Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-23 / 47. szám
Mellóklot a „ZALAMEGYE" 1890. évi 47-ik számához. deliui testület alsó-fokú kereskedelmi iskolát, Krengl Irma oki. ipariskolai tauótónő kézimunka iskolát nyitott. Ezeket, nemkülönben a nagy-kanizsai izr. hitközség által ezen tanévben megnyitott polgári hu- iskolát, valamint a nagy-kanizsai iparos tanonciskolát és Atilla utcai kisdedóvodát meglátogatta. — Ezen időszakban meglátogatta Rezsőffy György miniszteri iskolalátogatóval és a körorvossal a türjei, batyki és végedi róm. kath. iskolákat. — Tekenyéu az iskola helyiség tarthatatlan állapata folytán az építkezésnek a tavaszszal újabb elhalasztása esetében az iskola feltétlen bezáratását kilátásba helyezte. Dr. Palotai Ferenc Veszprém egyházmegyei főtanfelögyelő értesítése szerint dr. báró Hornig Károly veszprémi püspök a süuieghi urodalmához tartozó Deáki pusztáján díszes tanítói lakot és tantermet építtetett, az építkezés és felszerelés 4.U00 frtnyi költségén kivül a tanító tizetését 3U0 frt készpénzben, fűtésben és 100 frtot érő egyéb járulékokban megállapította s a növendékeket mindennemű taneszközzel ellátta. — Grand Miklós országos méhészeti felügyelőnek Zalavármegye 105 községéből nyert adatai értelmében 1889-ben 527 métermázsa 15.823 frtot érő méz termeltetvén, ugyan ezen évben 1212 kiló viasz 1212 Irt értékben nyeretvén, a vármegye tanítói járásköreit a méhészet buzgó művelésére s a kezdőket a földművelésügyi minisztérium által kiadott és díjmentesen megszerezhető szakszerű tüzetke beszerzésére a megyei tantestület elnöksége utján felhívta. — Egy Perlakon szervezendő, a vármegyében immár hetedik iparos tanonc iskola ügyében az előzetes intézkedéseket megindította. —- Végül jelenté, hogy a süuieghi isk. bizottság értesítése szerint, a Ramazetter Vince és neje által tett hagyományból szervezett felső leányiskola megnyittatott. — Ekkép Zalavármegyében 1890. szeptember elejétől megnyílott egy polgári fiú-iskola (N.-Kanizsán), egy felső leányiskola (Sürneghen), egy zárda iskola {jL.-Apátiban), egy alsó-fokú kereskedelmi iskola (N. Kanizsán), egy iparos tanonc iskola (Csáktornyán), egy kisdedóvoda (Z.-Apátibau), két elemi iskola (PetőTienyén és Deklezsinben), végűi egy pusztai iskola (Deákiban). Dr. Bartha Gyula alsó-lendvai polgári iskolai igazgatónak, Hoffmann Mór és Schinidt Károly nagykanizsai, Káposztás Ferenc alsó-leudvai, Rhédey Ferenc csáktornyai, Udvardy Vince zala egerszegi polgári iskolai tanároknak, Márkus Sándor és Márkusné —- Körmeudy Emma molnárii áll iskola tanítóknak ötödéves korpóilék ügyében beterjesztett kérvényei, a bessenyői községi iskolának 1890/91. évi költségvetése a miniszterhez pártolólag felterjesztetnek. A sümeghi felső-leányiskola alapítványi levele és jellege ügyében érkezett miniszteri rendelet értelmében a kérdéses adatok a miniszterhez felterjesztetnek, valamint Stádel János tárnoki lakosnak feltolyauiodása a közigazgatási bizottság végzése ellen. Hugautf Ede szent-balázsi községi tanító ínegválasz tása megerősíttetett. Herédy Endréné panasza félévi ellátása ügyében előterjesztetvén, a járási főszolgabíró felhivatik, hogy az érdekeltek meghallgatása után elsőfokú határozatot hoz zon és eljárásának er3dményéről tegyen jelentést. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly megyei főorvos a meqye területén az 1890. évi október hónapban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság novem ber havi ülése elé : Időjárási viszonyok A hónap elején és közepén kellemes meleg időjá.as uralkodott, melyet a hónap vége felé hirtelen erő^ >bb hideg váltott fel és ez némileg enyhülve, egész a hónap végéig megmaradt. A feljegyzett meteorologiai észleletek szerint a léghőmérsék maximuma volt + 25-8" C, mimimuma -1- 5 8" C, havi közép + 8" C. A nedvesség középértéke száza— Ha csalódtam-e! — nevetett föl keserűen — mondd, hogy a menyországból a kárhozatba, az égből a pokolba estem és az még mind séinini az én csalódásomhoz képest. Majd rövid szünet után hozzá tette : — Neked igazat volt! — Szegény barátom ! — Majd egyszer elmondok mindent, most nincs erőm hozzá — mond Jenő kínosan sóhajtva és a seb kötelekre pillantva, hozzá tette : és azért akartalak én megölni ? megtudsz-e nekem bocsátani ? — Szót sem érdemel az egész, •— mond Endre vidáman, a seb csekély, pár hét alatt beheged. — Bár én is azt mondhatnám ! Jenő nem vette észre, hogy Margit a másik szobában ül és minden szót hall; a kis leány meghúzódott egy fauteuilben s szivdobogva hallgatta a keserű szavakat, melyek az ő szivének olyan végtelenül édesek voltak. Egy köny gördült ki szeméből és hálásan kulcsolta össze kezeit, oh az Isten még is nagyon jó ! Fölkelt helyéről és átment bátyjához, uj kötést kellett alkalmazni a sebre, Endre meglátván a leánykát, mosolyogva mondá: — Nézd csak az én kis őrangyalomat, milyen önfeláldozással ápolja rossz bátyját, egy pillanatra sem hagy el és a szegény gyermek jobban szenved, mint én. — Boldog ember, kinek ily szerető női szív jutott osztályrészül — mond udvariasan Jenő — irigylésre méltó ember az, akit igy szeretnek. — No akkor te leginkább vagy méltó az irigy lésre a világon — mondá meggondolatlanul Endre, de a leányka zavartan rejté keblére arcát és szeliden mondá : — El akarsz árulni I — Ne félj Margitkám, nem árullak el, még korán volna. Ne gúnyolj barátom — mond Jenő elpirulva •— megérdemlem ugyan tőled, de még is fáj és sért. lék ikban 80%; csapadék havi összege 125-8 m, m A szelek irányát illetőleg leggyakrabban észleltetett É. és Ny., továbbá D.-Ny. és 1).-K. A közegészségi állapot a felnőtteknél általában kielégítő, sőt a letenyei, szent-gróthi és kanizsai járásokban kedvező volt. A felmerült kóresetek közül legnagyobb számmal a légzőszervek bántál mai fordultak elő, de gyógykezelés tárgyát képezték még emésztő szervi hurutok, néhány váltóláz és hasi hagyuiáz, legnagyobb részben kedvező lefolyással. A gyermekek közegészségi állapota annyiban mondható kevésbbé kedvezőnek; mert ezek között a megbetegedések száma a uiult hónapihoz arányosítva, szaporodott és a légző , valamint emésztő szervi bajokon kivül a heveny fertőző bajoknak szórványos esetei is több helyen észleltettek, nevezetesen Káptalanfán és a hozzá tartozó Baráttá pusztán a kanyaró, Kanizsán vörheny, ugyanitt roncsoló torok lobnak néhány esete is merült fel, valamint Perlakou és vidékén. A hevenyfertőzó kórnemek közül a szeptember hóban Liezkóbau és Orosztonyban uralkodott vörheny októberben Pákán is fellépett, Liczkóban pedig megszűnt. E három községben a járvány fellépte óta megbetegült 62 egyén, kik közül meggyógyult 20, meghalt 31 és a hónap végén további ápolás alatt maradt 11. A vérhas Bagonyán öltött járványos jelleget 07 kóresettel, melyek közül gyógyulással végződött 57 eset, halálos kimenetelű volt 10; a hónap végére ezen járvány megszűnt. Boncvizsgálat összesen 23 esetben teljesíttetett és pedig tizennégyszer törvényszéki megbízatás folytán, kilencszer rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál: 4 elvérzés, 4 agyroncsolás, 3 agy vérömleny, 1 agylob és 2 szivhűdés elégésből; a rendőri boucolatoknál 3 elvérzés, 2 megfagyás, 1 tuladás, 1 szivhűdés, 1 agyrázkódás és 1 mérgezési gyomorlob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből véghezvitetett 15. Súlyos sértés bejelentetett 12. Öngyilkosságot 4 egyén követett el, kik közül 2 (Barth Matild tüske-szeut-péteri és Pirmann István merenyei) magát agyonlőtte, 2 pedig (Renuer Erzse zala-egerszegi ós Tóth Ferenc balatou-edencsi) felakasztással vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 12 egyén esett áldozatává és pedig 2 (Kern János pakodi, Major Péter rédicsi) vízbe fúlt, 3 (Lakos József gelléuházi, Hancsek Károly m.-szerdahelyi, Köpör Józset cserszegtomaji) megfagyott, 2 (Imre Imre, Imre Eleonora) megégett, 1 (Német Közi végedi) villám által sújtatott agyon, 2 (Kurucz Pál Mihályfáu, Borsos Mári Gelsén) kocsi által elgázoltatyán, agyrázódásbau haltak meg, 2 pedig (Vizeli Gábor Ábrahám hegyen és Neupauer Gábor Szent Békáiián) a szénsavval telt pincében túladtak meg. Elmekórnak egy esete lett hivatalos beavatkozás tárgya; az illető, mint heveny tébolyban szenvedő, kórházba szállíttatott. A tapolezai vincellériskola szervezete, Az iskola felügyelete és vezetése. Az iskola a földmivelésügyi m. kir. minisztérium felügyelete és az általa kinevezett felügyelő bizottság alatt áll. — Az iskolát vezeti az iskola igazgatója. Az iskolában követett nevelési irány. Tekintettel arra, hogy egy alsóbb-fokú szakiskola, melynek feladata kizárólag gyakorlati — munkás egyének képzése, az elméleti tanulmányokat csak oly mértékben tárgyalhatja, amennyi elkerülhetlenül szükséges ahhoz, hogy az illető tanuló megértse, hogy az általa végzett munkát miért kell úgy végeznie, amint ő a gyakorlatban arra taníttatik és mert legfőképen jó munkásokra, illetve munkavezetőkre van legnagyobb szüksége a Balatonmelléki birtokosságnak, a nevelésirány kiválólag gyakorlati. — Fölteszed azt rólam, hogy most én téged kigu" nyollak ? — mond komolyan Endre — nagyon nemte" len eljárás volna az tőlem. De vigaszt akarok önten 1 fájó szivedre, hogy ne bánkódjál, hogy igyekezzél feledui, mert van valaki, aki téged jobban, százszor jobban szeret, mint az a másik. — Es te honnan tudod azt ? — kérdé csodálkozva Jenő. Honnan tudom ? megálmodtam. Eljött hozzám és kért, könyörgött, hogy ne öljelek meg, ne bántsalak s nekem meg kellett ígérnem, hogy nem lövök rád. — Az én életemért könyörgött, — ismétlé halkan Jenő — pedig tudta, tudnia kellett, hogy én mást szeretek, más rabja vagyok és ő mégis szeretett engem .... Ha igaz, amit mondtál — folytatá ünnepélyesen, ugy mond meg neki, legyen ő bárki, hogy életemet neki szentelem, ha ugyan elfogadja ezt az én összetört, reményt vesztett szivemet! E pillanatban tekintete Margit sugárzó arcára esett, a leányka nem birta eltitkolni boldogságát és örömkönyekbeti tört ki. Jenő megdöbbenve nézett rá egy ideig, aztán egy ellenállhatlan ösztönnek engedve, oda lépett a leánykához és megfogta kezét. Köszönöm, köszönöm; kegyed volt az én titkos őrangyalom ! * * * Rövig idő múlva Jenő kiheverte csalódását, és nem is szerette, ha Irént előhozták ; haragudott, ha vissza gondolt a múltra, arra az időre, midőn ő Margitkáján kívül mást is szerethetett. Irén még pár évig nagy szerepet játszott, fölmerült itt is, ott is, mint ünnepelt félvilági hölgy, aztán lassan eltűnt, elveszett a homályba, senki sem tudta, mi lett belőle. Talán az a nyomorult, megtört, idő előtt megvénült rongyos koldus asszony ott a templom ajtajában, többet tudna róla. 1 A szőlő művelésből — külöu súlyt fektetve a phylloxera elleni védekezési eljárásokra, elkezdve a szőlő szaporítás módjainál, megtanulják az ujabbau nagy fontosságot nyert szőlő-ojtással és szénkóneggel való gyérítéssel egyetemben — a szőlő állandó munkait u. m. a nyitást, metszést, kapálást, gyomlálást, karózást stb. megfelelő időben és helyes mód szerint, ameriynyiben minden munkát sajátkezüleg és hosszabb időn át felügyelet alatt teljesítenek mindaddig, inig azt el nem sajátítják. A termő föld megmunkálását és esetleges hibáiuak javítását (trágyázás), a szőlőterületek célszerű berendezését, végül pedig a szőlő betegségeit és ellenségeit, az előbbiek gyógyítását, az utóbbiak irtását. Az okszerű szüretelési eljárásokat, az erjesztést, nyílt és zárt fejtéseket begyakorolják és ezeken kivül derítési és szüreti kísérleteket vezetnek. A borászat elméleti részéről megtanulják a must és bor alkatrészeinek megismerését, a cukor, szesz és savtartalom meghatározására szolgáló eszközök kezelését, a helyes erjesztés feltételeit és keresztül vitelét, a fejtés lényegét, a bor ápolását és a derítő szerek hatását. Végül a bor betegségeit, azok okát és gyógyítását, valamint a bor Ízlését és osztályozását gyakorlati kóstolás által. A gyümölcsfatenyésztésből a gyümölcsfa szaporítását, nemesítését és ápolását illető munkákat sajátkezüleg végzik, elméletben pedig az ezen munkák értelmezéséhez szükséges alapelvekre taníttatnak. Végül kisebb mértékben a konyhakertészetet is tanulják, kiválólag azonban gyakorlatilag, az elméletben csak a legszükségesebbre történik kiterjeszkedés. Emellett pedig minden elkövettetik, hogy munkát kedvelő, szorgalmas és értelmes egyének neveltessenek. Az iskola célja. A szőlő művelés- és borkezelésbeu kiválólag gyakorlatilag jártas és értelmes önálló, vagy szolgálatba lépő munkásokat illetőleg vincelléreket képezni, a kik a szőlőművelés, borkezelés és gyümölcsfa tenyésztésben gyakorlati ismeretekkel biruak. A tanfolyam tartama. A tanfolyam tartama egy év. (A tanfolyam kezdete és befejezése a helyi viszonyokra való tekintettel állapítandó meg). A tanulók és felvételi kellékek. A tanulók kétfélék lehetnek u. ni. 1. bent- és 2, kint lakók. A saját költségesek és ösztöndíjasok száma a helyi visszonyok alapján állapítandó meg. Felvételi kellékek. 1. 10 évet betöltött életkort igazoló születési bizonyítvány. Idősebbek, kik katona kötelezettségüknek eleget tettek, vagy kik valatnel)' kézimesterségben, különösen pedig kádárságban jártasak, előnyben részesülnek. 2. írás, olvasás tudás. 3. Ep erős, egészséges, munkabíró testalkat. 4. Jó erkölcsi bizonyítvány. 5. Szülőnek vagy a gyámnak beleegyezése ós kötelező nyilatkozata, hogy a tanuló az intézetet év közben vagy a tanfolyam tartama alatt nem hagyja el. — A felvett tanuló úgy fehér, mint felső ruhával, lábbelivel és ágyneművel tartozik magát ellátni, valamint egy kerti kést és metsző ollót saját költségén beszerezni. Nagyon kivánatos és ez felelne meg az iskola tulajdouképeni céljának, ha az egy évi tanfolyamra a birtokosság uiár alkalmazásban levő értelmesebb vincelérjeit küldené, kik már a kézfogásokban gyakorlati képességgel bírván, mint ilyenek, a célnak megfelelően csakugyan értelmes munkásokká és munkás vezetőkké lesznek kiképezhetők s akik amellett, hogy a munkásokra felügyelnek, maguk is dolgoznak. Az ily egyéneknek a felvételnél első sorban nyujtatik előny, az ilyenek, amennyiben helybeliek, egyébiránt mint kínt lakók vehetnek részt a tanfolyamon. Napirend: Téli félév. Reggel 3 46—- 47-ig előkészületek a tanórára, '-',7—7-ig reggelizés. 7—8 elméleti oktatás. 8 — V-> 12 gyakorlati munkák végzése. 2 ,12- l-ig étkezés és szabad idő. 1—5. gyakorlati munka szabadban és pincében. 5—7. beszélgetések a napi gyakorlati munkák végzésének módozatairól. 7—8. estebéd. 8—9. öltözék és szerszámok rendbe hozása. 9 órakor lefekvés. Nyári félév. 3 ,5—6 ig előkészületek a tanórára. 6—7. elméleti oktatás. 7— 2/ 48-ig reggelizés. -,8— 2/ 412ig gyakorlati munka. 12— 2 ,2. ebéd és szabad idő. - 42—3-ig pince gyakorlatok. 3—8. gyakorlati munka. 8—9. estebéd, beszélgetések a végzett gyakorlati munkák felett. Tanitó személyzet. Az igazgató előadja a szőlőszetet, borászatot s gyiiniölcsészetet és vezeti a gyakorlati teendőket. Tanítás. Segédtantárgyak : Helyesirástan. Számtan. A négy alapművelet egész, tört és tizedes törtekkel. A metermérték ismertetése. Egyszerű és összetett hármasi szabály, vegyitési és társasági szabály, végre kamatszámítás. Mértan. Területek kiszámítása. Egyszerűbb tömör testek köbtartamának kiszámítása. Könyvvitel. A legegyszerűbb pénztári és leltári napló és napszám kimutatás készítése. Rajz. Szőlő és gyümölcsösök tervei. Szaktárgyak. Szőlő müvelés. A szőlő külső szerveinek ismertetése. A szőlő tenyészetének feltételei. A szőlő növény táplálkozása. A talaj, a viz, a levegő, a világosság, a melegség befolyása a szőlő életére. A szőlők szaporítás módjai. A szőlő nemesítése, a szőlő iskolák berendezése. Uj szőlők betelepítése u. m. tervkészítés, telkesítés, beosztás, ültetés. A szőlő állandó munkái. Különböző szőlő művelési módok : csapos-tőke, szálvesszős, tőke és combműveletek szerint. Szőlőfaj isme. A szőlő betegségei. A szőlőre káros állatok és növények ismertetése. Borászat és pince kezelés. Szüretelés. A szőlő érése, szüretelési előkészületek, szőlő szedés, válogatás, must nyerés. Erjesztés. A must alkatrészei. A helyi erjesztés feltételei, fehér és vürös borok erjesztése. Erjesztési kamara. A kierjedt bor alkatrészei. A kierjedt bor kezelése az első lefejtésig. Ászokolás Aszok ' pince. Ászokolási munkák u. m. töltögetés, fejtés, borbetegségek gyógyítása, borosztályozás, borházasitás, derítés, üvegezés. Gyümölcsfatenyésztés. Alanyok és azok szaporítása. Nemesítési módok. Faiskola berendezése és kezelése. A gyümölcsfák kiszedése és kezelése, Gyümölcsösök berendezése. A gyümölcsfák további ápolása
