Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-04-24 / 17. szám

Melléklet a „ZALAIHEGYE" 1892. évi 17-ik számához. állítani, hogy a nő is azért tauuljon valami célszerűt, hogy magának öuállóságot szerezzen s ez által inagát a tértikar vezetésétől tökéletesen emáncipálja. — Ez nevetséges és a legjobb körülmények közt is kivihetetlen dolog volna. Hogy miért, azt most fejtegetni tiein akarom, de a gyakorlati élet leginkább megmutatja. A nő első és valódi hivatása, mint jó hitves, gondos anya és lelkes honleány, az emberiség fejlődésén az által működni, hogy a minden szép és jónak csiráját már zsenge korában gyermekei keblébe oltsa és gondos erkölcsi nevelés által jövőjük megállapításán dolgozzék. De mennyire megkönnyíti a további nevelés munkáját egy művelt anya, ki gyermekeit a gondos nevelés mellett még oktatásban is részesítheti' Még a legjobb akarat mellett sem terjedhet annyira a tanitó figyelme, hogy minden gyermekkel egy előadás alatt foglalkozhassék, pedig egyik gyermek nehezebb felfogású, másik szórakozott, a harmadik meg éppen nem is szeret tanulni. A tanitó ideje pedig ki van szabva, különösen mikor sok esetben 60—70 gyermek van egy-egy osztályban. Ezeu a bajon úgy szoktak a szülők segiteni, hogy magán órákra küldik gyermekeiket vagy pedig a háznál részesítik magán oktatásban. Ez azonban felesleges dolog ott, ahol az anya bir annyi képzettséggel, hogy gyermekeit maga részesíthet' ezen kis utóoktatásbau; ezt pedig minden anya szívesen megteszi, annyival is inkább, mert napról napra örömmel fogja tapasztalni gyermekeinek előmenetelét. Hogy a jó fau nevelés mellett a célszerű nőnevelés i eszméjét a legmelegebben ajánlom a becses szülők figyelmébe, ez csupán azon jó akaratból ered, hogy én, mint lapasztalt nő és rendkívüli gyermekbarát, az életben száz meg száz példával találkoztam, hol dacára a jó iskolák és tanintézeteknek, a sajnálatra méltó leány kák, ha felnőttek, a legszomorúbb sorsra jutottak. Először mert célszerűtlen nevelésben részesültek, de sok esetben a ferde és hiányos nevelés miatt egész életükre boldogtalanokká lettek. A mai világban a családi tűzhely megalapításánál a legtöbb esetben uem a sziv, hanem a pénz játsza a fő szerepet, ami által a szegény sorsú leányok gyakran ki vannak zárva természetes hivatásuk követéséből. Ezeknek éppen szükséges, hogy valami hasznos tudománynyal bírjanak, hogy illő módon megszerezhessék napi kenyerüket Sokszor felmerül, hogy a nő saját hibája ellen szerencsétlen házasság folytán meg lesz fosztva a térti támasztól; mily célszerű tehát, ha bír annyi képzettséggel, hogy magát, de sok esetben gyermekeit is, fentarthatja. Mit szóljunk a szegény özvegyekről ?! — Hány szor fordul elő, hogy egy szegény özvegy asszonynak minden segedelem hiányában az önfeláldozásig kell fárad nia, hogy magáról és legtöbbször számos tagból álló családjáról gondoskodhassék! Nem-e szükséges tehát, hogy a nő minden körülmények közt tanuljon valami hasznosat ? De különösen a középosztályhoz tartozó vagyon talan szülők igyekezzenek leányaikat a tőlük kitelhető célszerű nevelésben részisíteni; mert ezáltal legjobban és legbiztosabban gondoskodnak jövőjükről. Végül pedig kegyes figyelmükbe ajánlom a nemes jóltevők és emberbarátoknak, a gyermek nevelés magasztos ügyét és annak további előmozditását; egyszersmind köszönetet mondok nekik mindazok nevében, kik nevelésüket és jövőjük megalapítását, a könyörület és emberszeretet ezen legnemesebb eszméjének köszönhetik. Xáraj Ilma. Hivatalos rovat. A t. állami állat orvos megkeresése folytán tudomására hozatik a lótartó közönségnek, hogy a helybeli honvéd lovaslaktanyánál folyó évi ápril 24 tői junius 15-ig minden vasárnap és pedig egész napon át egy lópatkó íelverés 10 krajcárjával eszközöltetik. Zala-Egerszegen, 1892. április 19. Koiács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. A nagyszombati feltamadasi ünnepélynek az idő járás eléggé kedvezett; mert mire a kálvária hegyen a körmenet megindult, az eső megállott. A hivők innen körmenetben jöttek a plébánia templomhoz, ahol az egyházi ünnepély 6 órakor kezdődött. A templom előtt Kéthelyi honvédhuszár hadnagy vezénylete alatt dísz honvédhuszár század volt felállítva ; a huszárok négyszer igen sikerült díszlövést tettek. A feltámadási szertartást Balaton József esperes-plebáuos végezte a káplánok segédlete mellett. Az umbella előtt haladt a tűzoltók csapata, zászlósán, az umbella körül honvédhuszár altisztek képezték a díszőrséget kivont karddal. Az umbella után ment Svastits Benó főispán őméltósága, a honvédhuszár tisztikar. Követte őket az ájtatoskodó hívek nagy sokasága. Husvet napján, a keresztény világ legmagasztosabb ünnepén, dacára az esős időnek, a tiz órai nagymisén a róm. kath. plébánia templom zsúfolásig megtelt ájtatoskodókkal. Mise alatt műkedvelő úrhölgyek és urak szives közreműködése mellett Schill Antal magyar miséje adatott, graduáléra betétül Schill Antal „Regina coeli laetare" ja, offertoriumkor szintén betétül Schill Imre „Allelujá" ja. Mise előtt Schill Antal „Tautum ergo" és mise végeztével „Genitori" szólóját Strausz Lajosné úrhölgy gyönyörűen énekelte. A mise énekek kiváló szabatossággal, kellemes összhanggal adattak elő. Elis meréssel adózunk az illető úrhölgyek és uraknak, hogy az isteni tisztelet fényének emelése végett — fáradságot és időt nem kiméivé — közreműködni szívesek voltak. Jótékony célú „nyári mulatság." A Skublics Jenőné urnő elnöklete alatt „a felső magyarországi ínségesek" javára mulatságot rendező bizottság í. évi ápr. hó 21-én tartott gyűlésében elhatározta, hogy a mulatságot pün kösd második napján (jun. 6 án) fogja megtartani és a befolyó tiszta jovüdeluiet részben a zala egei szegi kórházi igyenágy alap javára fogja fordítani. — A mulat ságra az alább közölt „Meghívót" küldi szét. „Meghívó." A felső-magyarországi ínségesek-, részben a zala egerszegi kórházi igyenágy-atap javára Zala-Egerszegen a „Kaszaházi" kertben 1892. jun. 6 án sorsjátékkal egybekötött „Nyári mulatság" rendeztetik, melyre kivül cimzett urat és családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Program: 1. Sorsjáték. 2. Tekeverseny. 3. Májusfa megmászása. 4. Zsákfuttatás jutalmakkal. 5. Tánc. Kez dete d. u. 4 órakor. Belépti jegy 40 kr., gyermek-, deák- és katouajegy 20 kr. 1 darab sorsjegy 20 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A m. t. közönség tisztelettel felkéretik, hogy az emberbaráti cél érdekében sorsjátéktárgygyal és feliilfizetéselckel a mulatság sikeréhez hozzá járulni kegyes kedjék. A sorsjáték tárgyak Gombás István úr kereske ilésébe küldendők. Bírói áthelyezés. Ü Felsége megengedte Götz berencz perlaki járásbirónak a keszthelyi járásbírósághoz való áthelyezését. Meyyei kinevezes. Főispán őméltósága az üresedésben levő megyei árvaszéki aljegyzői állásra Tallián Andor somogyinegyei tiszt, szolgabírót nevezte ki. A megyei közegészségügyi bizottság f. hó 26-án tartja ülését a zalaegerszegi harmadik gyógyszertár ügyében. A bizottság javaslata a májusi törvény hatósági bizottsági közgyűlés elé terjesztetik határozathozatal céljából. Jegyzői szigorlat fog tartatni május hó 9. és 10 ik napján. Kinevezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Márton Sándor első osztályú erdészt tőerdészszé, Arató Gyula első osztályú erdőgyakornokot erdészjelültté nevezte ki a zala-cgersegi erdohivatalhoz. Eljegyzés. Dr. Pataki Móric orvostudor Bécsben eljegyezte Oesterreieh Gabriella kisasszonyt. A májusi törvényhatósági közgyűlés tárgysorozata szerint— a póttárgysoron kívül — 77 ügy nyer közgyűlési elintézést. Köztük felemlítjük: a Piihál Ferenc lemondása folytán megüresedett közigazgatási bizottsági tagsági hely betöltését; a vármegyi különböző alapokról vezetett 1891-ik évi számadások megvizsgálását; a belügyminiszternek rendeletét a vármegyei pótadók össz pontosított kivetése iránt hozott határozat jóváhagyása tárgyában; a kereskedelemügyi miniszter rendeletét a vármegyei közutakra szükséges hóhányások eszközlése tárgyában alkotott szabályrendeletre vonatkozólag; a honvédelmi miniszter rendeletét a lóállítási bizottságok újra alakítása iránt; a belügyminiszter rendeletét a közművelődési alap létesítése tárgyában hozott törvényhatósági határozatra. Adomány a felsövideki insegesek javara A zala gógántai közjegyzőség által a közölt telső megyei ínségesek javára ezközölt termény gyűjtéshez adakozni szíveskedtek: Gyömörey Gáspár gógánfai földbirtokos úr 1036, Külley József gógántai földbirtokos úr 1137, Szegedi Béla ötosi urodalma 1110, Szűcs Zsigmond dergecsi főbérlő úr 1818, Z.-Erdőd község lakossága 342, Z.-Gógánfa község lakossága 1613, Dabroncz község lakossága 1770, összesen 8827 kilogramm burgonyát, mely 88 metermázsa s 27 kilogram burgonya í. évi ápril 19-én a zala gógánfai vasút állomáson a feie barátok cimű egylet címére beküldetett. A nemes szívű adakozók fogadják legőszintébb köszönetem nyilvánítását, Kummert Sándor zala-gógáufai körjegyző. Halalozas. Dr. Singer Bernát, a keszthelyi orvosi karnak egyik kitűnő tagja, f. hó 15 én 52 éves korában meghalt. Váratlanul jött a közszeretetben állott férfiú halála, azért mindenkit mélyen megdöbbentett, és szinte hihetetlennek tetszik, hogy az, ki még napokkal előbb járt, kelt, látogatta, gyógykezelte betegeit, már halott s ott pihen a rideg temetőben. Dr. Singer 1866. évben telepedett le Keszthelyen, szülővárosában, mint orvos s rövid idő múlva keresett s közkedveltségü orvos lett. Volt hévízi fürdő orvos, tiszt, megyei főorvos és Keszthely polgárvárosi körorvos. A keszthelyi községi iskolaszék egyik tagját vesztette benne, családja pedig a gondos, szerető családfőt, támaszát siratja a korán elköltözöttben. Temetése f. hó 17-én ment végbe nagy részvét mellett. A kar szép összhangzatos éneke után dr. Klein József marezalii rabbi tartotta a gyászbeszédet, mely könyeket fakasztott. A temetőben az orvosi kar nevében dr. Neumark Béla orvos mondott búcsú beszédet. — Nyogodjék békében ! Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter Matyaset.z István muraszombati kir. járásbirósági írnokot a zala-egerszegi kir. törvényszékhez áthelyezte. Hymenhir. Fülöp József reform, lelkész Pápán jegyet váltott Török Vilma kisasszonnyal, a sümeghi felsőleányiskola tanítónőjével. A veszprém-egyházmegyei rom. kath. tanitó-egyeSÜlet keszthelyi és sümeghi egyesült köre f. hó 26-án tartja tavaszi közgyűlését a következő tárgysorozattal : Elnöki megnyitó. Az őszi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása, Elnöki jelentés. Gyakorlati előadás a föld rajzból. Előadja Sárvári József kisgörbői tanitó. Értekezés a falusi tanítók anyagi helyzete és egyéb tanügyi állapotok felett. Előadó Strauss Géza zala-szent lászlói tanitó. Gyakorlati előadás a természettanból. Előadja Feli Béla türjei tanitó. Értekezés a szülő és az iskola tétel felett. Előadó Szabó Béla zalavári tanitó. Képviselő választás az esetleg megtartandó képviseleti közgyűlésre. Folyó ügyek, inditványok tárgyalása. Köszönet nyilvánítás Kohn Samu ur a nőegylet nek és Chanuka egyletnek egy-egy forintot volt szives adományozni, mely összegért hálás köszönetet mond az elnök. A keszthelyi ipartestület f. hó 18-án tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnöki jelentés szerint nyilvántartatott 453 tag; elhalálozás, elköltözés stb. következtében töröltetett 121, s igy az ipartestület tagjainak tényleges száma ez idő szerint 332. — Segéd nyilvántartatott 686, elköltözött 455, jelenleg munkában áll 231. — '1 auonc bevezetve volt 20j, felszabadult 56, felbontatott 25, szerződés szerint maradt tehát 124 tanonc. Az ipartestület 1891. évi okt. 11 —18. napjaiban iparos tanonc munkakiállítást rendezett; ebben reszt vett 33 tanonc 45 tárgygyal. — Kiállíttatott 82 munkakönyv és 9 ip. igazolvány. A jelentés tudomásul vétele után a tisztikar választatott meg. Elnökké egyhangúlag újból Nagy István, elöljárósági tagokká: Hermán György, Salamon János, Fülöp Antal, Horváth György, Szabó József, Gerstl Károly, Neuvald Adolf, Menyhárd Ferenc, VilimPéter, Bálás Ferenc, Bognár István, Harasztovics István, póttagokká: Lang János, Szalay Ignác, Baksa R., Károlyi G., Latóczky J.. Perpicz F., Veiczy A., számvizsgálókká: Hofman A., Fizáry A., Stieder K. választattak. Az 1892. évi költségvetés 1301 frt 12 kr. bevétellel szemben 524 frt kiadás állapíttatott és fogadtatott el. Unterberger Ferenc elhunyt disztag emléke megörökíttetik. Az ipartestület évről évre junius 15—20. napjaiban tanonc-munkakiállítást rendez. Ezek voltak a keszthelyi ipartestület VIII. évi rendes közgyűlésének főbb tárgyai, melyeket higgadt komolysággal intéztek ei. Hymen. Veisz Adolf keszthelyi kereskedő jegyet váltott Mondschein Betti kisasszonynyal Zala-Egerszegen. Uj takaré^pénztar megyénkben. Letenyén takarékpénztár részvéuyrársaságot alakítanak. Tervben van 400 db 100 forintos részvény kibocsátása s így az alaptőke — a teljes befizetéssel — 40.000 forintot képviselue. A részvények aláírása május 1-ig eszközölhető. Az érdeklődés úgy Letenyén, valamint vidékén az új intézet iránt oly nagy, hogy a részvenyek túljegyzése is biztosra vehető. Dalestely. A keszthelyi iparosok dalköre f. hó 18-án az árvamegyei ínségesek javára dalestélyt adott. A dalkör a programmba felvett énekdarabokat gyönyo rüen s összhangzatosan énekelte és semmi kívánni valót nem hagyott. A közönség azonban oly csekély számban jelent meg a dalestélyen, hogy a bevétel a kiadási sem fedezte. A nagy kapornaki országos vasar a m. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélye folytán április hó 25 ike helyett ez évben kivételesen május hú '2 án fog megtartatni. Szinészeti hir. A székesiejérvári színtársulat Nagy-Kanizsán, az ottani „Polgári Egylet" nagy termé ben — amint lapunkban már eleve jeleztük — husvétnapján megkezdte előadásait a „Felhő Klári

a cimü népszínművel. Az eddig szinrehozott darabok közöl legnagyobb sikert Csiky „Nagymama" cimü vígjátéka aratott. A közönség rokonszenves hangulattal van a színtársulat iránt, habár az utóbbi előadások nem is voltak igen látogatottak. Ez azonban a folyton dühöngött szélviharnak és szakadatlan esőzésnek tulajdonítható. A társulat határozottan jó és összevágó előadásokat produkál. Leg közelebb a kiválóbb erőkről is meg fogunk emlékezni." Limnigrapll. így nevezik azt a műszert, melyet a földmivelési minisztérium vízrajzi osztálya Keszthelyen, a Balaton hullámzásának mérése céljából fel fog állíttatni. Evégből dr. Lóczy egyetemi tanár Keszthelyen járt s megbízta Schadl János építész tanárt a limnigraph elhelyezésével. Fürdókedvezmény. Dr. Hasenfeld Manó egyetemi magán tanár, franzensbadi fürdőorvos azon ajánlatot tette, hogy íniuden évben május 1-től junius 15-ig és augusztus .5-étől szeptember végéig egy-egy s igy két magyar állampolgárt, első sorban állami tisztviselőt, vármegyei vagy községi hivatalnokot, vagy azok nejeit, amennyibeii szerényebb anyagi helyzetben lennének, tekintet nélkül raugosztályukra, ingyen lakásban és gyógykezeltetésben fog részesíttetni, sőt részükre teljes felmentést fog a fürdőhelyeken divó gyógy- és zenedíjak alól kieszközölni. Ez érdemben a kérvény a belügy| miniszterhez intézendő, orvosi bizonyítványnyal igazolva ' a gyógykezelésnek szükségességét. Szinészet Sümeghen. Balogh Árpád színtársulata húsvét napján kezdette meg előadásait Sümeghen a „Nagyapó" színművel. A vasvári vasúti megállóhely megnyitása. A déli vasút nagy kanizsa—bécsújhelyi vouaiáu Molnári és Oszkó között a 71. számú őrháznál Vasvár elnevezéssel t. hó 14-én személy forgalmi megállóhely nyittatott meg, melynek megnyíltával az Oszkó kitérőre érvényes díjak is leszállítatnak, mivel azokat Oszkóba most már a kilometer távolságok alapján számítják és pedig Vasvárig 4, Győrvárig 8 kilometer távolság szerint. Véres családi drama. Mórocz Dániel 48 éves, jómódú köveskállai közbirtokos egy hatlövetű revolverrel előbb nejét lőtte főbe, azutáu magát lőtte szíven. Mindkettő azonnal meghalt. A véres családi drámát a házastársak között évek hosszú során át fennálló, soha meg nem szűnt családi viszály idézte elő. Fiatalabb éveiben a nő férjét folytonosan féltékenységével üldözte, később pedig a borivásuak adván magát, nem szűnt meg férjét folyton zaklatni és zsembeskedésével a békét fel zavarni. Rövid időre e miatt többszörösen szét is váltak, majd ismét együtt éltek egymással, azonban folytonos civakodás között, mig a férj beleunva a küzdelembe, két jól irányzott lövéssel az örökös perpatvarnak véget vetett. RablO támadás. A kottorii úgynevezett koritiscsei hídnál f. hó 8-án este 8 óra körül három ismeretlen rabló megtámadott két muravidi egyént és készpénzüket, egyiktől 50 frtot, a másiktól 6 frt 50 krt, elrabolták. Az alsó domborúi csendőrség a nyomozást azonnal megkezdette és eddig három gyanús egyént letartóztatott. Hirtelen halál. A nekeresdi pusztán levő juhászbojtár, Májer János husvétnapján kis idővel társával kifuttatták a birkákat a major közelében s e közben benéztek a cigányvajdához, kinek hideglelése felől panaszkodott. Ez három pohár bort adott neki ; egy pohárral tisztán, a másik két pohárborban pedig paprika volt s biztatta, hogy ettől elmarad hideglelése; a másik bojtár