Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 26-52. szám)

1894-07-08 / 27. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1894. éri 27-ik számához. Elek, Hajgató Lajos, Kámán Lajos, Bichler Dénes, Scholtz Károly és Neusiedler Józset hozzá szólása után, mint a tárgysorozat V-ik poutja alá tartozó eszmét, a tárgyalás keretéből e helyütt kivonja. 2. Olvastatik a mult gyűlés jegyzőkönyve. Azt a közgyűlés az eluöki részletes jelentésben foglaltak után tudomásul veszi. 3. Az 1893. évi számadás megvizsgálására elnök egy bizottságot kér kiküldeni, mely közfelkiáltással Grünfeld József, Nagy Ferenc és Koltay László tagokból alakíttatván, az általuk megvizsgált számadás 212 frt. 06 kr. bevétellel, 107 frt 03 kr. kiadással és 105 frt 03 kr. péuztári maradványnyal azon megjegyzéssel, hogy ezen pénztári'maradványból 44 frt 10 kr.az országos árvaházé, helyesnek találtatott s pénztárnok részére a felmentvény a szokásos óvások megtartása mellett a közgyűlés részéről megadatott. 4. Az 1895. évre szerkesztett költségterv ugyanez alkalommal előterjesztetvén, az 1533 frt 35 kr. előirányzott bevétellel, 704 frt 05 kr. előirányzott kiadással, 828 frt 60 kr. pénztári maradváiiynyal helyesnek találtatott és elfogadtatott. 5. Az alapszabályok módosítása ugy az előbaladotl és messze fejlődött társadalmi viszonyok közt, — mint különösen az egylet szervi beléletének, főképen anyagi viszonyainak rendezése és biztosítása érdekében immár elkerülhetlen levén, az uj, dletve módosított alapszabály tervezet megszerkesztésére a közgyűlés következő bizottsá got választotta meg: Koltay László, Bichler Dénes, Lohonyai Elek, Fülöp József és Hajgató Lajos kartársakból, kik az általuk meghatározandó helyen és időben az alap szabály tervezetet elkészítik és azt a jövő közgyülésuek bemutatják ; az alapszabály tervezetben a közgyűlés főleg amaz óhaját kívánja kifejezésre juttatni, miszerint abban egy oly pont szövegeztessék meg, mely biztosítékot nyújtson arra nézve, hogy a hátralékos tagsági dijak közigazgatási uton leendő behajtását az illető szakminisz teriuui az alapszabály jóváhagyása által egyszer is mint elrendelje s annak az alapszabályzatnak szövegében találjon egyszersmind az egylet biztosítékot arra nézve, hogy a jövőben ez érdembeni megkereséseink figyelmen kivül hagyatni nem fognak. 6. Pénztárnok előterjeszti a bevehetetlen tagsági dijak kimutatását; a közgyűlés a kimutatás részletes felülvizsgálása után a hátralékban kint levő megyei egyleti tagsági dijakból, részint vagyontalan elhalálozás, részint pálya változtatás címén 259 forint 50 kr. tagsági dijat törlésbe hozni határoz, egyben kötelességévé teszi megyei egyleti pénztárnoknak, miszerint a még ezután fenmaradó hátralékos egyleti tagdijakról járásonkénti hátraléki kimutatásokat az egyleti elnökséghez haladéktalanul ter jeszszen be. E tárgygyal kapcsolatosan olvastatott a központi országos jegyzői egylet Budapesten, 1893, évi október 29-én tartott közgyűlésének XXI ik tárgysorozati szám alatt hozott határozata, mely szerint a Zalavármegyei jegyzői egylet ama kérelmét, miszerint a bevehetetlenség cimén törölt megyei egyleti tagdíjak után a megyei egylet részéről az orsz. központi egylettel szemben fenálló tagdíjtartozásból az arányosan eső 64 frt 50 kr. töröltessék, elutasította; a közgyűlés az ujabb kérelmezést rendeli el, különös hangsúlyozásával annak, miszerint a megyei jegyző egylet az országos jegyző egylettel szemben tagdíj tizelésre csupán a saját jövedelmét képező positiv s igy bevehető tagsági d'jai arányában köteles, méltányos esze rint, hogy a megyei jegyzői egylet 1887. évi augusztus 27-én tartott közgyűlésének határozatából törlésbe hozott 379 frt tagdijaknak megfelelő 64 frt 50 kr. arányos és az orsz. központi jegyzői egylettel szemben fennálló viszontartozása ugyanazon méltányossági okokból szintén töröltessék. 7., 8. sz. tárgyaknál ugy a választmányi ülés, mint a közgyűlés a referens előterjesztésében nyugszik meg, mely szerint a Bernát Ágoston féle orsz. tanfolyam tel állítását a jegyzői egylet által elfogadhatónak nem tartja azért, mert a közigazgatási tisztviselők szakszerű kiképzésének kérdése a küszöbön álló s a közigazgatás államosítása alkalmával törvényileg rendeztetni fog, a mikor szettudományok által ; hálásan a költészet terén mindazt, amit Cervantes, Calderon, Milton, Schakespeare, Göthe j teremtett a művészet terén, a mit a flandriai iskola, Vau Dyk, Holbein, Dürer teremtettek, de ezzel szemben nem látjuk és nem ismerjük e be, hogy amit a renais I sauce névvel jelölüuk, az éppen a classicus irány, amély az olasz művészetet uralta s amely telve van bensőséggel, átalános eszmékkel ; ha symbolicus volt is Michel Angelo, Leonardo, Rafael idealisták — s hanyatlás mutatkozik Correggio, Titiánnál, akik hajoltak a reális iráuy felé; Murillo, Claude, Lorain idealisták: ugy Rubens, Van Dyk s Rembrandt után már a realisták közt kevés jeles mutatkozik, habár a festészet világi lesz s felöleli a társadalom minden körét. Nem igaz állítás az, hogy a realismus hatása foly tán a francia, a latin szellem kitűnő erőket nem nevelt volna, tán éppen azért, mivel nem hajlott a realismus telé, mint a germánok. Racine, Gorneille, Moliére, Fe nelon, Bayle — elég bizonyság erre. Sőt tán ha mérlegre vetnénk a bölcsészetet is, mely Looke-tói kezdve az Isten léte és a lélek halhatatlan ságán kívül minden vallásos dogmát elvetett (deismus), Helvetius, Holbach, De la Meltrie ben a szélsőségekre bukkanunk, kik csak a ridegséget hozták be a tilosotiába s a kedélyben támadt ű--t pótnlni nem tudták. A politikai tudomány terén elért sikereket se vitatjuk -el tőle, Smidt Ádám, Kant, Feztalozzi nevét mi is áhítattal mondjuk ki, de fölidézzük azok szellemét is, akik a roir.anticismus iráuynak voltak képviselői, a sze líd kedélyű Rousseau, Chateaubriant, Walter Scott tal, Byron-nal, Lamartine nel, Hugó val — amely romanticus irány célja volt a lerombolt hitet uj alapokon felépíteni. A romanticismus a nemzeti érzelmet ébresztette, a politikai iránynak ez egyik alapkövét. Mint sikerül az életnek és jövőnek e két nagy elvet összeegyeztetni, mely egyoldalról a politikai tudományos és társadalmi téren mutatkozik, más oldalról a közfelfogást uralja : elképzelni sem tudjuk. A radicalismus kevés lesz annak kiegyeztetésére, de tán a kettő egyensúlyba helyezkedik s az anyagelvüség helyett többen hajolnak a gyakorlati élet eszméinek költői feltogá sához. Es miért ne? hisz a uagy és hires angol történetíró Buckle maga is azt vallja, ő pedig a felvilágosodás embere, hogy „semmi sincs a világon, ami oly kevés változást szeuvedett, mint az erkölcsi rendszereket alkotó uagy alapelvek. Hogy másokkal jót tegyünk, saját vá gyainkat mások tetszésének feláldozzuk, hogy szeressük telabarálunkat, mint önmagunkat és bocsássunk meg elleneinknek, hogy szenvedélyeinket korlátozzuk, szülő inkei tiszteljük, a felsőbbségnek hódoljunk" — ez a vallástól független, de természetünkben gyökeredzik. Az ideál fönsége meg vau a kereszténységen kivül is — a darvinismus, a positivismus, az evolutionismus nem ártanak az idealisinusnak, mert jól mondja Lecky : „Hogy a szellem által kormányoztatik az anyag, hogy a világ minden teremtménye és alkotása a szellem szü leménye, ezek szilárdan álló tantételek, akár tekintjük a teremtményeket egyes percnyi akaratnyilatkozás, vagy pedig oly hosszú összefüggő és szabályozott fejlődés eredményének." Látjuk ebből, hogy a felvilágosodásnak nem okvetlen kell elpusztítani a hitet, lerombolni a vallást, az idealismust, az igazi bölcs most is ugy vallja, oly erősen hisz Istent, mini az apostolok, a legrégibb tudósok és próféták s azok is, kik létét tagadták, mint egy Voltaire, halálos ágyukon kénytelenek voltak megtérni és elis merni. Az idealismus természetünkben van, mint az ösztön érzéseinkben. Szunnyadhat, de végkép el nem alhatik ! a községi jegyzői pályára készülők alapos kiképzéséről is gondoskodva lesz egy, az állam által felállíttatni szándékolt tanfolyam által ; a torontálmegyei szaktaufolyam pedig csupán helyi érdekű levén, utóbbit az elfogadásra azért nem ajánlja. 9. A uagy kauizsai járási jegyzői egylet 1893. évi i október 16 án M.-Kereszturon tartott gyűlése jegyzőkönyvének bemutatása ; a közgyűlés megjegyzés nélkül tudomásul veszi. 10. Az orsz. központi jegyző egylet 1893. október 29 iki közgyűlése jegyzőkönyvének bemutatása. A köz gyűlés megjegyzés nélkül tudomásul veszi. 11. Neusiedler Józset egyleti főjegyző beszámoló jelentése az orsz. központi jegyző egylet 1893. oktober 29 iki közgyűlésre történt kiküldetéséről. A beszámoló, mely főleg a tárgyban culminált, hogy előadó az orsz. jegyzői kongresszusou a községi törvény megalkotása tárgyában az országgyűléshez felterjesztendő petitió tárgyalásánál a községi ós körjegyzők szolgálati és kezelési pragmatikájának megalkotását kérte hangsúlyoziatni, tekintve a valóban visszás állapotot, mely a községi és körjegyző működését valósággal a közszolgálati ténykedés curiosumául sűlyeszti le ; a törvény hézagosságát és ha tározallanságát, melynek folyományaként alig megállapítható, váljon felelősségterhes munkája mellett a quali fikatiouális törvény igényei alá eső körjegyző alatta, vagy fölötte áll e hiv italos ér.utkezésben a névaláírás tudásával határolt értelmi sziuvoualán álló s inindeu, a hivatalos ügykör keretébe eső lábatlankodásaiban ultima ratióként tudatlanságával takaródzbató községbirának, ki pedig éppen a törvény hézagossága és hiányosságából kifolyólag nem ritkán felsőbbség! jogokat vindikál magának a munkában görnyedő jegyző fölött; tekintve, hogy e hézagosság és hiányosság, mely magában hordja a magyar legislátió bírálatát, mint ilyen is, de a szolgálat érdeke maga is sürgetőleg követeli a kezelési és szolgálati pragmatika megalkotását, mely a községi törvénynek 1886. évi XXII. t.-cikkben óriási vonalakban megvázolt képét a részié tekben kidolgozni leszeu hivatva; tekintve továbbá a proppsítiónak most, a közigazgatás reorganisatiója előtti alkalomszerűségét, ugy e felszólalás tárgyát, mint beszámoló körjegyző jelentését helyeslőleg tudomásul veszi a közgyűlés. 12. A Szilágy vármegye jegyzői egylet által az orsz. jegyzői egylethez felterjesztett s ez altal véleményezés végett kiadott, a helyettes jegyzők oklevelének országos érvényre emelése tárgyábani memorandum. A közgyűlés hozzá járul a Szilágy vármegyei jegyzői egylet proposítiójához, hogy kormányrendelettel vétessék eleje ama lehetőségnek, hogy a jövőben is előfordulhasson analóg esete annak, melyben a szilágy vármegye" jegyző egylet panaszolja Szilágy vármegye alispánjának a tételes törvény értelmezése körül elkövetett ama hibáját, hogy a helyettes jegyzői minőségben egy és ugyanazon törvényhatóság területén három évet eltöltött okleveles jegyzők részére, oklevelük orsz. érvényre emeléséhez szükséges és az 1883. évi I. t. c. 6. § ában jelzett bizonyítvány kiadását megtagadta. A helyettes jegyzőt feltételezett értelmisége, önálló működési köre és felelőssége egyenrangba helyezik a definitív jegyzővel, de feltétlenül fölibe helyezik a segédjegyzőuek s így az ama kedvezeményektől, melyek utóbbiaknak biztosítvák, el nem üthető. 13. Jelentés az „Első magyar ált. bizt. társaság" részéről a megyei jegyzői nyugdijalap javára felajánlott 49 frt 19 kr. szerzési jutalékról. A jeleutés tudomásul vétetik s az első m. ált. bizt. társaságnak a legmelegebb köszönet szavaztatik a választmány határozatából kelt ama kérelem kapcsán, miszerint tekintettel ama körülményre, hogy a megyei jegyzői egylet nyugdij alap a közigazgatás államosítása után az állam kezelésébe fog kétségtelenül átmenni, jövőben szives adományait az országos "jegyzői árvaház javára, mint a jegyzőknek magán jellegű s így érdekeinket közvetlenebbül ériuf.ő intézmény javára címezni sziveskedjék. Elnök a humánus , és minden izében nemzeties és magyar jellegű intézet ' legmelegebb pártfogását ajánlja. 14. Jelentés az orsz. jegyzői árvaház javára meg[ indított gyűjtés eredményéről. A jelentés tudomásul vétetik s e szerint a Csáktornyái járásból betolyt 16 frt, a pacsai járásból befolyt 9 frt 10 kr., a szent-gróthi járásból befolyt 9 frt, a sümeghi járásból betolyt 10 frt, összesen 44 frt 10 kr., a gyűjtésnek az egész vármegye területén leendő befejeztéig e címen kezeltetni határoz tátik. 15. Hajgató Lajos előterjeszti azon indítványát, miszerint intézkedés tétessék az iránt, hogy a végrehajtás a jegyzők ügyköréből kivétessék. Horváth Gyula előterjeszti kérelmét, uiely szerint felsőbb helyen intézkedés tétessék, miszerint a tkönyvi betétek szerkesztése utján a telekkönyvi ügyek rendeztessenek s' ez után eleje vétessék ama túlkapásoknak, melyek a kir. közjegyzők részéről a hagyatéki ügyek tárgyalása folyamán a felek megzsarolásával s a jövedelmeik és javadalmazásaikban a magán munkálatokra utalt körjegyzők megrövidítésével járnak. Előbbire nézve az illető szakminister kérelmeztetni határoztatott az orsz. jegyzői egylet utján. Utóbbi a telterjesztés tárgyául alkalmasnak nem találtatott, mert a telekkönyvi betét szerkesztések az ország különböző vidékein úgyis folyamatban vannak s azt egy vidéknek a más vidék rovására, vagy egy megyének a másik rovására sürgetni nem lehet. 16. Az orsz. jegyzői egylet 1894. évi közgyűlésére két tag megválasztása. Az orsz. jegyzői egylet 1894. évi közgyűlésére Zalavármegye községi és körjegyzőinek egylete közfelkiáltással Eerenczy János egyleti elnököt és Neusiedler József egyleti főjegyzőt küldi ki, kiknek a határozatot jegyzőkönyvi kivonatban kiadatni rendeli. 17. Olvastatott az orsz. központi jegyző egylet 1893. október 29 iki üléséből kiadott s az arad vármegyei jegyzői egylet indítványa az orsz. jegyzői árvaháznak a milleniumra leendő felépítése érdekében 1000—1000 frtos alapítványok tételére. Lohonya Elek kartárs eltőterjesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy az aradmegyei jegyzői egylet magasztos, szép propositióját örömmel teszi magáévá s ez érdemben a gyüjtőiveket k'bocsájtani el is rendeli, de tekintve a megyebeli jegyzői kar anyagi viszonyait, az éppen 1000 frt alapilvány tételére magát nem kötelezi, hanem a kartársak anyagi képessége és áldozat készségének arányában, a gyűjtött összeghez képest fog alapot tenui. A kibocsájtandó gyüjtőiveken azonban 10 írtnál kisebb adományok el nem fogadtatnak. 18. Halász István indítványozza, miszerint Hieronimy Károly belügyminiszterhez köszönő felirat intéztessék ama joindulatu pártfogásért, melyben a jegyzői kart az egyház politikai viták folyamán részeltette. Az indítvány általános pártolásra találvau, a felirat intézése elhatároztatott. 19. Neusiedler József' főjegyző előadja, miszerint a megyei jegyző egylet Keszthelyen, 1893. évi augusztus 19-én megtartott rendes évi közgyűlésén XVII. tárgy sorozati szám alatt elhatározta néhai boldog emlékű egyleti elnökének, Illés Lőrinc volt nemes apátii körjegyzőnek, siremlék felállítása iránt a gyűjtést megindítani, miután ez eddig, a megyében megalakulva levő jegyzői egyletek statistikai adatait nem birva, eszközölhető uetli volt, most, midőn ez adatokat egybegyűjteni sikerült, a gyűjtő iveket ezennel rendelkezésre bocsájtja. Az 1. sz. gyűjtő ivet sznt-gróthi járásra Scholtz, a 2. sz. gyűjtő ivet alsó-lendvai járásra Bara-nyay, a 3 sz. gyűjtő ivet pacsai járásra Koltay L., a 4. sz. gyűjtő ivet sümeghi járásra Lohonyai, az 5. sz. gyűjtő ivet keszthelyi járásra Dely, a 7. sz. gyűjtő ivet tapolczai járásra Neusiedler, a 6. sz. gyűjtő ivet uagy-kanizsai járásra Ferenezy, a 8. sz. gyűjtő ivet letenyei járásra Hajgató, a 9. sz. gyűjtő ivet novai járásra Baranyay kartárs urak vették át. 20. A jövő közgyűlés helyének a közgyűlés egy hangulag Zala-Egerzzeget állapította meg. 21. Elnök tudomására hozza a közgyűlésnek amaz örvendetes tiirt, miszerint Botty Lijos in. t. főgyző, l aljegyző ur érdemeinek elismeiéseül O lelsége a király részéről a koronás arany érdemkereszttel lettrkitüntetve. A közgyűlés viharos éljenzéssel veszi tudomásul a kedves hírt s ünnepélyesen mondja ki határozatilág; miizerint a kitüntetés alkalmából üdvözlő feliratban fej.-/.tessék ki as, hogy az egész vármegye jegyzői karának, mely őszinte ragaszkodással viseltetik Botfy Ltjos t főjegyző, I-ső aljegyző úrhoz, legmelegebb óhaja s törhetlen nagyra becsülése jutott kilejezé^re a legfelsőbb kitüntetésben. 22. Baranyay Kálmán adóügyi kérdő pontjaira a jelenvoltak részéről személyesen adattak vélemény nyíl váuítások. Ezzel a jegyzőkönyv felolvastatván, bezáratott és aláíratott. Kmft. Neusiedler József sk., Ferenczy János sk.. megyei egyl. főjegyző. megyei egvl. elnök. S z i n h á z. Junius hó 29 én üres ház előtt került előadásra „Fanchon asszony leánya." Pedig ezen operette a sikerültebbek egyike ; hogy még sem vonzott közönséget, annak okát abban kereshetjük, hogy közönségünk már belefáradta mindennapi színházlátogatásba ; Verney sziporkázó melódiáit Sfcigethy Lujza (Javotte) igen kedvesen adta elő, amint játéka erőtől és frisseségtől duzzadott. Németh János (Bellavoine), Kunhegyiné (Hermiu), Balog (Zephiren) és Szentmiklósy szivesen segítettek Javottenak az operette kellemetességeit érvényre juttatni. Szombaton június 30-án kezdte meg vendégszerep lését régi ismerősünk, a népszinház jeles tagja, Németh József. Első íeWépéseül Vidor Pál „Szökjünk" czimű boházatát válasnotta és mondhatjuk, uem szerencsésen. A darabnak nies^e nincsen ; a gyengén rajzolt alakok egyike sem a\ka\ofta» arra, hogy vendégünk elismert talentumát érvényesíthetné. A ház figyelmét egyedül a kuplék tudták lekötni, de ezek is csak művészünk kitűnő előadásában, a melyért vagy tízszer hívták a lámpák elé. Hogy a darab boldogtalan komédiája elől a szinlapou kiadott "jelszó érteUoében nem jártunk el, az csak kedves vendégünknek köszönhető. Vasárnap közepes számú közönség előtt került színre Rónasz éky bohózata: „Tyukodi Lőrinc famíliája