Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-16 / 29. szám

A gazdák ellenében megtorlást nyújt maga az ipartörvény és annak rendelkezése. Igaz, hogy hosszú processnfon megy keresztül, mig a tanoncaikat iskolába nem küldő gazdákra a büntetés reájuk rovatik, mégis, ha a városi hatóság ellenükben a törvény, zabta eljárást kellő szigorral és megfelelő gyorsasággal alkalmazza : óhajtott sikerét többé-kevésbbé okvetlen fogjuk érezni. A tanoncok megrögzöttségén, amennyiben az iskolát szándékosan elcsavarogják, a gazdák szigorú fellépése illetve kellő gonddal eszközölt ellenőrzése mellett segítene oly intézkedés, hogy a tanonc mindaddig fel nem volna szabadítható, inifc az összes tanonciskolái évei alatt előfordult, saját hibájából eredt igazolatlan óramulasztások mindegyikéért legalább is egy-egy hétig pótlólag nem látogatja az iskolát. Mi nem hiszszük. hogy a növendék képes legyen oly könnyelmű lenni, hogy elmulaszszon egy órát azért, hogy e mulasztásáért egy héttel később szabadulhat fel. Ha a városi hatóság a tanoncaikat az iskolába rendesen nem küldő gazdákra a törvény intentiójának megfeleloleg befolyást gyakorol s azokat kellő szigorral megbünteti; ha mód nvujtatik a tanoncoknak saját könnyelműségük okozta mulasztásaik megtorlására: úgy kétségkívül apadni fog az igazolatlan mulasztások száma is, minek természetes folyománya lesz, hogy a tanítás sikere sokkal kedvezőbb képet fog feltüntetni, mint azt a jelenben a fent elősorolt statisztikai adatok tanúsága szerint nélkülözzük. Szülők, iparos gazdák, város, az iparos hivatásáról magasabb öntudatot! Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság julius havi ülését Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 11-én tartotta az ujmegyeház gyüléstermében. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban a megye területén junius hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásúl vétetett. A juniusi közigazgatási bizottság határozatához képest a megyei t. tőorvos a körorvosok részéről a köz ségek látogatása alkalmából felveendő közegészségi napló tervezetét beterjesztvén, az elfogadtatott s ezen beterjesztett tervezet szerint a napló vezetése elrendeltetett. Előterjesztetett a stridói körorvos beadványa, melyben hivatkozott ama körülményre, hogy közegészségi körében 43, nagyobb részt hegyi község van, melyek mind maguk nagy kiterjedésüek, mind egymástól igen szétszórva vaunak úgy, hogy azoknak havonkénti meglátogatása phisikai lehet etlenség. Beadványa a járási lőszolgabirónak azzal adatik ki, hogy ezen ügyet a t. főorvossal együtt tanulmányozván, a közkívánatnak megfelelő megoldásához kellő javaslatot terjeszszenek elő. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melylyel a letenyei liid feletti Muraszakasz szabályozása tárgyában hozott első- és másodfokú határozatok megsemmisítésével megtelelő eljárás alapján újabb határozat hozatalát rendeli el. A miniszteri rendelet a vonatkozó összes iratokkal együtt az alispánnak azzal adatik ki, hogy a rendeletben foglaltak figyelembe vétele mellett foganatosítandó eljárás alapján újabb elsőfokú határozatot hozzon. A novai járás főszolgabírója beterjesztette Zechmeiszter Viktor náprátfai lakósnak a tőle 1884 tői 1890. végéig bevett községi és 5%-os iskolai pótadó visszaté rítése ügyében ;hozott határozattal elrendelt vizsgálatról de nem is gondolkodott fölötte. Csak magával vetett hamarosan számot. Eddig mindez jól ment, most mindent kockára tehet. A világ majd azt fogja mondani: szép jellem, derék ember, hibázott, de hibáját jóvá tette ; hanem suttogni fognak háta mögött, ujjal mutogatnak a gyermekükre. — De kik ? A falusi lakók ? Mi közük azoknak a szegény, földet turkáló embereknek az urak dolgához! Mit törődik ő velük ? — Ha erre gondolt volna! — Beszélt magának a világról, holott ugyanakkor annak csak egy parányára gondolt, félt a világ Ítéletétől, holott csak egy valaki előtt féltette nevét, öntudatlanul az egész világot azonosította ez egygyel, s ez az egy — Deményi Emma volt. Megverte a feleségét, mikor tilalma ellenére haza hozta a gyermeket. Nem tudta, mit csinál, lázban volt, őrült volt és fölemelte a kezét egy gyönge asszony ellen. Es milyen volt az az asszony! Csak fölszisszent a brutalitásra, de nem volt fulánkja, parányi nyoma sem látszott benne a reakciónak; maga volt a megtestesült megadás, mintha hallgatag ajkaival azt monda volna: Elértem, a mit akartam, most már megölhetsz. Betakarta testével gyermekét, mintha jelezni akarta volna: előbb engem, aztán őt. Hogy föllázadt minden jobb érzelmei Ha talán harap, körmöl, ellenáll, fölhasznál minden eszközt, amit a gyenge asszonytól sem tagadott meg a természet, úgy lehet, nem érezte volna annyira tettének megalázó voltát. De így az a megadó némaság hangosan kiáltott rá. Meghasonlott magával, s bár szenvedélylyel, türelmetlenül kereste a módot, hogy helyre állítsa kedélyállapotának megingott egyensúlyát, nem találta. A harc önmaga ellen, az örökös nyugtalanság, a magával való elégedetlenség nyomasztó érzete végre is kimerítették idegerejét; nem nyugodott meg, csak képtelenné vált küzdeni magával és érzelmeivel — érzelmeivel, melyeknek ismeretlen, homályos tárgya egy másik nő — Deményi Emma volt. (Folvt. köv.) felvett jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv kapcsán beterjesz tett iratok szerint Zechmeiszter Viktornak községi pótadó visszatérítésére igénye nem levén, kérelmével elutasítta tott, ellenben az 5°'„ os iskolai pótadó fejében Görbő pusztai birtoka után Gutorföld községnél téves előirás folytán kivetett és tényleg befizetett 91 frt 48 krní>k folyamodó javára való visszatérítése a felhozott indokok alapján elrendeltetett. A kisfaludi major előtt levő Zalahidnak, továbbá Pózvától a pölöske-alibánfai törvényhatósági közutba beágazó községi közlekedési útnak helyreállítása tárgyában a megtartott helyszíni tárgyalásról a járási főszolgabiróság által felvett iratokban foglaltak figyelembe vételével hozott alispáni határozatot az érdekeltek egy része megfelebbezvén, a közigazgatási bizottság az alispáni határozatnak a közlekedési közút helyreállítása- és fentartására vonatkozó részét érintetlenül hagyta, mig a kérdéses híd felépítésére vonatkozó részét részben megváltoztatta olykép, hogy a híd felépítéséhez és jövőben fentartásához fele részben gróf Festetics Tassiló, mint a kisfaludi urodalom tulajdonosa, a másik tele részben pedig Pózva, Ördög- és Pető-Henye községek állami egyenes adójuk arányában — az urodalmi adók kivételével — köteleztetnek. A sümeghi utibizottság beadványa további illetékes intézkedés céljából az alispánnak kiadatik. Perlak községnek a déli vasút igazgatóságához intézett azon kérelme, hogy a reggel és este Csáktornya és Nagy-Kanizsa közt közlekedő tehervonathoz személyszállító kocsi is ciatoltassék Alsó Kraljovecz állomástól —- a közigazgatási bizottság részéről pártolólag terjesztetik iel az igazgatósághoz. A kereskedelemügyi miniszter leirata szerint MuraSzerdahely és Csáktornya között a 42-ik őrháznál félté teles megállóhely csak úgy engedélyeztetik, ha az ennek létesítésével felmerülő 14(5 frt költséget a folyamodó érdekelt község f. évi szeptember hó 15-ig befizeti. A miniszter leirata tudomásúl vétetett s arról az érdekelt község értesíttetik. Náprátfa község 6 waggon kavicsnak ingyen szállítását kérelmezte a h. é. vasút részvénytársaságtól, amely azonban e kérelmet nem teljesítette. Az államvasutak igazgatósága hajlandó a kért kavicsnak saját mura-szerdahelyi kavicsbányájából való szállítására, ha a község 100 kg. szállításáért 7 krt és az anyag ós termelése után köbméterenkért 3 krt fizet. Az érdekelt község a járási főszolgabiróság utján nyilatkozat-tételre felhivatik az iránt, váljon az államvasút feltételei mellett hajlandó e a kavicsot átvenni ? Felemlíttetett azon visszás állapot, hogy Z.-Egerszegen a Kanizsa felől délután 4 órakor, Csáktornya felől 4 '/a órakor, valamint az Ukk felől 3/<6 órakor érkező vonatokkal jövő levelek a helybeli posta hivatal által nem kézbesíttetnek még az nap, hanem a következő napon, aminek tulajdonképeni oka a levelet kihordó személyzet csekélysége. A közigazgatási bizottság megkeresi a kerületi posta- és távirda igazgatóságot, hogy e bajon a levél kihordó személyzet létszámának szaporításával mielőbb segítsen. Kir. tanfelügyelő — jelentése szerint — az ezen időszakban tartott z. egerszegi középkereskedelmi iskolai érettségi vizsgálaton, a polgári fiú- és középkereskedelroi iskola tornaversenyén s francianyelvi vizsgálatán jelen volt. Megtartattak a csáktornyai áll. tanítóképezdénél a tanképesítő vizsgálatok; úgy ezen, valamint az ezt követett igazgatótanácsi ülésen és a gyakorló iskola vizsgálatán is jelen volt. A perlaki áll. iskolai gondnoksággal az iskola több személyi és dologi ügyét megtárgyalta ; a tantestülettel értekezletet tartott s több osztályt meglátogatott. Több személyi és dologi ügyben volt ZalaUjvárott, Beliczán, Bottornyán. Ezen időszakban tartattak meg a telsőmuraközi hegyvidéki áll. iskolák évzáró vizsgálatai a főispán és a társadalom meleg érdeklődése mellett. Ezen alkalomból látogatásban részesültek a stridói, ráez kanizsai, a II ik hegykerületi, IV-ik hegykerületi, királylaki állami, mura-szent mártoni és szeleniczei róm. kath. iskolák. — Volt Búcsú-Szent Lászlón, hogy az iskolai telek ügyben megállapodást eszközöljön. — Befejeztettek és felterjesztettek a miniszterhez a vármegye iskolázatlan községeiről szerkesztett munkálatok. Balassa Benő zala-egerszegi és Zrínyi Károly csáktornyai polgári iskolai tanároknak ötödéves korpótlék ügyében a miniszterhez intézett kérvényei pártolólag felterjesztetnek. Lengyel Ferenc szent-liszlói községi iskolai tanítónak megválasztása jóváhagyatott. Baksa községnek az 1893/4 ik évre készített költségvetése a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez pártolólag telterjesztetik. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendelete özv. Flumbort Jánosné nyugdija ügyében a járási fő szolgabírónak oly felhívással adatik ki, hogy a szóban forgó nyugdíj pontos kiszolgáltatása iránt a kellő intézkedéseket megtegye s eljárásának eredményéről jelentést tegyen. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete a baki községi iskola 1893/4 ik évi államsegélye ügyében másolatban oly felhívással adatik ki a baki községi iskolaszéknek, hogy az 1893/4 ik évi iskolai költségve tést a közigazgatási bizottság tanügyi előadójához sürgősen adja be. A nagy-kanizsai járás főszolgabirájának jelentése Balaton-Magyaród, Galambok, Gelse, Karos, Komárváros, Kis-Komárom, Mítgyar-Szerdahely, Nagy-Récse, Sormás, Szent Balázs és Új-Udvar községek által megnyitott nyári gyermekmenedékházakról, valamint Karos község gyermekmenedékházáról tudomásúl vétetett. Kir. tanfelügyelőnek jelentése, hogy az ösozes érdekeltség által felvett jegyzőkönyv értelmében Gyertyá nos és Lendva Lakos községek Lendva-Lakosban állítanak uj tantermet, tudomásúl vétetett. Oliid község jelentése a nyári gyermekmenedékház ügyében tudomásúl vétetett, Mura Szerdahely község jelentése gyermekmenedékháza ügyében további intéz kedésig függőben hagyatott. Zala-Egerszeg város polgármesterének jelentése a közigazgatási bizottság végzésére előterjesztetvén, a szóban forgó kötvények eladatására az engedély azzal adatott meg, hogy a törvényhatósági végzés elnyerése iránt a további intézkedések megtétessenek. Kir. tanfelügyelő előadása után főispán őméltósága méltatta azt az egyaránt magasztos és nehéz hivatást, amelyet a felsőmuraközi hegyvidéki állami iskolai tani tók a határszélen, társadalmi s földrajzi elszigeteltségük ben, oly hő odaadással töltenek be. Melegen emlékezett meg az általa meghallgatott stridói s második hegyker. állami iskolák záróvizsgálatainak kitűnő szellemi sikeréről és hazafias vezetéséről. Indítványára a közigazgatási bizottság az említett két iskola tantestületének és a hegy vidéki iskolázás érdekében sok buzgalmat kifejtő Vran tsits Károly főszolgabírónak elismerését fejezte ki. Ugyancsak főispán őméltóságának indítványára megkeresi a közigazgatási bizottság a megyei törvényhatóságot és a vármegyei nemesi pénztár választmányát a magyar nyelvben jeleskedő tanítók és tanúlók jutalmazásai ügyében. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint junius hóban a megye területén befolyt egyeues adóban 50.829 frt 09 kr., hadmentességi díjban 484 frt 25 kr., szőlődészmaváltságban 2.061 írt 70 kr., bélyeg-és jogilletók ben 19.446 frt 00'/

2 kr., illetékegyenértékben 495 frt 65 kr., fogyasztási szesz- és italadókban 34.965 frt 95 kr., italmérési illetékben 475 frt 13 kr., összesen 108.757 frt 77'/

2 kr., melyet az 1892. évi junius hóban befolyt 129.231 frt 8OV2 krral egybehasonlítván, a f. év junius havában 20.474 frt 03 krral folyt be kevesebb. A f. 1893. év első hat hónapjában összesen bofolyt 965.209 trt 88 kr., melyet a műit 1892. év első hat hónapjában befolyt 962.459 frt 93 krral egy behasonlítván, a f. 1893. első felében 2.749 frt 95 krral folyt be több. Leírásba hozatott junius hóban egyenes adóban 29.950 frt 09 kr., a megelőző hónapokban 53.308 frt 19 kr., összesen 83.258 frt 28 kr., hadmentességi díjban junius hóban 23 frt, a megelőző hónapokban 595 frt 51 kr., összesen 618 frt 51 kr. Fizetési halasztás engedélyeztetett 3 esetben 1.459 frt 46 '/

2 kr. tartozásokra. Az árvaszéki elnök jelentése szerint május hóban a fogalmazói karnál hátralék volt 4.765, junius hóban beérkezett 3.371 s igy elintézés alá került 8.136 ügydarab, melyből junius hóban elintéztek 3.206 darabot s igy junius hó végén hátrálékban maradt 4.930 db. Az irodánál május végén hátralék volt 1.308, junius hóban leirás végett kiadatott 3.244, összesen leírás alá került 4.552 ügydarab, melyből junius hóban leírtak és expe diáltak 3.192 ügydarabot s igy junius végén a hátralék volt 1.360 ügy darab. Iparostanoncok munkakiállitása. A keszthelyi ipartestület a hatósága alatt álló iparostanoncok által készített ipartermékekből 1. hó 9-étől 16 ig terjedő munkakiállítást rendezett. Ezen munkakiállítás a negyedik volt, amelyet a keszthelyi ipartestület nyolc évi fennállása óta rendezett. Az első kiállítás, amelylyal a kezdet nehézségeit sikerült legyőzni, 1886-ban volt, a második 1891-ben, a harmadik 1892 ben s a negyedik a jelenlegi, amely úgy a kiállítók számát, mint a kiállított munkadarabok mennyiségét és minőségét tekiutve, a legsikerültebbnek mondható. E kiállításon ugyanis 23 iparág van képviselve. Résztvett a munkakiállításban ól iparosnak 64 tanonca 104 munkadarabbal. A munkakiállítást f. hó 9-én 11 órakor nyitotta meg gondosan egybeállított alkalmi beszéddel Csathó Alajos, az alsó-fokú ipariskola tevékeny igazgatója, mint az ipartestület elöljárósága részéről a kiállítás vezetésére megválasztott elnök. A megnyitáson jelen volt az ipar testület elöljárósága, Hermán Vince járási szolgabíró, mint az első fokú iparhatóság képviselője és szép szá mú közönség. Mindjárt a megnyitás napján a munkakiállítás ama kitüntető szerencsében részesült, hogy azt megyénk fáradhatlan buzgalmú főispánja, Svastits Benó őméltósága vármegyénk tevékeny alispánja, Csertán Károly úr s a járás érdekeit oly melegen szívén hordozó fő szotgabiránk, Takács Imre úr kíséretében magas látó gatásában szerencséltette, akit Csathó Alajos kiállítási elnök üdvözölt, amire megyénk szeretett főispánja a leg rokonszenvesebb válaszában kiemelte, hogy örömmel jött ezen, Keszthely város iparának előmozdítására szol gáló, közvetlenül pedig az iparos tanulók buzdítását célzó kiállítás megtekintésére; elismerését nyilvánította az iparostanoncok által oly kiváló csinnal készített munkák felett. A kiállítási elnök által kalauzoltatva nagy érdeklődést tanúsított a kiállítás iránt és körültekintő figyelmét még a legcsekélyebbnek látszó tárgyak sem kerülték ki s a munkakiállítás megtekintésé nek befejeztével a kiállító tanulók megjutalmazására 20 koronát volt szives felajánlani. A kiállítás másnapján délután fél háromkor Feste tics Tassiló gróf őnagyméltósága fenséges nejével együtt tüntette ki látogatásával a kiállítást, amelynek helyiségében a kiállítási elnök üdvözölte őket. A gróf úr vála szában kifejezést adott annak, hogy amint értesült a kiállításról, mindjárt örömmel határozta el magát annak megtekintésére. A kiállítási elnök és Pöltz Pál ipartestületi jegyző mutatták be a magas vendégeknek a ki állított tárgyakat. Több tárgynál fejezte ki a gróf úr magas tetszését és hogy megmutassa, mennyire érdek lődik Keszthely iparügyéért is, bevásárlásokat tett. Igy megvett egy kocsit, melyet Salamon János bognár Tun koly József nevű 3 éves tanonca kiváló figyelemmel készített, továbbá egy Íróasztalt, amelyet Albert István asztalos Czotter Pál nevü két éves tanonca állított ki és egy asztalterítőt hat darab asztalkendővel, amelyet ifj. Hajdú János takács Németh István nevü tanonca kiváló ízléssel készített. A munkakiállitásban i

Asztvett tanoncok megjutalmazására száz koronát volt kegyes felajánlani.