Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-04-24 / 17. szám

XI. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1892. áprií 2L 17. szám. 1, SOS 1 55 A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Miből építsük fel a nagyvendéglőt ? A képviselőtestület február 20-iki ülésén vette tárgyalás alá a városi jogügyi és középítészeti bizottságnak jelentését az országos mérnök és építészeti egyesület részéről az „Arany Bárány" vendéglő felépítésére nézve beérkezett pályamunkákra küldött birálat tárgyában. E jelentés alapján a képviselőtestület elhatározta, hogy a birálat szerint legjobbnak talált pályamüvet szerzőjének a szükségessé vált átdolgozás végett azzal adja ki, hogy ha ezen munkálat az oi'szágoa mérnök és építészeti egyesület új bírálata nvomán a kívánalmaknak teljesen megfelel, £gy az ezer forintos első díj a pályamű szerzőjének kiadatik. Mint értesültünk, a pályamű készítője a jogügyi és középítészeti bizottság részéről kifogásoltakat újból átdolgozta s az így átalakított pályamű a városi tanács által az országos mérnök és építészeti egyesületnek felülbirálat végett kiadatván, onnan már visszaérkezett, még pedig oly értelmű birálat kíséretében, hogy az újonnan átdolgozott munka a kiszabott feltételeknek megfelel és kivitelre alkalmas. Az átdolgozás folytán — az országos egyesület véleménye szerint — a munka lényegére nézve az eltérés oly csekély, hogy az első izben egybeállított részleges költségvetés alapján az árlejtés foganatosítható, A dolog sürgőssége megkívánja, hogy az építkezés ügye végleges eldöntés végett mielőbb a képviselőtestületi ülés elé terjesztessék, nehogy az időből egészen kifogyjunk s mint még eddig mindig, késő őszszel kezdjünk az építkezésbe. Az építkezés ügyének a képviselőtestületi ülés elé vitele sürgős még más szempontból is. Tudjuk ugyanis, hogy a pesti magyar kereskedelmi banktól utoljára felvett'200.000 forintnyi kölcsönösszegben 100.000 forint vétetett fel az „Arany Bárány' vendéglő felépítésére az eredeti terv szerint, amely terv alapján a vendéglő annak idején a jelenlegi bérlőnek kiadatott azzal, hogy a vendéglő felépítéséig a régi bért fizeti. A vendéglő felépítési költségéről tehát annak idején a képviselőtestület gondoskodott. Ismeretes azonban olvasó közönségünk előtt, hogy ezen 100.000 forintnak jelentékeny része már felhasználtatott, részint az 550.000 forintos adósságunkra eső időszaki törlesztési részletek fedezésére, részint pedig azon túlkiadások kiegyenlítésére, amelyek az egyes építkezéseknél az előirányzott összeget meghaladták. A városi tanács által egybeállított és a február 20-iki képviselőtestületi ülésen tárgyalt kölcsöukimutatás szerint az „Arany Bárány u vendéglő építési céljaira a pesti magyar kereskedelmi banknál van 38.547 frt 38 kr. vagyis ez azon összeg, amelylyel a nagyvendéglő felépítésére rendetkezünk a mult 1991. évi december 20-iki kimutatás szerint, ha t. i. ezen idő óta változás nem állott be s ha más kiadások onnan nem igényelnek fedezetet, a miről az 189l-ik évi zárszámadás alapján lehetne meggyőződést szerezhetnünk, amely zárszámadáshoz azonban, dacára, hogy majd négy hó mult el ez ideig a folyó évből, még mindig nem lehetett hozzá juthatnunk. A vendéglő költségvetése meghaladja a százezer forintot s ha az árlejtés alkalmával elérhető eredményt figyelembe veszszük : úgy a kiadás okvetlen százezer forint lesz, melynek fedezhetése végett, mint fentebb jeleztük, csak 38.500 forinttal rendelkezünk. Nagyon természetes tehát, hogy mielőtt az árlejtés kiiratnék, egyidejűleg döntenünk kell azon kérdés felett, üogy a hiányzó összeget mikép teremtjük elő ? Vagy talán felesleges is e kérdés felvetése ; mivel ha városunk ezen építkezést foganatosítani akarja és arra elegendő anyagi erővel — amint a puszta tények igazolják — nem rendelkezik: akkor az építkezéshez szükséges összeget úgy teremtheti elő, mint eddig t. i. újabb kölcsön felvételével. Nincs kétség ugyanis az iránt, hogy a pesti magyar kereskedelmi bank a még hiányzó összeget meg fogja adni; mivel az építkezéssel a város jövödelmi forrása emelkednék s így tulajdonképen hasznos befektetésre adja a kölcsönt. Részünkre azonban az építkezés foganatosításának esetében előnyösebb módot ajánlanánk a szükséges összeg fedezhetése céljából. Van ugyanis a városnak százezer forintot meghaladó regálé váltsági kötvénye, amelyek 4',2

u/o-ot kamatoznak, míg a pesti magyar kereskedelmi banknál felveendő kölcsön után törlesztéssel együtt 5"

27u-ot fizetünk. Ha '///o-ra veszszük is a tőketörlesztő százalékot, ennek levonásával még

1 mindig marad kamatra 5%, amit a banknál levő adósságunk után tizetünk, míg regáleváltsági kötvényeink csak 4 '/2°/o-ot kamatoznak, ugyanis '/2%-kal kevesebbet, ami 100.000 forintnál évenként 500 forint kamatmegtakarítást tesz ki, ami költségvetésünk keretén belül bizonnyára figyelmet érdemlő megtakarítás. A regálé váltsági kötvények eladási árából fedeztetnék a nagyvendéglő felépítéséhez még hiányzó összeg. Ugyanezzel törlesztetnék egyúttal a kaszárnya építkezéshez még 1885-ik évben megvett Ösztreicher-féle ház 15.000 forintos vételára, melynek rendes körülmények között már az első izben felvett 210.000 forintos kölcsönből kellett volna fedeztetnie s mely kölcsön — akkor fedezetet nem nyervén — még mindig fennáll és hat év óta fizetünk 6%-os kamatot tőketörlesztés beleszámítása nélkül, míg a banknál 5'/2%-kal nemcsak az esedékes kamatot egyenlítjük ki, hanem egyúttal az adósságból is törleszttink. Tehát hét éven keresztül '/2%-kal vagyis évi 75 forinttal többet fizetünk anélkül, hogy az eredeti tartozásból egy krajcárt is lefizettünk volna, míg a banknál ugyanezen idő alatt legkevesebb 2%-kal vagyis évi 75 forinttal adósságunk kevesbedett volna úgy, hogy tulajdonképen az átlagos évi veszteségünk e tételnél 150 forintot tesz ki. Igaz, hogy a regálé váltsági kötvények a városi adósságok biztosítása végett a banknál A „Zalamegye" tárcája. A Pallas uj lexikona, Hírt adtunk már arról, liogy a Pallasnál uj, egyetemes ismerettár készül, mely terjedelménél, díszes kiállításánál s a mi legfőbb, munkatársai számánál és tekintélyénél fogva nagy jelentőségű irodalmi eseménynyé emelkedik. Mint értesülünk, a lexikon munkálatai annyira előhaladtak ,már, hogy a nyomást a jövő hónapban megkezdhetik. Érdekes lesz ezúttal említeni, hogy a Pallas mily széles alapot vetett ez irodalmi vállalatnak. Utasította nevezetesen munkatársait, kiknek fényes névsorát alább közöljük, hogy mindenekelőtt a szakkörükbe vágó anyagot gyűjtsék össze, a kiegészített anyag címszavait állapitsák meg s kinyouiatás végett küldjék be. Mintegy hetven szakkörre leiosztva, az egybegyűjtött roppant ismeretanyag nomenklatúrája legnagyobb részt készen, s szakcimszótárak alakjában kinyomtva van. Némi fogalmat ad e cimszótárak jelentőségéről nemcsak a lexikon végleges kidolgozására, de önálló becsükre nézve is az a körülmény, hogy a tegtöbb tudományágban most kellett megküzdeni a helyes nomenklatúra megállapításával, több ismeretágban pedig megteremtésével. Így például a tengerészet címszótárát Ferenczi Béla sorhajóhadnagy, egyetértve Simonyi Zsigmonddal, most teremtette meg a magyar nyelv és irodalom számára. Azonban más, sokkal kultiváltabb tudomáDykörök ben is égető szükséggé vált a helyes cimszavak megállapítása, s lexikális megmagyarázása. Ennek fontossá gát látta be báró Eötvös Loránd, midőn ezt irta: „A lexikon ügyéről gondolkozván, mind jobban és jobban meggyőződtem az ügy fontosságáról s lelkesedéssel vállalkozom arra, hogy annak létesülését a mathematikai és fizikai társaság munkaerejével némileg én is előmozdítsam." A vállalat e nagy kulturális jelentőségétől vannak áthatva valamennyien a munkatársak, kiknek névsora a következő: Állatorvostan : dr. Hutyra Ferenc. Állattan : dr. Entz Géza, dr. Daday Jenő, dr. Horváth Géza és dr. Vaugel Jenő. Anthropológia: dr. Török Aurél. Arab nyelv és irodalom stb.: dr. Goldziher Ignác. Ásványtan : dr. Szabó József és dr. Szterényi Hugó. Bányászat és kohászat: Péch Antal. Bölcsészel: dr. Pauer Imre és dr. Alexander Bernát. Klasszika filologia : dr. Vári Rezső. Éremtan : dr. Réthy László. Esztétika : dr. Ötvös Silberstein Adolf. Földrajz: Lóczy Lajos egyet, tanár felügyelete alatt dr. Jankó János. Gyorsirászat s örmény nyelv: dr. Gopcsa László. Hadtudomány: kápolnai Pauer István. Heraldika: Csorna József. Horvátország: dr. Bojnieié Iváu. Ipar- és kereskedelem, szabadkőmivesség: Gelléri Mór. Játékok : Kálnoki Izor. Jog- és államtudományok: dr. Heil Fausztin, Imling Konrád, Timon Ákos, Rakovszky István, Neményi Ambrus, Schwarcz Gyula, Lányi Bertalan, dr. Kern Tivadar, dr. Fayer László, dr. Tarnai János, Makay Dezső, dr. Fleischmann Sándor, dr. Rajner János, dr. Kmety Károly, dr. Schwarz Gusztáv, dr. Neumann Ármin, dr. Jellinek Arthur, dr. Séllyei Sándor stb. Kertészet és szőlőmivelés : Molnár István. Könyvészet és könyvkereskedelem: Petrik Géza. Magyar Irodalom: dr. Beöthy Zsolt és dr. Négyessy László. Magyar nyelvészet: dr. Simonyi Zsigmond. Magyar történet: dr. Ballagi Aladár, dr. Marczali Henrik, dr. Márki Sándor és dr. Sebestyén Gyula. Mathematika, fizika és asztronomia: dr. Eötvös Lóránd, Heller Ágost, Czógler Alajos stb. Mérték- és pénzisme : Roller Mátyás. Mezőgazdászat és állattenyésztés : Sipeki Balázs Árpád, Cselko István, Cserháti Sándor, Hensch Árpád, Mezey Gyula, Kosutány Tamás. Modern nyelvek : Palóezy Lipót. Művészet (festészet, szobrászat): Pasteiner Gyula. Mitológia : dr. Katona Lajos, dr. Vári Rezső, dr. Petz Gedeon. Német nyelv- és irodalom : dr. Heinrich Gusztáv. Nemzetgazdaság- és,pénzügy tan : dr. Földes Béla, Kautz Gyula, Hegedűs Sándor, Gaál Jenő, Enyedy Lukács, Mariska Vilmos, Rátli Zoltán stb. Nevelés és oktatástan : Verédy Károly, dr. Alaxender Bernát, Mauritz Rezső és dr. Pauer Imre. Növénytan : dr. Borbás Vince. Nyomdászat: Pusztai Ferenc. Orosz nyelv és irodalom : Szabó Endre. Orvostudomány, fiziológia, anatómia és gyógyszerisme : dr. Bókai Árpád, dr. Klug Nándor, dr. Petrik Ottó, dr Réczey Imre, dr. Schwimmer Ernő, dr. Bókai János, dr. Mihálovics Géza, dr. Thanhoffer Lajos, dr. Árkövy József, dr. Fodor József, dr. Jendrassik Ernő, dr. Csapodi István, dr. Diener Gusztáv, dr. Irsay Arthur, dr. Franck Ödön, dr. Korányi Sándor, dr. Friedrich Vilmos, dr. Salgó Jakab, dr. Schaffer Károly, dr. Kossá Gyula, dr. Szontág Félix és dr. Krepuska Géza. Őslénytan: Pulszky Ferenc. Pedagógiai életrajzok : dr. Kiss Áron. Perzsa nyelv, irodalom stb. : dr. Kégl Sándor. Posta- és távirdaiigy: Jancsó Dezső. Régiségtan : dr. Kuzsinszky Bálint. Rjmán nyelv, irodalom stb. : dr. Alexi György. Sport: Szokolai Kornél. Színészet : dr. Váli Béla. Technika és technologia : Gonda Béla, Illés Aladár, Timon Béla, Éltető Elek, Czekélius Aurél, Szánthó Albert, Dobeczky Sándor, Kenessey Kálmán, gr. Batthyány Tivadar, Bobula János, Paióczi Antal, Förster Nándor, Jalsoviczky Géza, Szüts Béla, Lázár L. Pál, Bodola Lajos, Rejtő Sáudor stb. Tengerészet: Ferenczi Béla sorhajóhadnagy. Theologia és egyháztörténet: dr. Kiss János, Kovács Albert és dr. Kohn Sámuel. Tót nyelv és irodalom : Sebesztha Károly, Török nyelv és irodalom stb. : dr. Kunos Ignác. Tőzsde, kereskedelmi könyvvitel stb.: Székely Ferenc. Városrendezés, városi és magánháztartás, tornászat : Kun Gyula. Vegytan: dr. Than Károly és dr. Winkler Lajos. Világtörténet: Sebestyén Gyula. Zene : id. Ábrányi Kornél, Beliczay Gyula és Káldy Gyula. Egyes fontosabb cikkek megírására vállalkoztak továbbá : Kőrösy József, Rákosi Jenő, Szily Kálmán, Szinnyei József, Vámbéry Ármin; támogatásukat pedig megígérték : Csemegi Károly, Kozma Sándor, Manojlovics Emil, dr. Nagy Ferenc, dr. Plósz Sándor, dr. Wlassics Gyula stb. stb. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.