Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-07-08 / 27. szám

g-álása, elvitele. Ugyanigy büntetendő : aki jogos zálogolást meghiúsítani törekszik, aki mezei közös dűlő utat megsziikít, aki másnak területén legel­tet, aki másnak földjén jogosulatlanul szekerez vagy marhát hajt, aki kendert vagy lent nem a hatóság által kijelölt helyen és előirt módoza­tok mellett áztat (94. §. c), d), f). h), 1) pont). — Kisebb, száz koronáig terjedhető pénzbünte­téssel sújtandó, aki idegen területről füvet, trá­gyázó vagy fütő anyagot jogosulatlanul szed, aki állatokat felügyelet nélkül legeltet, aki szántóföldeken hátrahagyott mezőgazdasági esz­közöket jogosulatlanul használ, aki másnak mi­ve lés alá vett földeire állatokat gondatlanságból bemenni enged, vagy betiltott mezei utat hasz­nál, aki idegen területre jogosulatlanul megy vagy átjár és onnét az illető fölhívása folytáu el nem távozik, vagy aki tilalmi jelzéssel ellá­tott idegen területre jogtalanul megy vagy átjár, ;iki saját területén báriuinemíí döglött állatot tudva elásatlanul hagy, vagy az elásottat kiássa. A XI. fejezet az előző íejezetek által szük­séges teendőket a közigazgatási szervezetbe illeszti, fölmentve a gazdákat, hogy sérelmeiket kü­lönböző hatóságok által kelljen orvosoltatniok s hogy egyiktől a másikhoz utasíttassanak és épen ezért azokat megtorlatlanul hagyják. Mennyire elégíti ki a törvény a gazdáknak az általa rendezni óhajtott téren szükségleteiket, azt teljesen megbírálni csakis ők hivatvák. Azt hiszem — a gazdákkal való érintkezéseim alap­ján, — hogy a törvény különösen a rendészet­ről szóló részében egészen megfelel kívánalma­iknak. E részben a hatóságoktól függ, hogy a törvény által meghonosíttatni kivánt szellem : a mások jogos érdekeinek tisztelete, a rendszeretet, a közönség vérébe menjen. Hogy ezen a kereten belül a törvény a mezőgazdaság vezetését tárgyazó első részében is beváljon, ez pedig érdekeitől áthatott, törekvő, serény közönséget kíván. l>r. Strausz Sándor. Képviselőtestületi iilés. A városi képviselőtestület Németh Elek h polgár­mester elnöklete alatt f. hó 2-án rendkívüli gyűlést tartott. A megelőző képviselőtestületi ülésről felvett jegyző­könyv felolvasása és tudomásúi vétele után elnöklő h. polgármester előadja, hogy a f. évi április 19 én tartott képviselőtestületi ülés felhatalmazta a városi tanácsot, hogy amig az új kölcsön felvétetik, a kaszárnya pótépit­kezési költségek fedezésére a helybeli pénzintézetek egyikénél váltóra vétessék lel a szükséges összeg, azon ban a képviselótestület nem jelelte meg azon képviselőt, aki a tanács két tagja mellett a váltót aláírja; kéri a közgyűlést, hogy e hiányt szíveskedjék pótolni. Az elő­terjesztés lolytán Kovács László városi képviselő kéretett fel a váltó aláírására. Olvastatott Varga Vilmos városi választott képviselő­nek állásáróljjvaló lemondása. A lemondás tudomásul véte­tett s a II. kerületben Zsuppán Gergely, mint első póttag, rendes tagúi behivatik; a regale ügyi bizottságba pedig a kiiépett Varga Vilmos helyébe dr. Kele Antal képviselő tagul beválasztatott. Előterjesztetett a középítészeti bizottságnak több rendbeli jelentése az „Arany Bárány" szálloda építésénél célba vett modositások , illetve változtatásokra nézve. A képviselőtestület a középitészeti bizottság jegyzőkönyvei ben tüzetesen felsorolt módosításokat, illetve változtatá­sokat elfogadta, s azok kivitele iránt a szükséges intéz kedéseket megtette. A z.-egerszegi közkórházi bizottságnak több rendbeli írásbeli előterjesztése érdemleges elintézés előtt a városi ügyésznek azzal adatik ki, hogy véleményét a jogügyi bizottság elé terjesztvén, ezen bizottságnak javaslatával terjesztessék a szóban forgó ügy végleges intézkedés céljából a képviselőtestület elé. Büchler Jakab z.-egerszegi lakós ama kérelmének, hogy udvari csatornájára nézve a képviselőtestület 1887. évi február 4 én hozott határozatát 1897, évi julius l-ig hosszabbítsa meg, hely adatott. Kovács Károly polgármesternek 1893. évben utazási költségek és kisebb kiadások fedezésére a városi pénz­tárból felvett összegekre vonatkozó elszámolása pótlás végett azzal adatott vissza, hogy a képviselőtestületi határozatok, amelyekkel a kiküldetéssel egyes esetekben megbízatott, a számadáshoz másolatban csatoltassanak. Ezután a képviselőtestület a városi közmunkák leszolgálása tárgyában készített tanácsi alapszabályterve­zetet, valamint a rendőrség szolgálati szabályzatát vette tüzetes tárgyalás alá és fogadta el csekély módosítással. Jegyzőköiiy v. Felvétetett Nagy Kanizsán, 1894. május 28 án a Zalavármegyei községi és körjegyzők egyletének rendes évi közgyűlésén. Jelen voltak : elnök Ferenczy János, főjegyző Neusiedler József, pénztárnok Scholtz Károly ; választ máuyi tagok : Lohoúyai Elek, tíichler Dénes, Baranyay Kálmáu, Hajgató Lajos. Nagy Ferenc langvizi, Szemző Gyula mura-keresztúri, Grünfeld Józset tormási, Fülöp József bánok szt györgyi, Dely Béla sármelléki, Halá. z István orzsztonyi, Koltay László bahóti, Koltay Lajos pacsai, Kánaán Lajos tót szt-mártoni körjegyzők, Kováts Pál orosztonyi, Székely Ernő kiskomáromi s. jegyzők. 1. Elnök meleg hangú megnyitó beszédben hang súlyozta az egyleti tömörülés szükségességét, különösen most, a közigazgatás államosításának vajúdása idején, hog;y a testületi tömörülés által kölcsönözzMnk súlyt petitióinknak, melyekkel személyes és szolgálati érdeke­inkre az intéző körök figyelmét felhívni óhajtjuk. A ter­jedelmes elnöki jelentés felolvastatván, jelen jegyzőkönyv tüggelékeül csatoltati.i határoztatik. Az elnöki jelentés köszönettel történt tudomásul vétele után felszóllal Lo honyay Elek választmányi tag s azon óhajának ad kite jezést, miszerint úgy a jegyzői nyugdíj kezelő választmány, mint a jegyzői szigorló bizottságban a jegyzői kar kebeléből választott tagok kötelezőleg hivassanak fel arra, miszerint az illető bizottságban működésük ered mányéről évenkiut a megyei egyleti közgyűlésnek kime­rítő jelentést tegyeuek. A közgyűlés az indítványt helyeslőleg veszi tudomásul s utasítja az elnökséget, miszerint az illető bizottságoknak a jegyzői karból választott tagjait megfelelő eljárásra hívja tel. Ugyancsak az elnöki jelentés tudomásul vétele után elnök indítványára a közgyűlés a legmelegebb kö szönetet szavazza Nagy Kanizsa város polgármesterének, tekintetes Babóchay György polgármester urnák, ki az elnökség megkeresésére készséggel engedte át a tanács kozás színhelyéül a városház dísztermét, s ez által nem csak megszokott előzékeny szivélyességének adott ujabb kifejezést, hanem megnyilatkoztatta egyszersmind ama meggyőződését is, miszerint a községi és körjegyzőknek részben az ügykezelés egyöntetűségét célzó megbeszéléseit, gyűléseit bizonyos tekintetekben közszolgálati ténykedés­nek is ismeri, mely előtt kézséggel nyílnak meg a köz épületek termei. E tárgygyal kapcsolatosan élénk eszme csere fej­lődik ki a közgyűlések helyeinek megállapítása felett, miután az alapszabályok módosítása tervbe vétetett s igy az eddigi közgyűlési helyek Nagy-Kanizsa, Zala­Egerszeg, Keszthely és Csáktornya változtathatók volná­nak s vagy az összes megyebeli közigazgatási járások székhelyeire szét oszthatók, vagy a vármegye szék helyére helyezhetők volnának. A kiterjedt vitát elnök, Lohonyay harminc meter széles területen, a hernyót kiirt­hatja (56. §.). Kedves éneklő — mert többnyire hasznos — madarainkat oltalmazza az 57. Különleges intézkedés van az 59. §-ban. Kirepült méhraját idegen területen is keresheti a tulaj­donos, ha azonban „raját két nap alatt nem kereste s el nem fogta, a raj annak tulajdonává válik, kinek birtokán letelepült, vagy ki azt a két. napon túl elfogta." A szőlőmiveléat karolja fel a VIII. fejezet, a mely az annak előmozdítására alakult hegy­községeket ideális szélességű kormányzati joggal ruházza fel az érdekkörükbe tartozó ügyekben. Ezek : a közös őrzés és a hegyrendészet szerve­zése ; a filloxera által elpusztított sző'ők felújí­tásának vagy uj szőlek ültetésének, továbbá a szőlőpenész ellen való közös védekezésnek elő­mozdítása, minden egyéb szőlőbetegség ellen való közös védekezés elősegítése; az okszeiíí szőlőmivelés és szüretelés s a szőlők jövedelme­zőségének (okozása érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szer­vezkedés (64. §.). A hegyközség kormányzati szerve : a begyközségi közgyűlés ; a hegyköz­ségi választmány és a hegybíró (6S. §.). — A nem idézett szakaszok a begyközség alakulá­sát, föloszlását, annak kötelékébe való beolva­dást, abból való kiválást tárgyazzák. A mezei rendőrségről szóló rész a IX. feje­zetben ,,a mezei rendőrségről" szól. A községek és hegyközségek kötelesek, az egy vagy több, de szomszédos határban száz kataszteri holddal birók, a bekeritett helyek, kertek, gyümölcsösök és szőlők tulajdonosai pedig jogosítvák fölesketett őröket alkalmazni. (74. 75. §.). A mezőőr tontos jogokkal van felruházva. Közbiztonsági közeg, ellentálIni neki hatósági közeg ellen elkövetett erőszak (81. §.). Vallomása teljes bizonyító erő­vel bir (8(J. §.). A mezőőr zálogolhat vagy meg­felelő zálog hiányában a mezei kártételen ért egyéneket bekísérheti. Ev.ektől a lopott tárgya­kat vagy a kártételre használt eszközöket köte­les lefoglalni, köteles a tilosban talált marhát behajtani. (Mind erre jogosítva van a birtokos és hozzátartozói is). A mezőőr, ha idegen terü­leten ér olyan személyeket, a kik mezei kárté­tel elkövetésével gyanusíthatók, ezektől a szer­számaikat elvehet. A mezőrendőri kihágások okozta károkat megbecsülni a mezőőr kötelessége első sorban. — A fejezet intézkedéseiből kieme­lendő a 90. §.: ,,A tilosban talált baromfi, ha behajtása nehézségekbe ütközik, megölhető, úgy a kóbor eb és macska is. A X. fejezet ,,a kihágások és büntetések" közlésénél zavarban vagyok. Annak minden egyes §-a oly fontos hogy az egészet szóról­szóra kellene ismételni. Kiemelem : a kétszáz koronáig büntethető következő kihágásokat. Gaz­dasági terményeknek a termelési helyről való ellopása, a földtől el nem választott terméknek jogosulatlan leszedése, ellopása, gazdasági ter­ményeknek, fáknak, gyümölcsöknek megrongá- ' lása, ha az okozott kár 60 koronát meg nem j halad, a magán határ- és tilalmi jelek megron- ' légszivattyú, az aöatomía titkai feltárattak s a természeti , tünemények rendszerbe foglaltattak a túlvilági világnéz­lettel s elmélettel szemben. Az újkor, az már a fent vázolt haladás utján a a felvilágosodás korszaka lett. D'Alembert, Diderot, Voltaire és Montesquieu a kételyt és bírálatot terjesztették, a hol az ész és érlelem mellett az akarat és kedélynek, az ember érzelemvilágának, a sok rombolás mellett majd semmi tér sem maradt. Elért tehát a realismus oda, hol a törvény, a tiszta ész eltörült mindent, el magát az emberi hitet : Istenben, a lélek halhatatlanságában, a szabad akaratban, a más világban, a mennyben és pokolban s teremtett egy olyan j állapotot, mely az epicurcismusra, materialismusra veze j tett végelemzésben. S ezzel befejeződött a realismus iránya és célja, mert oly eszményeket, példákat állított fel a gyakorlati élet eszméje: a realismus, melyek már az idealismust fenyegetik. A realismus bölcsészete ugyanis elvetette legelsó'b ben is a szellem önállóságát s kimondta : hogy ismere tünk csak a külvilágra terjedhet, más nem létezik — az idealismus hiszi, hogy van látható és lathatatlan, hiszi az Istent, nemcsak a természetet ; mi az idealis­must szükségesnek s nélkülözhetetlen kovásznak tartjuk az emberi életben s értjük idealismus alatt azt a tevékeny­séget, mely a gyakorlati életlen az erkölcsi eszmék meg­valósítására tőre/eszik. Mi nem bánjuk, hogy ha a fejlődő szellem előre tör s lerombolja a régi vakhitet, ortodoxiát, tekintélyt, babonás előítéletet, de ha a lelket megtagadja s az agy­velő tömecseiuek declárálná, vagy a barátságot consor­tiumnak ismerné fel, mely érdeken alapszik, és ha a házasságban semmit se látna mást, mint oly száraz szerződést, mint a vagyonküzüsség szerződése, azaz ha a realismus lesűlyedne a materialismus posványába, akkor | | . mégis fölemelnénk szavunkat s a szentirással azt mon | danók : „ha a test szerint éltek, meghaltok !" Az eszménységről lemondani, az eszményt kiküszö- | bölni nem lehet, netn is szabad ; mert arról lemondani, ' . azt kiküszöbölni egy és azonos lenne az erkölcsi eszmék meghalásával, a tökélyesedés elnyomásával. Helyes az, ha a realismus megtanít bennünket a reális életre, az igazságra, az egyéni moggyőződésre, s megtisztít a babonától, kuruzslástól, vakhittől és vak buzgóságtól ; de ha az idealismus tevékenység az erköicsi eszmék megvalósítására, milyenek : a szeretet, becsület, barátság, önfeláldozás, Isten, erkölcs, erény, lélek, akkor az nem ábránd, az nem természetellenes elv, hanem megeszményítése a gyakorlati életben, a sötétben tapo gatódzó ember világnézletének, gondolkozásának és tevé­kenységé íek, egy jobb része, szellemibb kifejezése az anyagias világnak, mely mellett az ember finomabb, az állat-ember, az anyag ellentéte s a szellemi lények társa lesz. Az idealismus elől kitérnünk nem lehet; az ideális törekvéseknek át kell hatni egész életünket 1 Mi lenne belőlünk, ha kiküszöbölnénk a régi classikusokat, meg­vetnénk a régi művészeket? Rém-regények, hírlapok táplálják az ifjúság fejlődő szellemét ? A kötelesség hű teljesítése, a hivatal pontos betöltése, csak az erkölcsi eszmék uralmától s annak a fogékony ideális kebelbe csepegtetésétől várható. Azért mondja a nagy Rousseau: Felfoghatom a szépséget és erényt, képes vagyok a jót szeretni és tenni, miért hasonlítanám tehát magamat az állathoz, mely még a napot sem bámulja s a tüzet sem használja ? A lelki ismeret a lélekben van, mint az ösztön a testben, szi­vünkbe a jó törvénye kiolthatatlan vonásokban van bevésve." — „Mi felelősséget érzünk magunkbau iránta, másokat azután ítélünk meg, önmagunkat mi irányozzuk, ha átléptük annak határait, az érzékiség elleni harc, mely bennünket a szenvedélyek rabjává tesz, magasabb | elv, mely bennünket az érzékiség köréből önfeláldozó erényekre, az igazság-keresésre ösztönöz, kezeskedik értünk a szellem szabadsága által, mely az anyag fölött áll s ura önmagának. Vagy a nagy tettek iránti öntudat lan csodálat, a nemes jellem iránti nemes szeretet az anyagból ered Az öröm vonz a széphez, a természet ben sok zavart és nyomort látunk, de nem a bölcs és jóságos Isten a földi bajok forrása. Légy igazságos és boldog lész !" Arany szavak ezek az idealismus uralma mellett s arra engednek következtetni, hogy az ember a realis­mus és idealismus egyesülésében lelheti fel végcélját, rendeltetését, hivatását. E kettőnek egyensúlyában fekszik tehát szerintünk a nagy titok, melyre a költő azt mondta : „Jót jól; ebben áll a nagy titok — ezt ha nem érted, szánts és vess s hagyjad másnak az áldozatot!" És igaz is ; mert az ember testével a földön, gondolataival az égben él ; érzékisége lehúzza, szelleme fölemeli; legyen úgy ! A kiben él a kettő, az fenfogja tartani magát mindig esz­ményi gondolkozásával az erény utján s meg lesz beuue az erkölcsi eszmékért való hevület, a törekvés, melyet jellemnek nevezünk. A történelem, a művészet, a művelődés tprténete, maga intő példa a mellett, hogy az idealismus nélkü lözhetlen kelléke az emberi életnek s bármily szükséges is, hogy az ember testi téren álljon s kancsal szemekkel ne nézze az eget, mégis kimutatható lépésről-lépésre, fokról-fokra, fajról fajra, hogy ott, a hol a gyakorlati élet eszménye (a realismus) túlságosan bevette magát az emberi gondolkozásba, nézetekbe, tudományba, mű vészetbe, és az idealismus szép világa szétfoszlott : ott azok niveau-ja esett. Hatott addig, mig egészséges ala pokon nyugodott s nem ment túlságba, de romlott, hol teljesen kiszorította az ideális felfogást. A legnagyobb elismeréssel fogadtuk fent azt a jóté teményét, mit a felvilágosodás terén tett, — a termé

Next

/
Oldalképek
Tartalom