Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-03 / 5. szám

Melléklet * „ZALAMEGYE" 1895. éri 5-lk számához. CSARNOK. Két szoba.* Két történelmi szoba. Ezekben játszódott le az utolsó kormányválság. Ennek történetét részletezni nem a mi feladatunk, se kikutatni, miért, hogyan, ki által bukott el a kor­mány. Kzt magok a szereplő államférfiak is inkább ceak sejtik s a kulisszák mögül kiszivárgó hirekből kombinál­ják, mint a gyerekek szokták mutogatni az ujjaikon a szegény őzecske sorsát : — Ez meglátta, ez meglőtte, ez megnyúzta, ez meg­sütötte, ez meg megette. Akárhogyan volt is, az bizonyos, hogy e két szobá­ban, melyeket képeink ábrázolnak, dőlt el a válság. Persze képeinken a válságról semmi se látszik. Ha meg­szólalhatnának azok a bútorok I De ők hallgatagok maradnak. S csacska fonográt nincsen köztük, mely összefogdosta volna azokat az érdekes beszélgetéseket. A két szoba közül az egyik a királyé. Ebbe hozatta fel az ünnepek alatt tanácsra a nagy országtartó urakat, a7 rszág eszeit", mert a mi királyunk ugyancsak komolyan veszi az alkotmányt, a nemzet akaratát és a saját kötelességeit. Ha az elődje (V. Ferdinánd) abban fakadt ki egy izben : „Hiszen uralkodni könnyű lenne, csak azok az aláirásók ne volnának", ő éppen megfor­dítva az aláírásokat tartja könnyüknek és az uralkodás­nak alólról úgyszólván semmiségnek látszó feladataival küzködik vasszorgalommal és puritán lelkiismeretességgel. Ebben a szobában voltak a kihallgatások. Ide lép kedtek sorba a meghívottak s feleltek a király által tett kérdésekre. — Mit tart ön a fúzióról ? — Mi a véleménye a helyzetre nézve ? — Hogyan gondolja ön a megoldást ? A király állva fogadta a belépőt s néhány lépésre eléje ment, de nem olyan közel, hogy kézfogásra kerül­hetne a dolog. A magyar király nagyon nagy ur s bizonyos irányban ridegen fentartja a királyi méltóságot. A belépőt kitanították az előszobában, hol kell megállnia a király szobájában. Ott aztán megállt és főhajtással várta a kérdéseket, 0 felsége csak a legbizalmasabb minisztereit ülteti le, azokat is csak ritkán. Tisza Kálmán szokott volt ülve referálni kormányzása vége felé s ez különös kegy volt. A feszesség azonban még mindig nagy maradt. Otthonosan a királynál alattvaló nem lehet. Csak Deák Ferenccel történt meg, hogy a király audiencia közben megbiztatgatta : — Gyújtson rá kedves Deák. A király németül szokott beszélni minisztereivel, a mely nyelvben jobban fejezi ki magát s inkább megérti a néha eléggé komplikált előterjesztéseket Az effé'e kihallgatások is németül folynak. Ez alkalommal először ment a kihallgatás magyarul. Az urak igy egyenkint járulva a felség elé, nem öltöznek disz ruhába, nem kuruc dolmányt, mentét, hanem csak frakkot öltenek. Néha a viszonyokhoz képest, ketten hárman is mennek egy s ugyanabban a frakkban. Igy történt például a juniusi válságnál, midőn a miniszter elnöki palotában úgyszólván permanens volt a kormány férfiak tanácskozása és a király majdnem minden félórá­ban áthivatta a szomszédbői hol Fehérváryt, hol Bánffyt, hol Wekerlét. A meghívottak jöttek-mentek a király parancsára, de minthogy frakkja csak Wekerlének volt (a többiek mind messze laktak a városban), a boldog trakk igen sokszor megfordult napjában a rezidenciában különféle nagyurakon. A király kérdez az igy meghívott tanácsosoktól, de ő maga nem fejezi ki nézeteit. Néha tesz egy-egy észrevételt a aztán megint beszélni hagyja az illetőt s ha valami megragadja a figyelmét abból, a mit mond, ruganyos léptekkel siet Íróasztalához és följegyzi. De mindezt állva, gyorsan. Ha a kérdés kimerült, könnyed főhajtással int, a sarkantyúját összeütve, ez az audiencia végét jelenti. Természetes, hogy e tanácskozások nagy része csupa forma. A királynak megvan már a maga terve, de megakarja adni az eljárásnak az alkotmányos csiny­ját-binját. Az „ország eszeinek" örömet okoz, ha kibeszélhetik magokat e varázslatos szobában, a királynak pedig nem kerül semmibe. S mekkora öröm ez 1 A beteges báró Huszár Károly csak egyre azon fokászkodott a kihallgatás előtt való napon : — Istenem, Istenem, csak elő ne fogjon a köhögés a király jelenlétében. Egy marék titkos tanácsos pedig egész órákig ostromolta a nagy pillanat előtt Pápayt, hogy kivegye tőle, mi hát a király szándéka, mert éppen azt szeretné neki tanácsolni. * * * A másik szoba a miniszterelnöki palotában van. Ebben folyt le a válság második döntő része. Ez már kedélyes szoba. Itt szivaroznak, per tu beszélnek és disputálnak. S e kóválygó kékes füstből bontakozik ki egy darab a történelemhez. Itt folyt le a nyolcak tanácskozása, a kiket a király jelöltje: Khuen-IIéderváry hitt össze, hogy a fúzió meg csinálásának megnyerje. Szegény jó horvát bán! .Juniusban nem hitte, hogy a szabadelvű párt haragszik rá és elvállalta a kabinet­alakítást. Most pedig nem akarta elhinni, hogy a szabadelvű párt szereti és nem vállalta el a kabinetalakitást. Különben volt, a hogy volt, kár firtatni. A mi volt elmúlt, a király visszautazott Bécsbe, a bán elpályázott 4 Az Uj Idők legutóbbi száma közülte ezt az érdekes cikket Mikszáth Kálmáu tollából. A cikkhez két diszes szoba képét közli : A király fogadótermét és a miniszterelnöki üléstermet. | Zágrábba, Wekerle Dánoson fiatal csikókat nevel, Széli Kálmán a szimentáhli tehenei mellett ábrándozik, az akkori eleven napokból nem maradt meg más a maga formájá­ban, csak ez a két szoba. Ugy értem, hogy a bútoraival egyetemben, merte bútorok, e székek és szekrények állandóbbak, nem olyan törékenyek, mint a miniszterek. . . . Pedig azokat csak egy bikfic asztalos csinálja, emezeket pedig egy király. M. K. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a város képviselőtestületének 1895. évi január hó 19-én tartott rendkívüli közgyűlése által a városi mezőgazdasági bizottságok szervezetéről és ügy­rendjéről szóló szabályrendelet megalkottaiott, — mely szabályrendelet az 188G. évi XXII. t. c. 27. §. értel­mében 1895. évi január hó 20 tói egész 1895. február hó 20-ig, azaz 30 napon át, az esetleges felebbezhetés végett közszemlére kitétetett s kellőleg kihirdettetett. Zala-Egerszeg, 1895. január 19. Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes hírek. Megyei központi választmányi gyűlés. A megyei központi választmány Csertán Károly alispán elnöklete alatt január hó 28 án gyűlést tartott, amelyen a csák­tornyai válosztókerületben a képviselőválasztás határ­napjául február hó 7 ét tűzte ki s mivel a választók száma az 1500-at meghaladja, két szavazatszedő küldöttség vá­lasztatott. A megválasztott küldöttség tagjai: Gózony László választási elnök, dr. Hajós Ferencz választási jegyző; Zakáll Henrich a szavazatszedő küldöttség elnöke, Jeney Gusztáv a szavazatszedő küldöttség jegyzője ; Tóth lstváu és Margitai József helyettes elnökök, Wollák Re zső és Zrinyi Károly helyettes jegyzők. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Alul írottak mély és őszinte fájdalomtól eltelten tudatják a forrón szeretett anya, öreganya, illetve anyósnak, özvegy Kiss Béláné szül. Faisztl Vilma úrnőnek folyó évi január hó 28 án esti 11 órakor szívszélhűdés következtében történt hirtelen elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei folyó évi január hó 31 én délutáni fél 4 órakor fognak a hely­beli szentháromsági sírkertben örök nyugalomba helyez ­tetni. Az engesztelő szent miseáldozat foyó évi február hó 1-ső napján reggeli 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Alsó Lendva, 1895. január 28. Áldás és béke hamvaira! Gyermekei: Kornélia férj Issó Ferencné. Kiss Gizella férj. Lenek Ödönné. Unokái: Issó Viktor, Vilma, Béla. Lenek Béla, Dezső, Denis, Délinké, Vői: Issó Fe rencz, Lenek Ödön. Kinevezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Be­rendi Béla első osztályú erdészt a zala-egerszegi erdőgond­noksághoz kezelő főerdésszé nevezte ki. A n.-kanizsai társaskör vigalmi bizottsága január hó 27-én a társaskör helyiségében igen sikerült és láto­gatott táncmulatságot rendezett, amely csak másnap reggel 8. ó. akor ért véget. A figyelmes rendezőség a megjelent hölgyeket csinos táncrenddel lepte meg. A négyeseket 38 pár táncolta. A mulatságon részt vettek : Csertán Emilia és Csertán Ilka (Nemes-Apáti), Czenger Nándorné, Dauscha Ottóné, Demszky Laura, dr. Do­zsényi Árpádné (Keszthely), Djzsényi Elekné (Mórichely), özv. Fasciattiné, Glavina Margit (Gelse), Gutman Vil­mosné, Győrffy Jánosné, Halbaur Aranka (Budapest) Isti Róza (Marcali) Jemrits Istvánné, dr. Józsa Fabiánné és Józsa Margit (Alsó-Lendva), Jung Károlyné (B. Pest) Makara Istvánné, Manbardt Malvin,Mergenthaler Lajosné, Merkly Antalné, Míkoss Gézáné, Mikoss Hedvig, Mikoss Meláni, Misits Arpádné, Nunkovics Vilmosné, Nunkovics Erzsike és Vilma (Gétye), özv. Nyuly György né, Nyuly Gizella, Plihál Ferenczné, Schmid Frigyesné, Skublics Jenőné, Skublics Gizella, Lenke és Margit (Zala Egerszeg), özv. Skublics Sándorné, Skublics Emilia és Karolina (Z da Szent-Mihály), Stirling Sándorné, özv. Svastics Elekné, Svastics Anna és Laura (Lesencze Tomaj), Szabadi Ig­náczné, Szabadi Lenke (Babócsa), Szőllősi Kálmánné, Tóth Lászlóné, Tóth Kamilla és Mariska, Török Ambrusné, Török Róza, dr. Tuboly Gyuláné, Unger Ulman Elekné. Varga Lajosné, Varga Gizella, Véber Károlyné úrhölgyek. Jotekonyság. Zalamegye fiatalsága által f. hó 9 én a megyei árvaházalap javára az „Arany Bárány" ven­déglő termeiben rendezendő mulatság alkalmából a jelzett jótékony célra Hirschler Miksa úr (A. Domború) 10 frtot, Rozmaníth Richárd zalavári apát ur és Péller Pál mura­kereszturi apát ur 5-5 frtot voltak 'szívesek küldeni, melyért a bizottság nevében köszönetét fejezi ki Czukelter Lajos pénztárnok. Előléptetés. A m. kir. igazságügyiminiszter 1895 évi január hó elsejével dr. Sdrfi Elek nagy-kanizsai kir. törvényszéki és Svastits Géza tapolczai járásbirósági jegy­zőket a X. fizetési osztály második fokozatába léptette elő. A nagy kanizsai önkénytes tűzoltó egyesület —­amely az országnak egyik legrégibb és legjobb izervezetü egyesülete — január 27 én tartotta Lengyel Lajos egye sületi elnök elnöklete alatt évi közgyűlését. Az elnöki megnyitó után Roraing Lajos titkár felolvasta a lefolyt évről egybeállított elnöki és főparancsnoki jelentést, mely jelentések szerint az egyesület létesítette a mentőozztályt; tartott 1 rendes, 1 választmányi és 11 parancsnoki ülést, amelyeken 124 drb ügyet intéztek el; tartottak 2 nagy és 32 kis gyakorlatot s ezen kivül az esti őrség ideje alatt a tagokat az illető őrparancsnok iskolai oktatásban részesítette; volt 10 tüzeset, melyeken az összes kár 4.184 frtot tett; az egyesületnek van 10G pártoló és 108 működő tagja ; a megyei tűzöltószövetségnek Szt-Gróthon tartott közgyűlésén az egyesületet Knortzer György főparancsnok képviselte; a mentő osztály javára hang­versenynyel egybekötött táncmulatságot rendeztek, amely 462 frt 36 krt jövödelmezett; az egyesületnek 1.549 frt 24 kr. bevétele és 1.509 frt 39 kr. kiadása volt és a segélyegyesületi alap vagyona 3.000 frt 21 krt tesz. A közgyűlés a gonddal egybeállított és az egyesület egy évi működését híven feltüntető jelentéseket általános he­lyesléssel vette tudomásul. — Ezután előterjesztetett a számvizsgáló bizottság jelentése az egyesület 1894. évi számadásának megvizsgálásáról. A jelentés tudomásul vétetett s a benne foglalt javaslathoz képest Fesselhofer József egyleti pénztárnoknak a közgyűlés a felmentvényt megadta; egyúttal ugy a pénztárnoknak, mint a szám­vizsgáló bisottságnak ügybuzgó működöseért jegyzőköny­vileg fejezte ki köszönetét. — Az 1895. évi költségvetés megállapítása után Lengyel Lajos elnök lelkes beszéd kíséretében a jelen voltak zajos éljenzése között tűzte fel a 15 éves szolgálati érmet Knortzer György főparancs­noknak, mig a főparancsnok Schőbinger Ferenc és Laezky Jánosnak, előbbinek 15 évi, utóbbinak 5 évi tűzoltói szolgálati működéseért. A malom tüzoltószakasz parancs­nokául Franz Lajos malomtulajdonost választották meg. -— A közgyűlés tárgysorozatának letárgyalása után az elnök elismerését fejezte kt úgy a választmánynak, va­lamint a parancsnokságnak és a működő tűzoltóknak ügybuzgó tevékenységükért, amit a főparancsnok a tes­tület nevében köszönettel fogadott. Kereskedők bálja. A keszthelyi kereskedők társu­lata január hó 26 án tartotta bálját az „Amazon" szálloda nagytermében. Szép, fényes és nagyon látogatott bál volt ez, melyen a négyeseket 60-64 pár táncolta. Jelen voltak HofFinann Jolán, Oppel Auguszta, Günsherger nőv., Iloehstedtcr Adél, Bomner Malvin, Suujánszky nőv., Strausz Irma, Svetics Borcsa, Ujváry Karolin, Manheim Bella, Hoffman Adél, Bahnor nőv., Koréin Szidi, Honig Emma, Krausz Janka, Stamfl Ilonka, Neumark Ilona, Gró'ber Lujza, Luperszbek nőv., Neumark Ilejen, — Bronner H. né, Mérei J. né, Nagy Zs.-né, Mandl P.-né, Radó V.-né, Pető V,-né, Szalay .1. né, IIofFman S.-né, Braun A. né, Günsherger L.-né, Pollák Z,-né, Schleiffer L.-né, dr. Schvarcz Zs.-né, Böhm M.-né, Hoflman 31. né, Hajdú R.-né, dr. Farkas M. né, Manvill D. né, Bochner J.-né, Boszkovitzné, Villieim Iv.-né, Frich S.- né, Krausz L. né stb. stb. — A rendezők igen csinos táncrendekkel lepték meg a hölgyeket. A kotilon szép és érdekes volt. Ügyvédi iroda megnyitása, dr. Grünvald Samu köz és váltó ügyvéd városunkban a fehérképi utca 6. sz. alatt ügyvédi irodát nyitott. Hangverseny. A keszthelyi főgymnasium tanuló ifjúsága a segélyegylet javára a farsang végén zene, ének és szavalati estélyt fog rendezni, mely iránt előre is nagy érdeklődés nyilvánul. Véglegesítés. A m. kir. pénzügyminiszter Vidóczy Pál zala-egerszegi pénzügy igazgatósági számgyakornokot jelen állásában végleg megerősítette. Uj kultúrmérnöki hivatal. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Szombathely székhalylyel Vas , Zila és Sopron vármegyékre kiterjedő hatáskörrel új (XI.) kerü­leti kultumérnöki hivatalt állít fel. A hivatal május hó 1 én kezdi meg működését. A nagy-kanizsai ipartestület január hó 27 én tar totta meg évi rendes közgyűlését, amely alkalommal a tisztújítást következőleg ejtette meg: Samu József elnök, Krausz Ferencz, Halvax Frigyes alelnök. Választmányi tagok: Takács József, Topolics János, Mihályi István, Majlinger János, Hartmann lgnácz, Iiilcz Lajos, Mcrcz Mátyás, Táncsics József, Hernyovics Birtalan, Stern Károly, Hell János, Miltényi Sándor, S<süts József, Svejcer József, Kauzer József, Pernevis István, Nagy Károly, Horváth József (kovács), Fiálovics Lajos, Szántó János, Horváth József, Lórai Károly. Számvizsgáló bizottsági tagok: B?ck Miksa, Schwarcz Mihály, Veiszberger Zsig­mond. Alapszabály megerősítés. A m. kir. belügyminisz­ter a pacsai lcatholikus lcör alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. Testületi tánczmulatság. A nagy kanizsai ipartes­testület vigalomrendező bizottsága f. hó 10 én a „Polgári Egylet" emeleti disztermében zártkörű táncsmulatságot rendez, amelynek tiszta jövedelme az elszegényedett ipa rosok fel segélyezésére fordíttatik. Színészet Keszthelyen Kunhegyi Miklós színtársulata a mult héten a keszthelyi gazdasági tanintézet és főgym nasium segélyző egylete javára „Fedórá" t adta, a cím­szerepben Mihelicsné Rúzsai Etel urhölgygyel, ki a jó tékonycél iránti tekintetből lépett fel. A kellemetlen idő dacára szép számú közönség jelent meg a szinházban. M. né Rúzsai Etel úrhölgy szerepét kitűnően játszotta, melyért sürü tapsvihait s több pompás élővirág bokrétát aratott. A hét végén Tottagi Adolf komikus a budapesti „Népszinház"-tól vendégszerepelt itt több jeles népszín­műben. A közönség kitartóan látogatta a színházat. A jövő héten a színtársulat elhagyja Keszthelyt, Tapolczára utazik. Az 1895 évi február havi aranyárkeletpótlék meg állapítása A vámilletékeknek ezüstben történő fizetésé­nél vagy biztositásánál szedendő árkeletpótlék 1895. évi február hóra a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénzügyminisztériumával egyetértő leg 23 y 2°/ 0-ban állapíttatott meg. ftliagkereskedö a vádlottak padján. A bulapesti büntető törvényszék jan. 20-án folytatta a lopás bűntettében részesség miatt vádolt Haldek lgnácz budapesti magke­reskedő elleni végtárgyalást, melynek eredményéhez ké­pest Vizlendvay kir. alügyész, Haldek Ignác magkereskedő ellen lopás bűntettére való felbujtás miatt vádat emelt, Abeles Manfréd ellen a tárgyalás folyamán Mauthner Ödön képviselője, D.irvai, Fülöp a panaszt vissza vonta, minek folytán az eljárás ellene besziinttatetett; Haldek Ignáczot pedig a törvényszék felmentette. A felmentő ítélet ellen ugy a közvádló, mint a panaszos felebbezést jelentettek be. Münle Vilmos temesvári virágkereskedő cég évek óta szállít Magyarország minden irányába, sőt a kül­földre is, élő virágokat, csokrokat, koszorúkat stb. a pontos és friss állapotban való megérkezés kezessége alatt. — Oly elsőrangú kiviteli cég ez, melynek külde­ményei mindenkor remek kivitelűek, miért is c céget különösen ajánljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom