül megcsalt, még most is imádom . * Itt félbe szakadt a napló, melyből csak azon rész­leteket közöltem, melyek szorosan ama kérdés megoldá sára szükségesek, hogy mi volt az oka Perényi Arthur szomorú végének. Talán az a néhány sor megfejtést ad arra is, hogy ki küldött csak a napokban is fris koszorút az elhagyott sirbolt ajtajára; mert ma már azok közül, kik őt sze­rették, csak én és egy valaki él még, a ki bizony soha sem lett Gaál Tiborné. Most telt le az esztendei, hogy szegény barátom elérhette az óhajtott boldogságot — Milyen különös is ez? Egy ciprus koszorú, egy élet boldogsága helyett. Mellékjei a „ZALAMEGYE" 1896 évi 22-ik számához. Ennélfogva felhívom főszolgabíró urat, hogy ezen rendeletemről a községet megtelelőleg értesítse, a szabály­rendeletet és az „Utasítás" t minden községben évenkint kihirdettesse és a peronosporaveszély elhárítása érdekéből az előadottak értelmében a maga részéről minden lehetőt elkövessen s a községi közegekkel és az egyes szőlőbir tokosokkal is megtétessen és egyiészről különösen fel­ügyeljen, bogy a községi közegek minden egyes intézkedést késedelem nélkül teljesítsenek, foganatosítsa­nak és főszolgabíró úrhoz a rendelkezés és végrehajtás időpontjának szabatos megjelölése mellett az egyesek részéről netán tapasztalt mulasztásokkal együtt azonnal bejelentsenek: másrészt pedig a mulasztással terhelt köze­gekkel és birtokosokkal szemben a fegyelmi eljárási szabályokat, illetőleg a szabályrendelet megtorló intézke déseit lehetőleg gyorsan alkalmazza és minden egyes permetezési időszak lejártával a védekezés megtörténtéről, esetleg elmulasztásáról főszolgabíró ur különös intézkedései felosorolásagmellett hozzám, ezen rendeletemre hivatkozva, jelentést tegyen. Felhívás a kiállítás tömeges látogatására. Dániel Ernő magy. kereskedelmi miniszter Ur O nagyméltóságának, mint az ezeréves országos kiállitási bizottság elnökének, leirata alapján felhivom Zala Egei­szeg rendezett tanácsú város közönségét hazánk törté­nelmét, kultúráját, iparát és művészetét feltüntető ezer éves nemzeti kiállításunknak minél nagyobb számban leendő látogatására. Szeretett hazánk múltját feltüntető eme nagybecsű nemzeti kiállításunk megtekintését, hogy 0 nagyméltó­sága még a legszegényebb embernek is lehetővé tegye, akként intézkedett, hogy tömeges felrándulások esetében egy-egy személynek utazása Zala-Egerszegről Budapest te és onnét vissza, továbbá Budapesten 2 napra lakás, 2 ebéd, 2 vacsora, végül a kiállítás területére belépő je­gyek, összesen 5 frt díj lefizetése ellenében a felránduló közönség rendelkezésére bocsájtassék. Kilátásba helyezte ezen kivül 0 nagyméltósága, hogy a felrándulók kalauzolása végett oly egyének ki­rendeléséről fog intézkedni, kik a kiállítás állandó szol gálatába állnak s a felrándulók kívánságához .képest a fő- és székváros szinházaiban mérsékelt áru belépti jegyeket fog biztosítani. Midőn tehát a fentieket a közönség becses tudo­mására hozom, felhívom még egyszer, hogy eme kedvező alkalmat iparkodjék lehetőleg mindenki megragadni, s ez által nemcsak egy szép és maradandó emléket, hanem a mult képeinek szemléletéből a jövőre reményt és ki^ tartást meríteni törekedjék. E tömeges felrándulásokra az előjegyzések 1896. június hó l tol 1896. junius 30 ig a városházán Hártl István szállásraesternéi teendők meg. Későbbi jelentke zések figyelmbe vétetni nem fognak. A felrándulás időpontja később nyerendő értesítések alapján fog meghatároztatm. Kelt Zala Egerszeg város tanácsának 1896. évi május 27 ér tartott ülésében. Botfy Lajos polgármester. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanácson, megyéi t. főorvos, a megyei közigazgatási bizottság május havi ülése elé a vármegye területén április hónapban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a követ kező jelentést terjesztette elő: A közegészségi állapot úgy a felnőttek-, mint a gyerme kéknél általában kielégítő volt, csupán a csáktornyai és perlaki járásokban volt a kóresetek száma nagyobb a rendesnél, hol is az influenzának még több esete lett gyógykezelés tárgya; ezen kívül észleitettek a tüdőlobok említésre méltó számú esetei is. A bejelentésre kötelezett heveny fertőző kórok küzül a roncsoló toroklob 33 községben fordult elő 66 kóresettel, a betegek közül gyógyult 47, meghalt 16, a hónap végén ápolás alatt maradt 3; —hagymázban 3 község ben betegült 7, gyógyult 4, meghalt 1, ápolás alatt maradt 2 ; kanyaróban 8 községben betegült 30, gyógyult 21, meghalt 6, ápolás alatt maradt 3; hók­hurutban 4 községben 45 gyermek betegült meg, meggyógyult 29, a többi ápolás alatt van, halászás nem történt; vörhenyben 3 községben betegült 6, gyógyult 4, ápolás alatt maradt 2. Himlő 3 községben (Puszta-Magyaródon, Szent­Liszlón ós Váliczkán) lépett fel 30 kóresettel, a betegek közül gyógyult 10, meghalt 6, ápolás alatt maradt 14; a kór nagyobb kiterjeszkedése ellen, sőt rövid idő alatt lehető megszüntetése céljából a szükséges óvóintézkedések a hatóság részéről megtétettek ; minthogy pedig az óvó eljárások közt legcélravezetőbb a védhimlő ojtás, nem csak a kisdedek ojtása vétetett azonnal foganatba, hanem előterjesztésemre a tekintetes alispán ur által a fentebb megnevezett községekben, valamint a bánok szt. györgyi és pákai közegészségi körök összes községeiben a felnőt teknek (40 éves életkorig) leendő ujraojtása is elrendel­tetett. Rendőri boncolás egy teljesíttetett egy öreg egyénen, kinél a halál okául végkímeriilés találtatott. Véletlen szerencsétlenségnek 5 egyén esett áldozatává és pedig feldőlt égő petróleum lámpa által szenvedett égési sebekben halt meg 1, leforráztatott 2, leomló homok domb alá temettetett 1, egy esetben pedig az apa alvás közben a mellette levő 1 '/ 2 éves gyermekére feküdt, minek következtében a fiúcska elfulladt, Elmekórnak 3 e^ete volt hivatalos beavatkozás tárgya : 2 esetben a beteg megfigyelésre a z.-egerszegi közkórházba helyeztetett, 1 beteg pedig az országos té'uüklába k.ildetett. Veszeti eb áital 2 egyén maratott meg Csatárban; az illetők azonnal Budapestre a Pasteur féle ojtóiníézetbe szállíttattuk." Levél a vend vidékéről (Mura -Szombat 189G. május 20.) Tekintetes Szerkesztő Ur ! Zalaraegye szive Zala-Egerszeg, a törvényhatóság székhelye levén — kényszerülök oda szólni a szívhez, hogy szeretetének áldásos sugarait bocsássa ki a legfélreesőbb Bellatincz vidékére is. Deák Ferenc szülőmegyéje nem nézheti tétlen, hogy egy gazdag vidék népe, értelmisége — agyszólván magára hagyatva — anyagilag, erkölcsileg nem támogatva, éljen napról-napra; az egész szűk körű értelmiség egy oáza Zaharában, ez az oáz magyar, a sivatag vend. Már kedves szülővármegyém nem ismerek neme­sebbet, szentebbet és elodázhatlanabbat a nemzeti türek vések és kötelességek terén : mint o la hatni, hogy a Szt. István birodalmának területén élő nép értse, tudja Árpád nyelvét, azontúl tudjon még akár tiz nyelven beszélni, ez lesz a mi értelmi túlsúlyunk és büszkeségünk más nemzetekkel szemben. Tek intetes Szerkesztőség ! Legyen szives türelemmel lenni e kitérés miatt ! Vasmegyének épen alsó csúcspontján fekszik a mura szombati járás túlnyomón vend ajkú népséggel; itt a „mura-szombati járási tanitói kör" kebelében 2 évvel ezelőtt alakítottuk meg a magyarosító szakosztályt, a mely már is szép eredményt mutat föl. >• •• • Ami vendünk derék magyar; — ha nyelvünket s ez uton szivünket, lelkünket megismeri : nem rabolja el tőlünk soha semmi idegen elem. Mi ismerve jól a hozzánk szíves barátsággal vonzódójBellatinc és vidékének velünk hasonló nyelvi állapotát, gyűlést tartván, azon határozatát hoztuk, hogy Bellatinc vidékének értelmiségét bele kell vonni munkásságunk, tevékenységünk körébe; fel kell szólitani csatlakozásra, részvételre e hazafias munkában. „Egyesűit erővel", hogy majdan létesithessünkjegy önálló vendvidéki magyar közmivelődési egyesületet. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Legyenek megnyugodva, mi nem jövünk és törünk tűzzel, vassal, csak a honfi­szeretet melegével, hogy magunkkoz ölelhessük azokat is, akiket eddig az a nyelv választott el, melynek sem nyelvtana, sem szótára, sem irodalma nincs. Május 17. napján a magyarosító szakosztály meg­bízásából tisztelettel alulírott, úgy Takács R. István mura szombati, Hunyadi Nándor kőhidai állami elemi iskolai tanítók, megjelentünk Bellatinczon, a hol is az irányadó értelmiséget meglátogatván, kérésünkre Koczeth Mátyás ny. kir. aljárásbiró d. u. 4 órára a Casinoba értekezletet hivott össze s azt mint elnöke, meg is nyitotta. Mi megbízott kiküldöttek előadtuk jövetelünk címét és célját, mire igazán lelkes örömmel és hálával kell kijelentenünk, hogy a mintegy hamarosan összejött 20 főből álló uri társaság egyhangú lelkesedéssel jelen­tette ki, hogy a felajánlott szövetséget, fegyverbarátságot, csatlakozást szívesen fogadja; saját kebeléből bizottságot küld ki, mely a módozatok iránt tájékoztatva, őszi köz­gyűlésünkre határozatát velünk közli. Mondhatjuk, ha e hazában mindenütt ily lelkes elemekkel találkozunk a hazafiasság Jkérdéseiben, mint Bellatinczon : ugy boldogok leszür.k ! Szives engedelmével Tekintetes Szerkesztő Ur e téren hivom fel szülővármegyém törvényhatóságát, tan­felügyelőségét, hogy legyenek kegyesek ide lefelé is tekinteni, hatni a magyarra, alkotni és gyarapítani a magyarnak ! Hazafias meleg üdvözlettel : Török Ernő kir. közjegyző. Színház. A lefolyt hét legnagyobb részét a Qsongori. esték töltötték be. Üt este lépett tel egymás után a minden tekintetben jeles művésznő s megjelenésének eleganciája, játékának eleven kedvessége s nem nagy terjedelmű, de igen tiszta hangjának kellemes csengése által egészen elragadta a néző közönséget. Innen magyarázható azután, hogy a tapsban nem épen pazar közönség a szép dívát úgyszólván minden jelenése után hatszor, nyolcszor Újra a szinpadra hivta lelkesült éljenzés és zajos taps köze­pette. Először a Lilli-ben lépett fel. Discrét, de minda­mellett eleveu játékával, remekül sikerült alakításával és gyönyörű énekével óriási hatást ért el. Már első fel­lépte után lehetett tapasztalni, hogy kitűnően iskolázott hangjával mily pompásan tud bánni. Ugyanezt tapasz­taltuk későbbi fellépései alkalmával is. Egyes alakításai mind igen jól sikerültek. Ep oly eleven hűséggel tudta megtestesíteni az egész élet átalakulásokat keresztül élő Lillit, mint a furfangos Mikaelát a „Kertész leány" ban JÍ Három Kázmér Ellen Bleckjét nem kevesebb jellegzetességgel alakította, mint a Télen Katalinját. De neui maradt el i Madarász Postás Milkájának alakításá­ban sem. Általában minden egyes fellépése széleskörű művészetének egy-egy kedves vonását tárta elénk. p. Kár, hogy ezen egypár szép estének kellemes hatását részben megrongálta egyik másik szereplő, „ Például LiIliben a legszebb áriákat tönkre, t.ette Dobónak (Plerichard) fellépése, a kitől éj. oly rosz n.é\f.en vesszük, ha énekelni akar és nem tud, mint a uiily szívesen látjuk a tehetségének megfelelő komikus szere­pekben. De nem értjük azt sem, hogy mit akar Nvireg) házival, a kinek sem hangja, sem játéka .nincs. Mindazáltal reméljük, hogy ha ismét felkeresi váró sunkat, ilyen apróságokkal nem törekszik rongálni jó hírnevét, melyet itt megszerzett magának; úgy halljuk ugyanis, hogy az őszszel ismét 'felkeresi Z. Egerszeget társulatával, melynek akkora Gsongfari Mariska is ren­dasen szerződtetett tagja leend. Szerdán, a lezajlott „vendégjátékok" után Csíky Gergely kitűnő vígjátéka : A nagymama került szinre. Ilyen minden tekintetben perfekt előadást már régen nein láttunk. A szereplők mindenike megérdemli a dicsé­retet. Említjük közülök Márkust (Mártiia), ki szerepének legkisebb árnyalatát is művészi gonddal törekedett ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom