Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-17 / 3. szám

Egyes városok rendőri jelentései és a tör­vényszékek bűnügyi statisztikája tanúskodnak e mellett — legfényesebben. Es valljuk be őszin­tén, hogy a társadalmi élet terén mutatkozó jelenségek közöl talán éppen az erkölcsi állapo­tok adnak legkisebb okot az aggodalomra. A társadalom, az emberek semmivel sem lettek rosszabbakká, mint a régiek voltak, csak az erkölcsi világrend őre : a nyilvánosság, a köz­vélemény látóköre lett tetemesen nagyobbá. Ezzel pedig nem veszített, hanem csak nyert a társadalmi élet. Zalavármegye rendkiviili közgyűlése. Zalavártnegye törvényhatósági bizottsága Svastits Benó főispán Őméltóságának elnöklete alatt t. hó 14-én az újmegyeház gyüléstcrmében rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő főispán Őméltósága üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, jelzé, hogy e rendkívüli közgyűlés egyedüli tárgyát az új országgyűlést összehívó legke­gyelmesebb királyi kézirat felolvasása s az ennek alapján szükséges intézkedések megtétele képezi. Ezután felolvastatott a f. 1892-ik évi január 5-én Budapesten kelt következő legkegyelmesebb királyi leirat: „ Kedvelt híveink ! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hű és pontos végrehajtása fölött őrködni: Miután az 1848. évi IV. t. czik 1 ső § a az ország gyűlést évenkint Pestre egybehivatni rendeli s miután szá­mos függőben lévő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet erkölcsi és anyagi érdekei sürgősen követelik: Miniszter­tanácsunk előterjesztése folytán elhatároztuk, hogy az ország förendeit és képviselőit a fotyó évi február hava 13 ik napján megnyitandó országgyűlésre Budapest fővá­rosba egybehívjuk. lilinekfolytán nektek ezennel komolyan meghagyjuk : hogy haladéktalanul megteqyétek mindazon intézkedéseket, melyek a törvény értelmében szükségesek arra nézve, hogy az 1874, évi XXXlll. t. cikk által rendelt módon és számban megválasztandó képviselőitek a fenkitett ország­gyűlésen megjelenhessenek, s a törvényhozás működése a mondott napon és helyen akadálytalanul megindittathassék. Kikhez egyébiránt császári és királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradván." A bizottság tagjai, akik a legkegyelmesebb kir. leirat felolvasását állva hallgatták meg, azt hódoló tiszte­lettel fogadták. Felolvastatott a nagyméltóságú m. kir. belügy minisztériumnak t. évi január hó 6 án 96656 1—8ül. sz. a. kelt rendelete, melylyel felhívja a törvényhatóságot, hogy a küszöbön álló képviselő választási mozgalmak és a vál«sztások idejére a közrend és béke megőrzése, a személy és vagyonbiztonság fentartására szükséges intézkedéseket önkormányzati hatáskörében tegye meg. A közgyűlés teljes meggyőződésében van az iránt, hogy a megye polgárai a törvény és az alkotmányos joggyakorlat iránt tartozó tiszteletüket a küszöbön álló országgyűlési képviselő választások alkalmával is tanúsí­tani fogják azon mérvben, amint az a választásnak, a legszebb és legfontosabb polgári jognak, törvényes gya­korlatát elengudhetlen követelményül megilleti ; s e meggyőződést a magas belügyminiszteri leirat értelmében a jelen közgyűlésből kibocsátandó, s megyeszerte közzé teendő hirdetménybun is kifejeztetni, egyszersmind abban a lakósságot miheztartásul az 1874. XXXIII. és az 1878. V. t.-cikknek a választási visszaéléseknek eltiltása, s azok megtorlása iránt rendelkező szabályaira oly megjegyzéssel határozza figyelmeztetni, miszerint elvárja, hogy a törvény rendeleteinek minden irányban és min­den körülmények között, s mindazok részéről, a kiket az illet, teljes mérvben és olmulaszthutlanul foganat fos szereztetni. Hogy pedig a rend és köznyugalom megőr­zése, a vagyon és személy biztonság sértetlen fentartása körüli hatósági kötelmek az arra hivatott tisztviselők és végrehajtó közegek által a szükséges pontossággal teljesíttessenek, elrendelte a közgyűlés : 1. Hogy a járási főszolgabirák, valamint Nagy­Kanizsa és Zala Egerszeg rendezett tanácsú városok tanácsai a végből, hogy a képviselő választási mozgalmak alatt és a választások idején törvénybe ütköző és államellenes cselekmények, rendetlenségek és zavarok elő ne forduljanak, illetőleg azok a törvények értelmében megtoroltassanak, hivatalos hatáskörükben minden intéz kedést megtenni, s tett intézkedéseik pontos foganatosí­tását is eszközölni legszigorúbb felelősséggel járó köteles­ségüknek ismerjék. 2. Különösen felhívatnak a főszolgabirák, hogy a közvetlen felügyeletük alatt álló községi elöljáróságok által helyhatósági és közrendőrségi kötelmeiket legerélye sebben és legpontosabban teljesíttessék ; kellőkép utasít­ván azokat a választási mozgalmak alatt a rendzavará­sok, a vagyon és személy biztonság érdekeit sértő cselekmények meggátlására, a. törvényellenes tettek elkövetőinek azonnali feljelentésére, és szigorúan őrködvén a felett, hogy midezek pontosan foganatosíttassanak ; továbbá, hogy a hivatkozott törvény 62—64. § ai által a választási eljárást illetőleg a községek kötelmeihez sorolt teendők törvényszabta módon végrehajtassanak ; végre, hogy az e részbeu hanyag, vagy visszaéléssel és kötelességsértéssel terhelt közegek ellen a törvény ren delte megtorló eljárás toganatosíttassék, valamint az 1874. XXXlll. t. c. 104. § ának tüzetes rendelkezései az izgal makra leginkább okot szolgáltató pártjelvények, nyilvános pártgyülések és körmenetek rendezése körüli visszaélé­sek tekintetében teljes szigorral végrehajtassanak. 3. A választási törvény 67. § ának értelmében a választásnál a rend fentartása és ezen célból teendő minden előleges intézkedés a választási elnök tisztéhez tartozván, e részben a főszolgabirák feladata leend az illető választási elnök rendelkezéseinek pontos foganato­sítását eszközölni, s a mint a törvény 74. § ában is kifejezve van, a választásnál jelen lenni, ott a választás lefolyása alatt sem szünetelhető közigazgatási hatáskörük­nek teljes súlyával a rend fentartásában közreműködni és a törvény 103. §a által megtorlás végett hozzájuk utalt választási visszaélések iránt azonnal intézkedni. 4. A választási székhelyekre a választás alkalmával a rend fentartása végett szükséges rendőrség kirendelése iránt a megye alispáuja fog intézkedni, ki egyszersmind azon nem remélt esetben, ha netán egyes választásoknál a rend erőszakos megzavarása indokoltan feltételezhető lenne, a mennyiben annak meggátlására és a választás háborítatlan szabadságának biztosítására az alkalmazható rendőri erő elégtelennek mutatkoznék, a szükséges katonai karhatalom kieszközlése iránt kellő időben és az illető helyen a szükséges lépéseket megteendi. Végül elnöklő főispán azon óhajának adván kifeje zést, hogy a vármegye közönsége a választói legszebb jogát úgy fogja gyakorolni, hogy annak gyakorlata közölt a törvény tisztelete, a közbéke megóvatik s a köznyugalom fentartatik, a rendkívüli közgyűlést bezárta. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bisottsága Svastits Benó j főispán őméltóságának elnöklete alatt január havi ülését j f. hó 14 én tartotta. Felolvastatott és helyeslőleg tudomásul vétetett az j alispáni havi jelentés a közigazgatási ügyvitel körében műit évi december hóban előfordult eseményekről. A jelentés vé^íil felemlíti, hogy a közigazgatási irodai sze mélyzet a folyton szaporodó teendőket a jelenlegi létszám mellett képtelen elvégezni s okvetlenül megkívántatik, hogy a létszám 2, esetleg 1 dijnokkal szaporíttassék. ! Ez ügyben a közigazgatási bizottság megkeresi a bel I ügy minisztert, hogy az irodai személyzet létszámának ! két dijnokkal való szaporítását engedélyezni szivesked­divatteremben készültek ám mind e drágaságok. Onagy- j sága egyik darabot a másik után próbálta fel, el volt ragadtatva. Az öltözőterein óriási tükrei hatszorosan ! tüntetik fel őnagysága jtiuói alakját, mely a drága öltö­zékben valóban elragadó jelenségnek mondható. Berta mamselle már kétszázszor elmondta, hogy „nagyszerű, j angyali szépség!" mialatt őnagysága mind a hat tükör elölt megfordult ; az egyikben jobban lehet látni a dere­kat, a másikban az uszályt, egyik jobban mutat hahói, a másik jobbról, egy szóval minden tükörbe bele kell tekinteni, hogy jól uieg lehessen bírálni a drága öltözé ! keket, melyek árán bizony vagy tíz egyszerű életmódú család megélhetne vagy egy évig. Őnagysága egészen ki van merülve a sok próbá­lásban, egy támlányba hanyatlik, de azért nincs rosz kedvben, mosolyogva fejezi ki megelégedését Berta mamsellenek, aztán odavetve kérdi, hogy „elkészült-e már a számla?" A kisasszony alázatosan nyújt át egv terjedelmes borítékot, melyet őuagysága azon megjegy­zéssel vet az átelleni kis asztalra, hogy majd hivatni fogja madameot, ha visszatér Emsből. Berta kisasszony­nak két aranyat nyújt elefántcsont kis tárcájából és egy kegyes kézmozdulattal elbocsátja. III. Emsben nagy feltűnést keltett Selmát kereske­delmi tanácsosnő megjelenése. Elragadó szépsége, drága toilettjei és pizar életmódjával mindenütt magára vonta * a közönség figyelmét. Ha a sétányon megjelent éltes társalkodónője társaságábán, egyszerre körül vette a hódolók serege, kik közöl egy gazdag angol lord leg inkább megnyerte a szép asszony kegyét. Midőn e hölgyet a mulatságokban megpillantjuk, körülvéve imádóitól, szépségtől, élet kedvtől sugározva, lehetetlen azon kimerült beteg nőre ismernünk, kinek egyetlen gyermeke szeretetnyilvánításai is terhére valá­nak. — Valóbau nagyszerű hatása van egy ilyen fürdőnek 1 Mig őnagysága boldogan éli napjait, ez alatt férje i is boldog a maga módja szerint. Ensdorf egy valódi paradicsom, gyönyörű kényelmes kastélyával, körülvéve egy pompás parktól, mely egy j fenyves erdőben nyeri folytatását. A kedves kis Klotild I és Bselle asszony, a kis leány nevelőnője, el vannak ragadtatva a vidék szépségétől. S-lmár boldog, hogy k's kedvence arcát oly viruló szinben látja. Bselle asszony már túl van az ifjúság határán, de kellemes, jóságos arca és rendkívül kedves modorával hamnr megnyerte a kis Klotild szivét, kit anyai szeretettel karolt magához a jó lélek, elhalmozva minazon szeretet | nyilvánítással, melyben egykor saját gyermekét is részel­tette, kit a kegyetlen halál elragadott tőle, mint utolsó zálogát a rég megsiratott szeretett hitvesnek. Seltnár kirándulásokat rendezett, melyben Bselle asszony és Klotild örömmel vettek részt. A vidék oly : kies és gazdag természetszépségben hogy minden nap j uj meglepetés vár a kis társaságra. Seltnár szeret vadászni. Van egy pár jó szomszédja ' is, kik szívesen vesznek részt ezen szórakozásban annyival is inkább, mert Selmár birtokán tenger sok a vad. Hét, hét után múlik, a kedves nyár gyorsan elenyé szik és az ősz Selmár ház tagjait ismét a fővárosba gyűjti. IV. Őnagysága viruló szinben van és mulató kedve meg éppen növekedik. Színházba készül, midőn meg­nyílik a boudoir ajtaja és Selmár lép be azon. A komorna egy pillanat alatt eltűnik a szobából és Selmár rövid üdvözlet után helyet foglalva órájára tekint s igy kezdi: „Még egy jó órai időnk van, mielőtt kocsink megérke­zik ; szeretnék veled beszélni Klotild. — Őuagysága gúnyos tekintettel méri végig férjét, azután egy tám­lányba ereszkedve, hanyagul kérdi: „Nos ?" Selmár nem iigyel neje magaviseletére és minden be vezetést mellőzve, nyugodt hangon szól : „Már gyak­ran kértelek Klotild, hogy kiadásaidat bevételeidhez jék, úgy, hogy egynek javadalmazása a kutyaadóból befolyó alapból, egyé pedig az útadóból fedeztetnék. Olvastatott és tudomásul vétetett a decemberi megyegyiilés határozata, melylyel Eperjessy Sándor, Far kas József, dr. Gyömörey Vince, Koller István, Skublics István az 1892—93. évekre a közigazgatási bizottság tagjaivá megválasztattak. Ezután az egyes bizottságok alakíttattak meg újból, esetleg pótoltattak ki. Az újból alakított, illetve kiegé­szített bizottság tagjai az 1892 ik évre : Az 1877. évi XVI. t.-c. 216. §-a értelmében ala­kított gyámi felebbviteli küldöttség tagjai: Csertán Károly alispán, Gózony László főjegyző, Csesznák Sáudor árva széki elnök, Árvay Lajos t. főügyész — hivatalból; Eper­jessy Sándor, Skublics Jenő, Skublics István a közigaz­gatási bizottság által megválasztva; Skublics Gyula, dr. Gyömörey Vince, Piihál Ferenc főispánilag kinevezve. Az "1876. évi VI. t.-c. 52. 53. §-ai szerint alakított fegyelmi választmány tagjai : Sknblics Gyula, Eperjessy Sándor, Háczky Kálmán, Gernya László, dr. Ruzsicska Kálmán, Lányi Kálmán. Az 1879. évi XXXI. t.-c. 26. §-a értelmében ala­kított erdészeti albizottság tagjai Csertán Károly alispán elnöklete alatt Háczky Kálmán és Skublics István. Az 1879. évi XXXI. t.-c. 126. § a alapján alakított erdei kihágási másodfokú bíróság tagjai : Skublics István, Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Farkas József, Koller István, dr. Gyömörey Vince, Piihál Ferenc, dr. Viz­lendvay József. A pótadó egyénenkénti kivetése ellen való felszó­lamlások elbírálására hivatott bizottság tagjai : Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vince, Skublics István, dr. Viz­lendvay József. A zala-egerszegi és nagy-kanizsai kir. törvényszéki börtönökre felügyelő bizottság tagjai : Skublics István, Háczky Kálmán a zala-egerszegíre, Eperjessy Sándor és Piihál Ferenc a nagy-kanizsaira. A badacsonyi kikötőhöz vezető ut kisajátítását a miniszter engedélyezvén, a kisajátítási eljárás foganato­sítására határnapul f. 1892. évi február hó 14-én d. e. 10 óra tüzetett ki s a kisajátítás foganatosításával Skub­hcs Gyula elnöklete alatt Bogyay István, Csigó Pál és Kovács Rezső (bizottsági jegyző) tagokhói álló bizottság bízatott meg. Olvastatott a sümeghi és tapolczai főszolgabírók jelentése a járásuk területére érkezett gyümölcsbor ügyé ben. A sümeghi főszolgabíró jelentése szerint december hóban Stájerből Sümeghre Meszinger Mihály sümeghi lakos részére érkezett 2079 liter almabor, melyet nevezett saját, illetve munkásai részére, részint eladásra vett s azt anélkül, hogy az elöljáróság, mint hegybizottmánynál bejelentette volna, a sümeghi szőlőhegyben levő pincé jében helyezte el, hol az a megejtett szemlekor még teljes mennyiségben találtatott meg. A bejelentés elmu­lasztása miatt Meszinger Mihályt, tekintve, hogy az borkereskedéssel s különösen a bornak külföldre való eladásával nem foglalkozik, a megyei hegyrendőrségi szabályok alapján a főszolgabíró 20 frt pénzbüntetesre 1 marasztalta el, egyúttal a hegybizottmányt utasította, hogy a kellő ellenőrzést gyakorolja, a járás területén pedig közzétette, hogy Messzingernél a szőlőhegyben almabor van. A közigazgatási bizottsig a főszolgabiró eme jelentését tudomásul vette. A tapolczai főszolgabiró jelentése szerint Günsberger Jakab által a kis-czelli vasúti állomáson október 29 én feladott 10 hordó 8315 klg. súlyú almabor szállítmánynak, mint ilyennek, nyo­mára nem akadt ugyan, de ehhez hasonló adatok for­dulnak elő egy Kis Czellben a vevény szerint „Marton" által feladott 10 hordó 8315 klg. súlyú bor küldeményre nézve, mely ifj. Leszner József tapolczai borkereskedő cime alatt érkezett, de azt helyette ifj. Marton vette át, kit e tárgyban meghallgatván, tagadja, hogy a szállít­mány almabor lett volna; állítja, lioey az sági szőlő­hegybeli termésű bor volt, melyet eredetileg sógora, ifj. Leszner József vett meg Günsberger Jakabtól, de ő azt még megérkezte előtt átvette sógorától aty ja cége részére ; j alkalmazd, mert nincs az a sok, ami el nem fogy, ha esztelen módon szórjuk a pénzt. Nem akarok unalmas lenni, csupán annyit jegyezek ^ieg, hogy ötvenezer franc gombostű pénzzel minden veled egy rangban levő nő kijöhet, amiért is kívánom, hogy neked is elég legyen ezen összeg és szigorúan megtiltom, hogy háromszor annyi adósságot csinálj nevemre ; még egyszer és utol­szor kifizetem adósságaidat, de jegyezd inog, hogy utol­jára történik az, mert nem vagyok hajlandó gyermekemre egykor koldusbotot hagyni. Ha anyai kötelességeidet nem tekinted, tekintsd azon nevet, melyet viselsz, melyet meggyalázni nem engedek 1" „Elég!" kiált fel őnagysága, felszökve helyéről.— „Reménylem, nem sokáig veszem igénybe alamizsnádat !" V. Rövid idő múlva a főváros társas köreiben nyíl sebességgel terjed el azon hír, hogy a dúsgazdag Selmár kereskedelmi tanácsos és neje közt megindult a válóper, még pedig közös megegyezés folytán, mi az ügyet tete mesen megkönnyíti. Selmámé Angolországba tette át lakását, hol a váló­per befejezése után, házasságra fog lépni Beville lorddal, kivel Emsben ismerkedett meg. Kis leánykáját nagy lelküen átengedte férjének. Sel már a keserű csalódás után egészen visszavo­nulva élt. A kis Klotildot nevelő intézetbe akarta adni, de a kedves gyermek nem akart megválni Bselle asszony­tól ; sírt, rimánkodott, hogy ne fozsszák meg Őt az ő „kedves Bselle nénjétől" és Selmár 'ovábbra is megtar totta a jó asszonyt. Vagy három év múlva újból foglalkozni kezdtek Selmái kereskedelmi tanácsossal. „Hallatlan dolog! A gazdag és előkelő Selmár nőül vette kis leánya nevelő nőjét: Bselle asszenyt. — Rettenetes! Ezen nő legkeve­sebb hat évvel idősebb nála, soha sem volt szép és szegény, mint a templomegere. — Borzasztó mesalliance !"

Next

/
Oldalképek
Tartalom