Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-10 / 28. szám

Gróí Bethlen András föidmivelésiigyi miniszter Balaton-Füreden. Gróf Bethlen András földmivelésügyi miniszter f. hó 1-én Balaton-Füredre ment, hogy megtekintse a balaton-füredi szeretetliázat s az ezzel kapcsolatos népiskola céljaira tentartott amerikai szőlőtelepet és faiskolát, valamint a somogyi partou a déli vasút mentéu a Fonyód és Balaton-Keresztur közölt gróf Festetich Tassilló birtokán állami közvetítés mellett 35. évi bérleti viszony bau keletkező homoki szőlőtelepet. A miniszter Balaton-Füredre t. hó 1-én este jött gróf Széchenyi Imre telepitvényi kormánybiztos, Dobokay Lajos miniszteri tanácsos és Osigó Fái tapolczai kerületi képviselő kiséreteben. A magas vendéget Svastits Benó, vármegyénk lőispán|a fogadta. Másnap a miniszter kíséretével, vármegyénk főispánjával és Kovács Abel fürdőigazgatóva! megnézte a fürdőhelyiségeket, majd a szeretetházat, a vincellér képezdét, úgy az allain iészére vásárlandó új szőlőtelepet. Balaton-Füreden fogadta Keszthely város küldöttségét, amely a város nevében gazdasági tanintézetüknek gazdasági akadémiává való átalakítasat kérelmezte. A küldöttség tagjai voltak: dr. Dunszt Ferenc apát, dr. Burány Gergely gymnasiumi igazgató, Pap Sándor jószágkormányzósági elnök, Csirke Iván városi jegyző. Lénárd Ernő városi ügyész, ileucz Antal, Hotfmann Soma és Ullman Vencel városi képviselők. A küldöttség vezetésére úgy Keszthely városa, mim a zalamegyei gazdasági egyesület részéről megyei kulturális ügyeinket egész _ odaadással szivén hordozó főispánunk, Svastits Benó Őméltósága kéretett tel, aki áthatva a szóban forgó ügynek nemcsak Keszthely városára, hanem egyúttal magára, vármegyénkre nézve is nagy tontosságátol, a felkeresnek egész készséggel tett eleget s úgy Keszthely városának, mint vármegyénk közóhajának a kővetkező, a szóban torgó ügyet teljes megvilágításba helyező beszédben adott a miniszter előtt a küldöttség élén kifejezést: Nagyméltóságú Miniszter Ur! Keszthely város képviselő testületének küldöttségét van szerencséin mély tisztelettel bemutatni, mely küldöttség meg bizó városának kérvényét van hivatva Nagy méltóságod elé terjeszteni az iránt, hogy a Keszthelyen fennálló országos gazdasági tanintézetet kegyeskedjék Nagyméltóságod a gazdasági szakoktatás uj szervezetének keretében a reá utalt országos nagy érdeknek megfelelő fokozatra fejleszteni, illetve gazdasági akadémiává alakítani. S hogy e kérelem tolmácsolását én, mint a vármegye főispánja, vagyok szerencsés teljesíteni, kegyeskedék ezt Nagy méltóságod annak tanuságául tekinteni, hogy a kérelem nem csupán Keszthely városa és közvetlen vidékének helyi előnyét célozza, hanem oly messzeható nagy érdeket fejez ki, melyet vármegyém egyeteme osztatlanul, ép oly hazafias, mint a kulturai haladást melegen felkaroló közérzetével vall magáénak. Nem lehet célom Kegyelmes Ur, hogy oly sokfelé igénybe vett figyelmét bár csak rövid idézéssel is a készt helyi gazdasági tanintézetnek a mult századba visszanyúló gyökeréhez vezessem. De felesleges és szükségtelen is az, mert hisz a történelem véste fel örök betűivel a hajdani Georgiconnak, mint a kontinens legelső gazdasági szakintézetének, megalkotását és gyümölcsöző hatásában üdvös viruldsát; — élt a nemzet alkotmányos életével s ennek megszakadtával megszűnt annak is létezése. De az alkotmányos uj aerával életre kelt magyar állam felgyujtá ismét a magyar gazdasági művelődésnek kioltott világát, és felállttá Keszthelyen a Georgicon utódjául az országos gazdasági tanintézetet, mely azóta 27 évi működésén át nemcsak hogy sikeresen betölté hivatását, hanem látogatott ság tekintetében is a hasonló tanintézeteknél kedvezőbb s folyton emelkedő arányt ért el, a mi úgy szükségességét, valamint helyének célszerű és előnyös voltát igazolja. Ilyen mult és ily jelen, Kegyelmes Ur l lehetetlen, hogy döntő súlylyal ne bírjon a mérlegben akkor, midőn a gazdasági szakoktatásnak jövő szervezete határoztatik el, és azért nem is az aggodalom — melyet nem engedhet táplálnunk a hazafiasságnak és Nagyméltóságod bölcseségébe vetett bizalmunknak érzete, hanem inkább azon meggyőződés indítá Keszthely városát a kérvényezésre, lioqy midőn a folyton haladó kornak komoly követelménye a honpolgárok egyik legfontosabb és leg életbevág óbb foglalkozási körében is — a gazdászat terén — melyből úgy szólván összes kereseti forrásaink táplálkoznak — az értelmi és gyakor lati szakoktatásnak fokozottabb fejlesztését és magasabb színvonalra emelését tűzi elénk megoldandó feladatul és a midőn erre nézve éppen Nagyméltóságod mindnyájunk örömére és buzdítására a testté-tetté válandó igét nyilván kijelenteni is méltóztatott, ennek óhajtott megvalósításánál kell, hogy helyt álljon hazafias áldozatkészségével a közvetlen érdekeltség is s ezért emeli Keszthely városa kérő szavát Nagyméltóságodhoz a végből, hogy miután meg van ez áldozatkészség Keszthely város honszerető közönségénél, meg Zalavármegyénél és a kit ez ügyben méltán megillető kegyeletnél fogva első helyen kell vala említenem —- meg a Georgicont alkotó nagy ősgróf Festetics György — érdemteljes utódában, ugyanazért kegyeskedjék Nagyméltóságod megbízottját kiküldeni, hogy a keszthelyi országos gazdasági tanintézetnél a jövó érdekében kívánt célszerű fejlesztésnek módozatai az érdekeltek közvetlen meghallga tásával tüzetesen és lelkiismeretesen megállapíttassanak. Midőn szerencsénk van Keszthely városának erre irányzott kérvényét átnyújtani, lelkünk mélyéből kívánjuk, hogy az ósi dicső alkotásnak elévülhetlen érdeme, a mily üdvös folytatását nyerte a felújított országos intézetben eddig, úgy nyerje azt sikeres fejlesztésében a jövőre is, és énnek megvalósítójaként a Mindenható Nagyméltóságodat boldogító áldásaival elárasztva, szerenc sésen éltesse. A miniszter válaszában kijelenté, hogy a keszthelyi gazdasági tanintézetet fejleszteni és magas lókra emelni oly feladat, mely elől ezen intézet jelenénél és múltjánál, valamint jelentőségénél fogva el sem zárkózhatik s ez iránt készségét ki is jelentette, mely kijelentése a kül•dottség tagjaira a legkedvezőbb benyomást tette . A miniszter még 2-án a somogyi partra ment át külön hajón, hogy ott megtekintse grót Széchenyi Imre kormány biztos homoki szőlőtelepeit. A miniszter ezen útjában meggyőződött arról, hogy a balatonparti szőlőbirtokosok erélyesen védekeznek a phylloxera ellen, de a hol a phylloxera már elpusztította, a felújítás nem történik kielégítő mérvben, mert nem áll elegendő mennyiségű amerikai szőlővessző rendelkezésre, s mert a tulajdonosok nem szemlélhetik közvetlen környékükön látható példákban. A szőlők felújításának előmozdítására megfelelő módon fog a Balatonvidéke számára, gyakorlati irányú intézkedést tenni. Ily intézkedésként a miniszter egy nagyobb amerikai anyaszőlőtelep, esetleg egy szőlőoltványtelep, ezzel kapcsolatban egy gyümölcsfaiskola létesítését s e telepeken a szükséges gyakorlati jártasság és képzettség elsajátitása végett környékbeli munkásoknak egy egy év tartamára állandó alkalmazását jelezte. A somogyi parton létesülő homoki szőlőtelepeken a miniszter megelégedéssel tapasztalta, hogy az akadályok s a rövid idő dacára gr. Széchenyi Imre kormánybiztos buzgó működésének mégis sikerült a Balaton zalavármegyei partjáról a phylloxeravész által sújtott kisebb szőlőbirtokosok s a szőlőmunkások köréből annyi telepet szerezni a bérletre, hogy a területnek csaknem fele bérletileg el van helyezve s az elhelyezett terület jelentékeny része már be is van ültetve. E telep helyes irányú fejlődésének alapja ezzel már le van téve s a telepítés sikere biztosítottnak tekinthető. Habár a telepítési terület nem nagyobb 320 holdnál, e telepítésnek mégis rendkivül nagy jelentősége van, egyrészt, mert a befogadott bérlő telepesek létfentartása állandó lakhelyük megváltoztatása nélkül biztosítva lesz s másrészt, mert e telepítés sikere buzditólag tog hatni megfelelő immúnis homok'alajjal biró szomszédos vidék lakosságára. Magyar kisdednevelés nemzeti szellemben.*) Azon önzetlen szeretet s vonzalom, melylyel az ártatlan kisdedek iránt viseltetünk, Istentől keblünkbe oltott ösztön, mely e gyenge lények ápolására, gyámo lítására és oktatására buzdit. És a kisdedszeretet bizonyára egyike az emberi kebelben létező legnemesebb érzelmeknek. Hiszen az emberiség isteciyreforinátora, a szeretett nagv apostola is, mi dőn körébe vonta a kisdedeket, kijelentette, hogy az a legjobb ember, a ki a legkisebbeket is szereti, — a leggyámoltalanabbakat, a legelhagyatottabbakat. Igen ; isteni megváltóuknak ezen kijelentésében a kisdedóvás eszméje volt kifejezve. Megértették az Ur szavát. Megértették, bár századok hosszú sorának kellett elmúlni, mig megtestesítve lőn az eszme. De korunkban már a kifejlett emberbaráti érzelem Európa minden j művelt országában létre hozta a kisdedóvó intézeteket s több állam törvényileg is rendezte kisdedóvási ügyét. Élénk örömmel üdvözölte a kisdedóvási törvényt hazánkban is mindenki, aki a kulturális ügyek iránt érzékkid bír ; mert belátta, hogy a kisdedóvási törvény üdvös intézkedésével a legzsöilgébb ifjúságot igyekszik megóvni a veszélyektől, melyek annak egészségét, épsé gét és életét fenyegetik. Hogy a magyar nemzeti egység megalapítására törekszik akkor, midőn az óvodai nevelés által a gyermekekbe oltva a honszeretet szent érzelmét, játszva elsajátíttatja velők a magyar nyelvet. És a kisdedeket helyes nevelés — s oktatásban részesítve, hazánk nevelésügyét óhajtja biztos és gyümölcsöző alapokra fektetni. Hazánkban li2 évvel ezelőtt alapította az első kisdedóvó intézetet grót Brunssvich Teréz Budán angyalkert név alatt, és a nagyhírű angol kisdedóvó apostol Wilderspin ajánlatára ennek egyik tanítványát, Kern Máté nevű óvót, hozatta be a külföldről. A magyar kisdednevelés te'iát augol minták nyo mán fejlődött. Később Fröbel Frigyes természetszerű , , nevelési módszere a szomszédos művelt államokkal utat ! tört magának hazánkba is. Azonban a kisdedóvás-ügy élén álló paedagógusok, habár lelkesültek is Fröbel eszméiért, belátták, hogy káros hatása van a nevelés terén az idegen eszmék vak ( követésének és birálat nélküli átültetésének. Kezdték a | magyar kisdedóvást öntudatosan és önállóan fejleszteni. | Átvettek Fröbel módszeréből annyit és azt, a mennyi ' és mi a magyar nemzet különleges jellemének, viszo- j nyainak megtelel és kulturális fejlődését előmozdítja. Teljesen kizárták a Fröbel módszerében nagy mérték ben uralkodó pedantériát s helyette megalakították i Magyarországon a kedélyes nevelés ovodáját, mely a I modoros tanítási mód ridegségét kedélyes társalgással helyettesíti. Az ovoda tehát a nemzeti jellem megóvása érde kében a nemzeti nevelést tekinti főfeladatának, és pedig nemcsak a magyar nyelv, nemcsak a népies irányú dalok és játékok által törekszik a nemzeti nevelés meg valósítására, hanem a gyermek érzületének s akaratá- I nak óhajt oly irányt adni, hogy azok egykor az ős magyar jellem és erkölcsöket virágoztassák fel e hazában. A magyar kisdedóvás oda törekszik minden erejével, hogy a társadalom különböző rétegei egybeforrad- I janak már zsönge gyermekkorukban. A hasoukoru kis- j dedek összehozásával akarja a gyermeket az ős magyar nemzetet jellemző természetes egyszerűséghez visszavezetni. Mert, hogy az érzéki mámor, a mely nemzetünk 1 rétegeiben úgy ruházatban, mint élelmezésben és szóra kozásban uralkodik, a gyermekekre is kiterjed, ki ne tudná azt? Némely szülők kisdedeiket a gyermekek társasáI gától elzárják s a négy fal közötti életre kárhoztatják, . 3 ez által a valódi gyermeki kedélyességtől fosztják meg. i *) Fslolvastatott a muraközi járás körnek Jlura-Szeidahel,en junius 2-án tartott közgyűlésén. A járáskör — a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv szerint — a kitűnő magyarsággal irt szakszerű felolvasást örömmel hallgatta, felolvasónőt megéjenezte, neki köszönetet szavazott s a tantestület hivatalos lapjában való közlését elhatározta. Mások, — különösen a vagyonosabb társadalmi körökben — kisdedeiket , a felnőttek társaságában növelik, a nagyok mulatságaihoz szoktatják; divatbábbá alakítják. És a kisded nem talál többé szórakozást az ártatlan gyermekjátékokban, a felnőttek mulatságaira vágyik, azok társalgási modorát utánozza, ami a gyermekes természetességéből kivetkezteti. — Az ily gyermeknek külsőleg sincs meg azon elbájoló vidorsága, ami a ter mészetesen fejlődő gyermeki körben foglalkozó kisdedei az élet oly vonzó alakjává varázsolja. Nem kell a gyermeknek a nagyok társasága; forogjon az csak gyermekek között, a kiknek eszmemenetéi követni bírja s gondolatkörét osztja. Rousseau szavai szerint: „A természet azt akarja, hogy a gyermekek csak gyermekek maradjanak, mielőtt meglett emberekké serdülnek." A kisdedek együttléte nagy hatással van a ben nök levő nemesebb érzelmek felébresztésére. A kis társak iránt való szeretet s részvét az önzést irtja ki belő lök. Úgyszólván egy kis társadalmat alkotnak ők az ovodában, a hol egymás iránt türelemre, nyájasságra s elnézésre szoknak. De ha a nemzeti nevelés által az ős magyar jellem és erkölcsöket akarjuk újra felvirágoztatni a hazában, akkor törekednünk kell a rendületlen benső vallásosság megszilárdítására a gyermekek lelkében, mert egyedül az Istenbe vetett erős hit és bizodalom acélozza meg az akaratot s szilárdítja meg az erkölcsi eszmény re törekvő jellemet úgy, hogy az megállhasson az élet nek annyiféle hányatásai s küzdelmei között. Az ovodából ki van ugyan zárva a felekezeti vallástanítás, mert a kisded értelme gyenge tnég annak megértésére, betanulására; d<í oktatás által odahat az ovoda, hogy a gyermeknek legyen fogalma Istenről, a világ uráról, mindnyájunk gondviselőjéről, — annak irántunk való szeretetéről, mindentudóságáról és mindenhatóságáról. Midőn a kisded Isten végetlen tökélyeit igy meg ismeri, rövidke, átértett s átérzett imájában áhítattal fog közeledni hozzá. A vallásos érzés íejlesztésére naponta kínálkozik alkalom. Minden virág, minden fűszál elegendő arra, hogy általa Isten végetlen jóságát megismertessük s az iránta érzett hálát növeljük a gyermek szivében. A foglalkozást imával kezdjük és végezzük, hadd szabja meg a kisded munkáját Isten nevében kezdeni el, segélyét kérni s hálát adni neki. A magyar nemzet egyik jellemző tulajdonságát: a lelkesedést minden szép és jó iránt elbeszélések, mesék, versek és dalok által igyekszünk a kisdedek szivébe oltani. Különösen az elbeszélések és mesék, ha a gyermekéletből, vagy a kisdedek által ismert s kedvelt állatok, virágok stb. életéből vannak véve, kedé yesen s oly élénkséggel előadva, hogy a gyermek maga elé kép zelje a mese hősét is: vágy, lelkesedés támad benne az ott szereplők szép érzelmeit s nemes tulajdonságait magáévá tenni. Rosz, helytelen indulatok nem szerepelnek a kisdedekhez szóló mesékben ; csak a gyarlóságoktól megtisztított ideált állítjuk fel követendő például, hogy adjon csengő viszhangot leikökben a szép. Az emlékezőtehetség gyakorlása, — s a beszédképesség fejlesztése czéljából rövid, a gyermek értelmének és kedélyének megfelelő versecskéket tanítunk be. A magyaros szellemű dal a hazafias érzést növeli a kisded szívében. (Vége köv.) Zalabér, 1892. julius 6-án. A zalabéri ifjúság f. hó 3 án jótékonycélu műked velői szinielőadást rendezett. Szinre került „Az igmándi kispap", Bérezik Árpád 3 felvonásos népszínműve. Az idő is kedvező lévén, a helybeli, valamint a környékbeli intelligentia, — ki kíváncsiságból — ki a jótékony célt tekintve, nagy számmal jelent meg az elő adáson. — A nézőtér csakhamar zsúfolásig megtelt. A műkedvelők kitűnően — majdnem művészileg adták szerepüket; minden egyes szereplő nagyon is megállta a helyét ; könnyedén, ügyesen játszott; a kiván esi néző közönség figyelmét az egyes szereplők szép elő adásukkal egészen lekötötték, s dacára a nagy hőségnek, minden látogató az utolsó perczig helyén maradt, hogy a valóban kedves órákat szerző műkedvelőknek a lej; utolsó végszavukat is emlékükbe véssék. Az előadás általános tetszésben részesült, minden tekintetben nagyszerűen sikerült. Kaptak is a műked velők szűnni nem akaró tapsokat és számos virág csokrot. Különösen megérdemelték a zajos tapsokat: Miró Ma riska k. a. (Lazsált Zzuzsa), Schwarcz Fáni k. a. (Esztike), Spiegel Berta k. a. (Nagy J. felesége), Spitzer Hermin k. a. (Bizi), Weber Honor k. a., Günsberger Teréz k. a., Fellner Roza k. a.; Holczer Mihály (Ferenc kispap) Schwarcz Gyula (Nagy J. tanító), Götzl Béla, Rotschild J., Teket János és Lőrincz Vince — ügyes alakításukkal vivták ki a megelégedést. Az előadást tánc követte — még pedig reggelig, ami a legjobban bizonyítja a jó kedvet. Felülfizettek : Klein Lipót 3 frt 40 krt, Mayer. Sándor fiai 2 frtot, Bichler Samu 1 frt 20 krt, Günsberger S. (Pakod) 90 krt, F. G. (Egervár), dr. Mizner (Szt-Groth), Deutsch (R.-Hidvég), Bichler Henrik 80—80 krt, Schwarz Manó, Lövenstein (Hidvég) 60—611 krt, Spiegel József 50 krt, Popp Béla, Maukovits Ignác, Spiegl Sa i>u, Schleininger Ignác, Bichler Dénes, Bodánszky (Csány), N. N. 40—40 krt, Kákosy János 30 krt, Spiegl Lipót (Pókafa), Payer A. Mikusd 20—20 krt, Deutsch Ignácz 10 krt. Fogadják a t. felülfizetők jótékonyságukért hálás köszönetünket. — Egyúttal pedig mi nézők fejezzük ki forró köszönetünket a műkedve löknek, kik nem sajnáltak időt, fáradságot, hogy az előadás sikerüljön. — Biztosítjuk őket, hogy az ügyes játékukkal szerzett kellemes órákra mindenkor gyönyörrel fogunk visszaemlékezni. Köszönet még a szt-grothi nőegylet.uek, mely a színpadot szives volt kölcsön átengedni. B. S.