Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 1-26. szám)

1893-04-30 / 18. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1893. évi 18-ik számához. nyugdijalapnál hátralékban volt 13 979 forint 13 kr., lefizettetett 5.754 frt 95 kr., hátralékban maradt 8.224 frt 13 kr.; ebadónál hátralékban volt 140 frt 31 kr., 189

a/s- é

v" előírás 4.923 frt 51 kr., összesen 5.063 frt 82 kr., lefizettetett 4.855 frt 73 kr., hátralékban maradt 208 frt 09 kr. A vármegye törzsvagyona. A vármegye törzs vagyona áll részint töldtehermentesítési és takarékpénztári, részint podig magán kötvényekben elhelyezettt 11.194 frt 21 kr. tőke és ezután esedékessé vált 24 frt kamatkövetelésből, melylyel együtt a megyei törzsvagyon tőke állaga f. 1893. évi március végével' 11.218 frt 21 krt tesz ki. Ügyforgalmi kimutatás. Az alispáni jelentés végül a vármegyei közigazgatási összes központi- és járási hivataloknak, továbbá a vármegyei árvaszéknek, valamint Zala-Egerszeg és Nagy Kanizsa rendezett tanácsú városok ügyforgalmi kimutatását adja táblázatban a mult 1892. évi szeptember 1-től f. 1893. évi március végéig terjedő időszakra vonatkozólag. E táblázatos kimutatás .szerint 1892. augusztus 31-én az összes hátralék volt 6.674 drb, 1892. évi szept. 1-től 1893. március 31 ig beérkezett 98.404 s igy elintézésre várt 105.138 ügy darab; ebből elintéztetett 95.061 drb és 1893. hárcius hó végé vei elintézetlenül maradt 10.077 ügydaiab. Elvileg ellene vannak, hogy az igazgatóság, melynek mandatuma három évre szól, választhasson életfogytiglan ügyészt, akinek ily kép a mandatuma tovább tartana, mint az igazgatóságé, mely őt megválasztotta. Életíogy tiglan csak is a közgyűlés választ hatná meg az ügyészt. Nmcs kifogásuk az ellen, hogy az ügyészt az igazgató ság válaszsza meg, azonban csak három-három évre. Dr. Ha]ós Ignác, mint a „Zalamegyei központi takarék pénztár" három évre megválasztott ügyésze, kijelenté, liogy ő dr. Czinder Istvánná,, mint a „Zalainegye- taka rékpénztár" életfogytiglan megválasztott ügyészével szem ben egyesülés esetén az első választásnál vi.-.-zalép. Az ügyészi állás mikénti betöltésére nézve megállapodás nem j jött létre. A közös értekezletről felvett jegyzőkönyv mind ' két intézet igazgatóságának másolatban megküldetett. f A „Zalamegyei takarékpénztár" igazgatósága és ! felügyelő bizottsága Skublics Jenő társasági elnök elnök lete alatt f. hó 27-én, saját, üzleti helyiségében tárgyalta pontonként a megküldött jegyzőkönyvben foglaltakat s azokhoz hozzájárult a következő megjegyzésekkel : A „Zalamegyei központi takarékpénztár" alapítói által a páritás elvének megóvása céljából felajánlott 18 drb részvényt nem veszi át; e csekély részvényszám ugyanis számbavehető különbséget nem idéz elő. Az új igazga tóság megválasztására nézve javasolja, hogy mii.dkét intézet alapítói jelelnének ki 12 igazgatósági és három felügyelő bizottsági tagot s ezek névsora terjesztetnék a közös közgyűlés elé szavazásra. — Mivel a „Zalamegyei takarékpénztár" már az összes könyviteli és betét köny veket, cégtáblát, pecsétnyomót stb. megszerezte, hogy ezek el ne vesszenek s a közös költség újabb kiadással ne terheltessék, egyesülés esetén az egyesült takarékpénztár a „Zalamegyei takarékpénztár" cimet vegye fel. Végül az ügyészi állásra nézve javasolja, hogy az új igazgatóság dr. Czindei István ügyészt terjeszsze a közgyűlés elé, hogy őt állásában végleg erősítse meg, amennyiben pedig a közgyűlés ezt nem tenné, úgy az igazgatóság ínég két ügyvédet jelelne ki mellé s e hármas jelöltre szavazna a közgyűlés, hogy kit választ meg életfogytiglan ügyészszé. E megállapodások jegyzőkönyvi másolatban a a „Zalamegyei központi takarékpénztár" igazgatóságával közöltetnek. Tárgyalások a két új takarékpénztár fúziója ügyében. Lapunk 15 ik számának vezércikkében foglalkoztunk a városunkban e hóban alakult két takarékpénztár tuziója ügyével. Mindkét intézet igazgatósága komolyan toglalkozott e kérdéssel, kifejezést adva ama nézetük nek, hogy a két intézet fúzióját úgy társadalmi szempontból, valamint az intézet felvirágzása tekintetébó'l óhajtandónak, sőt szükségesnek tartja. Az egyesülés pontozatainak megállapithatása végeit mindkét igazgatóság és felügyelő bizottság hét hét tagú bizottságot választót*,, hogy ezek együttesen tárgyalják meg az egyesülés módozatait. A „Zalamegyei takarékpénztár" részéről e hetes bizottságba Skublics Jenő, Fischer Miksa, dr. Czinder István, Skublics Imre, Hanthy Károly, dr. Háry István és Udvardy Ignác, a „Zalamegyei központi takarékpénztár" részéről pedig Háczky Kálmán, Krosetz Gyula, dr. Hajós Ignác, dr. Isoó János, dr. Obersohn Mór, Graner Béla és Fischer Pál küldettek ki. A közös értekezletet 1. hó 24-én tartották a „Zala megyei Gazdasági Egyesület" helyiségében. Az értekezlet elnökévé Skublics Imre s jegyzőjévé Udvardy Ignác választatott. Ez ülésen közös megállapodás jött létre az iránt, hogy a „Zalamegyei központi takarékpénztár" 200 drb 200 frtos részvényéből 400 drb i00 frtos részvény legyen s mivel a „Zalamegyei takarékpénztár" 400 drb 100 frtos részvényt bocsátott ki, az egyesült pénzintézetnek lenne 800 drb 100 frtos részvénye. — A jelenlegi igazgatóság és felügyelő bizottság mindkét intézetnél mondjon le és új választás alá kerüljön. Az új igazgatóság titkos sza vazattal válaszsza meg kebeléből elnökét és alelnökét, aki egyúttal az igazgatósági teendőket is végzi. Az eddig mindkét fél által tett kiadások közösek. — A „Zalamegyei takarékpénztár" és a „Zalamegyei központi takarékpénztár" alapítói által külön-külön összesen bírt részvényeket illetőleg az utóbbi intézet alapitói 18 részvénynyel birnak többel, amit az előbbi intézet alapító: nak rendelkezésére bocsátanak. — Az ügyészi és könyvelői állást illetőleg, mivel a „Zalamegyei takarékpénztár" mindkét állásra a választást életfogytiglan megtette s így a megválasztott ügyész- éz könyvelővel szemben erkölcsi obiigóban van, ezeknek állásukban való megerősítését feltétlenül kívánták nevezett intézet bizalmi fértiai. A „Zalaircgyei központi takarékpénztár" megbizottai kije leniették, hogy a könyvelő alkalmaztatása semmi nehéz séget sem okoz, azonban az ügyészre nézve nem fogadhatják el ez álláspontot, mivel az ő alapszabályaik értelmében az ügyész három évre választatik közgyulésileg A nóta szavaival: „Eleresztve a kantárja, búbánatos a gazdája", a mikor nem „sonka-, kulacs-és kalácscsal telt szeredás" lógg — hanem „sötét gond ül" a nyeregkápán. — Azért tehát: „szénát, zabot a lónak, bort, pecsenyét a búnak." Pipát, puskát, paripát nem szivesen kölcsönöz a magyar ember, mert könnyen hiba eshetik benne; a többi között azon egyszerű oknál fogva is, mert: közös lónak túrós a háta. Meg van írva: „szép asszonynak, jónak, a jó járó lónak, kár megöregedni; jaj, de gondját kell viselni." Régente a földesúr rosz tanuló fiának azt mondta a protessora: „az apád hat ökre sem huz ki a secundából!" l)e a mire az ökrük nem voltak képesek, a megfeneklett studiosussal megtették azok a „sárgák" és „szürkék", a melyek Aranyossy és Máridssy névre hallgatnak. A miből világos, hogy nincs oly ezernyi-ezer lóerejű Leviathan hajó és óriási gőzmozdouy, a mely erősebb volna ezen csikóknál. A lószőr matrác-, derékalj-, divánon és zsöllyében esik az a kellemes érzés, a miről Petőfi mondja: „egyet nyújtózom és aztáu tied vagyok, imádott heverés! A boldogabb időkben, mikor még olcsó talmi és nickel smukkok nem voltak, a valódiakra meg nem került pénz, a szerelmes diákgyerek lószőrből kötött magának óraláncot, (természetesen óra nem lóggott rajta), ideálja nak pedig: gyűrűt, függőt, melltűt és karperecet. Megesett néha, hogy a lószőr huzogatásban egy-egy hasba rúgást kapott a lótól, de aztán kárpótlásul és jutalmul egy csók is kijárt az imádottól. „Kumusz" (lótejből készült pálinka), meg lóhus : csak tatárnak vaió gusztus. — Égy tréfás barátom képes beszédben igy dicsekedett: „borjúba öltöztem, disznóba jártam és lóból ittam!" (borjúja, süldője és lova árán: ruhát, lábbelit és bort vett magának.) — Éljen hát a: „Drága kincsem, galambocskám, Csikóbőrös kulacsccskáin. (Folyt, és vége kuv ) (Jaál Ferenc. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg r. t. város tanácsa által ezennel közhírré tétetik, miszerint tekintettel arra, hogy a város területén a házankinti nyilvános koldulás tilalmáról — s ebből kifolyólag a város közsegélyre szőrűit munkaképtelen szegényei ellátásáról szabály rendeletileg gondoskodva lett, a mely a helybeli szegények ellátására csak az 1892. évben is 253 > frt 06 kr. kifizetett tuherrel nehezedett a polgárság vállaira, mindazonáltal mivel újíy közvetlen tapasztalás, mint egyesek részéről történt feljelentés alapján tudomást nyert a városi tanács arról, hogy ezen tilalom és a helybeli szegény> k ellátásáról lett gondoskodás dacára mégis gyakran fordulnak elő azon esetek, hogy úgy az ellátásban részesülő helybeli szegények, mint munkaképes szülők gyermekei, továbbá vándor legények és kóbor cigányok csavarogva koldulás végett az egyes házaknál megjelennek, a mely eljárással egyrészt az egyes polgárok kellemetlen zaklatásnak, de másfelül saját és felügyelet nélkül álló ingó tulajdonaik jogtalan elsajátítási esélyeinek is kitéve vannak. Hogy tehát végre ezen, a helybeli adófizető polgárságot oly kellemetlenül érintő helyzetnek vége vettethessék s a koldulás tilalma iránt hozott szabályrendeletnek érvény szereztethessék, — felhivatik a város polgársága, miszerint tekintettel arra, hogy a város csekély rendőrségi személyzettel rendelkezik, a mely néni képes ezen koldulási tilalmat áthágókat teljesen ellenőrizni, úgy a saját zaklattatásuk, mint vagyon biztonságuk tekintetéből hassanak oda, hogy a náluk koldulás eéljá ból megjelenő úgy a helybeli, közellátásban részesülő szegényeket, mint a majd minden nap csavargó vándor legépeltet, kóborló cigányokat s munkaképes szülők csavargó gyermekeit utasítsák el s nekik könyöradományt ne adjanak, s esetleg a mégis erőszakoskodókra vagy a legközelebb meglátandó rendőr figyelmét hívják fel, vagy pedig ilyenek nem látása esetén tegyenek azonnal jelen tést a helybeli rendőr kapitányságnál, szóval vállvetve igyekezzenek a városi hatóság jóakaratával együtt ezen tűrhetetlen állapotok megszüntetését elősegíteni. Zala Egerszegen, 1893. évi ápri 21-én. Kovács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes hírek. Személyi hir- Spitkó Lajos, tankerületi főigazgató, a keszthelyi főgymnásium hivatalos meglátogatása cáljá ból f. hó 20 án Keszthelyre érkezett, honnan f. hó 24 én Csurgóra utazott. Varost képviselők választása. Nagy-Kanizsán a városi képviselők választása f. hó 17-én ejtetett meg. Megválasztattak az I-ső kerületben : Harsay György, Trojkó Péter, Huszár Antal, Stolczer Gusztáv, Danneberg Jakab, Hoffmann Mór, Berger Adolf, Seitl János ; a Ilik kerületben Lengyel Ignác, Simoncsics Antal, Knausz Boldizsár, Tóth László, Keller Ignác, id. Fessel hoffer József, Weisz Jakab, Nucsccz József, dr. Rothschild Samú, Rechnitz Vilmos, Maninger József; a III. kerületben : Tóth József, Kránitz József ; a IV. kerületben : Sallér Lajos, Oroszváry Gyula, dr. Blau Simon, Bentzik Ferenc; az V. kerületben : Kránitz János, Babics Antal, Gáspár Ferenc, Knausz Ferenc, Nith Norbert, Stepanek Albert, Staab József; a VI. kerületben: Fülöp András, Szedlmayer Ferenc, Dolmányos László, Varga Ferenc, Szmodics László, id. Csizmadia László; a VII. kerületben: id. Hegedűs László, ifj. Hegedűs László, Faics Lajos, Gaal György, Imrey László,- id. A nek György, Plánder János, id. Faics József, Anek István. A megyei köziyazyatasi bizottság május havi gyűlését május hó 9 én tartja az újmegyeház gyűlés ter méhen. Jegyzői szigorlat. Május hó 15. és 16., továbbá junius hó 5. és 6 ik napjain jegyzői szigorlatok lesznek. Viirosi közgyűlés. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete ápr. 27 én d. u. 3 órakor ülést tartott, melynek tárgyát a legutóbbi tüzeset alkalmával tapasztalt vízhiány megszüntetése és a tüzkárosultak segélyezése képezte. A vizhiány megszüntetése céljából elhatározták, hogy a városon át vízvezetéket létesítenek » ennek tanulmányozására egy bizottságot küldtek ki. Ugyanezen gyűlésen a tüzkárosultak segélyezési ügyét tárgyalták. E tekintetben azonban nem fog sok tenni való fennmaradni a városi hatóságnak, mert a társadalom is már akcióba iépett. Kinevezes. O felsége a király az igazságügyminiszter előterjesztésére Hannvj Alajos veszprémi járásbirósági aljegyzőt a tapolczai kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Egyházmegyei tanfelügyelői latogatas. Szüts Móric ri. kapornaki plébános és egyházmegyei ker. tanfelügyelő, a felügyelete alatt álló geisei, alsó rajki, gelse szigeti, ujudvari, kaczorlaki, magyar szerdahelyi, német-szentmiklósi, füzvölgyi, homok komáromi, szent-balázsi és pölöskefői iskolákat meglátogatta. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Gallia Béla budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki joggyakornokot a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez aljegyzővé, a zala-egerszegi kir. pénzügyigazgatóság Zakál Károly nagy-kanizsai lakos díjtalan adóhivatali gyakornok jelöltet díjtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. Titkári választas. A nagy-kanizsai izr. hitközség titkárává Berta Lajos, a losonczi izr. hitközség titkára, választatott meg 20 pályázó közül. A választás élénkségét igazolja, hogy a szavazatok dr. Villányi Henrich nagy-kanizsai középkereskedelmi isk. tanár és a megválasztott között egyenlően oszoltak meg s így a válasz tást az elnök szavazata döntötte el. Végrendeleti hagynmanyok. Baronyi Ignác, a mult hóban elhalálozott keszthelyi nemes szivii emberbarát, a keszthelyi izr. hitk. „szent-egyleté"-nek 1000 frtot, a templomi énekkar részére 1000 frtot, felekezeti kulturális célokra 1000 frtot, a Keszthely városi szegény alapra 1000 Irtot, a rabbi fizetésének emelésére 400 frtot örök alapítványként hagyományozott. Városi tisztiljitás. Tapolczán legközelebb volt a városi tisztviselők választása a következő eredménynyel : Dávid János városbíró, Handiery Gusztáv helyettes városbíró, Tibolya János városgazda. Elöljárókká Marton Gáspár, Csendes József, Frisch Lipót, Dienes Sándor, Dér János, gyámmá Gáber János választatlak meg. Államsegély. A keszhelyi ipariskola f. tanévi költségeinek részbeni fedezésére a vallás- és közokt. m. kir. miniszter 250 frt államsegélyt engedélyezett. Értesítés. A „kisdednevelés''-ről szóló 1891. évi 15. t.-c. végrehajtására vonatkozó megyei intézkedések kapcsában Nagy-Kanizsán a Nádor-utcai és Arany Jánosutca kisdedóvodákban a vallás éá közoktatásügyi miniszter engedélyével hatheti tanfolyamok fognak tartatni oly célból, hogy azokon a nyári menedékházak vezetésérc alkalmas dajkák képeztessenek. A tanfolyam, mely a kezdet rendkívüli viszonyaira való tekintetből ezúttal esetleg csak 4 hétig tartatik, május 7 én fog megnyittatni. Ezen tanfolyamra Egészséges és ép testalkattal biró, 18—40 év között levő, magyaul tudó nők bocsáttatnak, kik irni és olvasni tudnak és kifogástalan erkölcsi viseletüket községi bizonyítványnyal igazolják. Mindenkor előnyben részesítendők a tanítók özvegyei, nejei és leányai. A jelentkezők kérvényüket a nagy kanizsai kisdednevelő egyesület elnökségénél haladéktalanul nyújtsák be. Ezen fontos hírünkre felhívjuk az összes érdekeltek figyelmét; különösen nem mulasztjuk el megjegyezni, mily előnyösen cselekednek saját érdekükben az illető községek, ha úgy ezen hatheti, valamint az aug. hó elején megnyitandó állandó menedékházuk vezetésére alkalmas egyéneiket ezen póttanfolyamok látogathatása szempontjából anyagilag is támogatják. A zala eperszegi tüzoito egyesület f. hó 23-án tartott választmányi gyűlésén, tekintettel arra, hogy a tűzoltó «ertár építésére a templom alatti téren kijelölt tér nem elegendő s e mellett az építkezés a nagymérvű alapozási költség miatt sokba kerülne s még sem lenne alkalmas helyen a szertár, elhatározta, hogy kérvéuyileg megkeresi városunk kegyurát, a szombathelyi püspököt az iránt, hogy a major utcában a Némethy bognár háza és a major közt levő fuudust, mely jelenleg mint szántóföld használtatik, a tűzoltó egyletnek szertár építésére szíveskedjék adni. Ez a hely, min, a város egyik legmagasabb pontja, igen alkalmas lenne szertár építésére. A püspökségre nézve a szóban forgó terület átengedésével járó anyagi kárt kárpótolná ama körülmény, hogy a szertár közvetlenül az uradalom épületei mellett ha felépíttetik, esetleges szerencsétlenségnek a közvetlen kéznél levő tűzoltó szerek alkalmazásával biztosabban elejét lehetne venni. Hisszük, hogy a megyés püspök a tiizoltó egyesület kérvényét figyelmére méltatja s az egyesület nagyon is méltányos kérelmét teljesítendi s így a tűzoltó szertár építésének sokáig vajúdó kérdése a legkedvezőbb s a közszükségletnek legmegfelelőbb elin tézést nyer. Villamvilagitas. A kereskedelemügyi miniszter a Nagy Kanizsa város területén tervezett villám világítási berendezés létesítésére vonatkozó, az Egger B. és társa budapesti cég által bemutatott terveket jóváhagyta. Miveí a világítási berendezés köztereken haladó vezetékeinek érintése életveszélylyel járhat, nehogy pajkosság, könnyelműség vagy rosszakarat következtében szerencsétlenség történhessék, a miniszter az alispáni hivatal utján felhívja a városi tanácsot, hogy e körülményre a közönséget megfelelő módon figyelmeztesse. Üj tüzoito egylet Ktistanszegen. Mint Kusztánszegről értesítenek bennünket, a f. hólöiki tűzi veszedelem óta, mely alkalommal 6 lakóház gazdasági épületekkel, I 1