Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-17 / 7. szám

X1Y. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1895. február 17. 7. szám. JL JL társadalmi, közművelődési és gaászalí hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala egerszegi ügyvédi kamara" és a „Kanizsai járási községi és körjegyzők egyletének" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A lakbér-fölmondás és lakás-kiürítés. Az igazságügyminiszter 4873/1894. sz. a. bocsátott ki egy rendeletet, amely a bér-fölmondás és lakás-kiürítés kicsiny, de égető kérdésében megfelelő módon intézkedik. Ö A rendelet a folyó 1895. év március elsejével hatályba lép. Szolgálatot vélek vele tenni e lapok tisztelt, olvasóinak, többnyire kedves személyes ismerőseimnek, ha ezen rendeletet a közönséget közvetlenül érdeklő részében nékik bemutatni megkísérlem. — A közlésnél lehetőleg alkalmazkodom a rendelet: a tiszta forrás, szavaihoz. A rendelet célja, hogy a bérszerződésnek fölmondás, vagy a szerződésben kikötött idő letelte folytán való megszűnte esetén a lakás kiürítés birói kényszerrel legyen foganatosítható. A kiürítés magában foglalja a bérlő részéről a lakás visszabocsátását, a bérbeadó részéről a lakás visszavételét. — A bérszerződésnek tárgyát valamely lak, üzleti vagy más helyiségnek és tartozmányaínak szabad képeznie, hogy az ezfen eljáráshoz tartozzék. I. A lakbérszerződéseket többnyire ugy kötik, hogy amennyiben a felek azt a kellő időben föl nem mondják, az a bizonyos egy vagy fél évi, esetleg egy hónapi tartamra megujítottnak tekintendő Ezen esetekben a lakbérszerződés csakis a íölmondás folytán szűnik meg. A fölmondásnak, hogy az birói eljárás alapját képezhesse, hiteles módon : vagy a biróság, vagy a kir. közjegyző utján kell történnie. Ugy a bérbeadó, mint a bérlő, a bérlet tárgyának fekvése szerint illetékes járásbíróság utján föl mondhat. A fölmondást Írásban, vagy szóval lehet előterjeszteni. Az írásbeli fölmondást megszabott alakban két példányban és egy felzettel és ba a fölmondás többek irányában történik, annyi további példányban kell benyújtani, hogy mindegyiknek egy példány jusson. (Ha a bérleti szerződésben akár bérbeadókként, akár bérlőkként férj és feleség szerepelnek, a nő irányában nem szabad elfelejteni a fölmondást.) — A nem ügyvéd által benyújtott fölmondás alakja ugyanugy van előírva, mint a többi, a felek által közvetlenül benyújtott beadványoké és a teljes bízonyitó erejű magán okiratoké. — Ha a fél azt sajátkezüleg írja, elég azt aláírnia. Ha a beadvány idegen kézzel van irva, azt két előttemező tanú jelenlétében kell aláírnia, vagy azok előtt utóbb az aláírást sajátkezű aláírásának kell elismernie. Ha a kiállító írni nem tud, két előttemező tanú jelenlétében, kiknek egyike által a kiállító neve is aláírandó, szokott kézjegyével lássa el a beadványt. Ha a kiállító sem írni, sem olvasni nem tud, az előbb érintett szabály megtartása mellett szükséges még az is, hogy a jelenlevő tanuk az okirat tartalmát mind maguk ismerjék, mind a kiállítónak az általa értett nyelven megmagyarázzák s hogy ez megtörtént, a beadványon bizonyítsák. A fölmondásnak magában kell foglalnia: 1. a felek megjelölését, nevük és lakásuk szerint; 2. a bérlet tárgyának megjelölését ; 3. a fölmondás kijelentését, annak az időpontnak tüzetes megjelölésével, amelyben a bérleti viszonynak a fölmondás következtében meg kell szűnnie; 4. ha a bérlet tárgyának kiürítésére nézve a szerződésben külön megállapodás foglaltatik, a szerződés e részbeni határozmányának előadását ; 5. ha a fölmondó fél nem lakik a járásbíróság székhelyén vagy területén, azon személy megnevezését, akinek az eljárás folyamán a birói határozatok kézbesítendők. A közjegyző utján való fölmondásnak azon közjegyzőnél kell történnie, a kinek közjegyzői területén a bérlet tárgya fekszik. II, Ha a bérszerződés magánúton lett fölmondva és a fölmondás el lett fogadva, valamint a máijelzett azon esetben, ha a bérleti szerződés a ki j kötött idő letelte után fölmondás nélkül megszűnik, ugy a bérbeadó, mint a bérlő az illetékes biróság vagy a kir. közjegyző utján a bérleti idő letelte előtt is fölhívhatja ellenfélét, hogy a kikötött idő leteltével a bérlet tárgyát adja vissza, illetőleg vegye át. Ha a bérleti idő hat hónapnál hosszabb időre terjed, a felhívás csak a bérleti idő utolsó hat hónapján belüí terjeszthető elő. A fölhivásnál az I. alatt jelzett szabályok megfelelően alkalmazandók. Ha az ellenfélnek a fölmondás vagy fölhívás ellen kifogása van, ezt 8 nap alatt kell megfelelő alakban előterjesztenie. Minderre a biróság vagy a közjegyző a végzésében különbé n részletesen felhívja az illető figyelmét. A hatósági végzéseket pedig az érdekeltek bizonyára tüzetesen elolvassák. S. S. Magyar gazdák országos kongresszusa. A magyar gazdaközönség s a gazdasági testületek körében már a mult év végén napirendre került egy országos gazdagyülés tartásának kérdése. Az ügyet az Országos Magyar Gazdasági egyesület vette kezébe, s ma már az országos gazdakongresszus megtartása nem csak határozattá vált, hanem tervezete és szervezete is teljesen meg van állapítva. E szerint a gazdagyülés f. évi május hó 19., 20., 21., 22. és 23 ik napjain Budapestén fog megtartatni. Rendezik a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó bizottsága s az országos magyar gazdasági egyesület és a független gazdák e célra kiküldött bizottságai. Célja a kongreszszusnak : mindazon köz- és mezőgazdasági kérdéseknek beható tárgyalása, melyek a jelen gazdasági válsággal összefüggésben vannak s ez alapon oly határozatokra való jutás, melyek a válság enyhítésére a kormány intézkedéseknek s társadalmi tevékenységnek utakat jelölnek ki. A kongresszuson 5 szakosztály működik, ezek : 1. Mezőgazdasági és szakoktatásügyi, 2. Hitel biztosítás és adóügyi, 3. Mezőgazdasági, politikai és értékesítési, 4. Telepítés és kivándorlás, munkás és cselédügy., 5. Gazdasági érdekképviseleti szakosztály. Az elnöki tisztek a magyar társadalom legkiválóbb férfiaival vannak betöltve. A szakosztályok bizottságokra j vannak felosztva s minden bizottságnak legalább egy ) előadója van s az előadók száma több, miut 30 hivatott A „Zalamegye" tárcái a. r Árnyékok az útban. Irta: Bede Jób. A színház kis művésznője, aki naiv szerepeket ját szőtt, huszonkét éves volt. Kedves arca volt és dallamos lágy hangja, a hogy általában mondani szokás. De szép is volt ám, mint egy friss virág; pompázó, akárcsak egy kastély parkjában látná az ember valami régi stilü kastély örökkt iide kertjében, ahol divatban van még jácintokat nevelni és a szabadban élővirágokat szeretni. A neve is hogy hangzott ? Gita. Gita . . Kit hívhatnak Gitának. Nevezhetnek e mást is Gitának, mint őt. Lehetséges, megengedem, hogy azelőtt, a míg ez a kis Gita fel nem tünt, más leányokat is hívtak igy, talán a kicsi nyeket kényeztetésből, vagy a nagyokat is szerelmeseik suttogva Gitának szólítgatták. Azonban, a mióta Gitát csodálja a világ, ez a név egymaga az övé, a kis művésznőé, a ki ártatlan édes szerepeket játszik a színházban, boldog fiatal leányokat, kik szerelmes ábrándokkal járnak, virágokból olvasnak és mesékben élnsk, valamennyire néha szomorúak, de mindig derült jókedvű napsugár oszlatja szét a szomorúságukat: hess, bánat, hess 1 jókedvűek, szépek legyenek a kis Giták s ha komor drámák adódnak is, az ő szerepük jól végződjék. Gítá nak mind ilyen szerepeket írtak az irók, azok is, akiket a közönség tapsolt és azok is, nagyon sokan, akiket nem tapsolt a közönség, mert a színház igazgatója nem akarta előadnia darabjaikat. Azt mondta, tetszik tudni, a színház igazgatója, hogy : — Bocsánatot kérek, uram, de az ön darabjához még nem érett meg eléggé a mai kor. Aludjunk rá egyet. — Hogyan gondolja, igazgató ur ? egy-egy szerző — hisz ezelőtt busz érvel is csak darabokat irtak. — Az akkor volt uram, de most a dráma-bíráló bizottság csak jó darabokat engedélyez. — kérdezte ilyen — Kár — gondolta a szerző — hogy a bizottság nem tudja, mi a jó, holott Gitának kitűnő szerepet írtam. Valóban ezekben az években Gitának több ezer kitűnő szerepet irtak nagyrészben igen ifjú szerzők, kik sokat verseltek, mig a gazdagabbak a szerepirás kudarcai után a virácsokrokban bíztak, mely virágcsokrok mindennaposak voltak. Gita ugy vette a ragyogást, mintha ez másképen nem is lehetne, ő hozzá odatartoznék, mint a buza virághoz gyakran hasonlított szem és az arany haj. A színházba nagyon sokan jártak előkelő urak, rangosak és módosak, kis leányok, kik Gitát utánozták s irigyelték. Imádók jártak ezeken kívül a szinházba, de mennyien, telve volt imádókkal az egész színház, nemcsak a földszint, a támlásszékek és zártülések, de a karzat is telve egészen magasig, mig csak egy fej elférhet. A színház udvara is telve volt imádókkal és az utca is, a mikor a Gita a próbákra, előadásokra érkezett, vagy haza ment, akár zivataros idő volt, akár rekkenő meleg volt, az imádóktól alig lehetett férni. Ezek között voltak aztán igazi rajongók, kik ugy sóhajtottak, mint egy-egv troubadour és középkori hőstetteken törték a fejeiket, romantikus módra, szerelmesen. * A rajongók tömegében sok halvány fiu volt, de egy se halaványabb, mint Kéler Lajos. Kéier Lajos tizenkilenc éves volt. Neki az egyetemre kellett volna már ebben az esztendőben járnia, hogy akár jogtudományokra nevelődjék, akár az emberek betegségeinek orvos lását tanulja. Azonban Lajos nem járt az egyetemre, mert az édes anyja féltette őt a tudományoktól. — Nagyon gyönge, beteges fiu, az én fiam — mondta az édes anyja a rokonságnak — nem engedem, hogy gyötörjék. Itthon tartom. Hát otthon tartotta, hisz ugy se volt senkije más ; a férje már rég meghalt. A meleg,, szőnyeges szobákban nevelte a fiát. Ezekben a szobákban minden puha volt, nőies, gyöngéd és kényelmes. Itt művelte a Lajos szivét az édes anyja, ideális nemes érzésekkel, hogy szeresse a szépet és rajong jon eszményekért. A zenét tanulta, akárcsak egy bakfis leány és a művészeteket, rajzolni, faragni tanult. Tanárok és nevelők jártak a házba, illedelmesen, pontosan. Lajos is olyan illedelmes volt, mint egy rokokó lovag s mert a rokokót emlegetni most divat, azt is mondhatom, hogy az ő lágy, szőke haja nem maradt mögötte semmitéle parókának. Az édes anyja simogatta a haját s képzelhetik, hogy egy tizenkilenc éves fiu, kinek a fején az anyja keze pihen, milyen nagyon boldog lehet, ha más vágyai nincsenek. De Lajos nem volt ám boldog, mert — ahogy mondtam — a Gitáért rajongók tömegében ott volt ő is, a halavátiyak között a leghalaványabb, az ábrándozók közt a legábrándosabb. Minden este ott ült a színházban, a harmadik sorban a szélén, talán emlékeznek is reá, mert ő nagyon pontosan érkezett, korábban volt bennt, mint önök és a helyéről soha egy perezre se mozdult el, se jobbra, se balra, se a páholyok felé, se a többi sorokra nem nézett, csak ott ült a harmadik sorban a szélső ülésen és ügyelte a színpadot, leste a drámát, miképen indul, hogyan bonyolódik és fejlődik. Minden dráma a szinpadon az ő szeme előtt nőtt meg, előtte vált nagygyá, megindítóvá, ő kisérte utjok ban a sok sorsú hősöket és hősnőket a katasztrófához ugy, mint a boldogsághoz, mindazokat, kiknek élete a Gita szerepének életével kapcsolatban van. Azt ügyelte mindig, hogy Gitát baj ne érié valahogyan. A kis Gitának hála Isten, jól ment eddig a dolga. Ha Gitának vágyai valának a szinpadon egy egy virágos lugasban, elmondta a vágyát s egy pár jelenet múlva megjött, okvetlenül megjött reá a jó felelet. Példának okából, ha az első felvonásban Gita azt mondta : — Szeretném, ha látnám még egyszer őt, kivel az imént találkoztam. De ah ! ő idegen s talán azóta már messze jár s engem elfeledett. Mai szamunkhoz fól iv melléklet van csatolva.