Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-04-24 / 17. szám

le vannak kötve, azonban számíthatunk reá, hogy a bank azoknak a jelzett célra való eladhatásába beleegyezését fogja adni. Ez irányban indítsuk meg hát a mozgalmat és a banknál hozzuk mielőbb tisztába, váljon ami felett épen nincs okuk kételkedni — a bank beleegyezését adja-e regálé váltsági kötvényeinknek eladásába oly kikötés mellett, hogy azok ára az „Arany Bárány" vendéglő tervbe vett felépítési költségeire és a város 15.000 forintos tartozásának kifizetésére fordíttatnék ? Alispáni jelentés a vármegye törvényhatósági bizottságának május ho 2 án tartandó közgyűlésére. Méltóságos Főispán Ur! Mélyen tisztelt Közgyűlés ! A törvény által tisztemül szabott kötelességemhez képest, a törvényhatóság állapotáról és a közigazgatási hivatalos ügyvitel körében tett intézkedésekről szóló jelentésemet, mely a mult évi szeptember hó 1-től ezen évi márezius hó végéig terjedő időszakot foglalja magában, következőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni : A közegészségi állapot a lefolyt időszak első hónapjában, szeptemberben ugy a felnőttek, mint gyermekek közt teljesen kedvező volt, októberben a megbetegülé8ek száma már némileg szaporodott, de azért a halálozás nem emelkedett; ezen időn túl a küzegészségi ^ állapot az időjárás által befolyásoltatván, igen ingadozóvá vált és nagyon változó képet mutatott, januárban pedig az influenzának járványos jellege mellett egyátalán kedvezőtlenné lett; ezen állapot tartott február végéig, azon túl javult, úgy, hogy márcziusban ismét kielégítőnek, sőt egyes helyeken már teljesen kedvezőnek volt mondható. Az előfordult különféle kórnemek közt a légző szervi bántalmak észleltettek legnagyobb számban, hurutok, tüdőlobok ; az influenza, habár ismét elárasztotta a megye nagy részét, de lefolyásában általában kevésbbé volt súlyos, mint a két év előtti járvány. Mint szórva nyos esetek, említésre méltó számban kerültek gyógykezelés alá hasi hagymáz, esúzok, gyermekek közt dyphteritis, ez különösen Kanizsán, továbbá torokgyík. A heveny fertőző kórok közül a vörheny 22, a kanyaró 2, vérhas 12, dyphteritis 2. a hagymáz pedig 1 községben és a bal.-füredi szeretetházban öltött járványos jelleget. A járványokat külön említve, vörhenyben ZalaEgerszegen, valamint Tapolcza, M.-Szerdahely, MeszesGyörök, Szt.-András, Vonyarsz Vashegy, Besenyő, Kemend, Nagy és Kis-Palina, Gumilicza, Botfa, Lippa, Szepetnek, Bal. Füred, Szijártóház, Z Istvánd, AlsóLendva, Hosszufalu, Csente, Szt. Lőrincz és MajorlakZsábnik községeknek 22373 főnyi lakossága közül megbetegült 367 vagyis a lakósságnak 1'64%-ka, a betegekből gyógyult 250 (68-12%), meghalt 115(31-34%), a hónap végén Majoriakon további ápolás alatt maradt 2 (0-54%), a többi községben a járvány megszűnt. Vérhas Alsó-Felső-Küzép-Bisztricze, N. Palina, Kapcza, Dobrónak, Gáborjaháza, Göntérház, Jóseez, Szijártóház, Bödeház, Szt. György völgy 6384 lakósa közt 159 esetben fordult elő (250%), ezekből gyógyulással végző dött 135 (85%), halállal 24 (15%). Kanyaróban Letenyé í és Szepetneken 3928 lélekszám közül megbetegült 116 (2-95%), kik mind meg gyógyultak. Roncsoló toroklobban Zalaváron és FelsőEőrsön 2033 lakós közt megbetegült 48 (2-36%), a betegek közül meggyógyult 34 (70-88%), meghalt 14 (29-12%). A hasi hagymáz a 310 lakóssal biró Kékkúton öltött járványos jelleget, nemkülönben a balaton-füredi szeretetházban, e két helyen együtt 18 kóresettel, me lyekből 16 gyógyulással végződött, mig két egyén a kórnak áldozatul esett; megjegyzendő, hogv a szeretetházi betegek mind meggyógyultak. A lendvai járásban szemcsés közhártyalobban szenvedők gyógykezelésének felülvizsgálata céljából október hónapban a vármegye főorvosa megvizsgálta Bellatincon az oda berendelt és két egyén kivételével mind megje lént betegekot; az illetők állapota kielégítő, a súlyos kóralakok száma csökkent. E járásban a íolyó évi ujoneavatás alkalmával a hadkötelesek közt 42 ily szembeteg találtatott ; az illetők, kiknek nagyobb részénél a baj egészen uj kóreset, azonnal szinte hatósági felügyelet mellett gyógykezelés alá vétettek. A perlaki járás bau a szembetegek kezelése az eddigi mód szerint teljesíttetik, a súlyos esetek száma itt is csökkent, azonban uj esetek felmerülése azon többször említett okból, mert a betegek el nem különíthetők, meg nem akadályozható. A védhimlőoltás 1891. évben 40 oltási körben 37 oltóorvos által teljesíttetett; beoltatott összesen 1254.) gyermek, ezekből jó sikerrel 12512. Összehasonlítva ezt az 1890. évi oltás eredményével, a midőn 13952 gyermek oltatott be, a különbség 1891. évre 1407 oltással kevesebbet mutat. Újra oltatott 1891 ben 6431, 1890 ben 8712, tehát 1891 ben 2281 el kevesebb. Boncvizsgálat összesen 45 esetben teljesíttetett, huszonötször törvényszéki megbizatás folytán, húszszor pedig rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszékiieg boncoltakuál : 8 agyroncsolás, 8 elvérzés, 1 szivhudés, 3 fuladás, 2 koraszülött, 1 aíí} hártyalob, 1 mellhártyalob, 1 mérgezési gyomorlob; a rendőrieknél : 7 ful?dás, 3 elvérzés, 1 elégés, 3 agyhártyalob, 1 hashártyalob, 1 mérgezési gyomorlob, 2 szivhudés, 1 végkimerülés, 1 tüdővizenyő. Külső hullaszemle rendőri tekintetből véghezvitetett 35 esetben ; súlyos sértés bejelentetett 13. Öngyilkosságot 24 egyén követett el, kik közül 11 magát felakasztá, 4 mérget ivott, 9 pedig lövés által vetett véget életének. Öngyilkossági kísérlet volt 3, az illetők azonban megmentettek. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 23 egyén esett áldozatává, és pedig : vízbe fúlt 8, munka közben a ledőlt fa által agyonüttetett 6, széngőzbe fúlt 1, a szobában támadt kályhafüstben túlt meg 3, égési sebekben halt meg 3, szekér által elgázoltatott 2. Elmekórnak 7 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya, 5 esetben a beteg kórházba szállíttatott, kettő pedig, mint csendes őrült, házi gondozás alatt hagyatott. Veszettség gyanújában volt eb által egy gyermek maratott meg, az illető meggyógyult. Jelentésemnek a közegészségügyet tárgyazó része kiegészítéséül van szerencsém a vármegyei népesedési mozgalom adatait mult évi szeptember hó 1 tői folyó évi márezius hó végéig terjedő időszakra nézve, a lel készi kimutatások alapján, következőkben előterjeszteni : Nagy-Kanizsán született 318, meghalt 388, ZalaEgerszegen szül. 144, mgb. 167, a tapolczai járásban szül. 971, tngh. 795, a sümeghiben szül. 631, mgh. 417, a szent-gróthibau szül. 625, mgh. 352, a keszthelyiben szül. 632, mgh. 509, a nagy kanizsaiban sziil. 804, mgh. 724, a pacsaibau szül. 761, mgh. 513, a zala egersze giben szül. 547, mgh. 326, a novaiban szül. 476, mgh. 256, az alsó-lendvaiban szül. 922, mgh. 826, a letenyei ben szül. 720, mgh. 436, a perlakiban szül. 876, mgh. 906, a csáktornyaiban szül. 839, mgh. 754, összesen vármegye területén született 9,266, meghalt 7.369 s igy a tényleges szaporodás 1.897. A hasznos házi állatok egészségi állapota, minthogy a mult évben uralgott száj- és körömfájás betegség teljesen megszűnt és jelenleg semminemű járvány nincsen, általában jónak mondható. Az állatvásárok a lefolyt időben elég nagy forgalmat tüntettek ki, kivéve azon időszakot, inig a száj- és körömfájás betegség meggátlása céljából azok meg nem tartathattak ; az állatok keresettek voltak s jó árban értékesíttettek, a hízott és nüvendéksertések ára azonban többnyire nyomott volt s a kereslet is hiányzott. A fennálló megyei szabályrendelet értelmében az apaállatok megvizsgáltattak. A szarvasmarha és sertés tenyésztés emelés céljából alakított megyei központi bizottság folyó évi március hó 20 án tartott ülésében tárgyalás alá vette a vizsgáló bizottságok által benyújtott jegyzőkönyveket és tapasztalta, hogy a tapolcai járásban 3, a sümegiben 5, a szent-grótiban 5, a keszthelyiben 5, a kanizsaiban 13, a pacsaibau 6, a zala egerszegiben 5, a novaiban 44, az alsó-lendvaiban 32, a letenyeiben 34, a perlakiban 38, Nagy Kanizsa r. t. városban 4, Zala Egerszeg r. t. városban 2, azaz összesen 196 bika hiányzik. Az itt kimutatott bikaszükségletnek rnagáu uton leendő beszerzését 5299 in. 892. számú felhívásommal elrendeltem, s az összes jelentések beérkezése után a további intézkedések megtétele végett a bizottságot azonnal összehívom. A vármegye területén 35 fedeztetési állomáson 98 állami mén van elhelyezve. Az 1892. évi fedezésre bejelentett magán mének megvizsgáltatván, a tapolcai járásban 4, a sümegiben 1, a szent-grótiban 2, a keszthelyiben 2, a kanizsaiban 7, a pacsaibau 7, a zala egerszegiben 1, a novaiban 4, az alsó-lendvaiban 18, a letenyeiben 6, a perlakiban 8 és a csáktornyaiban 4 lett tenyészigazolványnyal eddig ellátva. A hasznos háziállatok járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg tisztelettel jelentem, hogy a mult évi szeptember hó 1 tői tolyó évi március hó végéig a köz poutból kiadatott 116.649 db 5 kros, — 346.473 db 3 kros marha járlati űrlap, melyekért 6872 trt 64 kr. bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. A mult évi szeptember hó 1-től folyó évi március hó végéig a vármegye területén előfordúlt tüzesetek száma összesen 114 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kártelvételi jegyzőkönyvek szerint 254.947 frt 95 krt tett ki, -— biztosítás által megtérült 77.986 frt 85 kr. s igy a biztosítatlanul szenvedett kár 176.96 í frt 10 krra rug. A tűz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 4 esetben gondatlanság, 2(1 esetben gyújtogatás és 90 esetnél kiderithetlen volt. (Folyt, köv.) Árvaügy. Csesznák Sándor megyei árveszéki elnöknek a hoz igazgatási bizottság április havi ülésében az 1892-ik év első negyedéről beterjesztett jelentéséből megyénk árvaügyére vonatkozólag közöljük a következőket: A gyámoltak és gondnokoltak létszámát illetőleg 1891. december végén gyámság alatt maradt 25.072, az 1892-ik év első negyedében gyámság alá került 788, összesen 25.860. Az 1892-ik év első negyedében gyámság alól felszabadult 554, az 1892 ik év március végén gyámság alatt maradt 25.306. Az 1891. év december végén gondnokság alatt maradt 250, az 1892 ik év első negyedében gondnokság alá helyeztetett 9, összeseu 259; az 1892-ik év első negyedében gondnokság alól felszabadult 1, az 1892-ik év március végén gondnokság alatt maradt 258. A magángyámok száma volt 1891-ik évi december végén 12.689, az 1892-ik év első negyedében szaporodott 273-mal, összesen 13.062; az 1892-ik év első negyedében megszűnt gyám lenni 99; az 1892 ik évi március végén maradt gyám 12.963. Számadás hátrálék volt 1891. december végén 1889-ről 32, 1890 ről 300, összesen 332; az 1892-ik év első negyedében beérkezett 233, hátralékban maradt 1892-ik évi március végén 99. — Az 1891-ik évre számolni tartozik 977, az 1892-ik év első negyedében beérkezett 371, hátralékban maradt 1891-ik évről 606 számadás; ekkép 1892-ik évi március végén az összes hátralékok száma 705. Az árvaszék fogalmazói karánál 1891 ik évi december végén hátralékban volt 2865 db, az 1892 ik év első negyedében beérkezett 8.517 s igy elintézés alá került összesen 11.382 ügydarab. Ebből az 1892-ik év első negyedében elintéztek 7.802 dbot s maradt elintézetlenül az 1892. évi március végén 3.580 ügydarab. A kiutalványozást vagyis az árvaszéki végzés leírását és kiadását iltetőleg ' 1891-ik évi december végén hátralékban volt 261, az 1892-ik év első negyedében az irodába érkezett 8.402, összesen 8.663 ügydarab. Ebből az 1892-ik év első negyében leírtak és expediáltak 8.184 darabot, maradt hátralék az 1892-ik évi március végén 479 ügydarab. A gyámpénztár állását illetőleg 1891-ik évi december végén volt 12.220 frt 38 kr. készpénzben, 801.837 frt 57 kr. magán kötelezvényekben, 76.675 frt értékpapírokban, 3.476 frt 16 kr. drágaságokban, összesen 894.209 frt 11 kr., az 1892-ik év első negyedében befolyt 85.886 frt 71 kr. készpénzben, 6.210 frt 60 kr. magán kötelezvényekben, 17 frt 91 kr. drágaságokban 92115 frt 22 kr. s igy összesen 98.107 frt 09 kr. készpénzben, 808.048 frt 17 kr. magán kütelezvé uyekbeu, 76.675 frt értékpapírokban, 3.494 frt 07 k r, drágaságokban 986.324 frt 33 kr. Az 1892-ik év első negyedében kiadatott 80.894 frt 66 kr. készpénz ben, 7.563 frt 32 kr. magán kötelezőkben, 950 frt értékpapírokban, 15 frt 20 kr. drágaságokban 89.423 frt 18 kr. A gyámpénztár állása 1892 ik évi márezius végén: 17.212 'frt 43 kr. készpénzben, 800.484 frt 84 kr. magán kötelezvényekben, 15.725 frt értékpapírokban, 3-478 frt 87 kr, drágaságokban, vagyis összesen 896.901 frt 15 kr. A magán feleknél kint levő pénzek után kamathátralék volt 1891 ik évi december 31-én 7.660 frt 33 kr., az 1892-ik év első negyedében befolyt 2.810 frt 74 kr., maradt kamathátralék az 1892-ik évi március végén 4.849 frt 59 kr. Néhány szó a gyermeknevelésről. Korunkat bátran nevezhetjük az előhaladás és művelődés korának; mert a tudományok, művészet és iparnak minden fokozata az előhaladás bizonyos magaslatáig emelkedett. Ila vissza tekintünk századunk kezdetére; ugy megelégedéssel tapasztalhatjuk, hogy kedves magyar hazánknak a szellemi munkásságban, valamint a művészet, ipar és közgazdaság magas fejlődésénél tevékeny része jutott. Hazánban is, mint a művelt Európa többi tartományaiban, kitűnő iskolák, jeles tanintézetek léteznek, melyekben az ifjúság szakszerű kiképeztetést nyervén, megveti alapkövét jövő társadalmi állásának. Fiaink- és leányainkról egyaránt van gondoskodva ; mind két nemnek meg van nyitva az út, neme, hivatása és szellemi képességéhez mérten a megfelelő tudo mányok elsajátithatására. Vannak jótékony intézeteink, léteznek alapítványok, ösztöndíjak, melyek által a szegénysorsú, de törekvőéi szorgalmas tanulóknak is alkalmuk nyilik a kellő tudományok megszerzésére, hogy ezek alapján a társadalmi állás különféle fokáig felemelkedhessenek. A legáldásosabb intézmények közé tartoznak az iparos és töldmives iskolák; mert míg a tudomány em berei előmozdítói hazánk szellemi fejlődésének, ezalatt a szorgalmas iparos és füldmives az ország anyagi jólétén működik. Részemről sokkal többre becsülök egy becsületes munkás iparost, mint egy, sokféle tudományba bele szagolt, naplopó uracsot, milyenek százával léteznek ; tanultak sokat, de semmit; ha reá kerülne a dolog, nem birnák megkeresni napi kenyerüket, először, mert célszerűtlen nevelésben részesültek, másodszor, mert a munkát szégyennek tartják. Nézetem szerint tanuljon minden gyermek annyit és észszerű megbirálás szerint azt, amire hivatva érzi magát, legyen az bármi, de tanulja azt meg alaposan, hogy kitűzött céljának megfeleljen. Minden szülőnek arra kellene törekednie, hogy gyermekeibe annyi ambitiót ébreszszen fel, hogy egy bizonyos cél felé törekedjenek és hogy a munka semmi körülmény közt sem szégyen, hanem dicsőség. Legyenek a szülők bármily kedvező körülmények között, mégis szem előtt tartsák gyermekeik célszerű neveltetését; mert a vagyon a sors szeszélyének nagyon alá van vetve, mig a jó nevelés egy elrabolhatatlan kincs marad egész életünkön át. ~ Élénken emlékszem egy milliomosra, ki egyetlen fiának folyton ezeket hangoztatta: „Ugy tanulj fiam, hogy ember legyen belőled, de nem olyan ember, ki apja szekrényében megkeresi a kenyeret, hanem olyan ember, aki saját szekrénye számára kenyeret bir keresni !" — Lett is fiából egy hírneves orvos, ki az emberiségnek nemcsak tudományával használt, hanem az apjától reá maradt vagyont gyarapította és mint emberbarát és nemes jóltevő, ezer meg ezer könnyet szári tott fel. Külföldi tartózkodásom ideje alatt megismerkedtem I egy előkelő családdal; a családfő vezérigazgató volt egy | nagy részvényintézetnél tizenkétezer forint fizetéssel ; családja nyolc leány gyermekből állt, kik egy nemes jellemű, magas műveltségű anya vezetése alatt fejlődtek. Az atya annyi magán vagyonnal rendelkezett, hogy leányai mindegyikének húszezer forintnyi hozományt biztosított. Mindazonáltal gyakran hallám tőle e szava kat: „Gyermekeim mindegyikének kell valami haszno sat tanulni; kenyeret akarok kezükbe adni, hogy legyen miből ha; apníok, ha el találna fogyni az örökségből vett kalács." — Ugy is történt, ahogy akarta. Legidősebb leánya négy idegen nyelvből tett sikeres vizsgát tizennyolc éves korában. A másodiknak nem volt hajlama a tanulásra, nem is erőltették. Tanult a rendes iskolák bevégezte után az első divatteremben ruhákat varrni és a legjobb uton volt a művészetig vinni ezen irányban. A harmadik leányka a zenében és énekben tett bámulatos előhaladást, őt a szini pályára szánták. A három kisebb leányka még iskolába járt és ketteje csak a gyermekszobát élénkitette. Lh hiszem és reménylem, hogy a családfő elérte célját gyermekeivel. Ez által nem azt akarom