Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-11-23 / 47. szám

és idomítása. Gyümölcs fai ismeret. Gyümölcsfa betegségek. A gyümölcsfákra hasznos és káros állatok ismertetése. Konyhakertészet. A konyhakert feltételei. Melegágy és hidegágy. Palánta (rásza) tenyésztés. A közönségesen használt konyha kerti növények osztályozása, tenyésztők teltételei, azok tenyésztése és eltartása. A szükséghez képest a szőlő és bor mellékterményeinek gyakorlati feldolgozása is bemutattatik. Gyakorlati oktatás. Fősúly fektettetik az elméleti oktatás által megki- ; vánt gyakorlati munkák és kézfogások elsajátítására. A helyes felfogás ellenőrzése céljából munka napló vezettetik minden egyes növendék által, melybe az illető az az nap végzett munkát saját leifogása szerint leírja és pedig úgy az okot, a miért, és a módot, amikép azt tennie kell. A postát igénybe vevő közönség figyelmébe. Az eddigi tapasztalok szerint a postát igénybe vevő közönség gyakran hátrányt szenved azon szabályok figyelmen kivül hagyása által, — melyeket a közönségnek, de főleg a postával sűrűbben érintkező kereskedőknek már saját jőI fölfogott érdekeikben is szigorúan követniük kellene. Statistikai adatok nyomán közölhetem, hogy Magyarországon a kczbesíthetlen levélpostai küldemények száma évenként százezernél többre rug, és ennek kevés kivé téllel az elégtelen vagy helytelen címzés az oka. A visszaérkezett levelek, ha a feladó azokon megnevezve nincsen, a fennálló szabályok értelmében az igazgatóság kebelében működő bizottság által felbontatnak és a mennyiben sikerül a levél feladóját ez uton kipuhatolni, ennek visszaadatnak. A mult évben sikerült ekként 139(3(3 darab levelet a feladónak visszaadni; mig 97.647 darabot, melyek sem címzettjüknek, sem feladójuknak kézbesíthetők nem voltak és melyekről a feladók bizonyara azon véleményben vannak, hogy azok a postán elvesztek, — meg kellett semmisíteni. A postai tarifák 4. §-a értelmében, ha a levél nagyobb helyre szól, ki kell tenni a cinizelt lakását is, ha pedig a rendelési helyen postahivatal nincs, az utolsó postát is. Oly neveknél, melyek gyakrabban fordulnak elő, valamely közelebb meghatározó szól vagy hogyha ilyen nincs, rá kell írni a megyét pl. Rákos Palota, Vár Palota, Szántó Abony megye, Szántó Hont megye; sőt a járást is. Hasonlóképen ha a cimzettnek gyakran előforduló neve van mint pl. Kovács János, Szabó István; Varga Pál stb., szükséges hogy a név elé vagy utána szintén valamely közelebbi meghatározás tétessék pl. itj. dr. tanár, ügyvéd stb. A közönségnek a levelek borítékolására és alak jára is nagyobb gondot kellene fordítani, mert kisebb levelek a sok ezer levél közül a legnagyobb pontosság mellett is könnyen hírlapok vagy más levélsorzati külde mények közé keveredhetnek s így nem ritkán idegenek kezébe juthatnak és el is vesznek. A nagyobb levélpsortai küldemények, főleg az áruminták (gabona mustrák stb.) burkolatai sokszor oly gyengék, hogy azokat a posta kezelés közben elkerülhetetlenül szükséges egy bekötésre használt zsineg megsérti, minek következtében tartalmuk egyrésze már szállítás közben kihull és elvész. A gabona, liszt s egyéb mustrákat tartós vászon vagy más szövött anyagból készült zacskókban kelleue elhelyezni; még sokkal gondosabb csomagolást igényeluek a folyadékokat, zsiros és fesiék nemű anyagokat tartalmazó áru minták pl, erős üveg, és la tar tályt, melynek tiirészporral vagy egyéb az esetleg kiszivárgó folyadék felszívására alkalmas anyaggal kell kitöltve lenni, sőt ezen utóbbi tartályt magát is ércdobozba kell helyezni. Nem könnyen olvadó zsirnemüek, melyek a többi küldeményeket nem veszélyeztetik, egyszerű tartályban adhatók fel, ha ezt fából vagy ércből készült más tartály védi. Poralaku száraz festék mintáknál szintén elég egy doboz, ha az tény mázos vagy kátrányos vászonba vagy kártya papi-ba vau burkolva. Mindezen esetekben a csomagolásnak egyszersmind olyannak kell lenni, hogy a tartalom megvizsgálható legyen. Gyakran kár és késedelein hároinlik a közönségre a pénz és áru küldeményeknél az úgynevezett kocsipostai csomagoknál is, a mennyiben, a pénzes levelek burkolatául oly borítékok használtatnak, a melyek a rendes alaktól eltérnek, a használt pecsét viasz pedig néha oly rosz, hogy a pecsétek utközbi-n levállnak, a mi a levél gyors és akadálytalan továbbíiását csak megnehezíti, sőt mégis akasztja. A legtöbb kellemetlenség azonban a kocsipostai csomagok helytelen fölszereléséből ered. A közönség csomagjait minden tekintet nélkül a szállítási ut hosszára és a rendelkezésre álló szállítási eszközökre, a tartalom értékére és minőségére egvaránt egyszerű papírból vagy gyenge leirez papírból készült burkolatba göngyöli. Ennek következtében azután, hogy egyes küldemények a postai közegek minden figyelme és elővigyázata mellett, kivált rosszabb időben és rossz uton, vagy ha a szállítmányok száma a szokottnál nagyobb, megsérülnek, s ily esetekben, ha valami a csomagból kihull és elvész, a felek azért, mert a küldemények feladására vonatkozó postai szabályokat szem elől tévesztették, kártérítést nem kapnak. A kereskedők egy jelentékeny része sokszor drága ruhaszöveteket, bár több rétegű, de gyenge, legrosszabb minőségű csomagoló papírba helyezi el, sőt kényesebb természetű, kész ruha darabokat, kalapokat stb. a leggyengébb nemű papir dobozba rakja. A postai közegek nincsenek mindig azon helyzet ben, hogy a föladókat gondosabb csomagolásra figyelmeztessék, mert néha a tartalom nincs pontosan megnevezve, néha pedig a fogyatkozást külsőleg észre veuni peui lehet. A csomagolásra nézve elv, hogy a csomagoknak úgy kell göngyölve lenniük, hogy egy részt a burkolat ártartalmat külső befolyás ellen megvédje, másrészt, hogy maga a tartalom más küldeményekben kárt ne tehessen. A küldemények mikénti csomagolása tehát a küldemény értékétől és minőségétől, a terjedelemtől és a súlytól tétetvén függővé, a célból a küldeményeket közöusé ges, vagy fonákjával kifelé fordított viaszos vászonba, bőrbe, szükség esetén vászonnal körülburkolt dobozba kell becsomagolni s jól körül kötözni, vagy egyáltalán jó szerkezetű, erős ládába csomagolni. Ékszerek és drágaságok tokban elhelyezve, azontelűl vászonnal körülburkult erős fadobozba vagy taládáeskába zárva és jól körül kötözve adandók fel. Csekélyebb értékű, nedvesség, dörzsölés, nyomás vagv ütés folytán nem egykönnyen megsérülő tárgyak nál elégséges, ha tartós, de minden esetre többrétű jó minőségű csomagoló papírba burkolva, jól körülkötöztetnek. Vaj, zsiradék és folyadékok különös és gondos csomagolást igényelnek. folyékony vagy törékeny tárgyak burkolatára figyelmeztető idom vagy tel rajzolandó, romlandó tárgyaknál ki kell tenni, hogy romlandók. Csomagolás nélkül csak lezárt utazó táskák, bőröndök, jól abroncsolt bordók stb. továbbá már nem vérző vad adható fel. Több vad összekötve egy küldeményben el nem logadtatik. Szárnyas vad csak kosárba léve vagy fenyő galvakba burkolva szállíttatik tovább. Jég közé csomagolt élelmi szerek a szállításból egészen ki vannak zárva. Sok nehézséget okoz végűi a kocsipostai csomagok lezárása és cimzése is. A peesételésre jó minőségű, tartós pecsétviaszt kell használni és vésett pecsét nyomóval lenyomni, hogy a pecsét útközben le ne töredezzék. A varrásra, illesztőkre, zsinegre annyi pecsétet kell alkalmazni, a hány elégséges arra. hogy a küldeményt a pecsétek megsértése nélkül fölbontani ne lehessen. A belföldi és a magyar osztrák postai csere torga lomban a 200 Irt nyilvánított értéket meg nem haladó kocsipostai csomágok pecsételés nélkül is elfogadtatnak, ha a tartalom vagy oszthatatlansága vagy a használt csomagolás és lezárás (rag jegy) által különben is eléggé biztosítottnak látszik. Az aranyat, ezüstöt vert alakban vagy rudakbau, továbbá készpénzt, értékpapírt, drágaságokat, valódi csipkét és efféléket tartalmazó küldeményekre azonban, ha az érték nyilvánítás mellett adatnak föl, a kivételes intézkedés nem vonatkozik. A oiin tisztán, olvashatóan, tüzetesen és lehetőleg magára a burkolatra Írandó. 11a ez uem volna lehetséges, a cimet egy papírlapra kell irni s azt nem csak szélével, hanem egész hátsó lapjával kell a csomagra és pedig a göngyöletet összekötő zsineg alá ragasztani. Hogy ha a csomag címlapjára címzett neve helyett csak egyes jelzőbetük vagy számok iratnak a szállító levélre, címzett teljes nevén kivül a csomag jelzőbetüit illetve számait is oda kell jegyezni. A kir. posta vés távírda) hivatal utasítva vannak, hogy oly csomagokat, melyekre a cimlap nem egészen a hátsó lapjával, hanem csak széleivel vagy négy sarká val van oda ragasztva, vagy melyek nagyon gyenge vagy épen üsszetoldott zsiueggel vannak körülkötve, el ne fogadjanak. Aranyat, ezüstöt, péuzt, ékszert és drágoságokat tartalmazó, nem különben azon küldeményekre is, melyek értéke a 100 frtot meghaladja, címlapot ragasztani nem szabad. Ily küldemények teljes eiinét mindig magára a göngyöletre kell irni. A címlapra, illetve a küldemény burkolatára a cimen kivül még a küldemény tartalmát és értékét, az utánvételi összeget s a küldemény különös kezelésére vonatkozó megjegyzéseket (pl. express, törékeny, gyorsan romlandó stb.) kell kitenni. Ily eljárás mellett azután eleje vétetik azon panaszoknak, melyek, ha a küldeményben valamely kár esett, a közönség köréből oly gyakran fölhangzauak, pedig a hibát az elősorolt szabályok figyelmen kivül hagyása következtében a legtöbbször a feladó követi el. CSARNO K. Almanach.* Az Almanach eszméje, mely három évvel ezelőtt támadt, fényesen bevált. Az „Egyetemes Regény tár", melynek 90 kötete több mint háromszázezer példáuyban forog már közkézen, nemcsak azon iparkodott, hogy olvasókat szerezzen, hanem arra is törekedett, hogy Írókat szaporítson maga köré, kik az olvasóktól kedvet nyerve az írásra, megkedveljék és még jobban megkedveltessék a vállalatot, s író, olvasó és könyv együtt véve alkossa azt a szoros kapcsolatban levő egészet, melynek részei egymás nélkül csak tengődnek. Olvasó híján az író az asztalfióknak dolgozik, ha ugyan végkép kedvét nem veszti. írói buzgóság nélkül viszont olvasókör nem teremthető, s a kettőuek egymás részvétlensége vagy gyarlósága miatt való panaszát, meddő torzsalko dását megsínyli a könyv és ők maguk is. S ez az a circulus vitiosus, a melyből olyan nehéz a kibontakozás. De mégis sikerült. Az Egyetemes Regénytár minden évi csinos Almanachja maga köré gyűjtötte elbeszélő irodalmunk veteránjait és fiataljait, s régi gárda és uj nemzedék nemes versengésben száll síkra magát kedveltetni, istápoltatni. Maholnap talán oda is eljutunk már, hogy a könyvvásárló nem annyira az irodalmat fogja „pártolni", mint inkább önmagát; mint a hogy uiás, nagy nemzeteknél a műveltségre jogot formáló közönség nagyon jól tudja azt, hogy a könyvet a maga *) Almanach, az 1891. évre. Szerkeszti Mikszáth Kálmán. Egyetemes Regénytár VI. évfolyam III. és IV. kütete. tíinger és Woltner kiadása. Ara diszkütéssen 1 forint. okulására, gyönyörködtetésére, művelésére veszi, s teszi ezt nein nagylelkűségből, hauem szükségletből. Túl a mi határainkon nyugat felé az irodalom és művészet „pártolását" uem emlegetik a „hazafiasság" ékes nevén, köztudattá, közérzéssé, egészen természetes dologgá váll ott már az, hogy a ki magát műveli, magában irodalom és művészet iránt való fogékonyságot érez, táplál és kielégít, az a legtermészetesebb ós legjózanabb hazafias ságot cselekszi, mert önmagával szaporítja nemzete művelt fiainak és leányainak számát. Olyan elemi dolog ez, hogy szinte elmondaui is fölösleges, fejtegetni pedig fölöslegesebb, mint a nyitott ajtók betolása. Ott vagyunk ma már, hogy — Madách szerint szólva — a környező levegővel együtt szívjuk be azokat az eszméket, a melyekért (hiszen csak az imént láttuk a magyar szinészet százéves jubileuma alkalmával) régente annyi lelkesüléssel, annyi önfeláldo zással kellett küzdeni. Ma az ily küzdelmek csendesen, szinte észrevétlenül mennek végbe, a nemzet általános művelődésének hatalmas nyomása alatt. Itt az Almanach, mely emlékeztet a régibb irodalmi erőfeszítésekre, mikor egy egész kis iróvilágnak kellett egyesülnie, hogy úgyszólván kierőszakolja a közönség tespedő egykedvüségétől a pártolást; mig ma egészen természetes, rendes dolog, hogy az írók, mint egy kis kellemes társas csevegésre, találkozót adnak egymásnak a minden évi csinos kötetben, s a közönség szintolyan természetesen siet tudomást venui a találkozóról, és a kiket külön-külön, könyvekből, folyóiratokból, hírlapok tárcáiból ismer és kedvel, örömmel latja őket együtt s hallgatja mondanivalóikat, köt uj ismeretetségeket, a mint egy-egy ujabb elbeszélő kerül a sorba, a kivel ezen a téren még nem találkozott, keresi, megismeri többi munkáikat szóval: használt magáuak és használt az irodaloinuak. Az Almanach ez idei, 1891-re szóló kötetében is találkozunk az írói társaságban „uj" emberekkel, nem olyan ujakkal, kiknek első munkája itt lát először nap világot; csak annyiban ujak ők, hogy most kerüluek először ebbe a speciális társaságba. Herczeg Ferenc, Margitay Dezső, Dóczy Lajos, Kozma Andor ismert neveli irodalmunkbau. Herczeg Ferenc., ki az Egyetemes Regéuytár mult évi regénypályázatáu tűnt fel „Fenn és lenn" cimű regényével, számos elbeszélést és rajzot bocsátott ki azóta. Az Aimanachba a „Getleman cimű" novellájával köszönt be. Csiszolt, müveit stílusa, gördii lékeuy előadási módja ezúttal is a régi és a „gentleman"ban pompás kabinet-képet rajzol a katona-életből. Margitay Dezső régi iró, kit az Egyetemes Regényiár olvasói is jól ismernek. „Megölt lelkek" cimü mély psychylogiával, jellemző erővel s igazi humorral irott regényéből „Egy nagyon szerencsétlen ember" humoros rajzát adja élénk vonásokkal. Dóczy Lajos, a költő és szinműiró, ki ki nemrég bocsátott ki elbeszéléseket s most Madách „Ember tragédiájának" németre fordításával és ismertelésével foglalkozik, „Miss Mary" cimű novellával, dióhéjba szorított regény nyel gazdagítja az Almanach tar talmát, komolyan érintve egy sokak előtt égetőnek tetsző társadalmi kérdést. Kozma Andor, a tia'.al poétanemzedék egyik leglöltünőbb alakja, „Napok, évek" cini alatt megkapó kis képet rajzol egy vak koldusról, meg a vezetőjéről. A Borsszem Jankó egyik humoristája itt tagadja meg magát, s a komoly tárgyat folyvást kiséri az a humoros hang, melyet egy hajszál választ el a tréfától, de ezt a hajszál vonta batárt meg :s tartja mindvégig. Az Almanach régi gárdájából egy egész nagy társasággal találkozunk. Ott vau először is Jókai mester, ki minden évben hüségeseu ellátogat a társaságba s vezeti a sort. „Csel csal" cimmel trétás rajzot vet elénk a vankee-életból, az ő utóié hetetlen, lebilincselő elbeszélő modorában, melynek egyik titka a folytonos, ujabb meg ujabb meglepetés. Gyári íaty Zsigáné, a komoly tehetségű írónő mélabús képet vázol „A temetőben" cini alatt. Vaduay Károly „Az öröklés tanában" egy család szomorú végzetét írja le, a magvas írói talentum egyszerűségével. Murai Károly a „Huszárszerelem" szer zője „Gyermekszerelem" cimű hangulatos rajzzal nyeri meg az olvasó tetszését. Bercik Árpád „A kinek pénze van" cimű novelletet ir jókedvű, gunyoros tollal. Agai Adolf az első Almanach „Tudós pincér"-éhez pendant képet rajzol „A kávéház oszlopá"-ban. Hevesi József „Sul Mare Lucica"-ja kedves, élénk hangú elbeszélés a javából. Sebők Zsigmond „Mesé"-t ir egy piros irkáról, meg egy öreg rabról. Rákosi Viktor, az ő sajátos „blaque" jávai, egy Kocsárdon — nem látott „Napfogyatkozás"^ ir meg sziporkázó tréfássággal. Bársony István, a bámulatos termékenységű tárcái ró „Egy sánta lábról" eim alatt pompás falusi képet rajzol, éles megfigyelés sel. A tizennégy Íróhoz csatlakozik humoros előszavával és a kötet végére csapott rajzzal — „A szemérmes asszony" — Mikszáth Kálmán, az Almanach szerkesztője. Mint e szerfölött rövid vázlat mutatja, az Almanach ez idei kötete kiválóan gazdag és változatos. Ennyi és ily sokféle anyag ritkán van együtt egy kötetben. Szinte egész kis könyvtár. A 16 ívre terjedő irodalmi részt mégelőzi a rendes naptári rész. A kiállítás, díszes kötés becsületére válik a kiadó Singer és Wolfner cégnek. Ara 1 frt. Helyi, megyei és vegyes hírek. Halaadó isteni tisztelet. A fölséges királyné névnapja alkalmából f. hó 19-én d. e. 9 órakor a helybeli róm. kath. plébánia templomban ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet tartatott, melyen résztvettek a helybeu székelő hatóságok, a hely ben áll omásozó honvéd huszárság tisztikaia, a különböző tanintézetek növendékei tantestületeik vezetése mellett és nagy számú közönség, az Eg áldását kérve a magyarok legigazabb barátjára; a felséges király —- aszouyra. Erzsébet királyasszonynak névnapján, e hó 19-éu d. e. 9 órakor a keszthelyi róm. kath. templomban dr. Duuszt F. apát üunepélyes nagy misét mondott. A