Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-03-10 / 10. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1895. éri 10 ik számához. Alsó Lendvdn: dr. Chilkó Sándor, Hajós Mihály, dr. Hajós Kálmán, Isoó Ferenc, Kovács János, Lendvay Mihály, Nagy József, Petrik Gyula, dr. Wollák Adolf; Baksán : Baka Boldizsár ; Boldog fán : Nagy Károly ; Csáktornyán: Bezéthy István, dr. Hajós Ferenc, Molnár Elek, Wollák Rezső; Röves-Kállán : Kaszás Dezső ; Keszthelyen : Hoffmann Soma, Pap Sándor, Szabó Pál, Szabó György, Stieder Lajos, dr. Schwarcz Zsigmond, Tersánszky Lajos, Vértessy Iván; Letenyén : dr. Csempesz Kálmán, Málics János, Zakál Gyula; Nagy-Kanizsán : Baboss László, dr. Bentzik Ferenc, dr. Bereczky Viktor, dr. Bród Tivadar, Darázs Zsigmond, dr. Dick József, Eperjessy Sándor, Faics Lajos, Fischí Pál, Freiler Adolf, dr. Fülöp Kázmér, dr. Fried Ödön, Györffy János, Hertelendy Béla, dr. Horváth Antal (j-), dr. Hauser János, dr. Kreisler József, Kovács Lajos, dr. Lőke Emil, Oroszváry Gyula, dr. Plosszer István, Rápoch Gyula, Remete Géza, dr. Rotschild Jakab, dr. Rotschild Samu, dr. Rosenberg Mór, dr. Schwarcz Adolf, Szalay Lajos, Sebestény Lajos, Simon Gábor, Tandor Ferenc, dr. Tuboly Gyula, Tuboly Viktor, Tripammer Rezső, Trojkó Lajos, Varga Lajos; Ferlakon: Csesznák József, Gresz Alajos, dr. Kemény Fülöp, Szebényi József, dr. Tersánszky Gyula; Sümeghen : Barkóczy Károly, dr. Jenvay Géza, dr. Muriuyi Endre, Surgóth Miksa, dr. Székely Albert, Takách Alajos, Takách Zsigmond ; Tapolczán: dr. Berger Sándor, Csendes József, Dienes Sándor, Diskay Sándor, dr. Hoffmann László, dr. Kovács Vilmos, dr. Mányóky Gyula, Nagy Aladár. Szigly József, Ujváry Péter, dr. Zalai Simon ; Zala-Egerszegen : Árvay Lajos, dr. Árvay László. Boschán Gyula, dr. Czinder István, Hajik István, dr. Hajós Ignác, Z. Horváth Gyula, Hollósy István, dr. Jámbor Márton, dr. Kele Antal, Krosetz János, Mihálovits Károly, dr. Obersohn Mór, Ruzsich Károly, Szalay Ferenc, Szalmay József, Szigethy Antal, dr. Szigethy Elemér, Weisz Izidor. Zalavármegye és városai. Ily cimű, a milleniumra szóló évkönyvre kaptuk az előfizetési felhívást. A vármegyénk közönségére nézve kétségkívül igen érdekes munkát szerkesztik Halis István és Hoflmann Mór. A mű negyedrét alakban, 18—20 ivnyi nagyságban, száznál több képpel illusztrálva, fog még ez végén megjelenni s előfizetési ára 3 forint. A szóban forgó munka, amelynek sikeres keresztülvitelére elég biztosítékot szolgáltat a szerkesztők ismert neve és ügybuzgó munkássága, sokkal is nagyobb fontosságú reánk, zalavármegyeiekre nézve, semhogy szükségét éreznők annak, hogy olvasó közönségünknek hosszasan ajánljuk. E helyett, tájékoztatás végett, közöljük a kibocsátott előfizetési felhivásnak a közönséget érdeklő részét : „Zalavármegye mindenkor kivette részét a magyar nemzet küzdelmeiből. Előljárt vitézségével a háborúban, okosságával az alkotmányos küzdelemben. A vármegye rendei és a megye kiváló emberei mindig megértették a kor hivó szavát. Ernyedetlen kitartással törekedtek fen tartásukért, a magyar nyelv megerősödéseért, s azért, hogy az elhanyagolt magyar nyelv elismertessék hivata'os nyelvül az igazságszolgáltatásnál, közhivatalokban és iskolákban. Ezeréves ünnepünk alkalmával tanúságot akarunk tenni arról, hogy Zala ma is az első vármegyék közé tartozik. A magyar nemzet 1896 ban üli meg fennállásának ezredik évét. Ezer év egy nemzet életében is hosszú idő; s hosszú idő különösen a magyar nemzet életében, mely csak példátlan hazaszeretetével, páratlan vitézségével, wz alkotmányához való ragaszkodásával és SZÍVÓS kitartásával biztosította ezer veszély között tenmaradását, ugy, hogy elmondhatjuk a költővel : „Isten csodája, hogy még áll hazánk !" A milleniumi ünnep a nemzet történeti fejlődését fogja feltüntetni, s tanúságét fog tenni arról, hogy az évszázados küzdelmek dacára saját erejéből emelkedett a művelt népek sorába, s vannak vívmányai az emberi tevékenység minden terén, melyeket az irigység sem vitathat el tőle. Buzgó munka foly országszerte a milleniumi ilnne pély érdekében ; megyék, városok, egyesek sietnek egyegy kavicscsal hozzájárulni ahhoz az épülethez, mely a magyar szellem erejét fogja hirdetni a világnak. Az az Évkönyv, melyet ez alkalomra kiadni szán dékozunk, részt akar venni a munkában. Be fogjuk mutatni benne, a mennyire a megszabott szűk keret engedi, Zalavármegyének, városainak, vidékeinek fejlődé sét, jelenlegi állapotát a kulturális, a gazdasági, az ipari és kereskedelmi, szóval a szellemi és anyagi tevékenység minden terén szövegben és képben. E czélból, a vármegye tollforgató embereit iparkodtunk megnyerni, kik szives készséggel támogatnak vállalatunkban és érdekesnél érdekesebb dolgozatokkal ismertetik a vármegye és vidékeinek speciális viszonyait. Ismertetjük az egyes városok ós egyes vidékek történelmét; a közigazgatási állapotot; a tanügyet és egészségügyet; kereskedelmi, péuzügyi és forgalmi viszo nyait, nevezetesebb tanintézeteit; s a megye közönségé nek oly könyvet nyujtunk, melyben mindenkor érdekkel lapozgathat; megismeri benne e megyét minden részében s megszereti szűkebb hazáját, melyet nem ismerni majd nem a bűnnel határos. Közöljük a megye kiválóbb, nevezetesebb egyéneinek arcképeit és életrajzait. Minden közleményt illustrátiók kisérnek s összesen száz vagy annál is több kép fogja diszíteni a munkátKözöljük a kir. törvényszékek, telekkönyvi hatóságok, járásbíróságok, pénzügyigazgatóság, adó-, só-, dohány raktárak tisztviselőinek, ügyvéd, tanárok, orvosok gyógyszerészek, a közigazgatási összes tisztviselők; postaés távírda hivatalok, pénzügyi bizottságok tisztviselőinek, a körjegyzőknek, úgy a vármegyei és városi képviselőknek teljes névsorát. A munka, a melyre nézve a t. megyei közönség szives támogatását kérjük, 1895. évi október vagy november hóban fog megjelenni negyedrétü alakban, díszes kiállítással és számos illustratióval. Vele az a czélunk is volt, hogy megyénk tollforgató embereit benne egyesítsük. Arát a kiállítás költséges volta dacára 3 forintban állapítottuk meg, hogy mindenki megszerezhesse. Az előfizetési pénzeket (legcélszerűbbpostautalvány orij az előfizető nevének és lakóhelyének (u. postának) ponto* kiirásával ez évi március hó 30 ig Hoffmann Mór tanárhoz Nagy Kanizsára kérjük beküldeni, hogy a nyomta tandó példányok száma iránt tájékozhassuk magunkat, mert a kelleténél több példányi nem nyomatunk. A zala-egerszegi ipartestület Közgyűlése. A zala-egerszegi ipartestület évi rendes közgyűlését Kovács László testületi elnök elnöklete alatt f. hó 3 án i tartotta az elemi iskola földszinti termében. Elnök a megjelent testületi tagokat üdvözölvén, jelenti, hogy ezen másod izben egybehívott közgyűlés, tekintet nélkül a megjelentek számára, az alapszabályok értelmébe® határozatképes. Ezután felolvastatott és tudomásul vétetett a inalt évi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv. Előterjesztetett az ipartestület elnökségének a testület 1894. évi működéséről egybeállitott jelentése, amely szerint az ipartestület ügykezelését illetőleg tartatott egy közgyűlés és tiz választmányi gyűlés, amelyeken 57 ügy nyert érdemleges határozathozatallal elintézést. A beszegődött tanoncok száma 50, időközben megszűnt tanoncok száma 6, más iparoshoz ugyanazon iparra átíratott 2, felszabadult 48 tanonc, maradt az év végén 158 tanonc. Segédváltozás volt 303; a segédek máx

;mális száma volt 340; ezek közül eltávozott 139, maradt az év végén 201 segéd. A segédek számára 84 darab munkakönyv állíttatott ki. A békeltető bizottság 5 ülést tartott, amelyeken 7 panasz tárgyaltatott; ezek közül 5 békés uton nyert elintézést, egy — a békeltető bizottság nem tartván magát illetékes nek a határozathozatalra — rendes perutra utasíttatott, egy pedig a hozott határozat érvényesítése céljából az elsőfokú iparhatósághoz tétetett át. Kisebb panasz 153 esetben tétetett; ezek mind békés uton intéztettek el. Tanoncszökevéuy csendőrileg visszaállíttatott 5, a helybeli rendőrség által 11. — A vidéki hatóságok utján visszarendeltetett 5 segéd, akik munkakönyvük hátrahagyásával eltávoztak anélkül, hogy munkaviszonyaikat rendezték volna. Az ipartestület tagjai közül elhalt 6, uj tag lett 19 s igy év végén maradt 350 rendes tag. Az ipartestület 1894. évi augusztus hó 9 én Udvardy Ignác elnöklete alatt tanoncmunka kiállítást rendezett, amelyben részt vett 58 tanonc 81 darab munkával. A tanoncok jutalmazására szétosztottak 52 frt 50 krt, amely összeghez Z.-Egerszeg rendezett tanácsú város 40 írttal, Farkas Dávidné urnő 10 írttal, Kovács László ipartestületi elnök 1 frt 50 kr. és Aranyos Gyula ipartestületi jegyző 1 írttal járultak. A jelentés kiemelvén az ily iparos tanone kiállítások fontosságát úgy magukra a tanoncokra, mint azok mes tereire nézve, sajnálattal említi tel a közönyt és részvétlenséget, mely maguk az iparosok részéről ezen üdvös intézmény iránt évről évre tapasztalható. Ezen közönyés részvétlenségre vall ama körülmény is, hogy a kiállítás megnyitása 8 —10 iparos jelenlétében történt. Az ipartestület pénzügyi viszonyait illetőleg a jelentés szerint a mult évi és a jelen évi vagyon különbözet annak tulaj donítható, hogy a választmányi ülés határozata folytán a számvizsgáló bízottság és az e célra kiküldött külön bizottság a hátralékot tüzetes átvizsgálás alá vévén, az elhalt, vagy elköltözött tagok tagsági hátralékait, valamint általában a behajthatatlan hátralékokat törölte és a jelen évben csak a behajtható hátralékokat vette fel a vagyonba. Az összes kint levő, behajtható hátralékok 620 frt 90 krt tesznek, melyhez az 597 frt 31 kr. meglevő pénzt hozzáadván, ez tesz 1.218 frt 21 krt s ebből levonván a 64 frt 50 kr. terhet, az ipartestület 1.153 frt 71 kr. pénzkészlettel rendelkezik, ha t. i. a fent jelzett összes hátralék befoly. Végül a jelentés a testület egyes tagjainál tapasztalható ama rosz szokás felhagyására hivja fel a testület tagjait, hogy egyes tagok elmu'asztják segédmunkásaik munkakönyvét idejében bemutatni, vagy egyáltalában be sem mutatják ; továbbá hogy egyes ipartestületi tagok tanoncaikat huzamosabb ideig nem szegődtetik be. Mindkét esetben míg egy részt késedelmes eljárásuk folytán a törvény intézkedéseivel jönnek ellentétbe, más részről az esetleg felmerülő vitás kérdésben az ipartestülethez jogorvoslásért nem folyamodhatnak. A lefolyt év eseményeit részletesen feltüntető ezen elnöki jelentést a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette. A választmány áltat egybeállított 1895. évi költségvetést 759 frt remélhető bevétellel, 685 írt kiadással s így 64 frt remélhető pénztármaradványnyal a közgyűlés elfogadta. Az alapszabályok 6., 11 és 15 § ait módosította a közgyűlés olykép, hogy a beiratási dijat 5 frtól 10 írtra felemelte s egyúttal kimondotta, hogy a közgyűlés határozatképességéhez 100 tagnak, míg a választmányi gyűlés határozatképességéhez 10 tagnak jelenléte szükséges. Ezután elnök maga és tiszttársai és a válaszmány nevében viselt állásukról lemondván, a közgyűlés a választást Soraody Sándor alelnöknek korelnöklete alatt következőleg ejtette meg : elnök: Kovács László; számvizsgáló bizottsági tagok: Kummer Gyula, Stetanecz József és Nagy József. Vá-. lasztmányi tagok : Kovács István, Puer József, Maródy Ferenc, Pausa János, Holczer Ferenc, Póterfy Sándor, Németh Ferenez, Garai Lipót, Lukáts István, Kaszás Kálmán, Paál Ferenez, Preszler Gyula, Lendl Orbán, Baly Béla, Vörös Gyula, Dömötör József, Nagyfy József, Németh Gábor, Dömötör Sándor, Varga Gyula, Keszly Ferenez, Szalczer Miksa, Heincz János; választmányi póttagok: Pfeifer Ilenrich, Szabó Lajos, Domokos Ignác, Ösztreicher Samu. Az elhalálozás folytán megüresedett ügyészi állásra dr. Jámbor Márton ügyvéd választatott meg. Vörös Gyula indítványozta, hogy a 10 frt beiratási dijból 4 frt az elszegényedett iparos alapra fordíttassék. Tekintve hogy a beiratási díj emelése az évi szükséglet fedezhetése céljából történt, a közgyűlés az elnök előterjesztéséhez képest az indítványt nem fogadta el, hanem határozatilag kimondotta, hogy a testület évi számadásának lezárásával fennmaradó tiszta jövödelem fordíttassék e célra. Azon indítvány, hogy a helybeli iparosok heti és országos vásárokon a helypénzfizetés alól felmentessenek, elfogadtatott s a közgyűlés egy öttagú bizottságot választott, amelynek feladata lesz az indítványnak a képviselőtestület kebelében eszközlendő keresztülvitele céljából úgy a város polgármesterét, mint a városi vagyonkezelés ez időszerinti felügyelőjét, Botfy Lajost, megnyerni. Egyéb tárgy nem levén, elnök a közgyűlést bezárta. Helyi, megyei és vegyes hírek, A zala egerszegi ügyvédi kamara közzéteszi, hogy Kovács Lajos nagy-kanizsai ügyvéd ezen kamara területéről történt eltávozása-, dr. Bereczky Viktor nagy-kanizsai ügyvéd kir. törvényszéki jegyzővé kineveztetése folytán , dr. Tersánczky Gyula perlaki ügyvéd lemondása , dr. Horváth Antal nagy-kanizsai ügyvéd pedig elhalálozása következtében az ügyvédek lajstromából töröltettek; utóbbi irodája részére gondnokul Baboss László nagy-kauizsai ügyvéd rendeltetett ki. — Dr. Csonka Ede ügyvéd Kaposvár, dr. Grünwald Samu ügyvéd Z.-Egerszeg, dr. Simon Dávid Dániel ügyvéd pedig Kaposvár székhellyel a kamara ügyvédi lajstromába felvétettek. Március 15 ike Nagy-Kanizsán. A nagy-kanizsai irodalmi és művészeti kör nemzeti újjászületésünk dicső és emlékezetes napját, március 15-ét, a legközelebbi évforduló alkalmával hazafias lelkesedéssel óhajtván megünnepelni, március 15-én délután 4 órakor a „Polgári Egylet" nagytermében ünnepélyt rendez a következő műsorozattal : Szózat. Énekli a főgymnasiumi ifjúság énekkara. A csonka honvéd Arany Jánostól, szavalja Kovács Károly. Március tizenötödike. Felolvasás. Tartja : dr. Ernyei István. Nemzeti dal Petőfi Sándortól, szavalja Hajdú Gyula. Hymnus. Énekli a főgymnasiumi ifjúság énekkara. Ugyanezen alkalomból az irodalmi és művészeti kör a „Polgári Egylet" nagytermében este 8 órakor társas vacsorát rendez. A zala-egerszegi társaskör folyó hó 2 án tartotta második társasestélyét saját helyiségében, a Zöldfa szálloda emeleti részében. Az estély minden tekintetben sikerült; , a tagok és vendégek szép számban jelentek meg, úgy hogy az egész nagyterem megtelt a diszes közönséggel. Az estélynek érdekes pontja volt Nasinszky József és dr. Csák Károly tagoknak egy-egy vig monologja, amely lyel nagyban fokozták az amúgy is derült hangulatot. Jelen voltak: Báron Janka, Csupor Gizella, Farkas Ilona és Gizella, Krób Matild, Lázár Ilona, Marton Laura és Tercsi (Z. Lövő), Nagy Magda, Österreicher Ruska, Pochner KJementin, Schleininger Ernesztin, Sz'duay Fanny és Tikk Mariska kisaszonyok, Bertalan Endréné, Bertalan Pálné, Farkas Mártonné, Hencz Józsefné, Hor nyák Ferencné (Torna), Horváth Miklósné, Imrédy Pálné, dr. Jámbor Mártonné, Knebel Ferencné, özvegy Kovács N — né, Schleininger Henrichné, Tikk Józsefné, dr. Viola Ödönné (Szombathely). A közönség reggel négy óráig maradt együtt. A négyeseket 24 pár táncolta. Köszönetnyilvánitás. A zala-egerszegi takarókpénz tár részvénytársaság a zala egerszei nőegyletnek 60 trtot, a zala egerszegi tűzoltó egyletuek 60 irtot, a aala-egerszegi népkonyhának 35 frtot, a zala-egerszegi karácsonyfaegy letnek 35 frtot, a chanuka egyletnek 35 frtot, a zala egerszegi kenyér egyletnek 35 frtot, a polgári és közép kereskedelmi iskolai tanulók segélyegyesületének 10 frtot, a zala esrerszesi közkórháznak orvosi műszerek beszerzé sére 30 trtot adományozott, mely kegyes adományokért köszönetüket fejezik ki nevezett egyesületek elnökségei, illetve a zala egerszegi közkórház igazgatósága. Iskolalátogatok. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter az országos közoktatási tanács kebeléből az 1894/5. tanévre szóló megbízatással vármegyénk terű ietére Paszlavszky József tanácstagot a keszthelyi és nagy kauizsai főgymnásiumokhoz, Szuppáti Vilmos előadót és tanácstagot a csáktornyai tanítóképző intézethez iskolalátogatókúl kiküldötte. Jotékonyság. Boldogult Taussig Lujza urnő elhalá lozása alkalmából a helybeli szegények között szétosztás céljából tekintetes Kaiser József ur ötven frtot szolgáltatott át kezemhez, amit a szegények nevében köszönettel nyugtázok. Rosenberg Henriette. A nagy-kanizsai irodalmi és művészeti körnek meleg hangú felhívását, amely egyúttal részletesen körvonalozza az újonnan alakult egyesület nemes irányú törekvéseit, lapunk más helyén egész terjedelemben veszi olvasó közönségünk. Nem mulaszthatjuk el, hogy a felhívást e helyen is az olvasóközönség figyelmébe, magát pedig a kört, hathatós támogatásába ne ajánljuk. Kitűzött célját ugyanis csak úgy valósíthatja meg, ha a nagy közönség szives támogatása kiséri munkásságát. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Donszky Lukács zala egerszegi polgári és küzépkereske delmi iskolai rendes tanitót a karánsebesi állami polgári iskolához igazgatónak nevezte ki. Athelyelyezes. A vallás-és közoktatásügyi miniszter Bán fi János karánsebesi állami polgári iskolai igazgatót a zala-egerszegi polgári és középkereskegelmi iskolához rendes tanítónak áthelyezte. A tapolcai kath. nőegylet közgyűlését Ley Jószeí esperes plébános elnöklete alatt, mintegy 60 egyesületi tag részvétele mellett tartotta. Vastagh Jánosné pénztárnok jelentést tett az újonnan alakult egyesület pénztárának állapotáról ; jelentése szerint belolyt alapitó tag sági dijakból 107 frt, rendes tagsági dijakból 45 frt 60