Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-10 / 10. szám
terhek viseléséhez hozzájárul. Zalavármegye ugyanis állami javadalmazás címen csak 6%0%-át kapja évi adómennyiségének, mig más vármegyék, amelyek aránylag jobban fizetik tisztviselőiket, nagyobb javadalmazásban részesülnek, így Abaujvármegye évi állami adójának 12%-át kapja évi javadalmazás cimén s itt az Írnoknak évi fizetése lakbérrel együtt 800 forintban van megállapítva. A vármegyei tisztviselők segéd- és kezelő személyzete nyomasztó helyzetének a javítása céljából országos mozgalmat indított meg s még e hóban az ország fővárosában kongressust tart, amelyen az összes vármegyék kezelő- és segéd személyzete küldöttségileg képviselteti magát s e kongressusból kifolyólag jogos és méltányos kérelmök teljesítése végett az országgyűléshez fordulnak s egyúttal úgy a miniszterelnököt, mint a belügyminisztert ügyük hathatós támogatására felkérik. S nem is hisszük, hogy amikor terhes szolgálataik viszonzása fejében a tisztességes megélhetést kérelmezik, kérésük meghallgatásra ne találjon ! Nem egyéb ugyanis az ő óhajuk, mint hogy legyen a hason qualificatióval biró és ugyanazon munkakörben működő állami tisztviselőkkel egyenlő rangjuk és javadalmazásuk ; mert hisz ők ép úgy szolgálják az állam érdekeit, mint állami tisztviselő társaik. Ez a rugója a megyei tisztviselők megindított országos mozgalmának. Nem kételkedünk benne, hogy ezen méltányos és jogos kérelem, amely az államháztartásra legfelebb százezer forint terhet ró, a közel jövőben a tisztviselők közös óhajának és érdekeinek megfelelő kedvező megoldást fog nyerni. Felhívás mélyen tisztelt közönségünkhöz í Ha van nép a világon, mely előtt szent kötelesség, hogy irodalmához és művészetéhez rajongó szeretettel ragaszkodjék, úgy a magyar nép bizonnyal az. Idegen országok közé ékelve, külső támadások viharaitól, belső viszályok íörgetegeitől sokszor megszaggatva, a legnagyobb megpróbáltatások válságos napjaiban, mikor élet és halál között lebegtünk, a nemzeti irodalom és művészet tartotta fenn népünkben az életerőt. Nemcsak a szép és a magasztos kultuszának szeretete, de a legszentebb hálaérzet is kötelez tehát bennünket arra, hogy nemzeti létünk csodás hatalmú megvédőjének tiszteletére minél több oltárt emeljünk hazánkban s ezeken az oltárokon megtisztult szivvel, emelkedett lélekkel, a társadalmi egyenlőség őszinte hitvallásával mutassunk be a magyar Geniusnak kedves áldozatokat. Magyarország intelligensebb városainak példáján buzdulva, egy ilyen oltár építésére hívjuk fel mélyen tisztelt közönségünket. Mi, a magyar kultura szerény napszámosai, meghordtuk az alapköveket az oltárhoz. Azokat, kiknél szavunk nem talál süket fülekre, arra kérjük : segitsenek az oltárt felépíteni, a nemzeti közművelődéshez méltóan fentartani s bennünket támogatva, közremunkálkodní abban, hogy az áldozatokkal, melyeket ezen az oltáron bemutatunk, közönségünkben napról napra jobban fejleszthessük és ápolhassuk a magyar irodalom s a magyar művészet szeretetét. Ez célja és feladata a nagykanizsai irodalmi és művészeti körnek, melynek irodalmi és művészeti szakos z tálya közös és harmonikus szervezet mellett felolvasásokkal, hangversenyekkel, ének és zenekarok szervezésével, a magyar szellemi élet kitűnőségeinek közreműködésével, a munkás és földmives osztály művelődését előmozdítani ingyenes előadásokkal, nemzeti ünnepeink méltóságos és kegyeletes megünneplésével, közkönyvtárak alapitásával és más kulturális eszközökkel iparkodik nemes szándékát megvalósítani. Körünk nem lesz kizárólag az irodalom és művészet itteni munkásainak szűkebb körű társasága s ezért örömmel fogadja kebelébe a mélyen tisztelt közönség soraiból mindazokat, kik a most jelzett törekvésekkel rokonszenveznek. A kör székhelye Nagy Kanizsa, de az egész megyében ápolni fogja a szellemi életet, iparkodik jelentékenyebb városaink kulturális mozgalmait elősegíteni s ezért állandó szövetséget tart fenn a megye azon köreivel és egyéneivel, kik a hazafias feladat megoldására vállalkoznak. Reméljük, hogy a társadalom minden rétegéből tudunk hiveket toborzaní, s ennek különösen azért örülnénk, mert kitűzött céljainkat akként akarjuk szolgálni, hogy társadalmunk szétágazó elemeit közelebb hozhassuk egymáshoz s az érdesebbnek látszó ellentéteket a művelődés gyémántporával köszörülhessük simára. Az az ösvény, melyre a mélyen tisztelt közönséget hívjuk, a nemzeti szellemi élet magasan fekvő, tiszta levegőjű szabad bérceihez vezet, hova a politikai pártharcok, a társadalmi torzsalkodások zavarosabb hullámai nem csapkodhatnak fel. Kik áthatva a nemes feladattól, szivesen jönnek erre az útra, tartsanak velünk 1 Alapító tagjai lehetnek körünknek azok, kik egyszer s mindenkorra 25 írttal járulnak a kör alaptőkéjéhez. Rendes tagjai, kik kötelezik magukat, hogy három évig (amennyiben ez idő alatt városunkból vagy Zala megyéből el nem költöznek) évenként 2 frt. tagsági dijat fizetnek. A kör tagjai nők és férfiak egyaránt lehetnek. Kik tagul óhajtanak belépni, szíveskedjenek erről a kör elnökét levélben vagy szóval értesíteni, vagy az egyidejüleg.'kibocsájtott taggyüjtőivek valamelyikét aláirni. Nemes törekvéseink őszinte felkarolásában bizva, maradunk Nagy Kanizsán, 1895. március 7-én kiváló tisztelettel Sümegi Kálmán elnök. Radó B. Béla titkár. Poór János társelnök. A zala-egerszegi takarékpénztár közgyűlése. A zala egerszegi takarékpénztár részvénytársaság évi rendes közgyűlését dr. Mangin Károly kir. tanácsos elnök elnöklete alatt f. hó 2 án tartotta az intézet helyiségében. Elnök üdvözölvén a szép számmal megjelent részvényeseket, jelenti, hogy a közgyűlésen 26 részvényes jelent meg 72 részvénynyel s igy a közgyűlést az alapszabályok 26. §-aértelmében határozatképesnek nyilvánítja s a közgyűlésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére javaslatára Vizy Gyula és dr. Obersohn Mór választattak meg. Az igazgatóság és felügyelő bizottságnak az 1894. évi üzleteredményre vonatkozó jelentése a közgyűlési meghívóval együtt a részvényeseknek nyomtatásban meg küldetvén, a közgyűlés azokat felolvasottaknak vette és a jelentésben foglaltakat elfogadta illetve helyeslőleg tudomásul vette. E'őterjesztetett az 1894. évi zárszámadás és a tiszta nyereihény felosztására vonatkozó igazgatósági javaslat, amelyet a felügyelőbizottság a közgyűlésnek elfogadásra ajánl. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az igazgatóság 1 javaslatát, amely szerint a 14.397 frt 22 krt tevő tiszta [ | nyereményből az alapszabályok 17. § a érteimében 10% — Edes Ninettem ! Érzem, hogy napjaim meg vannak számlálva, irta a levélben — s oly nagyon fáj téged itt hagynom. Ez a gondolat megneheziti halálküzdelmemet. De te nem fogsz feledni ugy e ? Nem fogod feledni azokat az órákat, a melyeket együtt töltöttünk elsétálgatva a parkban, a halovány hold fénye mellett. Ha rá gondolok ezekre az időkre, lelkem remeg a boldogságtól. Látni akarlak! Jöjj hozzám még ma! De vigyázz, hogy vőlegényed — kihez, én tőlem elszakítva, hozzá kénysze rítenek, meg ne tudja. Nem akarok semmi kellemetlenséget. Jöjj, mert holnap talán késő lesz. Aladár remegő kezéből kiesett a levél. Arca sápadt volt. Szemében vad tűz lobbant fel. Tisztán áll előtte minden. Megcsalták. Felugrott a karosszékből, kezeit homlokára szorítva, hangosan dobogó szivvel fel-alá kezdett sétálni a szoba vastag szőnyegén. — Tehát megcsalt. Hazudott, mikor azt mondotta, hogy kívülem mást soha sem szeretett! Hazudott leveleiben, csakhogy engem félrevezessen, hogy viszonyát még csak ne is gyaníthassam ! Oh Ninett! Végig dőlt a kereveten s hangosan zokogni kezdett. Szivét elöntötte a keserűség s lassan elszunnyadt. Mikor felébredt, feje a láztól forró volt. A beszűrődő hajnali fény oda esett a fiatal ember sárgult arcképére. Aladár felugrott, gyorsan felöltözött. Rohant egyenesen a sürgöny hivatalba. Elhatározta, hogy válni fog Ninettől, akit ő hozzá csak úgy kényszerítettek s a "ki őt oly' csúnyán rászedte. Tagadni nem tagadhatja, hisz ott a levél. Másnap Ninett megérkezett. Mikor Aladár hallotta megállni a kocsit ablaka előtt, szive elszorult. Most felpattant az ajtó s Ninett a hosszú úttól ki fáradva, kissé halaványan lépett be. Látva Aladár magából kikelt formáját, meglepetve állott meg a szoba közepén. — Asszonyom, mi válni fogunk ! — Hogy, hogy? — Kegyed megcsalt engem, mikor azt mondotta, hogy kiviilem soha sem szeretett mást. — NOB és hogy merészeli nekem az ellenkezőjét mondani ? — Tehát nem csalt meg ? — Nem ! — Itt a bizonyíték ! Elébe tartotta az arcképet s a megsárgult levelet. — Ismeri ez arcképet ? — Nem. — Tagadja? — Nincs mit tagadnom. — Hogy került tehát ez az arckép levelei közé ? — Nem tudom. Aladár boszusan ajkába harapott, vette kalapját és kifelé indult. — Még csak nem is köszöntött. — Vái •jon meg, uram, mig átöltözöm. Kisérjen el anyámhoz. Tegye meg nekem ezt az utolsó szívességet. Ninett gyorsan átöltözött. Aladár magához vette a levelet és az arcképet. Szótlanul mentek egymás mellett, ismerőseik köszöntéseit is alig fogadva, Ninett anyja lakásáig. Az asszonyka sirva adta elő a történteket. A mama haragos, szemrehányó pillantást vetett Aladárra. — Elhozta az arcképet és a levelet ? — Igen ! — Mutassa I Aladár átadta. Az öreg asszony szép vonásait gyenge pir futotta el, szemeibe könnyek lopództak és csak annyit mondott: — Mennyit kerestem már ezt a levelet és az arcképet. Hogyan került ez hozátok ? A férj hü nbánólag, bocsánatért esdeklő tekintetet vetett az ifjabb Ninettre. — A mama pedig bement a szalonba; ugy tett, mintha valamit keresgélne, pedig csak a fényképet és a levelet rejtette el biztos, jó helyre. vagyis 1.439 frt 72 kr. a tartalékalapra, 2% vagyis 287 forint 94 kr. a különleges tartalékalapra, 18% ^agyjs 2.591 frt 50 kr. az elnökség, felügyelő- és számvizsgáló bizottság és a tisztviselők jutalomdijaira levonassék s az igy fennmaradó 10.078 frt 06 krbói 5% vagyis 503 frt 90 kr. a közhasznúcélu alapra, 5% vagyis 503 frt 90 kr. jótékony célra s mivel e címen évközben 51 frt 50 kr! már kiadatott, jelenleg 452 frt 60 kr. fordíttassék s ezek levonása után megmaradó 9.121 frt 76 krból osztalékképen minden egyes részvény után 20 frt s igy a 400 részvényre 8.000 frt, a tartalékalapra 800 frt, Vidóczy Ferenc és Erdősi Antal gyakornokoknak 30—30 frt, a szolgának 60 frt adassék, mig 201 frt 76 kr. a jövő évi nyereményszámlára előirassék. Ezen elfogadott javaslat szerint egy-egy részvényre 6% kamat cimén 15 forint, osztalék cimén 20 forint s igy összesen 35 forint fizettetik ki. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés az igazgatóságnak azon javaslatát, hogy a megyei és városi jótékony célokra a 452 frt 40 kr. jótékony célú alapból a zala egerszegi kisdedóvodának 50 frt, a zala egerszegi nőegyletnek és tűzoltó egyletnek 60—60 frt, a zala egerszegi közkórháznak orvosi műszerekre 30 frt, a zala egerszegi népkonyhának, karácsonyfa egyletnek, chanuka egyletnek, kenyér egyletnek, betegsugélyező egyletnek 35—35 frt, a polgári iskolai önképzőkör és segélyegyesületnek 10 frt, a Vörös kereszt egyletnek ós az alsó-foku kereskedelmi iskolai tanulók jutalmazására 15—15 frt, a z, egerszegi tanitói járáskör segélyalapja javára, a zala egerszegi iparos ifjak betegsegélyező egyletének s a zala-egerszegi iparos tanoncok jutalomdijazására 10—10 frt s a szegény iskolás gyermekekuek tanszerekre 7 frt 40 kr. fizettessék. A közgyűlés az igazgatóságnak azon intézkedését, hogy Vidóczy Ferenc gyakornoknak — tekintettel arra, hogy Breisach Miksa gyakornoknak az intézet köteléké bői történt kilépése következtében teendői megszaporodtak s figyelembe véve eddig kifejtett buzgalmát, szorgalmát és hasznavehetőségét — 1894. évi november hó 1-től kezdve gyakornoki stipendiumát havi harminc forintra felemelte, jóváhagyta, mig azon intézkedését, hogy Erdősi -i4ntal kereskedelmi középiskolát jó sikerrel végzett ifjút dijtalan gyakornokul alkalmazta, tudomásul vette. A közgyűlés az igazgatóságnak, felügyelő és állandó számvizsgáló bizottságnak az 1894-ik évi működésüket illetőleg a felmentvényt megadta. Mivel az 1894. év folyamán az 1894. évi február 25 iki közgyűlés határozatához képest a 100.000 frtra felemelt részvénytőkére a 60.000 írt teljesen befizettetett, a közgyűlés az alapszabályok 16. §-át következőleg mó dosítolta : „A takarékpénztár részvénytársaság alaptőkéje 200.000 korona, felosztva 400 darab egyenként 500 koronáról szóló részvényre. Ezen összeg alakult az eredetileg kibocsátott 200 darab 200 frtos részvény után befizetett 40.000 forintból és az 1894. évi február 25 ikén tartott közgyűlés 8. számú határozata értelmében kibocsátott 200 db részvény után befizetett 120.000 koronából. Ezen alaptőke uj részvények kibocsájtásával szaporítható, aminek idejét és módozatát azonban a közgyűlés határozza meg; de a részvények tulajdonosainak biztosíttatik azon jog, hogy a kibocsájtandó részvényeket részvényeik arányában megtarthatják." Olvastatott Boschán Gyula ügyésznek jelentése az 1894 ik évben a takarékpénztár nevében folytatott peres eljárásról s annak eredményéről. A közgyűlés örömmel vette tudomásúl, hogy az 1894 ik évben a részvénytársaság összes követelései kielégítést nyertek és semmi veszteség sem volt, ami az igazgatóság körültekintő eljárásának a következménye. Végül a közgyűlés Fischer Miksa inditványára a társaság elnökének, igazgatóságának s felügyelő bizottságának ügybuzgó és eredményes működéseért jegyző könyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését, amiért az illetők nevében az elnök mondott meleg köszönetet. Egyéb tárgy nem levén, elnök megköszönte a meg: jelentek szives türelmét és részvétét s a közgyűlést bezárta. A zala-egerszegi ügyvédi kamara köréből. A z. egerszegí kamara f. évi február ügyvédi 23-án tartott évi rendes közgyűlésen felolvastatott az ügyvédi kamaránál az ügyvédek, valamint az ügyvédjelölteknek lajstromában 1894. évi december hó 31-ig bejegyezve levő ügyvédeknek és ügyvédjelölteknek a névsora. E jegyzék alapján a vármegyénk területén levő ügyvédekre vonatkozólag közöljük a következő adatokat : Az ügyvédek névjegyzékében bejegyezve volt 178 ügyvéd; közülök Zalavármegye területén van 105 vagyis a kamara ügyvéd tagjainak 58.99% ka, mig Somogy vármegye területén 73, vagyis 41.01%, Az ügyvédjelöltek lajstromában bejegyezve van 24, akik közül 12 vármegyénk területén, 12 pedig Somogy' megye területén van. A kamara tisztviselőinek és választmányának névsora : Szigethy Antal (Zala-Egerszeg) elnök, Hertelendy Béla (Nagy-Kanizsa) elnökhelyettes, Hajik István (Z.-Egerszeg) titkár, dr. Czinder Istváü (Zaía Egerszeg) ügyész (helyettes), dr. Szigethy Elemér (Zala-Egerszeg) pénztárnok. Választmányi rendes tagok Zala-Egerszegről: Krosetz Jáuos, Boschán Gyula, dr. Obersohn Mór, dr. Hajós Ignác; Varga Lajos (Nagy-Kanizsa), Oroszváry Gyula (Nagy-Kanizsa), d-. Vaszary János (Kaposvár). Választ mányi póttagok : Hajós Mihály (AIsó-Lendva), Csendes József (Tapolcza), dr. Árvay László (Zala-Egerszeg), dr. Kele Antal (Zala-Egerszeg). A vármegyénk területén az ügyvédi kamara lajstromába bejegyzett 105 ügyvéd közül van N .-Kanizsán 36 (34.29)%), Zala-Egerszegen 19 (18.10%), Tapolczán 11 (10.48%), Alsó Lendván 9 (8 57V,,), Keszthelyen 8 (7-62%), Sümegben 7 (6"66%), Perlakon 5 (4-76%), Csáktornyán 4 (3"81%), Letenyén 3 (2.86%), végül Baksán, Boldogfán, Köves-Kálldn 1—1. Végül közöljük a zalaegerszegi ügyvédi kamara lajstromába vármegyénk területén bejegyzett ügyvédeknek névsorát lakóhelyeik szerint csoportosítva :
