Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 27-52. szám)
1895-11-03 / 44. szám
letesedés felé, mig a gőg teljesen elenyészik, ba ugyan erről egyátalán beszélhetünk. Mert az a kis baladás, amit az emberiség egy-egy korszakban, kedvezőbb befolyások, szellemi áramlatok hatása alatt tesz, — annyi ellenhatásnak. olyan áldástalan reakciónak van minden alkalommal kitéve, hogy az a régen várt, sokak által remélt idealisztikusabb kibontakozás, mely a nemesebbértelemben felfogott egyenlőség teljes diadalával járna s az emberi gőgöt a nevetségesség, tehát a megsemmisülés szinvonalára sííFyesztené le : Isten tudja még milyen messze pü ie n — h a egyáltalában pihen - a jövőben. Addig semmi más szabályozója nincs, mint a halál. Ez hűségesen oda áll várt és nem várt pillanatokban a gőgös ember elé s egy-egy legyintésével időről-időre észretéríti a felhők között járó és por-testvéreit lenéző por-embert. Mikor csontváz keze végig suhan a kavargó, egymás fölé ágaskodó tömegek között, a gőgös tő mégis alázattal hanyatlik le, a közös megsemmisülés borzalma végig fút az idegeken s kiül a sápadt arcokra a kérdés : „ Kevély ember, miben kevély kedel ? !" Képviselőtestületi ülés A városi képviselőtestület Kovács Károly polgármester elnöklete alatt az október hó 26-án megkezdett rendes gyűlését október hó 29-én folytatta. A közgyűlés első tárgyát az 1896 ik évi költségvetés megállapítása képezte, melyre vonatkozólag elő • terjesztetett a tanács részletes indokolása, valamint a pénzügyi bizottságnak a költségvetés egyes tételeire vonatkozó javaslata. A képviselőtestület az igy felszerelt költségvetést csekély változtatással elfogadta. Egyúttal a költségvetéssel kapcsolatban két, a pénzügyi bizottság jelentésében felhozott ügy felett döntött. Egyik volt az új kisdedóvoda vasrácsozatos kerítése, amelyre nézve a tanács felhatalmazva nem volt. Miután a polgármester előadása szerint a vasrácsozatú kerítés a kőkerítésnél csak 150 forinttal került többe, e többletre pedig a karácsonyfa-egyesület által rendezett jótékonycélú mu latság jövödelméből e célra 120 forint a városi pénztárba befizettetett, a képviselőtestület a vasrácsozatú kerítés készítését utólag jóváhagyta. Másik tárgy volt a Baross ligeti vendéglő verandájának újból való festése, melynek költségeire a városi pénztárból 144 frt 75 kr. kiutaltatott és kifizettetett. A képviselőtestület ezen összegnek, mint amely a fennálló szerződés értelmébeu jogtalauúl utaltatott ki, visszatérítését rendelte el. Ezután felolvastatott a jogügyi bizottságnak javas lata a város és a közkórház közt függőben volt egyes ügyeknek az elintézése tárgyában. A jogügyi bizottság terjedelmes jegyzőkönyvében foglalt javaslatokhoz képest megállapíttatott, hogy a) a város a közkórházuak 1889 trt 50 krral tartozik, viszont azonban a városnak a a közkórházzal szemben 2 554 frt 86 kr. a követelése; b) a város még 1834-ben a közkórházi telekből a vásártérhez 210 négyzetöl területet csatolt anélkül, bogv annak árát ez ideig mogtérítette volna s igy a javaslat hoz képest a telek vásárlási árának megtelelőleg négy zetölét 60 krral számítva, a 210 négyzetül terület árának kifizetése elhatároztatott; c) mivel Mayer Augelusnénak nevére a cserébe neki átadott telek még nem íratott át, a városi ügyész az átíratás foganatosításával megbízatott; d) mivel a kórháztelek számára elcserélt parcellákra is rávezettetett teherképen a bank adósság, a városi tanács megbízatott, keresse meg a pesti kereskedelmi bankot, I ; hogy ezek a parcellák a teher alól feloldassanak ; e) a régi Steru féle kórház épületet az utca szabályozás szempontjából a város hajlandó 3500 torinton megvenni úgy, hogy a vételárt kamat nélkül tiz év alatt egyenlő részekben törleszti le; I) a kórházi bizottság azt a kívánságát, hogy az ókórház és telke a közkórház javára írassék át, a képviselőtestület nem teljesítheti, mivel úgy az épület, mint annak telke Zala Egerszeg város javára van telekkönyvileg bekebelezve. A képviselőtestületnek határozatai áttétetnek a közkórházi bizottsághoz. A város tulajdonát képező körkemence bérbevételére nézve a szabályszerű időben beérkezett két ajánlat egyike sem felel meg a város által kikötött 1200 trt évi bérnek ; utólag érkezett egy ajánlat 1205 frt évi bérösszeg beigérésével. A képviselőtestület új árlejtés kitűzését határozta el s egyúttal tüzetesen megállapította az új árverés feltételeit. A róm. kath. plébánia templom orgonájának kijavíttatását a költségvetésileg megállapitott 203 frt 60 kr. árban a képviselőtestület elhatározta s azzal Bencz György helybeli orgonaépitőt bizta meg. A zala egerszegi önkénytes tűzoltó egyesület megkeresésére a képviselőtestület—• az eddigi eljáráshoz képest — az önkénytes tűzoltóknak az elemi iskolába járó gyermekeit az 1895/6-ik tanévben a tandíjfizetés alól felmenti. A cigány utcába folyóka, illetőleg fedett csatorna készítését a képviselőtestület elhatározta. Felolvastatott a kereskedelemügyi miniszter leira'a, melyben az uj helypénzszedési dijszabályzatot — némi módositással jóváhagyta. Ezen uj szabályzat szerint adja ki a város a helypénzszedési jogot 1896. január 1-től számítandó három évre 10.000 frt kikiáltási ár mellett, melyből 6666 frt 67 kr. a napi és heti vásároknak, 3333 trt 33 kr. pedig a 9 országos vásárnak az évi bére. Az árverésre vonatkozó feltételeket, melyeket a tanács előterjesztett, — a közgyűlés elfogadta azzal mégis, hogy a tanács tegyen javaslatot, minő kárpótlás volna adandó bérlőknek a 9 országos vásárra nézve marhavész vagy egyéb, a vásár alkalmával a helypénz jövödelmet csökkentő kivételes esetekben. A városi tanács megbízatott, bogy az illető városi bizottsággal együttesen állapítsa meg az italmérési- és fogyasztási adók miként leendő kezelésének módozatait s azokat jóváhagyás céljából terjeszsze a képviselőtes tület elé. Előterjesztetett Nyikita György állatni végrehajtónak városunk területén a mult évben teljesített végrehajtói munkálatokért való megjutalmazása tárgyában érkezett leirata a zala egerszegi pénzügyigazgatóságnak, A képviselőtestület külön jutalmat nem szavazott meg. A korcsmákról, sörházakról és pálinkamérésekről a tanács által készített szabályrendeleti tervezet felolvas tatván, a képviselőtestület azt változatlanul elfogadta s jóváhagyás végett a vármegye törvényhatósághoz leendő felterjesztését elhatározta. A közös hadsereg és a honvédség beszállásolásáról szóló 1879. évi 36. t. c. némely szakaszának módosítása iránt alkotott 1895. évi 39. t. c. 7. §-a az 1881. évi január 1-től 1895. évi szeptember végéig érvényben álló katonai lakbérszabályzat hatályát 1900. év végéig ki terjesztette, azonban ugyanazon szakasz végbekezdése értelmében meg van engedve, bogy egyes községek az 1896. január 1 tői fogva az 1900. év végén terjedő időszakra nézve újra osztályoztassanak, ha az uj osztályozást még az 1895. év folyamán kérik. A törvény ezen intézkedése alapjáu Botfy Lajos képviselő indítványára a képviselőtestület kérvényileg megkeresi a m. kir. honvédelmi minisztert az iránt, hogy Zala-Egerszeg város 1896. év január 1 - tői fogva az 1900. év végéig terjedő időszakra nézve kivételesen osztályoztassék. Olvastatott az iskolaszék átirata a polgári leányiskolánál a szolgai állás betöltése iránt. A képviselőtes— Az én nótámat fiuk I Es azután megeredt újból a dal, az a bánatos, szo moru népdal, melynek lágyan susogó hangjai oda férkőznek a szívhez s az emlékezet révén feltámasztják lelkünkben a multat, a mit elsirattunk régen, megköny nyeztünk sokszor. Vád és szemrehányás szól abból a dalból s Tury Gábor halováuy arcát, két kezébe fektetve, elnézi a muzsikáló cigányt, elhallgatja a panaszos nótát s nem veszi észre, hogy egy szép asszony két kömyes szeme pihen rajta. Hanem egyszer . . . Csupa véletlenségből történt, hogy két szőke, hullámos hajfürt odacsapódott foiró homlokához s mikor a delejes intésre megfordult, egy szelid, mosolygós asszonyt látott maga előtt. — Asszonyom ! — Megzavartam ugy e gondolataiban '? — szólott a szép asszony s mintegy akaratlanul megérintve a halovány ember kezeit, lágy, hízelgő hangon folytatta : — Látja, olyan rosszul esik nekem a maga szomorúsága. Elnéztem, mint könyököl az asztalra, hallgatja a hegedű bús szavát, visszafojtja könnyeit s lemondólag, báuatosan mondja a cigánynak, fiuk, az én nótámat! . . . Nehéz teher lehet abban a szívben, Gábor, a melyik a siró muzsikában keres vigasztalást. — Egy poklot hordok milyen eltemetve a lelkemben, asszonyom. A szőke fürtös asszony szelid vonásain egy árny borongott keresztül s szinte hallani lehetett szívverését, a mikor oda fordult az ifjúhoz s hosszasan, elmélázva nézett annak fényes, könytelt szemeibe. — S ha akadna valaki, kinek a maga szenvedése fáj, ha volna egy olyan női kéz, mely homlokáról a borús árnyat letörölné? Az ifjú tagadólag rázta meg fejét. — Virág a sziv, jó asszonyom, s ha elmúlt a nyár, mely szirmait növelte, haldoklása következik. Pillanatokra csend, szokatlan nyugalom állott be. A szép asszony hevesen, erősen szorította az ifjú kezeit a magáéba s vonta magával, keresztül a mulatókon, a szobán, ki az éjbe, melynek sötétjét a csillagok fénye ragyogta keresztül s köd párázat tette rejtelmessé. Messziről még hallatszott a zeue-zsivaj, de közelükben már nem volt senki, semmi, csak az útszéli bokor ágai között csicsergett egy álmából felriasztott madár. Megálltak : Tury Gábor a szép asszony fejét oda fektette keblére. — Hallja ezt a dobogást asszonyom ? — Gábor I — Mondja, minek támasztja fel szivem halottjait'? Mért nem enged, hogy elpusztuljak lassan, megsiratlanul ? — Miért ? — felelt a szép asszony izgatott hangon 8 forró, gömbölyű karjaival átölelte a bánatos ember nyakát, mint a kigyó, mely áldozatához simul. — Azért, mert szeretlek ; mert én is egy égő poklot hordok a keblemben s mert jól esik tudnom, jól esik látnom, hogy van még valaki, akinek teher az élet s gyötrelem a visszaemlékezés. Együtt haladunk a kálvá riára, Gábor, te és én s ha roskadozunk, még csak nem is vigasztathatjuk egymást, mert megtiltja az eskü, az oltár zsámolyánál elmondott hazug holtomiglan ... Körülvesz a nevető, kacagó embereknek egy egész sokasága s hogy megőrizzük a tisztességet, megyünk a tö meggel, de nem találkozunk soha ! — Ugy van, asszonyom, soha. Elválunk most is, hidegen, egyetlen kézszorítás nélkül s bár érezzük, hogy lelkünkben egy régi oltár romokká omlik, megőrizzük a látszat nyugalmát az emberek előtt. A szép asszony gördülő könycseppjei az ifu kezére hultak s a néma éjben megcsendült a nóta. Az ő nótája. Az a szivetrázó, búbánatos népdal, melynek minden sorában a lemondás, csalódás fájdalma beszél. Es ekkor ? Oda borultak egymás keblére, megtörték az esküt, az oltár fogadalmát, meglopták az emberek hiszékeny ségét és egy hosszú csókba rebegték el bosszú évek nehéz fájdalmát, kínos keservét. Azt, a mi fáj, a mi bánt » a mi nem gyógyul meg soha ! tület a szolgai állásra nézve a jövő év május l-ig a jelenlegi állapot fenntartását mondotta ki. Előterjesztetett és tudomásul vétetett Zalavármegye törvényhatóságának leirata, melylyel a városi mezőgazdasági bizottságnak szervezéséről és ügyrendjéről alkotott szabályrendeletet jóváhagyta. Zala-Egerszeg szabályrendelete a korcsmákról, sörházakról és pálinkamérésekről. 1. §. A korcsmák, sörházak és pálinkamérések a szeszes italok kimérésénél és kis mértékben való elárusitásánál követendő egészségügyi rendszabályok és az azok áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvosrendőri felügyelet gyakorlása iránt 1892. évi (augusztus hó 11-én kibocsájtott 53.236. sz. pénzügyminiszteri körrendelet határozmányai alá esnek. 2. §. Korcsmák, sörházak és pálinkamérések templo moktól, iskoláktól, kórházaktól és oly középületektől, vagy hivatalos helyiségükül használt magán épületektől, amelyekben elhelyezve levő intézetekre, hatóságokra s'b. ezeknek az üzleteknek közelsége zavarólag hatna, 100 meter távolságon belül nem nyithatók. Ez a korlátozás az ezen szabályrendelet életbe lépése idejében már létezett italmérési üzletekre nem vonatkozik, 3. §. Egyházi ünnepélyek és körmenetek közelében és idejében az italraérési üzletekben tilos a vallási érzületet botránkoztató zaj. 4. §. A korcsmák és sörházak reggel 4 órától éjjeli 12 óráig tarthatók nyitva és azokban a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. Ezen időn túl az üzlet nyitvatartására és zenélésre külön hatósági engedély szükséges, amelyet Írásbeli kérelemre a városi rendőrkapitány adhat meg. 5. §. Korcsmák és sörházak zárórái országos vá« sárok, sorozás, farsang és ezekhez hasonló alkalmakkor hatóságilag kiterjeszthetők, nagyobb járványok, vagy küzveszély esetében ellenben hatóságilag megszoríthatok. 6. §. A pálinkamérések esti 10 órakor bezárandók és április hó 1-től szeptember hó 30 ig regeli 4 óra előtt, október hó 1-től március hó 31-ig pedig reggeli 6 óra előtt ki nem nyithatók. Ezen általános rendelkezéstől való eltérés esetenként sem engedélyezhető. A pálinkamérésekben a zenélés mindenkor tilos. 7. §. A zárórák be nem tartása esetében az 1879. évi 40. t. c. 74. §• ának rendelkezései irányadók és az anuak alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek az 1892. évi 27. t. c. 3 §--ában jelzett célokra fordítandók. 8. §. Az e szabályrendelet határozmányaiba ütköző cselekmények vagy mulasztások kihágást képeznek, amely 50 krajcártól (egy koronától) husz forintig (40 koronáig) terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetések befizetés esetében a városi szegényalap javára forditandók, behajthatlauság esetében pedig az 1879. évi 40 t. c. 22. § ának rendelkezései szerint elzárás büntetésére váltóztatandók át, Súlyosabb beszámítás alá eső körülmények között, vagy a kihágás ismétlése esetében mindkét büntetés nem együttesen alkalmazható. 9. §, A kihágások felett első fokban a városi rendőr kapitány, másod fokban a vármegyei alispán, harmad tokban a belügyminiszter biráskodik. A murakőzi népnek az év egyes időszakai- s napjaihoz kötött szokásai. (Fol) t. és vége.) Szt.-Gyórgy előtti napon tehén és disznótrágyát gyűjtenek a boszorkányozó asszonyok, melyeket ha megszárítva mások tehenének adnak, hiedelmük szerint azt lesoványitják, s hasznát veszik. Az ugyanazon napon szedett virágokat gyógyító erejüeknek tartják. A ház kapuja- s ajtajára tűzdelt nyirtaágak a boszorkányokat tartják távol. ü. mely bottal Szt.-György napja előtt vernek agyon kigyót, az azon gabonát, a melybe dobják, megóvja a verebek kártételétől. Az arata's befejezése alkalmával a gazdaasszony tiszteletére az aratók kalászból koszorút fonnak s mikor az illető a levest az asztalra tesz/, nyakába illesztik. A nagyboldogasszony és kisasszonynap között szedett s beszenteltetett virágok gyógyító erővel bírnak. A kendertörést, tilolást s kukoricahántást mindenütt este végzik s ha idegen segitségük van, éjfélig is lenn maradnak. Ily munkára rendesen kölcsönkép járnak, de a fiatalok merő mulatozási s vinyározási vágyból is meg jelennek. A munka bevégeztével a száraz étel mellett pálinkát vagy bort kapnak. A szüret megnyitásainak napja az előbbi időkben igen zajos volt. Mozsár-, puska és pisztolylövések hirdették a munka megkezdését; a hujjogatási versenygésnek pedig vége hossza nem volt. Mindez ma is meg van itt-ott, de sokkal szerényebb mértékben. Mielőtt a szőlőszedéshez fognának, tüzet raknak s körülötte verset énekelnek. Búcsúra, ha nevezetesebb helyen van, csoportosan, zászlóval mennek, egy előénekes vezetése mellett. Kivált a hires bisztricei bucsut látogatják nagy tömegekben. Néha több községbeliek állnak össze 3 lelkészt, kántort vis-'.nek magukkal. Etelnemüiket 1—2 nagy muraközi kocsi visz utánuk. Útközben falukon keresztül egy egy Máriáról szóló éneket énekelnek. A búcsúsok jelentékeny része kocsin utazik vissza, énekszóval. Az egymásután sokszor beláthatlan hosszúságban jövő kocsik mindegyikén mást-mást énekelnek a rajta ülők, a mi rendkívül zajos s érdekes külsőt kölcsönöz menetüknek. Hazatérőben a házak kapuinál álló bámulókat imigyen üdvözlik: „D. a J. Krisztus! Nyerjetek részt a bisztricei isteni anyától részesedjetek benn (a búcsúban) mint mi ,kik ott voltunk." A muraközi bucsuk, melyek vallási kifejezésüket úgyszólván csak a nagymise végéig tartják meg, inkább
