Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-15 / 50. szám

Az árvaszéknél a régi tisztviselők megválasztása mellett a megüresedő ülnöki állásra: Csák Károly jelöltségét egyhangúlag pártolják. Megyei tiszti ügyészi állásra: Thassy Kristófot. Főpénztárnoki állásra : Marton Lászlót, alpénztárnoki állásra Sólyomy Tivadart egyhangúlag jelölik. A járási fő és szoigabirók tekintetében a járások határozatát tiszteletben tartják, mert a mmt óhajtják, hogy a többi járások az ő jelöltjüket támagassák : ugy kötelezik magukat a járások egyhangú jelöltjét feltétlenül támogatni. Ott azonban, hol a járásnak ily jelöltje nem lesz, ott minden egyes tagnak szabadsága fennt tartatik. A netán megüresedő szolgabírói állásra: egyhangú jelöltül tekinti Csák Árpád megyei árvaszéki jegyzőt. Vidéki hirlapirók kongresszusa. A vidéki újság irók kongresszusukat f. hó 8-án tartották Budapesten. A kereskedelemügyi miniszter, mint az ezredéves országos kiálittás védnöke, az ujságiróknak erről a kongresszusáról értesülvén, meghívta a vidéki hírlapírókat az ezredéves országos kiállítás megtekintésére s hogy a felmeneteli megkönnyítse, a magyar államvasút vonalain, első osztályú szabad jegyet küldött mindegyik szerkesz tőség egy kiküldöttjének számára. A New-York kávéházba f. hó 8 án reggeli 9 órára kitűzött találkozó helyen majd száz újságíró jött össze, akik Hindy Árpád kolozsvári szerkesztő vezetése mellett kimentek a kiállítási területre, előzőleg azonban Feszti Árpád szivességéből együttesen megtekintették a körképet s ounan a kiállítási igazgatóság pavillonjába mentek, ahol vagy kétszáz más karfásukkal találkoztak s onnan 20—20 tagból álló csoportokra oszolva, a kiállítási igaz gatóság egy egy tagjának szives kalauzolása mellett megtekintették a kiállítási terület épületeit. A szemle két órát vett igénybe. A látottak felől egy rövid cikk keretébeu más helyen számolunk be. Itt csak aunyit emiitünk fel, hogy a jelenvoltak mindegyike nem egyszer szólt elragadtatással a látottak felett s a phautazia segélyé vei elővarázsolván a jövő bűvös képét, a körutat azzal a megnyugtató érzéssel hagyták el, hogy ezredéves dicső multunk jövő évi megünneplésének fénypontja ez a kiállitás lesz ! Délben gyülekeztek a körút befejeztévei az egyes csoportok a debreceni csárdába, ahol a kereskedelemügyi miniszter vendégei gyanánt banketra hivta meg az újság írókat. Az óriási nagy teremben hosszában párhuzamosan három asztal volt felállítva, mig felül keresztben egy hosszú asztal; a banketten részt vettek száma meghaladta a háromszázat. Ahol háromszáz újságíró az ország különböző részéről egybeverődik, elgondolható az élénkség és vig kedélyhangulat, mely kezdettől fogva nyilvánult s amit csak fokozlak a kitűnő fogások és a jó italok. A harmadik fogásnál felállt Schmidt kiállítási igazgató, s felemiitvén, hogy a kiállitás elnöke és alelnöke elfoglaltságuk miatt a banketteu nem vehettek részt, üdvözölte ezek nevében is az ország különböző részeiből egybesereg lett újságírókat s kérte az ezredéves kiállítás sikerének előmozdítására közreműködésüket. Ezt az egyetlen toasztot általános csendben hallgatták végig, de már a következő szónokok nem tudtak megküzdeni az általános jó kedvvel s csupán csak a közvetlen közelükben volt egyesek előtt mondták el az összeségnek szánt szép beszédeiket.. Három óra felé oszolni kezdett a társaság, hogy az „Otthon" tágas és kényelmesen berendezett helyiségeiben a kongresszusra egybegyűljön. Négy óra felé nyitotta meg a nagy társalgó teremben az értekezletet Rákosi Jenő, mint az „Otthon" elnöke. Ajánlatára az értekezlet elnöke Hindy Árpád lett, jegyzője pedig FeliéiDezső, aki előterjesztette a nagyváradi gyűlés javaslatait. Hosszas vita követte ezeket a javaslatokat, amely vitában ugy a főváro&i, mint a vidéki zsurnaliszták közül többen részt vettek, mig végül nagy szótöbbséggel elfő gadták Horváth Gyulának, a „Magyar Hírlap" főszerkesz tőjének, javaslatát, egy országos hírlapírói szövetség meg alakítása tárgyában s egyúttal a részletes javaslat kidől gozására több tagu bizottságot küldtek ki a fővárosi és vidéki ujságirók közül. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület f. hó 9 én Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli gyűlést tartott. A közgyűlés első tárgya volt a városi közkórház tulajdonát képező Steril B. család alapítványi házának megvásárlása tárgyában határozat hozatal. Ingatlan vételéről levén szó, mivel a képviselőtestület tagjai a köz ségi törvényben előirt számmal nem voltak jelen, a napi rendről az levétetett s a törvény intézkedésének megfelelőleg harminc nap múlva új közgyűlés egybehivását határozták el azzal, hogy ezen közgyűlés t'irgysorozatába vétetik fel a szóban forgó épület megvételének ügye. A város tulajdonát képező körkemencét évi 1.402 forint bérért Grűnbaum Ferencnek adta ki bérbe a képviselőtestület. A város tulajdonát képező napi, heti és országos vásárokon a helypénzszedési jogot évi 10 010 forintért Horváth Károlynak adta ki bérbe a képviselőtestület szavazattöbbséggel, elvetve ezzel a határozatával a kisebb sógnek azt a javaslatát, hogy ujabb árverést tűzzön ki a városi tanács. A közgyűlés utolsó tárgyát Zala Egerszeg, Olakülváros és Kaszaháza községek fogyasztási és italadói nak kezelése tárgyában teendő intézkedés képezte A beszedés módozatainak megállapítására, valamint az eljárás felügyeletére egy bizottságot küldött ki a képviselő testület, amelynek tagjaivá Háczky Kálmán, dr Háry István, dr. Czinder István, Hajik István, Fischer László, Veisz Mátyá.Sj Fangler Mihály, Horváth Miklós, D rva ncs Lajos, Krosetz István, Páslek József és Kéner Dániel városi képviselőket választotta meg. Az ezredéves kiállítás madártávlatból. A vidéki hirlapirók f. hó 8-án Budapesten tartott országos kongresszusa alkalmából szerzeit benyomásaink alapján olvasóközönségünknek az ezredéves kiállításra nézve a következő tájékoztatást nyujthatjuk. Az Andrássy úttal szem beeső föhefáró impozáns diadalszerü épület lesz. Magára, a kiállítás területére, széles hid vezet, amely maga is érdekes kiállítási tárgy. A Ilidtől balra terül el a hadiiyyi kiállítás nagyszabású csoportja, amely a hadászat összes eszközeit és segédszereit együttesen mutatja be. A magy. kir. honvédség, a hadsereg szállítók a sziget innenső részén, a hadi tengerészet és a közös hadsereg a túlsó részen foglalják el kiállításukkal a számukra fenlartott teiüietet. A sziget két partját hajóhíddal kötik össze. E kiállításból mégis merheti a közönség a hadsereg óriási szervezetét és órapontosságu gépezetét. A Nádorszigeten egy kisvendéglőn kivül három nagyobb épület vonja magára figyelmünket : Budapest főváros pavillonja, a kereskedelem , pénz, és hitelüijy pavillonja és József főherceg pavillouja. A Szécsenyi sziget kizárólag a történelemi főcsoportot foglalja magában, AZ épületcsoport eredetisége már messziről magára vonja figyelmünket. Századok története látszik rajta már kívülről is ; mutatja Szent Istvántól kezdve a közelmúltig a hazai építészettörténet legkieinel kedőbb mozzanatait, az Árpádkori templomot és zárdát, kedvébe járt az urának, hogy még a szeméből is ki tudta olvasni a kívánságát. A deres hajú halász azt hitte, hogy ő a legboldo gabb a nap alatt. Pedig ha tudta volna, mi lappang a sátán szive mélyén, hogy mily fekete lelket takar a bársonyos bőr, hát alighanem addig csavarta volna nyaka köré hosszú haját, a mig egyet rándul. A halásznak még első házasságából maradt egy fia. Daliás, hetyke legény volt, kiért csak ugy bolondultak a lányok. Rá se hajtott Bandi a szavukra. Hanem egyszer . . . Az öreg halász fiatal feleségének a vére is felpezsdült a daliás legény ölelésétől. Kigyult a két szeme, lángba borult az arca, midőn a legény az első fiúi csókot nyomta rá. — Szeretni foglak, mint édes anyámat szerettem ! — fogadá Bandi, de már akkor megfogamzott az aszszony lelkében a bűnös gondolat. Édesehb a csókod, mint az apádé! Egy kis szünetet tartott a vén Gyurgyó ; küzdött magával, mondja e tovább? Kérges, barna tenyerére támasztá fejét s komoran nézte a futó habokat, melyek nyargaltak az árral. Vén szomorúfűz előtt suhant cl a ladik. Hervadt lombja odaborult a sötét babok fölé, melyek pajzánul csókolgatták, ölelgették . . . A vén kormányos mélyebben üté lapátját a vizbe : — Itt történt az eset ... a bádó tűzzel szemben. Ködös novemberi éj volt, alig lehetett látnunk az orrunk hegyéig. A halász későn tért haza a fogásból. Vállára vetve hállóját, szomorúan bandukolt a Tisza mentén. Nagy bánat ölte a lelkét. Rossz bir kering a feleségéről, meg a . . . Bandi gyerekről. Ejh, ha igaz lenne, beléjük fojtanám a cudar lelket! — s a szikár öreg haragosan szorítá össze ökleit, megfenyegette az éjszakát. Kunyhója elé dobva a hálót, benyitott, de nem talált ott seukit. Mintha súlyos ütés érte volna a fejét, megszédült. Felrázta a kunyhóban alvó kis leánykát s a meggyalázott ember veszett haragjával kérdezte tőle : — Hol van az anyád? . . . A megrettent kis leány hebegve vallja, hogy a Bandi Bácsival ment el még alkonyat tájban. Az öreg ember összerezzeni. Bandi a tulsóparton, a töltés tövében lakik. Belehajítja magát lélek vésztőiébe s a nehéz lapátot neki feszíti a tajtékos haboknak. Süni vastag köd tekszi meg a Tiszát. Hirtelen egy erős szélroham kerekedik s hosszú csikót tép a ködből. A sápalt holdvilág fényénél egy csolnakot lát. Két alak ül benne, egy férfi és egy nő. A férfi hajtja a járművet, a nő padig, mint a bibliai kigyó, fonódik szerelmesen a nyaka köré. A dereshaju embernek az agyába tolult a vér. Kétszeres erővel feszíti az árnak a lapátot s a könnyű kis ladik, mint a villám, vágtatott a másik felé. A szél ujjólag összefujta a ködöt s még sűrűbbé tette. Hirtelen egy hatalmas lökés ... kettős jajkiáltás ... a lélekvesztő belefúródik a csolnak oldalába. A dereshaju halász pedig kikapta nehéz lapátját a hullámok közül s megforgatta a teje körül, oda nyújtott, a honnan a hangokat hallá. Csapást csapás követte, végre síri csend állott be. Egyet buggyant a viz s a reggeli szellő egy átlyukasztott üres csolnakot himbált a Tisza közepén. — Hát azután mi történt a deres liaju halászszal ? — kérdem a vén Gyurgyót. Nem felelt az üreg, csak fénytelen szemeivel bámult az űrbe . . . * Beállt az est, a vérvörös nap a vizek alá merült, a parti tüzes hervadt levelei pedig hullottak, peregtek tovább. El-elkapdosta őket a bodros ár s ugy elnyargalt veliik, mint forgószél az útszéli bogáncscsal . . . a középkori lovagvárat (Vajda Hunyad), a közelmúlt renaissance épületét és az átmenetekben és diszitésekben nevezetesebb építészeti alkotások emlékezetes maradvá nyait u. m. a segesvári vártornyot, a csütörtökhelyi kápolnát, a báltfai városháza, a tricsi vár, a Thökö'y vár stb. egy egy érdekes motívumát. A renaissance udvart remek szobrocskák diszitík, amelyek mindegy-egy eszmét, egy egy jelvényt képviselnek. A csarnokok belsejének csudálatosan változatos tartalma elénk tárja az ezerév kultur történetét egyes kimagasló eseményeiben. A mult dicsőséges emlékeinek méltatása után hagyjuk el a szigetet, melytől már most is oly nehezen vál meg az ember és ismerjük meg a mai Magyarországot. A Nádor szigetre vezető hidon áthaladván, keressük fel a kiállítás felső zúgát, a kiállitás faluját, az ő érdekes csárdájával, templomával, község házával, iskolájával, kórházával és tűzoltó telepével. E különlegességek rész ben történeti érdeküek, főkép azonban .minta gyanánt szolgálnak arra nézve, hogyau építsen a legkisebb falu is kórházat, községházát, iskolát, tűzoltó telepet. A háziipart külön csarnok mutatja be, a templom körüli vásárbódék pedig alkalmat fognak szolgáltatni nevezetes háziipari különlegességeink forgalomba hozatalára, A faluban látni fogjuk Magyarország néprajzát, az egyes vidékek típusait, amint ezek a nép hamisítatlan otthonában kifejezésre jutnak. A házziipari csoportok után következik az őstermelés az ő számos csarnokával és pavillonjaival. Főbb épületek itt : a nagy mezőgazdasági csarnok, a selyemtenyésztés, a vizépitészet, az erdészet, meteorologia, a dohányjövedék, a tejgazdaság, a kertészet, a szőlőszet, a borászat, a ménesbirtokok pavillouja és az időleges kiállítások csarnoka. Ide tartozik még (a hid mellett elhelyezett) halászati pavillon és több magán pavillon u. m. líoburg herczeg, Frigyes főherceg, gróf Battyány, Földváry gazdasági pavillouja, Mauthner kertészeti pavillooja, tej elárusító és fa pavillonok. A határmegyét Bosnia és Herczegovina külön kiálli tása foglalja el nagy területen. Egy nagy ipai csarnokon kiviil kisebb, az eilmogratia feltüntetésére alkalmas épületek is lesznek a bosnyák területen. A mezőgazdasági csoport és az igazgatósági épület közötti rész a horvátoké. Nagy szabású ipar és mezőgaz dasági csarnokban tog|ák bemutatni termelésük erejét. Lesz külön műcsarnokuk, borászati és kóstolócsaruokuk és erdészeti pavillonjuk. Lejebb haladva a kényelmesen berendezett igazgató sági épület felé, útban találjuk a szivattyú telepet, amelynek az a rendeltetése, hogy a tűzvédelmi intézkedéseket a legnagyobb mértékben biztosítsa. Az igazgatósági épület mellett van a rendőrkapitányság épülete, egy dunai halász csárda, az aquarium, a kereskedelmi tengerészet és a folyamhajózás helyiségei. Visszatérve az erdészeti csoport végállomásához, a területen egymás mellett találjuk a mezőgazdaságból fejlődött két hatalmas iparágnak, a cukor és malom ipar nak, pavillon ját. A tiánz-gyár pavillon jávai kezdődik az ipari csoportok bemutatása. A nagy Ganz-féle gyár, mely a vas , fém és gép ipar, az electro technika s a waggongyártás terén fogja hatalmas erejét feltüntetni, méltóképen kezdi meg az ipari csoportokat. Körülötte sorakoznak a bihar szilágyi petroleumipar, a budapesti ásványolaj s a magyar petro leum ipartársulat apró pavillonjai, melyeknek tartalma szintén tij és érdekes lesz a szemlélő nagy közönségre nézve. A régi iparcsarnok megújítva és kibővítve foglalja magában a nagy ipari csoportokat u. m. az élelmi cikkek és szeszes italok, a vegyészet, az agyag- és üvegipar, a bőr , ruházati és szövő iparok, az arany, ezüst művek és apró ái-u ipar, végre a bútoripar és dekoratív lak be rendezések nagy arányú csoportjait. A kiállítás baloldali területén is folytatódik a hazai iparnak a bemutatása. A közlekedési csarnok, amely a magyar államvasutak kiállítását is magában toglalja, főkép a vasutak terén oly érdekes és tanulságos gyűjteményt mutat be, mely iránt a szakkörök már most is méltán érdeklődnek. A kazánház mögött a 14.000 in'

2, területi gépcsarnok a hazai mezőgazdasági és ipari gépeken kivül a kétoldalt elfutó karzaton a munkagépeket fogja működésükben bemutatni. A magyar államvasút gépgyárának pavillonja e hatalmas ipartelep sokoldaliiságát és sikereit fogja feltüntetni. A papir -ipar és a sokszorosítói iparágak (könyv és kőnyoindászat, lényképészet stb.) pavillonja számos gépet fog a közönségnek bemutatni. A nyomdával majdnem szembe kerül a sajtó- és köz művelődési pavillon, amely az egész közművelődési csoportot (irodalom, könyvészet, tudományok, irodalmi és közművelődési egyletek és intézetek, statisztika és sajtó) felöleli. A sajtó munkásai számára külön, kényelmesen berendezett dolgozó- és fogadó helyiségek lesznek rendelkezésre. A terület csúcsába esik az épitő ipar csarnoka, amely az utolsó időben oly nagy mértékben fejlődött épitő ipar és a vas és fémipar befogadására van szánva ; ekörül sorakoznak a járművek csarnokai, a posta , távirda és telefon panllon s a nagy arányú bányászat és kohászati csarnok A bányászati és kohászati csarnoknak kiegészítéséül szolgálnak e környék pavillonjai : a rima murányi salqótarjáni, a szab. osztrák magyar államvasuttársaság urodal inai, az unkány- zsilvölgyi, Unió vasmű, magyar ált. kőszén bánya, Nobel dinamitgyárának pavillonjai s ezek között egy-két, más csoportból ide szorult kisebb pavillon. Jiz oktatásügyi csarnok, egy szép görög stílű nagy épület, mutatni fogja, hogy a tanügy terén az utolsó negyedszázadban mily sokat haladtunk. Ide tartozik még a közelben levő tornacsarnok s a faluban elhelyezett minta iskola. A közoktatásügyi csarnok mellé került az igazságügy miniszter pavillonja, mely a fegyházi ipar, börtön rendszerek feltüntetése terén fog sok érdekes látnivalót nyújtani.