Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-15 / 50. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1895. éri 50-ik számához. Ugyan ezen a tájon lesz a. vidéki sörgyárak hóstoló fülkéje, kapcsolatban a hazai szalámi gyárak termékei" nek áruba bocsátásával. Az egészségügy a régi műcsarnokba kerül. E mellett a meutők pavillonja, balneologiai pavillon, a gyermek nevelésügy pavillonja együttesen lógják az egészségügyi csoportot képezni és mindegyik a saját különlegességeivel kiapadhatatlan forrása lesz az érdekes látnivalóknak Végül ismertessük a kiállítási korzót. Ezt az igazán nagyszabású disztért a közönség szórakoztatására szánták. Az iparcsaruok előtt hatalmas ballusztrádok emelkednek. E között és a második főbejárat közötti tér remek diszkertet fog képezni, amelyen legjobb kertészeink vetekednek majd egymással művészetük bemutatásában. Halra emelkedik az ünnepélyek csarnoka a nagy ülések, hangversenyek, esetleg ünnepi bankettek számára. Ugyan eböen lesz az előadó művészet kiállítása csoportosítva. Jobbról és balról a négy kőbányai sörgyár vendéglője, a korzó mentén pezsgős pavillonok, egy elegáns kávéház; a középen, a zenepavillo.i körül, apró stílszerű elárusító bódék (szivar, virág, újság stb. számára) s elől a korzó főérdekessége : a fontaine lumineuse, a szines szökőkút, mely nagyobb és impozánsabb lesz, mint az eddigi országos kiállítások hasonló alkotásai és szines villamos fényt szóró sugarai szivárványként fogják esténkéut beragyogni az egész kiállítást és ennek közönségét. Íme! ez a kiállítás általános képe, — meglehetősen szározan rajzolv.l. Mi azonban a képzelet segítségével hozzá varázsoltuk az eleven képet, az életet, a ragyogást, a fényt és a szórakoztatást is s magunk előtt láttuk az ezredévi ünnep középpontját, amely méltó minden magyar embernek és az egész művelt világnak az érdeklődésére. Figyelmeztetés a postát igénybe vevő közönség érdekében. A karácsonyi posta csomag forgalom fokozott mérv ben veszi igénybe a postai alkalmazottak tevékenységét s oly rendkívüli mérveket szokott ölteni, hogy ha a teunálló postai szabályok a közönség által szorosan nem tartatnak be, a királyi posta a legkiterjedtebb intézkedések és a legnagyobb erőruegfeszités dacára sem volna képes a közönség minden igényének eleget tenni, minek következtében a közönség maga szenved kárt, ha küldeményei vagy nem érkeznek meg rendeltetésük helyére, vagy ha megérkeznek, nem kézbesíthetők, vagy végre ha kézbesíthetők is, a tartalom meg van sérülve, romolva stb A tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályoknak a közönség részéről való pontos betartása a csomag sorsát biztosi*,ja, ennélfogva a postát igénybe vevő közönség ügyeimébe ajánljuk a következőket: Minden egyes küldemény a tartalomnak megfelelően, de minden esetre jó auyaggal és tartósan csomagolandó. Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szövet, kalap, ruha, fehérnemű külön külön burkolandók. A csomagoknak általában ugy kell göngyölve lenni, hogy egyrészt a göngyölet (burkolat) a küldemény tartal mát külső befolyás ellen megvédje, illetőleg, hogy tartalmukhoz a burkolat és a pecsétek megsértése nélkül hozzá férni ne lehessen, másrészt hogy a tartalom más küldeményeken szállítás közben kárt ne tehessen, A csomag tartalmának minősége, természete a hosszabb rövidebb szállítási ut, a vízen vagy szárazon, vasúton vagy kocsin való szállítás majd egyszerűbb, majd erősebb és tartósabb csomagolást igényel. Ehhez képe3t : Jelentékenyebb értékű tárgyak, kivált ha nedvesség, dörzsölés, nyomás vagy ütés által könnyen megsérülhetnek pl. csipkék, selyemkelmék stb. és oly küldemények, melyek nagyobb távolságra és kivált tengelyen szállíttat nak, értékük, terjedelmük és súlyúkhoz képest megtelelő módon, közönséges vagy fonákjával kifelé fordított viaszos vászonban, bőrbe, szükség esetén vászonnal körülburkolt dobozba teendők és jól köriilkötözendők, vagy jó szerkezetű erős faládába csomagolandó!?. Ékszerek, drágaságok tokban elhelyezve, azon felül vászonnal körül burkolt erős fadobozba, vagy taládácskába zárva és jól körülkötözve és lepecsételve adandók fel. Csekélyebb értékű tárgyak csomagolásához, ha azok nedvesség, dörzsölés, nyomás vagy ütés által egy könnyen nem sérülhetnek meg, elégséges, ha jó minőségű és többrétű csomagoló papírba burkoltainak és egy darabból álló erős zsineggel többszörösen körülköttetnek. Csomagolás nélkül csak bezárt utazó táskák, börön dök, jól abroncsolt hordók, erősen beszegezett ládák, továbbá már nem vérző egy egy drb. vad adható fel. A kosarakba helyezett tisztított szárnyas kat tartalmazó küldemények cimiratát ugy kell alkalmazni, hogy a leszakadás lehetősége ki/.árassék s e célból legcélszerűbb, ha azok cimirata keresztöltésekkel erős zsineggel a kosárral, köttetik, vagy pedig a eimirat fatáblácskára ragasztatik vagy iratik s a cimtáblácska sodronnyal vagy erős zsineggel a mindkét végénél fogva a csomaghoz tartósan hozzáköttetik, hogy a szállítás alatt a cim le ne szakadhasson. Hogy tőleg a romlandó tartalmú küldemények kézbesítése minden eshetőséggel szemben biztosíttassák célszerű egy eimirat másolatot a küldeménybe legfelül elhelyezni azon célból, hogy a küldeményre alkalmazott eimirat leszakadása esetén is, a bizottsági felbontás alkat mával a eimirat megállapítható s a küldemény kézbesíthető legyen. A cimzés a szállítólevél adataival egybehangzóan tisztán, olvashatóan és tüzetesen (vezeték, és keresztnev, társadalmi állás, lakhely, község vagy puszta, utolsó posta, vármegye, utca, házszám, emelet, ajtó szám) magára a csomag göugyöletére Írassék, hogy a cimzett, főleg ha a küldemény nagyobb városba szól is, könnyen és késedelem nélkül leitalálható legyen. Ha a göngyöletre írni egyáltalán nem lehet, az esetben azon papírlapot, melyre a cím írva van, nemcsak széleivel, hanem egé.>z lapjával kell a csomagra és pedig mindig az összekötő zsineg alá ragasztani. Gyorsan romló tárgyaknál szükséges, hogy e záradék : „gyorsan romló", törékeny tárgyaknál pedig a záradék „törékeny", vagy a szokásos palack alatt szembe tiioőleg kitétessék. A Budapest és Bécs fő- és székvárosokba szóló élelmi szereket tartalmazó küldemények fogyasztás' adó alá esnek. A bor és húsfélét tartalmazók pedig bárhová szóljanak, utólagosan fogyasztási adóval terheltetnek. Szükséges tehát, hogy a szállítólevelem és csomagon a fogyasztási adó alá eső küldemény minősége és mennyisége kilogramm, darab vagy liter szerint megjelölve legyen. (Például 1 pulyka, 2 klgr. szalonna, 5 kacsa, 2 klgr. őzhus stb.) uiert különben a küldemény a rendel tetési helyen megadóztathatás céljából fölbontatik, mi a kézbesítést felette késlelteti Végre a torlódás lehető csökkentése céljából, de még azért is, hogy a küldeményeket még az nap biztosan tovább küldeni lehessen, igen kívánatos, hogy a küldemények föladása a délelőtti időben történjék; e célból a postaigazgatóság intézKedett, hogy a nagyobb hivataloknál tolyó hó 20—24-ig bezárólag a küldemények a déli órákban is felvétessenek. Színház. Folyó hó 7-én csendesen, minden zajosabb reklámot kerülve, jött városunkba és kezdte meg az Arany Bárány nagytermében előadásait Balog Árpád színtársulata. Előre tudtuk és minden jóstehetség nélkül megjövendelhettiik volna, hogy a színészeknek nehéz helyzetük lesz közöt tünk, mert a közel mult tapasztalatai, de főleg a legutóbb városunkban járt Kunhegyi féle színtársulat bőven rá szolgáltak arra, hogy még azok is elidegenedjenek a a színháztól, akik szükségét is érzik anuak, hogy minden napi existentialis szükségleteik kielégítésén kivül szellemi szükségleteikről is gondoskodjanak, de meg nem is sajnál nak néhány forintot áldozni érte. A társulatot hideg zárkózotság fogadta, a bérletgyüjtés csak nem akart menni, s a társulat derék titkára hiába járta be a műkedvelők hírében állók házait, nem nagy lelkesedéssel fogadták sehol. Es azt hiszszük, inkább saját erejükben bíztak, hogy majd talán sikerül megtörniük a tagyos közönyt, mint a közönség jóindulatában, mikor mégis megkezdették az előadások sorozatát. Most, ahogy egy heti műsor után beszámolunk működésükről, annyit legalább is elmondhatunk róluk, hogy talán valamennyien komoly törekvő, simpatikus egyének. Ismerik pályájuk töviseit, virágait, tán több tövisét, mint virágát és látván, hogy mily nehéz harcot kell küzdeniük a létért, csak a művészet iránt való szeretetükből lehet megmagyarázni állhatatosságukat és kitartásukat. V^n köztük néhány igazi tehetség, és majd nem valamennyiben van komoly törekvés. Kovács Ilka — akit különben már ismerünk, ügyesen énekel, és kifogástalanul játszik; Szüts Margit is haladt, mióta nem láttuk ; Toldy fiatalsága dacára bevégzett alakító művész hatását teszi; méltó partnere Lévay, ki művelt ízlést és felfogást tanúsít alakításaiban, Balogh tehetsége jól is meretes. A heti műsorról részletesen a következőkben számolunk be : szombaton december hó 7-én Bánk bánnal kezdték meg a műsort ; Baloghnak ismert, régi forszszerepe Bánk. Lévay sikerült Biberach, Völgyi jellemzetes Tiborc és Szűcs Margit ügyes Melinda volt. Az egész előadás jó közepes, a publikum gyér. Vasárnap, december 8 án a tavaszszal nagyobbszerü érdeklődést keltett : „Goldstein Számi" került színre, valamivel nagyob látogatottság mellett. A főszerepet Toldy helyett Bátori játszotta, elég jó alakítással, és kellemes hanggal, bár azt hiszszük, sokat vesztett a szerep ezáltal, hogy nem Toldy játszotta; Lévay a nyegle Tavaszi Aladár szere pében ügyesen jellezett, Kovács Ilka (Virág Toncsi) pedig még rokonszenvesebbé tette az amúgy is rokon szenves varróleány szerepét; és a többiek is igyekeztek a jobbak nyomában járni. Héttőn december 9 én Bokor Józsefnek hamar nagy hírnévre vergődött operettjét: A kis alamuszit adták. Kovács Ilka (De chateaux) túltett magán, alakitásán, játékán a legsubtilisebb kritika sem találhatna ócsárolni valót. A nehéz és könnyen banálissá válható szerepet erőteljes alakítással lüktető vervvel játszotta, s több jelenetében zajos tapsokat aratott, kívüle Nagy Linda és Völgyi Ilon, az előbbi mint Sarah, az utóbbi pedig mint Tom érdemelnek megemlítést ügyes játékukért és énekükért. Lévay a prefét szerepét uj felfogással és zajos sikerrel alakította, Jelentéktelen szerepében Nagy (Rette netes) nevettette meg néhányszor szívből a közönséget. Az előadás sokkal több közönséget érdemelt volna. A keddi darab Bosszú Károly ésDelavígne vigjátéka : A kneip kura, mint minden alkalmi darab, nem sokat ért. Nincs jóformán cselekvénye sem, az úgynevezett francia esprit pedig még keresve sem találhatnók benne. Egyetlen valamire való szerep sincs benne, s bár a szereplők rajta voltak, hogy minél jobb alakitásban lásson napvilágot a darab, nem nagy hatást tettek. A közönség csekély. Annál sikerültebb volt a szerdai előadás, amikor Bisson és Carré vígjátéka : Mi történt az éjjel került szinrt. A darabban a pompásabbnál pompásabb alakok vannak megteremtve, maga a cselekvény pedig egész sorozatát nyújtja a furcsábbnál furcsább helyzet comicum nak. Lévay (Blanson), Kovács Ilka (Susan) kifogástalanok voltak, de főleg Toldy, aki ma lépett fel először, egy csapásra meghódította a közönséget. Sajnos, hogy c-tak nagyon kevesen voltak. Csütörtökön december 12-én még az előzőknél is sikerültebb előadásban került szinre Blum és Toché vigjátéka a Mongodin ur felesége. Toldy (Mongodin ur) ma is méltó volt szerepéhez; valamint a többiek is rajta voltak, hogy valamiképen sikerüljön a közönség rokonszenvét maguk irányában felkelteni. Ezzel a színház egy heti műsoráról beszámoltunk volua, s a benyomás a apján, melyet ezen idő alatt az előadásokból merítettünk, bátran buzdíthatjuk a közönséget, hogy nézzen meg legalább egyszer egy darabot és ne forduljon el meghallgatás nélkül a színtársulattól,hogy párto' latlanság miatt kedvét veszítse mindeu szereplő, és szárnya szegetten vonuljon vissza minden érdemes törekvés. Hiszen abból, hogy jobbat is láttunk már, nem következik, hogy a gyengébbet is meg ne nézhessük, csak tehetséget és komoly akaratot lássunk ; ezt pedig láthatunk ! —ry. Helyi, megyei és vegyes hirek. Személyi hir. ürömmel tudatjuk, hogy a napi lapoknak a „Magyar Értesítő" tői átvett azon híre, mintha tivastits Benő főispán ur őméltósága állásától lemondott volna, minden alapot nélkülöz. A vármegyének főispán őméltósága személye iránt osztatlan tisztelettel és őszinte ragaszkodással viseltető közönségében a valótlan hir beküldőjének eljárása annál nagyobb visszatetszést keltett, kétségtelenebb, hogy a személyi ügyekben való hasonló célzatosság sem egyéni, sem közérzés szempontjából nem tartható indokoltnak, sem pedig jogosultnak. Tisztújító közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága a tisztújító közgyűlést f. hó 17 én és a szűk séghez képest a következő napokon délelőtt 10 órakor tartja. E közgyűlésen a törvényhatóság egyetemét már az 1896. évre igazolt törvényhatósági bizottsági tagok fogják képviselni, akik a névre szóló igazolási jegyüket a közgyűlési terembe lépésük alkalmával átadják. A hercegprímás karácsonyi ajandéka. Keszthelyváros f. hő 10-én örömnapra virradt; a város nagy fia, Vaszary Kolos, bíboros hercegprímás, sajátkeziileg irt, meleghangzásu levelében f. hó 10-én, kedden arról értesítette szülővárosa elöljáróságát, hogy Keszthely szegé nyei javára 100,000 azaz egyszázezer korona örök alapítványt tett. Leírhatatlan az öröm, mely Keszthely város iakósainak szivét lelkét eltölti s mély hálával van eltelve a hercegprímás tejedeimi bőkezűsége felett. Az elöljáróság nyomban táviratilag fejezte ki a hercegprímásnak a város legmélyebb hálás köszönetét, a legközelebbi napokban pedig küldöttség viszi a város közönségének mély- háláját és köszönetét a hercegprímás elé. Állandó járási egyesület A sümeghi járás megye bizottsági tagjai f. hó 10-én a küszöbön levő megyei tisztújítás tárgyában értekezletet tartottak, melynek eredményét lapunk más helyén közöljük. Ugyanezen értekezleten a jelen volt bizottsági tagok megalakították az állardó járási egyesületet, melynek elnökévé dr. Gyö mörey Vincét, jegyzővé dr. Bárdió Györgyöt választották meg. Az egyesület tagjai a megyebizottsági tagok, Elnök köteles a járás fontosabb ügyeinek megbeszélése céljából, amidőn ennek szükségét látja, vagy ha öt tag kívánja, a járás székhelyére, Sümeghre járási értekezletet egybe hívni. Nemeslelküseg. Gróf Festetics Tassiló és neje, szül. Hamilton Mária hercegnő kegyes intézkedése folytán a keszthelyi apáca zárdában e hó 1 én népkonyha nyittatott, hol 17 városi felnőtt szegény és 22 szegény iskolás gyermek kap a tél folyamában naponkint ebédet. E nemes tett, dicséretre nem szorul. Kaszinói estély. A zalaegerszegi kaszinó f. hó 17 én az „Arany Bérány" dísztermében estélyt rendez, amelyre a kaszinó háznagya nemcsak a tagokat és azok^ nak a családtagjait, hanem egyúttal a választás alkalmával városunkbrin időző bizottsági tagokat is meghívja, külön meghívó nélkül jelen nyilvános közlés utján. A vidéki hírlapíróknak Budapesten f. hó 8 án tartott, igen látogatott kongresszusán, melynek lefolyását lapunk más helyén hozzuk, vármegyénkből dr. Lovassy Sándor a „Keszthely és Vidéke", Margitai József a a „Muraköz és Udvardy Ignác a „Zalamegye" szerkesztője vettek részt. A zalaegerszegi kereskedelmi kör évi rendes közgyűlését a kör helyiségében f. hó 22 én délután 2 órakor tartja a kör helyiségében a következő tárgyso rozattal : 1. Elnöki jelentés. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Az 1896 ik évi höltségvetés előterjesztése. 4. Az alapszabályok módositása. 5. A tisztviselők és a választmány megválasztása. 6. Indítványok tárgyalása. Gyászhir. Vettük a következő gyászjelentést : „Alul írottak a legmélyebb tájdalommal jelentik Stráusz Ráfáel nyug. cs. és kir. huszár főhadnagy, megyebizottsági tag s több nemes intézmény elnökének élte 30. évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után, lolyó hó 8-án történt gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai tolyó hó 10 én d. e. 10 órakor fognak a nagy-lengyeli rom. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Nagy Lengyel. 1895. december 8«án. Áldás és béke hamvaira 1 Stráusz Sándor atya, Stráusz Erzsébet férj. Parragh Gyuláné, Stráusz Borcsa térj. Udvardy Vincéné, Stráusz Farkas dr. Stráusz Sándor testvérek. Parragh Gyula, Udvardy Vince sógorok. Parragh Rátáella, Parragh Gyula, Parragh Jenő, Parragh Sándor ,Parragh Béla, Parragh Tini, Udvardy Jenő, Udvardy Imre, Udvardy Rátáéi öcscsek. Temetése t. hó 10 én d. e. 10 órakor volt, testületileg vett részt a gellénházi tűzoltó egyesület, amelynek meg alapitója s alakulásától fogva fáradhatlan buzgalmú elnöke volt. Béke poraira 1 Köszönetnyilvánítás. A zala-egerszegi Chanuka egyesület felruházási ünnepének alkalmával az egyesület céljai ra Rosenberg Zsigmondné és Graner Gézáné urhöl gyek 2—2 forintot voltak szivesek adományozni^ amelyért köszönetét fejezi ki az elnök. A varmegyei központi valasztmány szeptember hó 10 én tartott ülésén állapította meg a vármegye kilenc választó kerületére nézve az 1896. évre érvényes jegyzékét az országgyűlési képviselőt választóknak. A központi választmánynak ezen határozata ellen egyesek felebbe zéssel élvén, a kir. kúria döntése legközelebb érkezett meg. A kúria a felebbzések elvetésével a központi választmány határozatát jóváhagyta, csupán Sárffy János kis dörgiesei lakósnak felvételét rendelte el a választók 1896. évi jegyzékébe. Zalavarmegye ipartanácsaba a soproni kereske delmi- és iparkamara az 1896 ik évre Fangler Mihály