Zalamegye, 1895 (14.évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-17 / 7. szám

s nagyobbrészt országosan ismert szakférfiből áll. A bizottságok keretébe a tárgyalás alapjául felvett kérdések mélyen szétágaznak a gazdasági élet minden ágába s oly behatóan s részletesen fogják foglalkoztatni a gazdagyü lést a mezőgazdasági ügyekkel, a mint ez még egy kongresszuson sem törté ít. A kongresszus tagja lehet, a ki valamely gazdasági testületnek f. évi január 31 ig tagja volt, vagy a kit az igazoló bizottság felvesz. Tagok az ülésen tanácskozási és szavazati joggal birnak, a kongresszus összes kiadványait ingyen kapják s a tagok részére kieszküzlendő kedvezményekre igényt tartanak. Tagsági díj 5 frt, jelentkezhetni tagul a III. országos gazdakongresszus titkárságánál (Budapest, Köztelek.). Ugyanaz a kongresszus tervezetét is készséggel megküldi az érdeklődőnek, ha ez iránt egy levelező lapon hozzá fordulnak. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság február havi ülését^ Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 10 én tartotta. Az alispáni havi jelentés a vármegye területén a közigazgatás egyes ágaiban január hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. A jelentéssel kapcsolatban Csertán Károly alispáu előterjesztést tett a megyei pótlékoknál f. évi február hó l-ig hátralevő összegekről. A közigazgatási bizottság az előterjesztést tudomásul vette. A közigazgatási bizottság elhatározta, hogy az uj kormányt a miniszterelnökhöz intézendő feliratban üdvözli kijelentve, hogy működésében támogatni fogja. Előterjesztetett Nagy Kanizsa város tanácsának a közigazgatási bizottsághoz intézett irata, melyben tudatja, hogy a város képviselőtestületének határozata értelmében a város nincs azon helyzetben, hogy a nagy-kanizsai küzkórháznak elmebetegek ápolására irányuló kibővítésére szükséges költségeknek fedezéséhez hozzá járulhatna. A közigazgatási bizottság ezen ügy végleges elintézését függőben hagyja addig, mig Nagy-Kanizsán a közkórház ügyei szabályozva lesznek. Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek a közigaz gatási bizottsághoz intézett körrendelete, amelyben az állami anyakönyvekről szóló törvény végrehajtása tárgyá ban az anyakönyvi kerületek meghatározására, továbbá az állami anyakönyvvezetők és helyetteseik kijelölésére vonatkozólag f. évi március hó 31-ig javaslat- és jelentés tételre hivja fel a közigazgatási bizottságot. A bizottság az alispáni hivatalt megbizta, hogy úgy az anyakönyvi kerületek meghatározására, valamint az állami anyakönyv vezetőknek és helyetteseiknek ki jelelésére nézve a március havi bizottsági ülésre tüzetes javaslatot terjeszszen be, elvileg megállapodván abban, hogy az anyakönyti kerületek beosztása lehetőleg a körjegyzőségek szerint történ jék s igy az anyakönyvi kerületek székhelye lehetőleg a körjegyzőségi székhelylyel essék össze, kivévén egyes olyan esetet, ahol a célszerűség szempontja ezen általános elvtől eltérést igényelne; továbbá, hogy anyakönyvveze tőkül általában a körjegyzők, mig egyes kivételes esetekben a tanítók alkalmaztassanak. Néhai Szekeres József baki urodalmi ispánnak a zala-egerszegi közkórház javára tett 2000 frtos alapítvány levele a belügyminiszterhez felterjesztetik. Az államépitészeti hivatal előterjesztette a vármegyei utakra az 1895. évben szállítandó kavicsmennyiség be osztására vonatkozólag készített tervezetet, amely az egyes járási utibizottságoknak azzal a figyelmeztetéssel adatott ki a megelőző közigazgatási bizottsági ülés határozatából kifolyólag, hogy a járásuk területén levő utakra nézve tett ezen kavicsbeosztási tervezetre vonatkozólag észre vételeiket illetve javaslataikat tegyék meg s azokat a közigazgatási bizottsághoz terjeszszék be. Ezzel kapcsolatban előterjesztettek a keszthelyi, tapolczai, sümegi, nagykanizsai, zala egerszegi és alsó lendvai járási utibizottsá gok észrevételeit feltüntető jegyzökönyvek, amelyek tüze | ] tes és beható tárgyalás alá vétetvén, ezen jegyzőkönyvkben '

1 foglalt észrevételek lehető figyelembevétele mellett nevezett járások utaira nézve a kavicsbeosztási tervezet az 1895. évre végleg megállapittatott. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a miniszter ezen időszakban a molnárii állami iskola felépítésénél szükséges kézi és igás napszámok teljesítése alól az érdekelt községeket felmentvén, e címen 2.043 frtot állapított meg, nem különben a telek vételárát, 600 frtot, folyóvá tette. Egyidejűleg a szóban levő munkálatoknak időről időre leendő ellenőrzése céljából a megyei államépítészeti hivatalt megbizta. — A gánicsai állami állandó gyermek menedékház felszerelésére szükséges összeget folyóvá tette ; továbbá a zala egerszegi iparos tanonciskolának az elmúlt és jelen tanévre egyeuként 300 frtot, a zala-egerszegi iparossegédek szakrajztanfolyamának pedig a jelen tau évre 300 frtot, a n.-kauizsai kereskedő tanonciskolának az 1894/5. évre 250 frtot engedélyezett. — A Csáktornya város közönsége és iskolaszéke által kérelmezett, ezen határszéli város nőnevelésére rendkívül fontossággal bírandó polgári leányiskolát a miniszter akkép engedélyezte, hogy az már 1895/6. tanév elején — egyelőre 2 osztálylyal - fog megnyittatni. A további szervezés érdemében személyesen tárgyalt az iskolaszékkel, amely ugy ezen, valamint a már meglevő polgári fiúiskola államosítása iránt kérvényt intéz a miniszterhez. — Volt llodosánban, hogy az állami gyermekmenedékház elhelyezéséről és megn- itásáról személyes értesülést nyerjen. — Meglátó gatta a csáktornyai iparostanoncok rajzfolyamát; ugyanitt értesülést nyert az állandó menedékházak vezetésére híva tott egyének tanfolyamának körülményeiről, részint a tanfolyam berendezését, részint a kihelyezésre alkalmas egyének viszonyait illetőleg. — Meglátogatta ezen időszakban a zala egerszegi községi elemi fiúiskolát. — Az a.-lendvai fára iskolátlan községeinek rendezése ügyében elrendelt tárgyalások megtartattak. — A nagy kanizsai városi tanács által az ottani kisdedvédelem ügyének rövid idő alatt végleges elintézés érdemébeu adott válasz folytán az iránt kereste meg a polgármesteri hivatalt, hogy ugy a jelzett intézkedés, valamint ennek kapcsán a n. kanizsai összes kisdedóvónők fizetésének ügye a közigazgatási bizottság márczius havi ülésében általa bemutatható legyen. Kir. tanfelügyelő jelentést tett a salomvári r. k. kántortanító illetményei ügyében történt intézkedésekről. Az egyházi hatóság által szándékolt egyhangú megállapo dás céljából a jelentés a kerületi r. k. esperességnek megküldetik s a kir. tanfelügyelő felhivatik, hogy a megkisérlendő békés elintézés eredményéről a közigazgatási bizottságnak jelentést tegyen. A vallás és közoktatásügyi miniszternek Mura Csány község népoktatósügyének államosítására vonatkozó reu deleiéről a község értesíttetik s a további intézkedések a leirat értelmében megtétetnek. A közigazgatási bizottság tudomásul vette vette a kir. tanfelügyelő jelentését, hogy a vármegyei szülőtlen tanítói árvák összes gyámjaitól beérkezett válaszokat a miniszterhez felterjesztette. Kir. tanfelügyelő beterjesztette Pap Ignác kis-radai r. k. iskolai tanitó kérvényét hátralékos illetményeinek kiszolgáltatása, általában pedig a tanitói járandóságok rendezésének módja, nem különben az ískolaház rosz állapota ügyében. Járási főszolgabiró felhivatik, hogy az illetmények behajtása, nem különben azok beszedésének módja iránt az 1893. évi 26. t.-c. rendelkezései szerint intézkedjék ; az iskolaház veszélyes voltának megállapítása iránt pedig szakértővel olykép intézkedjék, hogy az idő járástól független javítások a község által addig is hala déktalanul teljesíttessenek, mig a már történt hatósági eljárásnak érvényesítése más irányban fog eszközöltetni. Bérezi Bódog keszthelyi községi elemi iskolai rendes tanitó dijlevelét a közigazgatási bizottság megerősítette. Banuta, Csente, Firitfalu, Hidvég, Hosszufalu és Völgyi falu község iskolázásának rendezéséről szóló főszolgabírói jelentés a kir. tanfelügyelőnek oly felhívással adatik [| ki, hogy a célba Vett csoportok földrajzi és járulmányi viszonyairól beszerzendő adatokat pótlólag bemutassa. Erdősfa r. k. iskola kérvénye az 1893. évi 26. t.-c. értelmében nyerendő államsegély ügyében megfelelő eljárás illetve pótlás végett a kir. tanfelügyelőnek kiadatik. Az alsó- és felső dörgicsei ev. egyház kérvénye tanitója fizetésének 400 frtig kiegészítése ügyében a már felterjesztett kénvényükhöz pótlólag felterjesztetik. Fűzvölgy kisbirtokosságának kérvénye iskolai járul mányának módosítása ügyében felvilágosító jelentéstételre a községi iskolaszéknek kiadatik. Bucsu-Szent László község kérvénye az ott engedélyezett állami iskolára vonatkozó községi nyilatkoza toknak a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés által eszközleudő jóváhagyása ügyében pártolólag áttétetik. A zala szent m'hályi iz. iskola ügyeire vonatkozó miniszteri rendelet a pacsaí járás főszolgabirájának oly felhívással adatik ki, hogy azt érdekelteknek kihirdesse ás Fodor Gusztáv illetményeinek kiszolgáltatása iránt kellően intézkedjék. Zala-Egerszeg város újabb kérvénye a községi elemi iskolák államsegélye ügyében pótlólag felterjesztetik. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint január hóban a vármegye területén adóban befolyt I51.3l0frt 43 kr., amelyet az 1894. év hason szakában befolyt 126.500 frt 32

2 krral egybehasonlítván, a folyó év január havában 24.810 írt lO'/a krral kedvezőbb volt a befizetés. Január végén a folyó év első negyedérc eső adó beszámításával hátralékban volt 1,281. 871 frt 95 kr. egyenes adó, 89.726 frt 61 kr. hadmentességi díj, 2,180.200 frt 9j'/

2 kr. szőlődézsmaváltság, 340.121 trt 92'/a kr. bélyeg- és jogilleték, 7.945 frt 60 kr. egyenérték, 84.136 frt 28 kr. togyasztái ital és szeszadó, 17.257 frt 91'/

2 kr. italmérési illeték, vagyis összesen 4,001.261 frt 24'/

2 kr. Leírásba hozatott január hóban 2.366 frt 29 '/ü kr. egyenesadóban, 29 frt hadmentességi díjban. Ideiglenes adómentesség 2 esetben, fizetési halasztás 218 frt 19 kr. adótartozásra egy esetben engedélyeztetett. Az árvaszéki eluök jelentése szerint a fogalmazói karnál december végén hátralékban volt 2.575, január hóban beérkezett 3.085 s így elintézés alá került 5.660 ügydarab; ebből január hóban elintéztek 2.915 ügydarabot 8 így január végén hátralékban maradt 2.745 ügydarab. Az irodánál december végén hátralékban maradt 1.036, január hóban leirás végett kiadatott 2.915 s így összesen 3.951 ügy db.; ebből január hóban leirtak és expediáltak 2.785 dbt. s így január vógéu hátralékban maradt 1.166 ügydarab. A zala-egerszegi kir. törvényszék 1895. évi munkarendje. Bírósági főnök: Grubanovich Géza kir törvszéki elnök ; helyettese : Nagy Géza kir, törvszéki biró. 1, Munkarend. A) Polgári 8zak: l. Nagy Géza kir. tszéki biró munkaköre : a polgári felebb. tanács elnöke, rendes polgári perek és peren kivül polgári ügyek előadója (főszak); csőd- és váltóügyek előadója (mellékszak.) 2. Strausz Lajos kir. tvszéki biró munkaköre : a polgári felebb. tanács r. tagja, rendes polgári perek és peren kívüli polgái i ügyek előadója (főszak), váltóügyek előadója (mellékszak.). 3. Dr. Frítz József kir. tszéki biró mnnkaköre: a polgári felebb. tanács póttagja, rendes polgári perek és ügyvédek elleni panaszok és kisebb polg. peres ügyekben a semmiségi panaszok előadója (főszak), úrbéri, kisajátítási, kereskedelmi peres és peren kivüli polgári ügyek előadója (mellékszak.) 4. Szirmay Béla kir. tszéki biró munka köre: a polg. felebb. tanács rendes tagja, rendes polgári perek és peren kivüli polg. ügyek előadója (főszak), váltó és telekkönyvi ügyek előadója (mellékszak). 5. Szalay László kir. tszéki biró munkaköre: a polgári felebb. tanács póttagja (mellékszak). 6. Bperlágh Géza kir. tszéki albiró munkaköre : hagyatéki ügyek, cégügyek, kiskorú ság meghosszabbítása és gondnoksági ügyek előadója és bizt. eljárás iránti megkeresések foganatosítása (főszak) Akkor a következő jelenetben okvetlen ott termett az idegen és igy szólt: — Nem, édes, nem. Itt vagyok és csak éretted élek. Azonban mi ez ? Lajos, ki mindig a Gita boldogságát óhajtja, ilyenkor haragosan nézi a Gita mellett álló színészt és féltékenyen lesi, hogyan fogja a kezét és hogy öleli át a leány derekát, nyakát. Oh, nagyon kinos, nagyon gyötrő szerelem volt ez a távolból való szeretés. Szegény Lajos, mint egy halálos beteg, úgy járt a színházba s ugy tapadt a szemének tekintete Gitára, mintha csak valami jelt várna tőle, aki azt se tudja talán, hogy Lajos a szinházban van-e, vagy ott van abban a tömegben, mely érkezésekor és távozásakor a színház előtt áll. Mégis Lajos egy jelre vár, csökönyösen, fanatikusan és erélylyel. Mi legyen az a jel, nem tudja, hogy mire fogja késztetni, arról se gondolkozik. De bizton hiszi, hogy megérkezik, hogy ő meghallja a jeladást a színpadról a nézőtérre. És valóban megérkezett a jel. Egy téli este volt, valami uj drámát adtak, melynek szentimentalizmusa visszatért a régi idők divatába. Ebben Gitának gyönyörű dolga volt. Mintha valóban az élet lenne, Gitát mindenki ugy imádta e darabban. Alig haladtak a drámában pár jelenetel, a színpadon meghalt egy rajongó szerelmes. Gita, rózsakoszorút font a halottnak s igy sóhaj tott: — O nagyon derék volt, érettem meghalt, soha ol nem felejtem. A nézők közt Lajos kipirult. Ez a jel! Kiment a színházból, hazament. Nem szólt senkinek, bezárta a szobát. Előbb azonban az édes anyja szekrényéből ellopta a kis elefánt csontos revolvert s magával vitte a szobájába. Nem is félt, nem is reszketett. Hiaz ennek igy kell történnie, Gita igy parancsolja. Leült. Egy darab papírra ráírta : — Gitáért, mert szeretem ! Aztán a többit tudják, szegény Lajos sebesülten esett a szőnyegre. De nem halt meg. Az édes anyja bejött, az orvosok begyógyították a sebet. — Gyermek vagy, Lajos — feddte aztán az édes anyja — kár volt ezt tenni. És sírt nagyon. * Lajos felépült és az orvosok azt mondták, hogy a seb többé nem fájhat ! Pedig fájt ez a seb éveknek multával is, a mikor Lajos ismét eljárt a szinházba. Már sok divat változott a világban, holott csak hat esztendő múlott. Lajos huszonöt éves volt és Gita húszon • nyolc. Már nem ostromolták az igazgatót Gitának irott kitűnő szerepekkel, már eloszlott a színház előtt a tömeg s Gitát nem lesték, a mikor belép, meg a mikor elmegy ; már más leányokat is nevezhettek Gitának, s ha valaki utczán, a bálban, a jégen, ezt hallotta : „Gita!" sohasem gondolt a színházi Gitára, a ki egykor olyan nagyon divatban volt. Most a Gita régi szerepei már másnál voltak s őt csak ritkán lehetett a színpadon látni s ilyenkor igen keveset beszélt, nagyobbára ült és a dráma eseményeibe csak távolról szólott be ! Valahányszor azonban Gita kijött, Lajos megmozdult helyén. Ugyszólva felszisszent, megérezte a régi sebet, a kis elefántcsont revolver hidegét és megborzadt a gyermekemlék visszatérte miatt. Ilyenkor haragosan nézett a színpadra s ha Gita még ott maradt, ő fölugrott és kiment a színházból. Kiment a szinházból s az este csöndjében barangolt járva az utcákat, hol csak szerelmes párok igyekeznek ilyenkor sietve hazafelé. A lámpák fénye az ő halavány arcára esett. És a mi árnyék az utcán volt, mind elejébe tolult. Egy egy árnyéktól megijedt, a mely világosabb helyeken feküdt az utcára, hosszan, sötéten. Itt megállatt s nem mert tovább haladni. — Hova menjek? —kérdezte hangosan —hova? Érezte a Gita régi unszolását, hogy haza menjen és haljon meg érette, ha igazán szereti. Váljon azt mondja-e csakugyan ? Az árnyékok elállották az utat, hát visszafordult s ismét a színház felé ment. A színház azonban ilyenkor már csukva volt, nagy, sötét falai ugy látszottak, mintha előrehajolnának és keresztül feküdnék az egész utczát Ide se mehetett. Újra elment és megkereste a házat a hol Gita lakik és akár merre ment, mint egy álomban járó, ide tért vissza. Huszonöt éves volt és gondolkozni még se tudott, hogy mindez miért történik a nem is gondolkozott róla', hogy a vége mi lesz? — Beteg ez a fiu — mondta az édes anyja mit tegyünk ? — Semmit se tehetünk — felelték az orvosok ő valamitől tél, azzal kellene megbarátkoztatni. hogy ne féljen. Keresték aztán, hogy mitől tél, a nyomában jártak leselkedve és megtalálták Gitát. Hát elvitték Gitához. Gita megfogta a kezét és őt maga mellé ültette, Lajos reszketett, azonban a leány mosolyogva fordult feléje. Hát, hogy is volt ? — kérdezte — a régi szerep ? Az, ugy-e, hogy : „Nagyon derék volt, érettem meghalt I Soha el nem felejtem." Aztán bágyadtan folytatta : — Il

ég» szerep, nem emlékezik már reá senki. Pedig, tudja, akkor az egész világ e szerepért rajongott és érettem törte magát. A meleg színház sóhajokkal volt tel ve, ugy e ? . . . Szegény Lajos elment gyógyulatlanul. Most is csak ugy )ár, télve az árnyékoktól, mint azelőtt. Mert beteg világ sóhajai telitették meg gyermek szivét s ezek Kísérik őt, a merre megy, vele vaunak és ha nappal el is távoznak néha, viasza-viasza jönnek, mint a hogy a lidércfény visszatér sápadt ragyogásával a hetes ingoványok fölé. °