Zalamegye, 1894 (13.évfolyam, 1-25. szám)

1894-04-01 / 13. szám

XIII. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1894. április 1. Előfizetési dij: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 7 frt. Egy széni ára 10 kr. Hirdetmények : 3 liasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyílttól- petitsora 12 kr. 13. szám. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara

4' hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. m'% I II 1 I K i I I 1 i KOSSUTH LAJOS. a 1 Zalavármegye kegyelete. Zalavármegye törvényhatósága március 29-én tartott rendkívüli közgyűlésén rótta le a kegyelet adóját a nagy hazafinak. íSvastits Benó főispán őméltósága. a következő, hazafias szellemtől áthatott beszéddel nyitotta meg a bizottsági tagok nagy számától látogatott közgyűlést, : 'tisztelt Közgyűlés ! Üdvözlöm a tisztelt bizottsági tag ur'ókat. Jelen rendkívüli közgyűlésünket szomorú atkalommá tette egy oly haláleset, mely a nemzeti kegyelet gyászát borítá hazánkra s azért közgyűlésünk kitűzött tárgyait megelőzőleg első sorban adjunk kifejezést a mindnyájunkat átható mély sajnálat, érzeté nek s az ország gyászában való őszinte részvétünknek. E gyász kell, hogy erkölcsi és politikai tartalmában egyaránt méltó legyen a magyar nemzethez és méltó az elköltözöttnek történelmi nagy emlékéhez ! & midőn ezt azon férfiú elhunytának szenteljük, alci a nemzeti felszabadításnak, a népképviseleti törvény hozásnak és a felelős magyar miniszteri kormányzatnak egyik fő megalkotója s ezzel hazánknak regenatora volt, azon két ingatlan oszlopnak védve alatt, amelye | ken szeretett haza'nk magyar államépületének törvényes institutiói nyngosznak és amelyeknek egyike a koronás király alkotmányossága és másika a magyar nemzet hűsége, loyalítása. Ezen két örök oszlop védve alatt leróhrtt/uk kegyeletünk adóját, melylyel az elhányt nagy hazánkfia halhatatlan érdemeinek tartozunk s minthogy erre irányuló indítvány nyújtatott be, van szerencsém azt a tisztelt közgyűlés közérzületének meg felelve, elhatározás alá terjeszteni. Felolvastatott Háczky Kálmán bizottsági tagnak Írásban beadott indítványa, amelyben a közgyűlés elhatározását kéri, hogy a nagy hazafi hervadhatlan érdemeinek elismerésetil nevét megörökítendő, annak jegyzőkönyvileg adjon kifejezést; a ravatalra koszorú helyeztessék ; a temetésnél a vármegye küldöttségileg képviseltessék; az országos szobornak felállítására gyűjtés rendeztessék. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag magáévá tette s Csertán Károly alispán vezetése alatt úgy Csáktornyára, a nagy halott tetemeinek magyar földön átvételéhez, valamint Budapestre, a temetésre a vármegye küldöttségét megválasztotta. A csáktornyai küldöttség tagjaivá megválasztattak : Alszeghy Józsel, Benedikt Ede, Banelly Sándor, Berg Bódog, Baranyay Kálmán, dr. Bölim Szidney, Csesznák Józsel, Draskovies Lajos, Ehrenreich Nándor, Fodor József, Gadó Mátyás, Grangya Emil, Gralovecz András, Glavina András, Gresz Alajos, Hajós Mihály, Horváth Csongor, llirschler Miksa, Hirschraan Antal, Isoó Fereuc, Imrey Ferenc, dr. Józsa Fábián, Kornfeind Nándor, Kecskés Ferenc, Kollarics íinre, Kollay Jeromos, Kovács Gyula, Kozma Márton, Kiss Pál, Kajdos Károly, dr. Kra soveez Ignác, Kollay Lajos, Kollay Rókus, Koczeth Antal, Koczeth Mátyás, Lendvay Mátyás, Majer Halamon, Muray Róbert, Mocsáry János, Morandini Bálint, Molnár József, Nagy Károly, Neumann Mór, Neumann Miksa, Némethy Ferenc, Nussy Mátyás, Práger Béla, Pecsornik Ignác, Prusatz Alajos, Ro seufeld Lajos, Rosenberg Lajos, Simon Lajos, dr. Schwarz Albert, Stefies Istváu, Szalay István, Szabó Imre, Szele ígnáe, Szeiwirt Antal, Szilágyi Gyula, Szilvágyi Gyula, Tamás Ádám, Tamás Gyula, Tóth István, Tivadar Ferenc, Ungár Adolf, Verly Ernő, Vizmathy Sándor,Viasits Nándor, Vrana Frigyes, Vrana Róbert, Zakál Henrich. A budapesti küldöttség tagjaivá ínegválasztattak : Augu.tztin Ágoston, gróf Batthyány Ernő, gr. Batthyány Józset, Barcza László, Babóchay György, Bakó Gyula, Baboss Árpád, Berényi Jenő, Baranyay Ödön, Bogyay Máté, Bogyay Kálmán, Bogyay János, Bogyay István, Boschán Gyula, Botka Ferencz, Bárányi Ede, Beck Sándor, Csillagh Gyula, Csertán László, Csendes József, Czuppon Sándor, Dervarics Imre, Deák Mihály, Eitner Zsigmond, Ferepczy János, Farkas Gábor, Fábiánics Gyula, Fábiáuics Károly, Fischer László, Forster Ferenc, Gaal Ödön, Gutmann Vilmos, Gyötnörey Gáspár, dr. Gyömörey Vince, Grauer Géza, Győrtfy Géza, Győrffy Pongrác, Háczky Kálmán, Herteleudy Józset, Hertelendy Ferenc, Hertelendy Béla, itj. Háczky Kálmán, Hajós Mihály, Háry Józset, Hencz Antal, Hirschl Ede, Hirschel Miksa, Inkey László, Karczag Béla, Karczag Istváu, Koller István, Krosetz János, Konigmayer János, Köves Ede, Klement Lipót, Kiilley József, Martou György, Nagy László, Oltay Guidó, Oroszváry Gyula, báró Puteáni Géza, itj. Rajky Lajos, Simor János, Skublics István, Skublics Jenő, Segesdy Mihály, Somogyi Gyula, Smodits Viktor, Szily Dezső, Szentuiihályi Dezső, Szabó I m re, Szűcs Zsig mond, Talabér Kálmán, Talányi Ferenc, Töreky Aladár, dr. Tuboly Gyula, Thassy Imre, Tamás Gyula, Véssey László, dr. Vizlendvay József, Vizlendvay Sándor Ziegler Kálmán. Egy fényes korszak emléke fűződik az Ö nevéhez, amely korszak a magyar nemzet erkölcsi erejének örökké kiapadhatlan forrása. Bármerre tekintünk társadalmi és állami életünkben, mindenütt szemünkbe ötlenek az idők viharaival dacoló oszlopok, a melyeket az ő lángesze és hazaszeretete emelt. (J alakitotta át a magyar társadalmat, össze forrasztva annak elemeit hatalmas egészszé. A nép képviseleti törvényhozás, a íelelős miniszteri kormányzat, sajtószabadság, az egyéni politikai szabadságnak, s alkotmányunknak az 1848. évi törvényekbe lerakott biztositékai legnagyobb részben az ü müvei ; nemzetünk fejlődésének, jövő nagysá gának alapjait szemléljük ezekben, s azért az U emléke a magyar nép előtt örökre feledhetlen, s örök hála és kegyelet koszorújával leend övezve. Zala-Egerszeg város részvéte. Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város képviselőtestületének március hó 28-án tartott, rendkivüli közgyűlésén Németh Elek h. polgármester jelentést tett azon javaslatról, amelyet a március hó 22-én tartott képviselőtestületi ülés határozatából kiküldött, bizottság készített az iránt, mint rója le a város a kegyelet adóját Kossuth Lajos elhunyta alkalmából. A képviselőtestület a beterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta és határozatilag kimondotta, hogy az elhányt nagy hazafi családjához részvétiratot intéz, a megdicsőült ravatalára koszorút helyez „Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város közönsége — nagy hazánkfiának" -— felirattal, a Budapesten tartandó temetésen küldöttségileg vesz részt s a küldöttség tagjaiul megválasatattak Braunstein József, dr. Czinder István, Fangler Mihály, dr. Graner Adolf, Gombás István, Hajik István, dr. Hajós Ignác, Kaiser j Józset, dr. Kaiser Emil, dr. Kele Antal, l Krosetz János, dr. Obersohn Mór, Skublics | Jenő, dr. Szigethy Elemér, Udvardy Ignác, J Vöczköndy László ; a fehérképi utcát „ Kossuth Lajos utcá"-nak nevezi el s a városi tanácsot ez érdemben a szükséges intézkedés megtételével tnegbizza ; a város polgárai felkéretnek, hogy a temetés napjáig bezárólag a zajos mulatságtól lehetőleg tartózkodjanak, a gyász külső nyilvánítása végett a házakra fekete lobogók tiizzessenek s a temetés napján az üzletek reggel 9 órától kezdve bezárassanak. A város nevében a nagy hazafi családjához a következő részvétirat küldetett: Nagyságos Udvardi Kossuth Eerenc urnák rn 1 unn. Midőn hírét vettük Nagyságod édes Atyjának, nemzeti történetünk efényes alakjának, Kossuth Lajosnak, hazánk volt kormányzójának, gyászos elhúnytát: az igazi részvét, a valódi mély gyász érzete, a teljes szomorúság rezgésbe hozta szivünk minden húrjait és a kimondhatatlan fájdalom igazi könnyei homályosították el szemeinket. S midőn e nemzet sirva borúi nagy halottjának ravatalára, mi is, e kis magyar város képviselőtestülete, eljövénk, hogy Nagyságodnak és becses családjának nagy fájdalmaiból részt kérjünk és midőn nemzetünk és hazánk e legnagyobb fiának elhányta felett igazi és mély részvétünket kifejezni bátorkodunk : egyszersmind kérjük a Mindenhatót, hogy küldje el vigasztaló angyalát és enyhítse azon nagy fájdalmat, amelyet más enyhíteni nem képes." A zala egerszegi községi iskolaszék március hó '28 án Szigethy Antal iskolaszéki elnök elnöklete alatt tartott ülésén elhatározta, hogy a vezetése alatt álló összes tanintézetekben : a polgári fiú-, polgári leány-, és középkereskedelmi iskolában, valamint az elemi iskola összes fiú- és leányosztályaiban és a kisdedóvodákban azon napokon, amelyeken a nagy hazafi hült tetemei magyar földön elteinetetlenül lesznek vagyis március 30., 31. és április 1-éu szünidő tartassék, továbbá a polgári fiú polgári leány- és középkereskedelmi iskolánál a temetés napján az összes növendékek részére együttes emlékünnep rendeztessék, mig az elemi iskolánál miudegyik osztálytauító saját osztályának növendékei előtt emlékezzék meg a magyar történelem e kimagasló alakjáról. Kossuth emlékünnepély. A zala-egerszegi polgári tiú , polgári leány- és középkereskedelmi iskola növendékei részére a községi iskolaszék hatá rozata alapján a Kossuth emlékünnepély április hó l-én délelőtt 10 órakor lesz a polgári tiú iskola rajztermében. Ez alkalommal a növendékek beveze tésiil a hymnuszt éneklik, mely Után Udvardy Ignác polgári iskolai igazgató megnyitó beszédet tart, Donszky Lukács polgári iskolai tanár felolvassa Kossuth Lajos élettörtéuetét. Az emlékünnepét a Szózat zárja be. Gyász isteni tisztelet a zala egerszegi izr. templomban. A zala-egerszegi izr. hitközség előljá rósága március hó 2'J én tartott gyűlésében elharározta, hogy elhunyt uagy hazánkfiának, Kossuth Lajosnak lelki üdveért április hó 4 én délelőtt 10 órakor gyász isteni tiszteletet tart. m 1 1 1 I I i I I M Mii citm,i,il/hn7 fnl iu mollól/lat uan PQatnlt/3